Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-27 / 305. szám, szombat
ÚJ szó 198« XII. 27. 3 Felépült a prágai Kultúrpalota Ha Petrínröl, vagy Prága valamelyik más magaslatáról nézünk le rá, nem tűnik különösképpen magasnak. Méreteit tekintve azonban hatalmas. Nincs is talán vetélytársa az egész országban. Lerövidítették a határidőket Politikai, kulturális és társadalmi életünk központja lesz ez a Klement Gottwald hídfő pankráci oldalán, a metróállomás tőszomszédságában emelkedő látványos üvegpalota. Nemrégen még az építővállalatok százai sürgölődtek körülötte, hogy a tervezők, építészmérnökök és a beruházó vállalat gondolatait valóra váltva négyévi munka után teljesítve a szövetségi kormány határozatát, az év végéig befejezzék művüket. Az eredeti terv a palota próbaüzemelésének megkezdését 1980. december 31-re, megnyitását pedig — beleértve a hozzá vezető utak és a környék elrendezését — 1981. március 31-re irányozta elő. Ez volt az eredeti terv. Ám a feladataikat az idén többnyire 105—107 százalékra teljesítő építővállalatok az év elejétől kezdve 288 szocialista kötelezettségvállalást tettek, hogy a határidők lerövidítésével a palotát — amely a közeljövőben CSKP városi konferenciájának, és a XVI. pártkongresszusnak lesz a színhelye — legkésőbb december 20-ig elhagyják, s ezzel korábbi átadását is lehetővé tegyék. Minden jel arra mutat, hogy igyekezetüket siker koronázza. A külső munkákat az épületen régen befejezték, s úgy tűnik, nincs is már rajta több tennivaló. Csupán a környék csinosítása van még hátra. A fagyok elmúltával a parkosításra is sor kerül. A beültetésre váró díszbokrok és fák helyét is kijelölték már. A járdák és az utak mozaik- és gránitkövezete minden bizonnyal ugyanúgy magára vonja majd a figyelmet, mint ünnepélyes alkalmakkor a palota külső megvilágítása. A október közepe óta jól fűtött épületben egyszerűbb a dolgozók munkája. Újult erővel folytathatták a kábelek szerelését, a parketta lerakását, a padlózat kövezését, a csempe- és falburkolat rögzítését és a karosszékek szerelését. Ez utóbbi feladatuk a maga nemében különleges munkát igényelt. Elmozdításukkal ugyanis az erkély alá tolhatok, hogy a bálok alkalmával nagyobb szabad teret nyerjenek. — A különböző munkák ösz- szehangolása a legnagyobb hozzáértést igényelte — mondotta Josef Snejdar, a Prűmstav főmérnöke. — Ennek köszönhető, hogy a szakembereknek a termekben már nem sok dolguk akad. Az orgona, a 2850 karosszék és valamennyi berendezési tárgy már a helyén van. A világítótesteket, a hangfelvevő- illetve hangerősítő berendezéseket is felszerelték már. Több helyütt a szőnyegek lerakásával foglalkoznak. A kongresszusi teremben javában folyik a színpadi technika, a gépházban pedig a légkondicionáló berendezések működésének ellenőrzése. A nemrég elhunyt Alois Fi- šárek nemzeti művész és Iva Slavíčková festőművész alkotása, a 22x56 méteres színházi függöny, ugyan még nem érkezett meg, de a szakemberek tudják róla, hogy vezérmotívuma az életet jelképező napsuzők és a tűzvédelmi készülékek felülvizsgálása is soron van már. A képzőművészeti alkotások — a pompás szobrok és festmények — megfelelő elhelyezése a művészek segítségével történik. Az ifjúsági klub, az irodahelyiségek, ruhatárak, csakúgy mint az emléktárgyak árusítására szolgáló üzlethelyiség és a snack-bar is már mind teljegár. Tekintettel a függöny előállításának különleges technológiájára, ezt a munkát a libereci Textilkutató Intézet dolgozóira bízták, akik az erre a célra kifejlesztett Ara és Opti- mix anyagot alkalmazták. A kétrészes függöny mindegyike 14 kilométeres fonalból készült