Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-12 / 268. szám, szerda

A hatékony munkaerő-gazdálkodás — előrehaladásunk fontos feltétele Befejeződött az országos ideológiai konferencia A PROPAGANDÁNAK ÉS AZ AGITÁCIÓNAK A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA KELL MOZGÓSÍTANIA /Folytatás az 1. oldalról.) (követelménye a munkavédelem és a megfelelő mumk»környe­zet feltételeinek biztosítása. Alois Huml képviselő felszökj lásában a munkaerő-stabihzál- lás és a vonzó mimika környe­zet, a jó szociális ellátottság közti összefüggéseikről szólt. Délután az ülést Vladimír Vedra, a Nemzeteik Kamarájá­nak elnökhelyettese vezette. A mezőgazdasági dolgozók korösszetételével, szakképzett­ségével, szociális ellátottságá­val és a mezőgazdasági szakem­ber-utánpótlás politikai és szakmai felkészítésével foglal­kozott vitafelszólalásában René Zahradník képviselő. Évről év­re csökken a mezőgazdasági dolgozók száma. Rámutatott: a mezőgazdasági gépjavító és az állatgondozói szakma terén nagy a munikaerővándorlás. Anton Mružič képviselő vitaiel- szólalásában a fegyveres tes­tületek, a honvédelmi szövetség és a hadsereg polgári alkalma­zottainak gazdasági tevékeny- sépét méltatta. Štefania Hartinková képvise­lő a hazánkban dolgozó külíöl- di munkaerőkkel foglalkozolr. s szólt a szocialista országok nak a szakemberképzés terén nyújtott internacionalista segít­ségünkről. Nálunk jelenleg kb. 14 ezer külföldi — lengyel, vietnami, kubai, mongol, algé­riai dolgozó, elsősorban fiata­lok — sajátítja el pl. a tex­til- és ‘«őripari szakmát, de szép számmal dolgoznak a gépiparban és a népgazdaság n*ás területén is. Ez az együtt- múködés hozzájárul a szocialis­ta és a fejlődő országok nép­gazdaságainak megszilárdításá­hoz, az egész szocialista kö­zösség gazdasági erejének erő­sítéséhez. Jozef Šepela képvi­selő a munkaerő-gazdálkodás­sal összefüggő ösztönző eszkö­zökkel foglalkozott. Ezután szünet következett. Az ülés be­fejező részén ismét Dalibor Ha­ne* elnökölt. Figyelemreméltó tapasztala­tokat szereztek helyzetfelmérő vizsgálataik során a Nemzetek Kamarája kulturális bizottságá­nak tagjai. Ezeket Zab Gab­riella képviselő ismertette fel­szólalásában. Elemezte a kö­zépfokú szaktanintézeteik léte­sítésével kapcsolatos tartalmi, szervezési és anyagi je* legű problémákat. Rámutatott arra is, hogy egyes vállalatoknál húzódoznak attól, hogy más szervezetekhez tartozó ipari tanulók szakmai képzését is vállalják, s ez különösen a ki­sebb, saját tanintézettel nem rendelkező szervezetek szem­pontjából hátrányos jelenség. A képviselőnő felhívta a figyel­met arra, hogy az alapiskola nyolcaduk. illetve kilencedik osztályaiból a kétéves szakmai képzésre jelentkező 14—15 MICHAL ŠTANCEĽ BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról.) ráinak több bizottsága, s a kép­viselők Is több felmérést végez­tek ezzel kapcsolatban. Ezen a téren fontos feladat, hogy a népgazdaság minden ágazatában munkaerőt takarít­sunk meg. A megtakarítás a tár­sadalmi munkatermelékenység növelésével érhető el. Az utóbbi években a munkatermelékeny­ség növelése terén számos ipa­rilag fejlett ország mögött le­maradtunk. Egyes iparágakban és az építőiparban még vissza is esett a munkatermelékenység szintje. Ennek okai bonyolultak, és nagymértékben összefügge­nek a nyersanyagok és az ener­giahordozók világpiaci árainak emelkedésével s a külkereske­delem számos tényezőjével. Ezenkívül az állóeszközök újra­termelése sem éri el a kívánt szintet. Ugyancsak negatív tényezó és veszteséget okoz a munkaerő­gazdálkodásban, az hogy a vál­lalati árukezelés és -szállítás csaknem kétmillió munkaerőt köt le. Amint ezt a CSKP KB 18. ülése nemrég újra megállapítot­ta, a munkatermelékenység nö­velésének egyik leglontosabb tényezője a munka ésszerűsíté­sének szintje. Annak ellenére, hogy ezen a téren elértünk részeredményeket, egészében véve nem következett be tartós javulás. Jelenleg a munkaerő- elosztás normái nem mindenütt megbízható mércéi a teljesítőké­pességnek, nem megfelelő esz­közei az irányításnak és a terve­zésnek. További veszteségeket okoz a munkaerő-gazdálkodás- ban a technológiai és a munka- fegyelem megszegése. Ez nega­tívan hat a termékek minőségé­re, és csak a múlt évben 1,7 milliárd korona veszteséget oko­zott. A beruházások helyzete is kedvezőtlenül hat a munkaerő- gazdálkodásra. További problé­ma az irányításban és a közi­gazgatásban dolgozók nagy szá­ma. A munkaerő-gazdálkodás ion- tos kérdése a munkaidő teljes kihasználása. E téren a veszte­ség jelenleg az iparban 15 szá­zalék, sőt az építőiparban 30 százalék. Jól tudjuk, hogy egy­százalékos munkaidő-veszteség 75 000 dolgozó napi munkájának kiesését jelenti, s csak az ipar­ban minden kárba veszett perc csaknem ötmillió korona vesz­teségnek felel meg. E vesztesé­gek jelentős részét az okozza, hogy átlagosan 15—20 perccel túllépik az étkezési szüneteket és a pihenőidőt, és gyakran in­dokolatlanul munkaakadályokra hivatkoznak. Számos felmérés és ellenőrzés bebizonyította, hogy a dolgozók orvosi vizsgá­latra, személyi és családi ügyek intézésére nem használják ki azt a lehetőséget, hogy módosí­tották a rendelőintézetek ren­delési és az üzletek nyitvatartá­si idejét, másutt pedig a szer­vezetek vezetőségei nem mű­ködnek hatékonyan együtt a nemzeti bizottságokkal az emlí­tett idők megfelelő módosítása ferdekében. További komoly gond a munkaerő-vándorlás, amelynek mértéke a múlt év óta ismét fokozódik, és évente át­lagosan két-hárommillió műszak kiesését eredményezi. A dolgo­zók teljesítményének növekedé­sét és a munkaerő stabilizálását elősegíti a vállalatoknak a dol­gozókról való gondoskodása. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ott, ahol vég­rehajtották a dolgozókról való gondoskodás átfogó program­jait, számos munkaerő-gazdál­kodási problémát sikerült meg­oldani. Az eddigi tapasztalatokra tá­maszkodva ebben az évben a szövetségi kormány a népgaz­daság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedé­sekkel összhangban erre a te­rületre vonatkozóan is alapel­veket hagyott jóvá. Ezek értel­mében a bérkereteket össz­hangba kell hozni a minőségi mutatókkal. További intézkedé­seket dolgozunk ki, amelyek célja a bérek hatékonyságának növelése az ésszerű munkaerő­elosztásra. A bérpolitikai intéz­kedések végrehajtásához ked­vező légkört kell teremteni. Már nincs helye annak a régi gya­korlatnak, amely nem tartja eléggé tiszteletben az érdemek elvét, és konzerválja az egész­ségtelen egyenlősdit. Ezt követően Michal Stance! a dolgozó nők és nyugdíjasok problémáival foglalkozott, majd rámutatott arra, hogy a gazda­sági fejlesztés terén pótolhatat­lan szerepe van a dolgozók munkakezdeményezésének, a lelajánlásl mozgalomnak és a szocialista munkaversenynek. E mozgalmak valamely formájá­ban a dolgozók több mint 80 százaléka részt vesz, s évente mintegy 300 000 újítási javasla­tot és 6000 találmányt terjesz­tenek elő. Végezetül kifejezte azt a meg­győződését, hogy a következő időszakban, a XVI. pártkong­resszus előkészületeinek idősza­kában minden dolgozó elősegíti munkaerő-gazdálkodási politi­kánk céljainak elérését. Amint Husák elvtárs mondotta a CSKP KB 18. ülésén: Pártunknak és társadalmunknak elegendő ere­je van ahhoz, hogy teljesítsük kitűzött feladatokat, s előtör- rásaink és tartalékaink haté­kony felhasználásán múlik, mennyire sikerül gondoskod­nunk szocialista társadalmunk továbbfejlesztéséről a nyolc­vanas években. éves fiataloknak a szakmai képzés után elhelyezkedési gondjaik vannak. A kulturális bizottság felmérte a közép- és felsőfokú képesítéssel rendel­kező szakemberek elhelyezkedé­sének körülményeit is. Amint vitafelszólalásában Zab Gabrie­la képviselő megállapította, a közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező szakembereknek csupán 50—70 százaléka dolgo­zik abban a szakmában vagy abban az ágazatban, amelyre képesítést szerzett. Ezen a té­ren a legszembetűnőbb a gaz­dasági és műszaki szakembe­rek sűrű munkahelyváltoztatá- sa. A vita befejező részében fel­szólaló Ladislav Kopriva, Emil Rigó és Oldrich Burger képvi­selők a nőik foglalkoztatottsá­gával, a munkafegyelem meg­szilárdításával, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket, tapasz­talataikat ismertették. Michal Stance! szövetségi munkaügyi és szociális minisz­ter és Vladimír Vedra képvi­selő zárszava után a Nemze­tek Kamarája egyhangúlag jó­váhagyta az előterjesztett ha­tározati javaslatot, amelyben tudomásul veszik a munkaügyi és szociális miniszter beszá­molóját, s a hatékony munka­erő-gazdálkodással kapcsolat­ban ajánlásokat tesznek az il­letékes kormányszerveknek, s utasítják a Nemzeteik Kamarája állandó bizottságait a határo­zat teljesítésének folyamatos ellenőrzésére. A határozat fel­szólítja a képviselőket arra, hogy választókörzetükben ma­ximális igyekezetei fejtsenek ki a hatékony munkaerő-gaz­dálkodás időszerű kérdéseinek széles körű megvilágítása érde­kében. A Nemzetek Kamarájának 5. önálló ülése ezzel véget ért. SOMOGYI MÄTYÄS (ČSTK) — Jan Fojtíknak, a CSKP KB titkárának részvételé­vel tegnap Ostravában befejező­dött az eszmei és politikai párt­munka feladatairól megrende­zett kétnapos országos ideoló­giai konferencia. A tanácskozás vitájában párt.-, állami és társadalmi szervek és szervezetek tisztségviselői, va­lamint a tömegtájékoztató esz­közök képviselői az eszmei ne­velő munka és a tömegpoütikai munka tapasztalatairól beszél­tek. Részletesen foglalkoztak az eszmei munka egyes formáival, s rámutattak a propoganda és az agitáció mozgósító szerepé­re a XVI. pártkongresszust meg­előző időszakban. Ezzel össze­függésben bírálóan elemezték a politikai nevelés néhány prob­lémáját. Szóltak a gazdasági propaganda kérdéseiről, a párt gazdaságpolitikájának megvaló­sításáról és a népgazdaság terv­szerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő intézkedések végrehajtásáról. A konferencia végén Jan Foj- tík mondott beszédet. N’agyra ér­tékelte az ideológiai dolgozók hozzájárulását a CSKP KB 15. ülésén elfogadott határozatok megvalósításához. Hangsúlyozta, hogy a politikai nevelő munká­nak, a propagandának és az agitációnak mozgósítania kell a dolgozókat a problémák megol­dására, s elő kell segítenie a politikai aktivitás és a munka- kezdeménvezés kibontakoztatá­sát, valamint anyagi és szelle­mi értékek létrejöttét. Felhívta a figyelmet a XVI. pártkong­resszus és a jövő évi általános választások előkészületeinek feladataira is. Megállapította, hogy az ideológiai munkában is nagy súlyt kell helyezni a haté­konyság növelésére. Ezért töre­kedni kell a formalizmus teljes felszámolására — mondotta vé­gezetül Jan Fojtík elvtárs. JÚL KIHASZNÁLJÁK A KEDVEZŐ IDŐJÁRÁST (Tudósítónktól) — A mező- gazdasági üzemek dolgozói jól kihasználják a kedvezőbbre forduló időjárást a betakarítási, talajművelési és vetési munkák meggyorsítására. Az SZSZK Me­zőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermeszté­si osztályának kimutatása sze­rint a földművesek a cukorrépa 79, a szemes kukorica 49,7, a burgonya 99,9 százalékát taka­rították be. Ahol nem dolgoz­hattak a gépek, ott kézi erővel tisztították a répát. Mindenütt arra törekedtek, hogy a répa minél gyorsabban az átvevő he­lyekre kerüljön. A cukorgyárak zavartalanul dolgozhatnak, mert még ennyi répa sohasem várt feldolgozásra. Néhány napon belül mindenütt be akarják fe­jezni a cukorrépa betakarítását. A szemes kukorica betakarí­KÖZÖS ÉRDEK A KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) Az olasz tkülügyuniniszter moszkvai látogatásának máso­dik napján Gromiko szovjet külügyminiszter ebédet adott vendége tiszteletére. Gromiko pohárköszöntőjében emlékezte­tett a két ország kapcsolatai­nak fejlesztésében elért ered­ményekre és kifejezte azt a re­ményét, hogy a szovjet—olasz együttműködés a jelenlegi bo­nyolult nemeztközi feltételek közepette is kedvezően alakul. Rámutatott: a Szovjetunió arra törekszik, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatokban a békés együttműködés elvei legyenek meghatározó jelentőségűek. Ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy az enyhülés híveinek mozgósítása révén az államok közötti kapcsolatok visszatérít- hetők a hetvenes évek során mélyített mederbe. Ebből a szempontból kiemelte a madri­di találkozó jelentőségét. Gromiko utalt a NATO euro- rakéta-döntésének negatív kö­vetkezményeire, majd megerő­sítette, hogy az európai nuk­leáris fegyverzetek korlátozá­sára íráinyuló genfi tárgyaláso­kon a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz egy kölcsönö­sen elfogadható megállapodás kidolgozásáért. Válaszbeszédében Colombo hangoztatta, hogy Olaszország a Szovjetunióval való párbeszéd fenntartására törekszik, mivel meggyőződése szerint a megér­tés elmélyülése mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel jár. A továbbiakban kijelentet­te, hogy országa aktívam kíván hozzájárulni az enyhülés, a fegyverzetkorlátozás és a le­szerelés előmozdításához, s ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy az államok közötti együtt­működés hatékony eszköze a fe­szültségforrások felszámolásá­nak. A Gromikóval folytatott eszmecserét nagyon hasznosnak minősítette és hangsúlyozta, hogy a megbeszélések elősegí­tik az álláspontok jobb megér­tését, lehetőséget adnak a nem­zetközi problémák megoldásá­hoz vezető utak elmélyült ku­tatására. BONYODALMAK MADRIDBAN (ČSTK) — A madridi Kong­resszusi Palotában tegnap ismét összejöttek az előkészítő ülés küldöttjei, hogy megkíséreljék áthidalni a madridi találkozó napi-, idő- és ügyrendi kérdé­seiben mutatkozó nézetkülönb­ségeket. Néhány perc után azonban a tanácskozást ismét megszakították és a késő dél­utáni órákra halasztottók. Köz­ben a küldöttek intenzív tanács­kozásokat folytatlak a „kulisz- szák mögött“. Még mindig van bizonyos re­mény, hogy sikerül kiutat talál­ni abból a nehéz helyzetből, amelybe az előkészítő tanácsko­zás egyes nyugati országok ma­gatartása következtében jutott. Egyelőre nem tudni, mi törté­nik abban az esetben, ha az előkészítő tanácskozáson még­sem sikerülne megállapodásra jutni. Erich Honecker bécsi látogatása (CSTK) — Az állami látogatá­son Ausztriában tartózkodó Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke tegnap a bécsi vá­rosházára látogatott, ahol Leo­pold Gratz polgármester fogad­ta. A becses vendéget ezt kö­vetően a bécsi parlament épüle­tében Anton Benya, az osztrák parlament elnöke látta vendé­gül, és tájékoztatta a legfelsőbb osztrák törvényhozó szerv tevé­kenységéről és feladatáról, va­lamint a választási rendszerről. A délelőtt folyamán Erich Ho­necker a bécsi Hofburgban meg­tekintette a Spanyol-lovardát, valamint az ENSZ-várost. A délutáni órákban találko­zott Rudolf Kirchschläger oszt­rák államfővel és Brunu Kreisky kancellárral. A tegnapi osztrák sajtó Erich Honecker hétfői beszédének rendkívüli figyelmet szentelt, és elsősorban a leszerelési világ- konferencia összehívásának fon­tosságát hangsúlyozó szavait emelte ki. tása szintén kombinált módon, kézzel és géppel folyik. Szárí­tását és tárolását a helyi viszo­nyoknak megfelelően oldják meg. A múlt hétlel szemben a na­pokban lényegesen több trak­tort üzemeltetnek nyújtott, vagy két műszakban. Ennek eredmé­nye, hogy az istállótrágya 81,5 százalékát szántották be. Azon­ban az őszi szántás tervét csak 69,4 százalékra teljesítették, ami nem kielégítő. Ezért — mi­vel a betakarításhoz már nem szükséges annyi gép — még több traktort kellene éjjeli mű­szakban üzemeltetni. A búza vetése főleg a nyugat-szlovákiai kerületben gyorsult meg, itt lé­nyegében már mindenütt föld­be került a mag. Szlovákiai mé­retben azonban a vetési tervet még csak 89,6 százalékra tel­jesítették. Nincs idő a tétová­zásra, a vetést már be kell fe­jezni, mert ha rosszabbra for­dul az időjárás, erősebbek lesz­nek a fagyok, s akkor nehezen csírázik ki a mag. (balla) SCHMIDT BEFEJEZTE PÁRIZSI TÁRGYALÁSAIT (ČSTK) — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár tegnap befejezte rövid magánjellegű párizsi látogatását, melynek so­rán négyórás megbeszélést foly­tatott Giscard d’Estaing francia elnökkel. Megbeszélései napi­rendjén elsősorban a Ronald Reagan elnökké választása nyo­mán kialakult helyzet, az NSZK valutaproblémái, a kelet—nyuga­ti kapcsolatok, a világ különbö­ző térségeiben kialakult vál­sághelyzetek és a kétoldalú kapcsolatok szerepeltek. A BRIT MONKÁSPÁRT OJ ELNÖKE (ČSTK) — Az ellenzéki brit Munkáspárt új vezetőjévé tíz szavazattöbbséggel Michael Footot választották meg. A má­sodik szavazási fordulóban a munkáspárti képviselők közül 139-en szavaztak Footra, míg Denis Healey volt pénzügymi­niszter csak 129 szavazatot ka­pott. Egyiptom átértékeli a helyzetet (ČSTK) — Pierre Butrosz Ghali egyiptomi külügyi állam­miniszter közölte, hogy Egyip­tom hivatalosan javasolta az ún. palesztin autonómiáról foly­tatott tárgyalások november 17-ére Kairóba tervezett újabb fordulójának elhalasztását. Kö­zölte továbbá azt is, hogy az egyiptomi javaslatról már tájé­koztatta Jicchak Sainir izraeli külügyminisztert, és James Leo- nardot, az amerikai megbízott­tat. Butrosz Ghali szerint a je­lenlegi stádiumban az egyipto­mi fél átfogóan újra értékelni fogja a közel-keleti helyzetet, új javaslatokat dolgoz ki é? ezeket az űj amerikai kormány elé terjeszti. ÚJ szó 1980. XI. 12. Meggyorsult a cukorrépa betakarításának üteme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom