Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-12 / 268. szám, szerda
Teljesítik a tervet A szélsőséges időjárás nagy igényeket támasztott a Slovair pilótáinak munkájával szemben, sok esetben kedvezőtlen körülmények között kellett repülniük. Ennek ellenére jó minőségben végezték el a növényvédelmi munkákat. Kevés olyan mezőgazdasági üzem van Szlovákiában, amely ne igényelte volna repülőgépeik munkáját. A kimutatások szerint a Slovair repülőgépei Szlovákiában október 20-ig másfél millió átlaghektárt permeteztek meg, illetve ekkora területre juttatták a műtrágyát vagy a gyomirtó szert. Ezzel a teljesítménnyel már teljesítették évi tervüket és túlteljesítették a 6. ötéves tervre kitűzött feladataikat. A nemrég végzett értékelés szerint a repülőgépek az ötéves tervidőszakban 7 millió átlagheiktárra juttatták a szükséges permetezőszereket, tápanyagokat. A Slovair repülőgépei az idén már februárban megkezdték á munkát. Fejtrágyázták a hideg, téli időszakban meggyengült növényeket. Később a gyomirtószert juttatták a földre. Mivel Idén egyre több mezőgazdasági üzem igényelte munkájukat, öt szovjOt AN-2sJL; repülőgép is segített a nyugat-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben. A szovjet repülők kiváló munkát végeztek. Pilótáik összebarátkoztak a Slovair repülőgépei- neik pilótáival, és közös erőfeszítéssel dolgoztak kedvezőtlen 'körülmények között Is. Voltak olyan időszkok is, amikor alig jutott idejük pihenésre. Áprilisban összesen 302 ezer hektár gabonára juttattak tápanyagot és nöíinyvédő szert. A nyári időszakban sem pihentek a Slovaif pilótái. Közülük kevesen mehettek szabadságra, mert a kelet-szlováikiai kerületben kellett segíteniük, ahol a gyakori esőzések miatt az átázott földön nem dolgozhattak a gépek. A nyugat-szlovákiai kerületben a nyári időszakban is szórták a műtrágyát a gabona földekre. A számítások szerint ennek 'következtében a galántai járásban a hektárhozam 0,1 — 0,3 ton>nával is nagyobb volt. Sok vita volt azon, hogy hova kerüljenek a repültgépek. Amikor szükség volt rájuk, szinte minden járásban igényelték munkájukat, de sok helyütt még mindig nincsenek megfelelő repülőterek. Ezzel szemben a Lévai (Levice) Agrokémiai Vállalat már hangárokat is épít a repülőgépek és helikopterek számára, jók a felszállási és leszállási viszonyok. Ennek köszönhetően a járásban 110 ezer hektár földön végezték el az igényelt munkákat. A középszlovákiai kerületben a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásiján nyújtottak nagy teljesítményt a repülőgépek; több mint 48 ezer hektáron végezték el a munkáikat. A keletszlovákiai 'kerületben a Slovair a kassai (Košice) Agrokémiai Vállalattal 62 ezer hektár műtrágyázására kötött szerződést. 18 ezer hektárral teljesítették túl a tervet, ezzel a teljesítménnyel a kerületben az első helyre kerültek. A repülőgépekkel végzett munka minden évben változik. Idén főleg a tápanyag szórására használták fel ezt a technikát, összteljesítményük egynegyed részét tette ki ez a munka. Nagyon hasznos munkát végeztek, mert így a szükséges tápanyag mindenütt a gabonára juthatott. A Slovair repülőgépei teljesítették ugyan a tervet, kezelő- személyzetük azonban tovább sem pihen. Gépeik többségét a javítóműhelyekbe vitték, ahol a szerelőkkel együtt gondosan átvizsgálják, 'kicserélik hibás alkatrészeiket. Az alapos javításokkal biztonságossá teszik a repülést. Jól előkészített gépekkel indulhatnak az új év első hónapjaiban munkába. Azok a repülőgépek pedig, amelyek nincsenek még a javítóműhelyekben, segítenek az őszi alaptrágyázás és az őszi vetési terv teljesítésében. ĽUDMILA ŤAPUŠOVÄ mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának agronómusa A mélníki járásban gazdálkodó DHsy Efsz egyike azon mezőgazdasági üzemeknek, amelyek saját repülőteret építettek betonkifutópályával és hangárral (Miroslav Vodera felv.) Kommentáljuk ŐSZI PRÓBATÉTEL A mezőgazdasági csúcsmunkákrúl szóló híradások, ame lyek ezekben a napokban érkeznek az ország különböző területeiről, inkább időjárásjelentésekhez hasonlítanak. Kevesebb olyan információ van bennük, ami arról tájékoztat, hogy mennyire haladtak előre itt vagy ott a betakarítással, milyen mértékben növekedett a bevetett, felszántott terület. A mezőgazdasági üzemeket nem érte váratlanul ez a helyzet. Már akkor tudták, hogy nehéz ősz vár rájuk, amikor a nyári kalászosok betakarítását követő munkák egy része szeptemberre maradt, belecsúszott az őszbe. A fő problémát az okozta, hogy az ősziek későn értek. A cukorrépa alacsony cukortartalma, a kukorica magas nedvességtartalma miatt várni kellett a kezdéssel. Sokan reménykedtek, hogy hosszú lesz a vénasszonyok nyara és a nagy teljesítményű gépekkel még a rossz idő beállta előtt elvégzik a munka dandárját. De nem így történt és ismét bebizonyosodott, hogy az időjárásra nem lehet számítani. Szélsőségei sokszor okoztak már nagy károkat. Az elmúlt öt évben egyébként sem fogadta különösebben kegyeibe a földműveseket. Ezért amíg az állattenyésztés a jelenlegi ötéves tervidőszak minden évében teljesítette feladatait, addig a növénytermesztés mindig adós maradt. Hogy az eddigi lemaradást pótolja és az ágazat adósság nélkül kezdhesse meg a hetedik ötéves tervidőszakot, erre az évre a növénytermesztés számára 18 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Nyári kalászosokból rekordtermést takarítottunk be. A végső eredményeket azonban az őszi érésű növények terméseredményei is nagyban befolyásolják. S mivel az ősziek tetemes része még kinn van, felesleges jóslásokba bocsátkozni az idei tervteljesítést illetően. Egy bizonyos: az eddig betakarított répa és kukorica jól fizetett. A trnavai járásban számos helyen 10 tonna kukorica is termett egy hektáron, s a 6—7 tonnás hektárhozamot mindenütt elérték. Nem csoda, ha a vezetőknek, dolgozóknak most olyan borús a hangulatuk, akár az időjárás. Kár lenne, ha ebből az ígéretes termésből valami is tönkremenne. Viszont a mező- gazdasági üzemek többsége e nehéz helyzetet teremtő körülményre is felkészült. Idejében szerződéseket kötött ipari üzemekkel, a néphadsereggel, iskolákkal a szükséges segítségnyújtásra. A vetésnek sem kell feltétlenül szünetelnie; a magot repülőgéppel is ki lehet szórni a földekre. A felszínre hullott szem azután tarlóhántó tárcsával bedolgozható a talajba. Ily módon már vetettek nálunk 1974-ben. S a december elején elvetett búza nagyobb hektárhozamot adott, mint a tavasz- szal az átázott talajba juttatott árpa. Azoknak is igazuk van, akik azt mondják, hogy az időjá rással a földművelő ember sohasincs kibékülve. Azonban azt is látni kell, hogy az elmúlt napok kedvezőtlen időjárása a sokévi átlagnál különösebb feladatok elé állította a mező- gazdasági dolgozókat. Ök pedig szervezőkészségüket, szaktudásukat, akaratukat latba vetve igyekeznek úrrá lenni a helyzeten, s ebben a törekvésükben maguk mögött érezhetik az egész társadalom segíteni akarását. KOVÁCS ELVIRA KIK « DOLGOZÓK ÉRDEKEINEK IGAZI KIFEJEZŐI ES KIK «DDADDISÍTdK MUNKÁSPOLITIKA m’j utóbbi időben az antiMfc kommunizmus teoretikusainak és stratégáinak figyelme egyre Intenzívebben fordul a szocialista országok munkásosztálya felé. S egyáltalán nem valamiféle szolidaritásból vagy -azért, hogy segítsenek megoldani a dolgozók egyes gondjait. Nem, Igyekezetük nagyon is átlátszó: A reális szocializmus „belső eróziója“ ismert koncepciójának megvalósításával a szocialista társadalom, s annak leghaladóbb része, a munkás- osztály egységének szétzúzása, a munkások és a többi dolgozó osztályszövetségének megbontása, s főként az, hogy a munkásosztályt elidegenítsék politikai élcsapatától, a kommunista párttól. Igyekeznek kétségbe vonni azt az évtizedek által igazolt tapasztalatot, miszerint a munkásosztály érdekeit legjobban és legkövetkezetesebben a kommunista párt fejezi ki s valósítja meg. Demagóg javaslataikkal arra ösztökélik a munkásosztály képviselőit, hogy érdekeiket ne a társadalom termelő- és szellemi erőit fejlesztő alkotó munkával, hanem erőszakos akciókkal, például sztrájkokkal valósítsák meg. Az osztályellenség ilyetén nyomására nem elég csak az egészséges osztályösztön szintjén reagálnunk. A munkáspolitika összefüggéseit és lényegét meg kell világítanunk, tudatosítanunk és respektálnunk a mindennapi gyakorlatban. Szükségletek ós érdekek A politika, kissé leegyszerűsítve, az érdekek kifejezése és megvalósítása. S az érdekek pedig a tudatosított szükségletek összességének, általános megjelenésének kifejezői. Emellett a szükségletek sokrétűek — alapszükséglet; az élelem, a ruházat, a lakás; szociális szükséglet: az emberek közötti viszony, a létbiztonság, a család, a barátság; szellemi szükséglet: Ide sorolható az élet értelme, a szépség utáni vágy, a személyiség fejlesztése, a tudás fokozása stb. Az emberiség eddigi történetében még soha és sehol nem sikerült korlátlanul kielégíteni az emberek szükségleteit. A kitermelt javakat — anyagiakat, avagy szellemieket — különböző kritériumok alapján mindig elosztották. A kapitalizmusban a kizsákmányolök sajátították ki azokat, saját tőkéjük nagysága szerint, a dolgozók pedig saját munkaerejük értéke szerint részesültek belőlük. A szocializmusban, amely megszüntette a kizsákmányolást, az egyén fogyasztásának részértékét a végzett munka szabja meg. Épp ezért természetes, hogy az emberi érdekek mélyén mindig bizonyos összefüggésekre bukkanunk a részesedéssel, a javak elosztásával. Az egyén a lehető legjobban szeretne élni, ezért érdeke, hogy egyre több fogyasztói cikkre, szellemi értékre tegyen szert. Ez nem elítélendő, ellenkezőleg, inkább fokozott munkaigyekezetre ösztökéli az embert. A többre törekvés csupán két esetben negatív jelenség a szocializmusban: ha azt az egyén nem becsületes munkával akarja elérni, vagy ha az öncélú, nagyzási mániává válik. Az egyéni érdekek pozitív vonásának tekinthetjük azt a törekvést, hogy minél nagyobb befolyásuk legyen a közügyekre, azaz a hatalom részesei legyenek, nagyobb tudásra, tájékozottságra tegyenek szert, megfelelő munkahelyet találjanak maguknak, jó viszonyt alakítsanak ki az emberekkel. A csoportérdek nagyon szorosan összefügg a javak elosztásával. Egy bizonyos kollektíva, üzem, vállalat azon törekvését fejezi ki, hogy a nemzeti jövedelem elosztott részéből minél nagyobb részesedés illesse meg, főleg a béralapból, a költség- vetésből. A társadalmi érdek a szocializmusban nem ellenpólusa az egyéni és a csoportérdekeknek, ezek között csupán a mindennapi gyakorlatban keletkezik néha ellentmondás, például a lokálpatriotizmus megnyilvánulása következtében. Egyébként a társadalmi érdek az egyéni és csoportérdekek összegezése, lényege, amely azt fejezi ki, mi bennük a közös, a perspektivikus. Az osztályérdek viszont külön kategória. A társadalmi osztály nem az egyének mechanikus összessége. Az osztály érdekei nem merülnek ki abban, hogy annak képviselői egyre nagyobb követelményeket támasztanak az elosztott javakkal szemben. Az osztály jogot követel, hogy az elosztás egész rendszerét maga határozza meg. S ehhez feltétlenül szükséges, hogy megszerezze a politikai hatalmat. A kapitalizmusban ez a hatalom a burzsoázia kezében volt, ő szabta meg saját törvényei szerint az elosztás módját. A szocializmusban viszont ez a jog az uralmon levő munkásosztályt illeti meg. Küzdelem — osztályszövetség helyett? Ilyen feltételek közepette a gazdasági követelésekért, azaz a fogyasztásból való nagyobb részesedésért folytatott sztrájk, vagy a munkásosztálynak a többi dolgozóra, esetleg a kormányra gyakorolt nyomása vagy bármilyen más erőszakos forma tulajdonképpen anakronizmus, egy lépés hátra. Miért kell erőszak, hisz az elosztás egész rendszerét a munkásosztály szabja meg? S ráadásul, mint a társadalom hatalmon lévő ereje, ő határozza meg a gazdaság és a kultúra irányvonalát, fejlődésének ütemét, a munkásosztály erkölcsi normái mindannyiunk számára eszményképül szolgálnak. A munkásosztály a társadalmi érdekek megtestesítője, mert ezeket az érdekeket nem a többi polgár akarata ellenére valósítja meg, hanem a földművesek és a dolgozó értelmiség osztályával szoros szövetségben. E viszony perspektívája nem a különbségek elmélyítése, sem az eltérő célok kiélezése, hanem az érdekek integrációja, amely végső fokon az osztályok megszűnéséhez vezet. A munkásosztály nem teljesíthetné történelmi szerepét, ha forradalmi győzelme, a politikai hatalom megragadása után törekvéseit az előző szakaszok szintjére redukálná, konkrétan, a társadalom többi tagjaival vívott küzdelemre, a burzsoáziáéhoz hasonló szellemben, hogy amit csak tudsz szerezz meg magadnak a javakból. Azzal, hogy megszerezte magának az elosztás rendszerét meghatározó jogot, egyben felelősséget is vállalt azért, hogy ez az elosztás megteremti a megfelelő életszínvonalat, s lehetővé teszi a szocialista társadaloDDi minden polgárának sokoldalú fejlődését. Amennyiben más- képpen történne, az megbontaná a politikai hatalom alapját képező osztályszövetséget, s e hatalom elvesztése esetében a munkásosztálynak nem lenne többé lehetősége, hogy megszabja a javak elosztásának módját. Kifejezi és megvalósítja A figyelmet a munkásosztály érdekeinek konkrét kifejezési formáira és megvalósítására kell irányítanunk a szocializmus feltételei közt, azaz saját munkáspolitikánkra. A munka jelenlegi jellege, a munkásosztály egyes képviselői öntudatszintjében mutatkozó nagy különbségek következtében a politika mindennapi „professzionális" végrehajtásával nem foglalkozhat minden munkás. Ez az osztálylétrejöttének történelmi folyamatában — kialakította saját élcsapatát, a kommunista pártot. Ez a párt önálló forradalmi politikai szervezet, olyan, amely létezésének szükségességét az osz- tályharcok tapasztalatai alapján már Marx és Engels, majd pedig Lenin is felismerte, aki kijelentette: A munkásosztály önálló politikai párt ifikul olyan, mint egy test fej nél- kül. A CSKP szintén munkáspárt. Ez a jellege programjából és alapszabályzatából adódik, továbbá a párt taktikájából és stratégiájából, ideológiájából és tagságának szociális és ősz tályösszetételéből. A CSKP alapszabályzata kimondja: „A kommunista párt politikája a munkásosztály és az egész nép leg sajatabb érdekeit fejezi ki. A párt azért jött létre, hogy harcoljon a nép ügyéért es a nepet SZArról*a* mit tekint pártunk munkáspolitikának, tal^£ szólt nemrégiben Vasil Bifak elvtárs: „A magas fokú gazda- sáROSság, a munka-, a part- es a* állami fegyelem azért hogy az üzemek jól dolgozzanak zavartalan legyen a kozlekedes, jól készítsenek föl az iskolák, gyógyítsanak a kórházak, hogy az áldozatkész emberek munkája ne vesszen kárba, hogy a társadalomnak elegendő forrása legyen az ember öreg napjainak, a gyermekek és a fDa- talság egészséges fejlődésének biztosítására, hogy tovább szilárduljanak a szocializmus alapértékei, biztosítva legyen az állam biztonsága, a rend és biztonság uralkodjék — ez az igazi értelemben vett munkáspolitika. Minden, ami ezzel ellentétes, objektíve a Dnunkás- osztály érdekei ellen irányul. Ez, természetesen, csupán néhány konkrét irányzata a párt gazdasági és szociális politikájának, amely rámutat a célhoz vezető útra, s mindenfajta szükséglet kielégítésének fő alapját a magas fokú gazda ságosságban látja. Elvégre senÚJ szó 1980. XI. 12. _ 4 A repülőgépek hatásosan segítik a földművesek munkáját