és anyaga — az igényeknek megfelelően — négyzetméteA bratislavai Tesla konszernvállalat elektroakusztikai részlegének dolgozói bonyolult berendezést szerelnek renként alig fél kilogrammot nyom. De a súlya így is meghaladja a 630 kilogrammot. A termek és helyiségek kellemes hőmérsékletét hivatott biztosítani a radotíni Janka és a Prűmstav közös munkájának eredménye: a 376 légkondicionáló berendezés. Utunkat folytatva megtudjuk, hogy a távbeszélő központ és a telefonkészülékek teljes felszerelése, valamint az időjelZakók és eredmények Minden harmadik férfi a Trenčíni Ruhagyár termékét viseli hazánkban, bár gyártmányaik nagyobbik része a Szovjetunióba, az NDK-ba és több kapitalista államba kerül. 1948- tól 274 százalékkal nőtt a gyár alkalmazottjainak száma, a termelés pedig 1162 százalékkal lett nagyobb. A gyártási folyamatok során a legújabb technológiai és tudományosműszaki eljárásokat, ismereteket használják ki. E szempontból külön említést érdemel a gyár történetében a 6. ötéves tervidőszak, melynek keretén belül a gyártási folyamatban egyre nagyobb teret kaptak a számítógéprendszerek. Ez az új technológiai eljárás pozitívan befolyásolta a ruhagyártás pontosságát, s az eljárásnak a KGST-tagországok viszonylaté ban is jelentős távlata van. Ezenkívül számos félautomata- gép került a csarnokokba, s ez a tény szintén a munka minő ségének javítását eredményezi. A Trenčíni Ruhagyár gyártási folyamata ugyan hat Üzemrészlegen történik, de ezek munkája, irányítása egy elven alapszik: a hazai és a külföldi divatirányzat követelményeinek megfelelő termékeket kell gyártani. A jó munkaszervezes eredmenyeként a termelés folyamatos és kevesebb a befejezetlen termékek száma. Az üzemekben meghonosodott a szaratovi munkamódszer, az önellenőrzés jogát már nagyon sokan elnyerték. A szaratovi munkamódszert a termeléselőkészítési folyamatban és a termelésben is alkalmazzák, tehát a minőségre minden részlegen nagy gondot fordítanak. A Trenčíni Ruhagyár egyes számú üzemének egyik legeredményesebben működő részlege az 1521-es, ahol leginkább férfizakókat gyártanak. Ivan Chlapík elvtárs irányítása alatt 340 ember dolgozik itt, akik valóban büszkék lehetnek eredményeikre. Nemcsak a termékek minőségének javítását szorgalmazzák, hanem szem előtt tartják az anyagtakarékoskodást is, s ezek szellemében készülnek a szocialista felajánlásaik. E részlegen ugyancsak eredményesen alkalmazzák a szaratovi munkamódszert, s így egyre kevesebb selejtes termék hagyja el műhelyeiket. Ennek az üzemrészlegnek a napi produkciója: 1300 férfizakó. A részlegen öt szocialista munkabrigád működik, amelyek a közelmúltban nyertek bronz- illetve ezüstfokozatot. Végezetül csak ennyit: az egyes számú üzem az éves feladatainak december 23-án tesz eleget. VLADIMÍR ŠKARPÍŠEK Az ablak mögött az egyik társalgó látható (Felvétele: Stanislav Tereba) síthetné feladatát, csupán az érdeklődők hiányoznak még. Kiváló szakemberekre van szükség A palota 5 terme 5020 személy befogadására alkalmas. Éttermeiben és kávéházaiban a személyzet egyszerre 1700 látogatót szolgálhat ki. — Az épület zavartalan üzemeléséhez 1100 dolgozóra lesz szükségünk. Ez most a legnagyobb gondunk — mondotta Miroslav Kubiž- nák, a palota igazgatója. — Az igényelt munkaerőállománynak még mindössze 25 százaléka áll jelenleg a rendelkezésünkre. Természetesen olyan dolgozókról van szó, akik hivatásuk magaslatán állva a legkorszerűbb gépek és berendezések kezeléséhez is értenek. Olyan önállóan dolgozó munkacsoportokra van szükségünk a Kultúrpalota üzemeltetéséhez, amelyek rövid idő alatt elsajátítják a szervezés művészetét, s az egyes munkahelyek tevékenységének koordinálására és irányítására is képesek. Emellett elengedhetetlen követelmény a szakemberek egy részének a betanítása. Erről a külföldi gépeket és berendezéseket szállító vállalatok gondoskodnak, mert a szakszerű kezelésük nem bízható a véletlenre. A különböző akciók, előadások, kiállítások szervezésében, rendezésében a kezdeti nehézségekkel feltétlenül számolniuk kell, s ebben a hasonló szerepű külföldi kulturális központok, elsősorban a berlini Köztársaság Palotája dolgozóinak a tapasztalatait veszik majd igénybe. — Természetes — mondotta az igazgató —, hogy valameny- nyien felelősségünk teljes tudatában készültünk fel a feladatainkra, hogy Kultúrpalotánk politikai, kulturális, tudományos és társadalmi életünk elismert központjává váljon. A legnagyobb gonddal készítjük elő a palota próbaüzemeltetését, hogy majd a jövő év egyik legjelentősebb eseményét, a XVI. pártkongresszust zavartalan körülmények között tarthassák. KARDOS MARTA Egy nő a 340 közül (A szerző felvétele) Egyeztetett népgazdaság-fejlesztési tervek (ČSTK) — A KGST-tagállamok ezekben a napokban fejezik be az 1981—85. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési terveik egyeztetését. E koordináció alapjául azok a megállapodások szolgálnak, amelyeket Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a szocialista országok párt- és állami vezetőivel megtartott nyári találkozóin kötöttek meg. A következő időszak a KGST- tagországok számára az intenzív termelés, a tudományosműszaki együttműködés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés jelentős bővítésének az időszaka. Ezt a stratégiát az olyan kulcsfontosságú gazdasági területeken, miint az energiatermelés, a fűtőanyag- és a nyersanyag-kitermelés, a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, a gépipari, a könnyűipari és a szállítóipari ágazatokban kitűzött öt hosszú távú együttműködési célprogram fejezi ki. Tükröződik továbbá az 1990-íg kidolgozott kétoldalú gyártás szakosítási és kooperációs programokban is. A tagországok fűtőanyagenergetikai potenciáljuk folyamatos növelésével kapcsolatban különös figyelmet fordítanak az atomenergia-ipar gyorsított fejlesztésére és a saját szénkészleteik fokozottabb kitermelésére. Az energia, a tüzelő- és a nyersanyagok terén kidolgozott együttműködési célprogramok szerint a KGST európai tagállamainak és Kubának területén a legközelebbi éveikben atomerőművek épülnek, amelyeknek névleges teljesítménye összesen 37 millió kilowatt lesz. A tagországok között széles körű specializáló és kooperáció folyik atomerőmű-berendezések gyártásában. A reaktorok fő előállítója például a szovjet Atom- inas és a csehszlovák Škoda vállalat. A fő termelési ágazatok szakosítására és kooperációjára vonatkozó hosszú távú terveik és célprogramok megvalósítása a testvéri szocialista országok együttműködését új, magasabb szintre emeli. A tervek egyeztetése minőségileg új szakasza a KGST-tagállamok gazdasági kapcsolatainak, ami lehetővé teszi számukra, hogy dinamikusan fejlesszék és tökéletesítsék a népgazdaság szerkezetét, és racionálisan kihasználják erőforrásaikat. Élen a japán gépkocsigyártás Japán a történelemben idén először a világ legnagyobb gépkocsigyár tő ja lesz. A japán autógyárak társulásának jelentése szerint az év első tíz hónapjaiban a japán vállalatok 9,22 millió gépkocsit gyártottak, ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok (eddig a világ nagyobb gépkocsigyártója) csak 6,69 milliót. Amint az adatok is bizonyítják, a japán gépkocsigyártás világméretben az élre került. A legnagyobb kongresszusi terem
