Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-13 / 269. szám, csütörtök

VIt X G PROLETÁRJAI, egyesüljetek« SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. november 13. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA m 269. szám m XXXIII. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér Az egészség — érték Hazánk egészségügyi ellátottsága nemzetközi viszonylatban Is megbecsülést, elismerést vált ki. Szocialista társadalmunk elsőrendű céljának tekinti a lakosság egészségének védelmét, javítását és szükség esetén helyreállítását, s ennek megfelelően tervszerűen fejleszti az egészségügyi létesítményeket, bővíti hálózatukat, jelentős összegeket fordít a szakemberek képzé­sére, a gondoskodás szüntelen tökéletesítésére. Legnagyobb vívmányaink közé tartozik, hogy az orvosi ellátás minden for­mája ingyenes, állampolgári jogon illeti meg a lakosságot, a gyógyulás és a gyógyítás tehát kivétel nélkül mindenki számára hozzáférhető, elérhető. Adatok és tények sokaságával szemléltethetnék egészség­ügyünk fejlődését, azt az utat, amelyet az elmúlt évtizedekben tett meg. Csak néhány fontosabb eredmény felsorolása is ele­gendő annak érzékelésére, hogy az egészségügyi ellátás, a la­kosság egészsége folyamatosan javul. Tavaly 19 milliárd koro­nát fordított az állam az egészségügyre, ami egy főre átszá­mítva 1244 koronát jelent. Összehasonlításként — 1948-han ez az összeg 118 korona volt. Egy orvosra 325 lakos jut, ami szlovákiai viszonylatban több mint ötször ^kevesebb, mint a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban. Míg 1938 ban a kórházi ágyak száma 48 000 volt, tavaly már 186 900 és az idén az év végéig az új létesítmények átadásával ez a szám további 9000- rel gyarapodik. Az anyákról és gyermekekről való gondosko­dás, az általánossá vált kórházi szülés, a kórházak felszerelt­ségének eredményeképpen a csecsemőhalandóság csökkenését Illetően ma a világranglistán az elsők között szerepelünk: az 1945. évi 130 ezrelékről tavaly 17,7 ezrelékre csökkent. Szembeszökőek a sikereink a fertőző betegségek elleni küz delemben. Néhány közülük — a fertőző gyermekbénulás, a to rokgyík, a szamárköhögés már gyakorlatilag elő sem fordul, de sikerült visszaszorítani a nem is olyan régen még járvá nyokat okozó kanyarót és vörhenyt is. A jobb egészségügyi ellátás hatására meghosszabodott az életkor, így természetesen előtérbe kerültek az idős korral járó megbetegedések. De általánosságban is megállapíthatjuk, hogy az eredményes egészségvédelmi munka eredményeképpen egészen mások a leggyakrabban előforduló betegségek. A leg utóbbi pártkongresszus az egészségügy feladatait összegezve a legfontosabb teendőkre összpontosította a figyelmet: az anyák és gyermekek, valamint az időskorúak ellátásának ja­vítására, a szív- és keringési zavarok, a daganatos betegségek és a vírusos megbetegedések elleni harcra. Ennek megfele­lően egészségügyi dolgozóink megkülönböztetett figyelmet szenteltek ezeknek a területeknek, és tegyük mindjárt hozzá, törekvésük nem volt eredménytelen. Az elmondottak természetesen nem jelentik, hogy az egész­ségügyi ellátásban nincsenek — gyakran fölösleges, szubjek­tív tényezők okozta — hibák, fogyatékosságok. Ezek ^megszün- tetése igen fontos feladat, hiszen olyan területről van szó, amely különösen érzékenyen érint mindenkit, a beteg ember sokkal nehezebben viseli el a közömbösséget, a hanyagságot, a rossz szervezés okozta megpróbáltatásokat vagy az orvosi etikával összeegyeztethetetlen magatartást, például a hálapénz megkövetelését. Nem véletlen, hogy a XV. pártkongresszus rendkívüli hang súlyt helyezett a rendelőintézeti és az üzemorvosi ellátás tö kéletesítésére. A betegek, csaknem kivétel nélkül minden eset­ben először a körzeti vagy üzemorvosi rendelőt keresik fel, tehát elsősorban nem aszerint ítélik meg egészségügyünket, hogy hány milliárdot fordít államunk a szociális ellátásra, hanem aszerint, milyen bánásmódban részesült, hogyan segí­tettek baján. Egyre inkább előtérbe kerül a betegségek megelőzése, ami már távolról sem lehet csupán az orvosok feladata. A rend- szertelen életmód, az elhízás, az italozás, a dohányzás, a moz­gáshiány, a környezetszennyezés, az öngyógyítás, a saját egész­ségünk iránti felelősség hiánya — mind olyan jelenség, ami egészségkultúránk alacsony színvonalát tanúsítja. Pedig a gyó­gyító megelőző orvosi munka a betegek, de nem utolsósorban az egészségesek cselekvő hozzájárulása hélkül nem lehet elég hatékony, nem hozhatja meg a várt eredményt. Sok gondot okoz egyes gyógyszerek és más gyógyászati esz közök hiánya, valamint az egészségügyi létesítmények építé­sének lassú üteme. Ezeknek a problémáknak az orvoslása nem csak az egészségügyi tárcára hárul. Adottak a feltéte leink ahhoz, hogy jobb szervező munkával, a tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb kihasználásával, a szocia­lista munkamegosztásban vaió részvételünk elmélyítésével mi­előbb megoldjuk ezeket. Az egészségügynek is megvannak a sajátos problémái. Ezek közül a legsúlyosabb a munkaerőhiány. Sok gyógyintézetben, elsősorban a nagyobb városokban kevés az egészségügyi nő vér, a kisegítő személyzet, a fiatal orvosok nem szívesen vál­lalják el a körzeti, az üzemorvosi beosztást vagy más kevésbé vonzó munkakört. Ezeken a gondokon bizonyára enyhít az egészségügyi dolgozók fizetésének a közelmúltban megvalósí­tott rendezése, amely egyúttal azt is kifejezi, hogy társadal­munk megbecsüli azokat, akik a lakosság egészsége fölött őrködnek. Az elmondottak alapján nyilvánvaló: a lakosság egészsége szocialista hazánkban közügy, olyan érték, amelynr' megvé­dése megköveteli az egészségügyi dolgozók irányításával az összes üzem, intézmény, valamennyi dolgozó összehangolt te vékenységét, illetve ív közreműködését. CSIZMÁK ESZTER GUSTÁV HUSÁK ÉS KÁDÁR JÁNOS TALÁLKOZÓJA BRATISLAVÁBAN KÖZÖS ERDEK A KAPCSOLAIDK BŐVÍTÉSÉ Megbeszélések a teljes nézetazonosság jegyében £ Eredményesen fejlődik gazdascU gi, kulturális és tudományos-műszaki együttműködésünk % Közös közlemény Q Ma. gyár vendégünk elutazott hazánkból (ČSTK) — Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köz­társaságunk elnökének meghí­vására tegnap baráti munkalá­togatásra hazánkba érkezett Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Oroszváron (Rusovce), a csehszlovák—magyar határon a vendéget jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a bratislavai vá­rosi pártbizottság vezető titká­ra, Ladislav Martinák, Bratisla­va főpolgármestere és niás sze­mélyiségek fogadták. Innen Kádár János elvtárs a csehszlovákiai vezetők kíséreté­ben Bratislavába mení, ahol Gustáv Husák elvtárs köszön­tötte. A bratislavai várban ezután sor került Gustáv Husák és Ká­dár János megbeszéléseire. A megbeszélések során a két testvérpárt és ország képviselői tájékoztatták egymást Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XV. és a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesí­téséről, valamint azokról az időszerű feladatokról, amelyek teljesítésén a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi Időszakában Csehszlovákia és Magyarország népe fáradozik. Gustáv Husák tájékoztatta Ká­dár Jánost a CSKP XVI. kong­resszusának előkészületeiről. A felek megtárgyalták a két Gustáv Husák és Kádár ]ánoa meqbeszélése a bratislavai várban. (Ján Géct felvétele) testvérpárt és ország együttmű­ködése továbbfejlesztésének fő irányait. Hangsúlyozták, hogy a csehszlovák-magyar barátság és együttműködés megszilárdí tása és elmélyítése szempontjá­ból döntő jelentősége van a CSKP és az MSZMP szilárd kap csolatának, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal va­ló szoros barátságnak ős szö­vetségnek. Megelégedéssel nyugtázták, hogy sikeresen fej lődik a két ország gazdasági. kulturális és tudományos-mű­szaki együttműködése. Mélyül a kooperáció és a gyártásszako­sítás és növekszik az árucsere­forgalom. Mindkét ország nagy, gondot fordít a gazdasági kap­csolatok bővítésére az ötéves tervek egyeztetése alapján, és a KGST-tagországok közös prog­ram (ainak megvalósítása kere-* tében kifejtett sokoldalú együtt­működés elmélyítésére. fFolutatás a 2. oldalonJ CSEHSZLOVÁK-MAGYAR KÖZÖS KÖZLEMÉNY LU8GMÍR STROUGAL Fflfi&DTA ALEKSZANOR botvint (ČSTKJ — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök teg­nap Prágában fogadta Aiek­szandr Botvint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagyköve­tét. Az elvtársi légkörű talál­kozón a csehszlovák—szovjet együttműködés továbbfejleszté­sének és sokoldalú elmélyítésé­nek néhány konkrét kérdéséről tanácskoztak. (ČSTK) - Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökének meghívására 1980. november 12-én baráti munkalátogatást tett Csehszlo­vákiában Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. A Bratislavában lezajlott megbeszéléseken a két testvér­párt és ország vezetői tájékoz­tatták egymást a CSKP XV. és az MSZMP XII. kongresszusán MADRIDBAN ISMÉT JÁRNAK AZ ÖRÁK ______ ME GNYÍLT A HELSINKI ZÁRÓOKMÁNYT ALÁÍRÓ ORSZÁGOK KÉPVISELŐINEK TALÁLKOZÓJA (ČSTK) — A spanyol fővá­rosban az előzetes megállapo­dás szerint november 11-én pár perccel éjfél előtt kezdő­dött meg a helsinki Záróok­mányt aláíró országok képvi­selőinek madridi találkozója. A találkozót Jósé Pedro Perez Llorca spanyol külügyminisz­ter nyitotta meg. A megnyitó után elhalasz­tották a tárgyalást és tegnap a délelőtti órákban folytatták. Javier Ruperez spanyol kül­dött, az ülés elnöke kijelen­tette, hogy a munkacsoportok éjszakai előkészítő tanácskozá­sa során megszülettek annak a feltételei, hogy megkezdődhes­sen a találkozó, és néhány ha­tározatot fogadtak el a tár­gyalási rendről. A munkacsoport feladata, hogy megoldja a procedurális kérdéseket, amelyeket nem si­került az előkészítő találkozók során megoldani. Ruperez fel­szólította a csoport tagjait: folytassák a munikát, hogy elfogadott határozatok teljesí­téséről és azokról az időszerű feladatokról, amelyek teljesíté­sén a fejlett szocialista társa­dalom építésének jelenlegi idő« szakában Csehszlovákia és Ma­gyarország népe fáradozik. Hu­sák eivtárs tájékoztatta Kádár Jáiius elvtársat a CSKP XVI. kongresszusának előkészületei* ről. Husák és Kádár elvtárs meg­tárgyalta a két párt és ország együttműködése továbbfejlesz­tésének fő irányait. Megelége­déssel nyugtázták, hogy a cseh­szlovák part- és kormánykül­döttség 1977-ben Magyarorszá­gon tett hivatalos baráti láto­gatása során elfogadott határo­zatokat és dokumentumokat mindkét fél sikeresen megva­lósítja, s ezzel hozzájárul az együttműködés sokoldalú fej­lesztéséhez a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján. A csehszlovák—magyar testvéri barátság és együttműködés to­vábbi megszilárdítása és elmé­lyítése szempontjából döntő je­lentősége van a CSKP és az IFnh/tatás a 2. oldalon) megteremtődjön a tényleges alap a tárgyalásokhoz, A plenáris ülést ezután fél beszakították. A délután folya­mán Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök szólt a részt- vevőkhöz. Beszédében hang súlyozta a párbeszéd szüksé­gességét, és felszólította a ta­lálkozó résztvevőit, hogy te gyenek meg mindent a mad­ridi értekezlet sikeréért. Pozi tívnak minősítette azt a tényt, hogy megkezdődött a találko­zó, mert az azt bizonyítja a felek készek a párbeszédre. Megállapították továbbá, hogy a találkozó eredményei a résztvevők politikai jószándé­kától és a köztük levő biza lom fokától függ. Emlékezte­tett arra, hogy a találkozót nemcsak Európában, hanem a világ más részein is nagy fi gyelemmel kísérik. A 35 ország képviselőinek tiszteletére a spanyol minisz­terelnök tegnap fogadást adott Hazánkig látogat Heng Samrin (ČSTK) — A CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívá« sára a közeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz hazánk­ban a Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a Kambodzsai Népköztársaság Népi Forradal­mi Tanácsának küldöttsége Heng Samrin elvtársnak, a Kambodzsai Nemzeti Egység­front Központi Bizottsága és a kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökének vezetőijével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom