Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-22 / 302. szám, hétfő
Megnyilvánult a kapcsolatok továbbfejlesztésének igénye /Folytatás az 1. oldalról) seit. A megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy a két ország jószomszédi viszonyának kialakításában, a feszültség enyhülésében, az európai biztonság és együttműködés szilárdításában nagy szerepe van a két ország kölcsönös kapcsolatairól 1973. december 11-én aláírt egyezménynek, valamint annak a közös nyilatkozatnak, amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök 1978 áprilisában az NSZK-ban tett látogatásakor írt alá. Az elmúlt időszakban tovább fejlődtek a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai, és a megkötött egyezményekkel összhangban megmutatkozott a kapcsolatok továbbfejlesztésének igénye. Hans-Dietrich Genscher a tárgyalások befejeztével hivatalos NSZK-beli láogatásra hívta meg Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminisztert, aki a meghívást elfogadta. Az időszerű külpolitikai kérdések megítélésében a két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt a nemzetközi feszültség enyhülésének, a biztonság megszilárdításának, az együttműködés fejlesztésének, különös tekintettel az európai helyzetre és a helsinki szerződést aláíró országok madridi találkozójára. Hangsúlyozták a fegyverkezés és a leszerelés ellenőrzésének problémáit, főleg a leszerelésről folyó genfi és a Közép-Euró- pában állomásozó fegyveres erők csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokra való tekintettel. A tárgyalások témája volt a világ bizonyos részein kialakult válsághelyzetek megvitatása s a leküzdésük érdekében tett közös erőfeszítések. A Csehszlovákiát képviselő politikusok hangsúlyozták, hogy az enyhülés hazájuknak is érdeke, s arra törekszik, hogy a katonai területeken is érvényesüljön. Hazánk érdekelt abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atomfegyverek európai elhelyezéséről szóló tárgyalások eredményesek legyenek. Hasonló eredményességet várnak az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseit megtárgyaló Konferenciától, amelynek összehívását a madridi találkozó nagymértékben elősegíthetné. A csehszlovák fél továbbá hangsúlyozta, hogy támogat minden olyan építő jellegű törekvést, amely megakadályozhatná, hogy új tűzfészkek keletkezzenek. Kifejezte aggodalmát afölött, hogy az Egyesült Államok néhány NATO-országtól támogatva a világ katonai egyensúlyának megzavarására és egyoldalú fölény szerzésért: törekszik. Az NSZK külügyminiszterének csehszlovákiai látogatását követően Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter interjút adott a Csehszlovák Távirati Iroda, valamint a Csehszlovák Rádió és Televízió tudósítóinak. Tárgyalásaikat a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hasznosnak minősítette. Mint anondot- la, a tárgyalások ismét bebizonyították, hogy az építő jellegű párbeszédek, vagyis az álláspontok megvilágítása, nemegyszer ennek vagy annak a vitás kérdésnek polemikus megítélése alapfeltétele két különböző társadalmi rendszerű ország kétoldalú kapcsolatai ápolásának. Véleménycseréjük során értékelték Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és perspektíváit, s megállapították, hogy ez fejlődő irányzatú. Továbbá megítélték a nemzetközi helyzetet. Bohuslav Chňoupek a legértékesebbnek azt a tényt minősítette, hogy az NSZK külügyminisztere igazolta kormányának azon szándékát, hogy a helsinki Záróokmány szellemében tovább folytassa enyhülési politikáját, mint a világbéke megőrzésének és a nemzetközi együttműködésnek egyetlen észszerű lehetőségét. Megvitatták a leszerelés problémáit, hangsúlyozva a SALT-tárgyalások szükségességét. A DUBNÁI ATOMMAGKUTATÓ INTÉZET NEGYEDSZÁZADA (Tudósítónktól) — 25 éves lesz nemsökára a Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézet. A közelgő jubileum alkalmából a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házában Valerij Ivanov, a szovjet nagy- követség tudományos és műszaki titikára, valamint a kutatóintézet csehszlovákiai munkatársai Ismertették a dubnal nemzetközi tudományos központ munkáját. 1956-ban Moszkvától mintegy 130 km-re északra, Dubna városában alapították meg a szocialista országok közös és egyben a világ egyik legnagyobb atomfizikai kutatóintézetét. A Szovjetunió különböző tájairól tudósok és tudományos dolgozók ezrei érkeztek Dubnába, hogy megkezdjék az atommagfizika és a nagy energiájú folyamatok vizsgálatát. Ezzel egyidejűleg a többi szocialista ország tudományos dolgozói számára is lehetővé vált a bonyolult berendezéseket igénylő kutatómunka. Az egyes tagállamok tudósai kezdettől részt vesznek az intézet igazgatásának és tudományos tanácsának munkájában is. Csehszlovákiából évente mintegy 60 tudományos dolgozó veszi ki részét az intézet kísérleti munkájából. Míg az első években elsősorban tanulás, ismeretszerzés céljából érkeztek Dubnába, ma a szovjet és a többi szocialista ország tudósaival egyetemben egyenrangú félként dolgoznak a legigényesebb feladatok megoldásában. Az elmúlt negyedszázad alatt a Csehszlovák Tudományos Akadémia, az atomenergiai bizottság dolgozói, műszaki és természettudományi főiskoláink végzőseineik tucatjai szereztek itt doktori és kandidátusi címet. Valamennyi szocialista ország számára nagy előnyt jelent, hogy tudományos dolgozói használhatják az intézet laboratóriumainak és számítóközpontjainak: drága berendezéseit, a kutatás eredményeit pedig felhasználhatják a gyakorlatban. Bár az intézet kutatóprogramja távlati célokra irányul, s az ott folyó kutatómunka eredményeinek gyakorlati felhasználására csak évek múltán kerül sor, ezek az eredmények — . az atomenergia felhasználása terén — jelentősen hozzájárulhatnak életkörülményeink javításához. (nia) A Biztonsági Tanács elmarasztalta Izraelt Leonyid Brezsnyev jókívánságai Fidel Castrónak (CSTK) — Az ENSZ Bizton, sági Tanácsa egyöntetűen elítélte az izraeli kormány döntését, amellyel megerősítette Hal- hul és Hebron városa polgár- mestereinek kitiltását a Jordán folyótól nyugatra megszállt területről. A Biztonsági Tanács ülésén részt vett a két polgármester Is, akik követelményeik támogatására éhségsztrájkot kezdtek. A Biztonsági Tanács határozathozatal után folytatta a Libanon ellen irányuló Izraeli támadásokkal kapcsolatos vitát. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyilatkozatában kifejezésre juttatja mély nyugtalanságát az utóbbi napokban Dél. Libanonban bekövetkezett súlyos incidensek miatt. Nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az Itt elkövetett agresszív tettek ellentétben állnak a Biz* tonsági Tanács határozataival, s felszólítja a szemben álló feleket, tartózkodjanak minden akciótól, amely még Jobban kiélezhetné a helyzetet. Új miniszterek a Szovjetunióban (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Anatolij Majorecet elektrotechnika-ipari miniszterré, Szergej Riirenykovot egészségügyi miniszterré, Ivan Szilajevet szer- számgépipari miniszterré, Vita lij Csugyint építőipari miniszterré, Alekszandr Kovalenkót pedig az anyagtartalékok állami bizottsága elnökévé nevezte ki. Egyidejűleg az Elnökség döntése alapján létrehozták a Zöldség- és Gyömölesgazdálkodási Minisztériumot, amelynek élére Nyíkolaj Kozluvot nevezték ki. Kulisszák mögötti üzelmek (CSTK) *— Az Egyesült Államok kongresszusa nyilvánosságra hozta az amerikai szenátus honvédelmi bizottságának jelentését a SALT—II. szerződéssel kapcsolatban nem hivatalosan folytatott tanácskozások eredményeiről. Figyelemre méltó, hogy ez a jelentés tavaly december 20-án keltezett, s természetesen még ezt a dátumot megelőzően készült. A jelentés leszögezi, hogy a SALT—II. „nem felel meg az USA nemzetbiztonsági érdekeinek“, továbbá „hézagos“, s ezért tüzetes felülvizsgálást követel. Ennek a jelentős bizottságnak tagjai tehát annak idején elutasították a szovjet—amerikai szerződés támogatását. Was-hingtoni bejelentés szerint a dokumentum közlését egy évig azért tartották vissza, mivel „tekintettel voltak a közeledő választásokra“. A carteri kormányzat a „megfelelő alkalomra“ várt, hogy bejelenthesse visszalépését a szovjet—amerikai szerződéstől. Ez Carternek 1980 januárjában sikerült, amikor az ún. afganisztáni események ürügyén leállította a szenátusban a SALT- szerződés megtárgyalását. Előkészítik a LEMP kongresszusát (ČSTK) — A LEMP Központi Bizottsága székházában Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első titkára elnökletével első ízben ült össze az a bizottság, amelynek feladata megtárgyalni a LEMP IX. kongresszusának programját, szervezeti irányelveit. A bizottság megválasztotta elnökségét, titkárságát, és kilenc munkacsoportot hozott létre, amelyek előkészítik a kongresszus dokumentumait. Stanislaw Kania a tanácskozást megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy ennek a bizottságnak fel kell karolnia a párttagok aktivitását, irányítania kell a kongresszusi vitát, s az emberek kollektív bölcsességét fel kell használni olyan program kidolgozására, amely lehetővé teszi a nehéz helyzet megoldását, az ország társadalmi és gazdasági fejlődését. Az ülés vitájában hangsúlyozták, hogy a bizottság sikeres munkájának fontos feltétele széles körű és tartós kapcsolata a pártszervezetekkel. Nagy lengyel államadósság (ČSTK) — Marian Krzak lengyel pénzügyminiszter tévébeszédében az ország állam- adósságáról szólva megállapította, hogy Lengyelország elsősorban amerikai, nyugatnémet, francia, olasz és angol bankok adósa. Ezek a bankok — mondotta — nem rokon- szenvből adtak és adnak nekünk hitelt, hanem elsősorban körmönfont gazdasági érdektől vezérelve. Lengyelország partneri attraktivitását jelenleg csökkenti a 23 milliárd dollár szintjét elérő külföldi állam- adósság, valamint annak struktúrája. Az adósság fokozatos csökkenése csak mintegy három évvel azután képzelhető el, amikor a kivitel felülkerekedik az importon. Jelenlegi feltevések szerint ez a pozitív folyamat 1985 után kezdődhet meg. (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke gratuláló táviratot küldött Fidel Castrónak abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárává. A távirat megállapítja, hogy Fidel Castro a szovjet kommunisták, a Szovjetunió dolgozói körében megérdemelt tiszteletnek örvend olyan rettenthetetlen forradalmárként, aki már csaknem harminc esztendeje munkálkodik a kubai nép javán és az ország szocialista fejlesztésén, valamint a nemzetközi /Folytatás az 1. oldalról I titkárának. Raul Castro Ruz újra a párt második titkára lett. Juan Ahneida Bosquét megválasztották a párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökévé. Ezzel a kongresszus véget ért. Vasárnap Havannában a Forradalom terén ünnepi nagygyűlést tartottak, amelyen több mint egymilliónyian vettek részt. Jelen voltak a testvéri kommunista és munkáspártok, a felszabadító és forradalmi szervezetek kongresz- szuson részt vett küldöttségei is. A legjelentősebb kubai társadalmi szervezetek képviselői üdvözlő beszédeikben biztosították a jelenlevőiket, hogy Kuba népe kész megvalósítani a párt II. kongresszusán kitűzött valamennyi feladatot. A nagygyűlés fő beszédét Fidel Castro, a párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke tartotta. Rámutatott, hogy a kongresszus mélyrehatóan elemezte a legfontosabb kubai problémákat, de figyelemre méltó, hogy elsősorban internacionalista jellege volt. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy részt vettek rajta a világ minden forradalmi, haladó és demokratitkus erejének képviselői. Fidel Castro különösképpen az SZKP és a szocialista közösség további testvérpártjai küldöttségvezetői beszédeinek jelentőségét méltatta. Munkánkra — mondotta — rendkívül ielkesítőleg hat az a bizalom, amelyet ebben a formában nyilvánítottak ki irántunk a világ forradalmi és demokratikus erői. A szónok a kongresszussal foglalkozva rámutatott arra, hogy megvitatta a köztársaság alapvető problémáit, értélkelte a pártnak az előző öt esztendőben kifejtett tevékenységét s az ország fejlesztésében elért nem csekély eredményeket. (Folytatás az 1. oldalról) OSZSZSZK Népbiztosi Tanácsának elnöke volt. A második világháború idején a párt központi bizottsága és az Állami Honvédelmi Bizottság megbízásából a népgazdaság háborús feltételekre való átállításával kapcsolatos különleges feladatokat látott el. A háború utáni években Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke és egyidejűleg a Szovjetunió pénzügyminisztere, később könnyűipari minisztere és az Állami Tervbizottság elnöke volt. A Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke 1900-tól, majd 1964-től 1980 októberéig a Szovjetunió Minisztertanácsának el- elnöké. A gyászjelentés megállapítja, hogy Alekszej Koszigin a gazdasági építőmunka jelentős szervezője volt, cselekvően részt vett a Szovjetunió külpolitikája megvalósításában, hűen szolgálta hazáját és a szovjet népet. Kiváló pártmunkás-tulajdonságai voltak, tökéletes ügyismerettel rendelkezett, igényes és elvszerű volt a pártpolitika megvalósításában. Alekszej Koszigin a kommukommunista és munkásmozgalom jeles képviselőjeként is. Nagyra becsüljük azt — hangsúlyozza a távirat —, amit az ön vezetésével Kuba Kommunista Pártja és forradalmi kor-, mánya tett a szovjet—kubai barátság, együttműködés, pártjaink és népeink testvéri kapcsolatainak megszilárdítása érdekében. Leonyid Brezsnyev Fidel Cast- rónak és az egész kubai népnek további sikereket kívánt a szocializmus építésében, a párt II. kongresszusa határozatainak eredményes megvalósításában. A gazdasági és a társadalmi fejlesztés irányelveivel kapcsolatban leszögezte, hogy a következő tervidőszakban évente öt százalékkal kell gyarapítani a társadalmi bruttó terméket. Az igényes feladatok teljesítésének zálogát jelentik elsősorban a szilárd gazdasági kapcsolatok és együttműködés, valamint a tervek egyeztetése a Szovjetunóval és a szocialista közösség többi országával. A nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy az nagyon bonyolult. A kongresz- szusi vita ismét rámutatott arra, hogy a világot valósan fenyegeti a nemzetközi konfliktus. Ezért minden békeszerető erőt fel kell sorakoztatni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére és az atomháború meggátolására. Fidel Castro végül a párt Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága nevében kijelentette, hogy a párt ma sokkal szilárdabban hisz Kuba népének erejében, mint bármikor annaik előtte. Mi mindig derűlátóak voltunk, de ma még nagyobb bizalommal tekintünk a jövőbe abban a meggyőződésben, hogy Kuba népe pártja vezetésével teljesíti a kongresszuson kitűzött feladatokat. Az MPLA I. kongresszusa (ČSTK) — Luandában megkezdődött és keddig tart ez MPLA, az Angolai Munkapárt 1. rendkívüli kongresszusa. A politikai és ideológiai kérdésekkel, a társadalmi és gazdasági fejlesztés, valamint a honvédelem és a biztonság kérdéseivel foglalkozó három bizottság tagjai kidolgozták a fő kongresszusi dokumentumokat, elsősorban az ország 1985-ig terjedő fejlesztésének programját. Vasárnap a küldöttek zárt ülést tartottak. nizmus eszméi iránti fenntartás nélküli hűségével, a szovjet állam javára kifejtett áldozatkész munkájával, szerénységével és az emberek iránti tapintatos magatartásával a pártban és az emberek körében általában nagy tekintélyre tett szert. Alekszej Koszigint több ízben megválasztották az SZKP KB Elnöksége, illetve Politikai Bizottsága tagjává, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa képviselőjévé. Alekszej Kosziginnek, a kommunista párt és a szovjet nép hű fiának emlékét, aki egész életét a kommunizmus építése nagy művének szentelte, a szovjet emberek örökre megőrzik szívükben — hangsúlyozza a gyászjelentés. A kiadott orvosi jelentés szerint A. Ny. Koszigin hosszabb ideje szívkoszorú- és agy-érelmeszesedésben szenvedett, s betegségét 1979 októberében, illetve 1980 augusztusában megismétlődött szívinfarktus súlyosbította. December 18-án szíve hirtelen felmondta a szolgálatot. Befejeződött Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusa Elhunyt Alekszej Koszigin Mi.ua 1980. * XII. 22^ 2
