Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-07 / 264. szám, péntek
GONDOSKODÁS A SZÖVETKEZETI FÖHSEKRÍÜ SZOCIÁLPOLITIKÁNK fontos része A szocialista termelési viszonyok elmélyülésével párhuzamosan megszűnik a városi és a falusi életmód közötti különbség. Ezzel összhangban egyre növekszik az emberi tényező jelentősége, napról napra nagyobb igényeket támasztanak vele szemben. Az idén januárban a mezőgazdaságban 902 000 ember dolgozott. A 6. ötéves terv folyamán a mezőgazdasági dolgozók száma további 90 000 személlyel vagyis 9,2 százalékkal csökkent. Továbbra is nagy a nők részaránya, 1980. január elsején a mezőgazdasági dolgozók 44,3 százaléka nő. Szocialista mezőgazdaságunkban egyre kevesebb az állandó alkalmazottak száma, ami a műszaki ellátottság javulásával, s a munkatermelékenység növekedésével kapcsolatban természetes jelenség. A cél: az emberek elégedettsége A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és az efsz-ek feladatai közé tartozik a szociálpolitika helyes megvalósítása, ami befolyásolja az emberek elégedettségét, a munka- és életfeltételek javítását, a munkakezdeményezés növelését, a munkatermelékenységet, a munkaerők stabilizálását, továbbá azt, hogy a fiatalok is munkát vállaljanak a szövetkezetekben. A CSKP KB 13. ülésének, valamint az efsz-ek IX. országos kongresszusának határozatai alapján a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége dokumentumot dolgozott ki a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodás fejlesztésére vonatkozóan. Ez a dokumentum, amelyet a szövetség központi bizottsága októberi ülésén hagyott jóvá, elemzi, hogyan alakult a gondoskodás a 6. ötéves tervidőszakban. Az elemzés alapján megállapítottuk, hogy jól teljesítjük a szociális programokat. A mezőgazdasági vállalatok fokozott figyelmet szentelnek dolgozóink szakképzettsége növelésének. Jelentős figyelmet fordítanak az efsz-tagok egészségügyi ellátására. így például a szűrő- vizsgálatok száma az 1977. évi 219 ezerről tavaly 238 ezerre növekedett és a számítások szerint idén az efsz-ek 265 ezer tagja vesz részt ilyen vizsgálatokon. Jelentős szerepet tulajdonítunk a gyógyfürdői kezelésnek. Az utóbbi időben 20 százalékkal több tagot utaltunk be gyógykezelésre. A CSSZSZK kormánya elnökségének határozata alapján fokozatosan felszámoljuk az orvosi ellátásban előforduló nagy eltéréseket. Az efsz ekben is új, korszerű higiéniai berendezéseket építünk. A helyzettel még nein lehetünk teljesen elégedettek, de megállapíthatjuk, hogy az ilyen berendezések háromnegyede már megfelel az előírásoknak. Jó eredményeket értünk el a munkavédelem társadalmi ellenőrzésében. 1975 óta (ezer dolgozóra számítva) az üzemi balesetek száma 16,2 százalékkal csökkent, miközben különösen az utóbbi három évben Javult a helyzet. Ebben az időszakban a halálos balesetek száma 27 százalékkal csökkent. Kevésbé lehetünk elégedettek azonban a különböző védőeszközökkel való ellátottsággal. Már több éve komoly fogyatékosságok tapasztalhatók a védőeszközök gyártásában és a minőségük is kifogásolható. Az efsz-ek szükségleteit csak 40— 50 százalékban elégítik ki. Közös erővel A mezőgazdaságban végbemenő strukturális változások természetesen érintik a lakásépítést is. Amennyiben megfelelő módon szervezzük a lakásépítést, az hozzájárul a dolgozók stabilizálásához és a falusi életfeltételek javításához. Az efsz-ek ezért nagyobb összegeket fordítanak lakásépítésre, stabilizációs kölcsönöket nyújtanak egyéni és szövetkezeti lakásépítésre. Tavaly az efsz-ek tagjai 37 481 új lakást kaptak, ami 1975-höz viszonyítva háromszor több. A nemzeti bizottságokkal és a Nlemzeti Front más szervezeteivel az efsz-ek közösen használják fel a gyermekintézmények épületeinek újjáépítésére rendelkezésükre álló összegeket. Idén az év elején az,efszÓVJUK EGÉSZSÉGÜNKET Szociális biztonságunk alapja az Ingyenes orvosi ellátás. Le vajon megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy megvéd- jük egészségünket? Vajon eleget teszünk-e a balesetvédelmi előírásoknak, elővigyázatosak vagyunk-e nemcsak a munkahelyünkön, de azon kívül is? A számok azt mutatják, hogy nem. Az üzemi balesetek miatt tavaly hazánkban 1 702 741 dolgozó maradt ki a munkafolyamatból, más betegség következtében 3 465 341-en. Az SZSZK ban a balesetek száma meghaladja a 47 ezret, más betegség miatt több mint 160 ezer betegállományban levő dolgozót részesítettek táppénzben. Ha figyelembe vesszük, hogy egy dolgozó táppénze átlagban 72 koronát tesz ki egy napra, könnyen kiszámíthatjuk, hogy milyen összegeket áldoz társadalmunk az egészségügyi ellá-. tásra. Valljuk be, sok esetben mi, saját magunk tehetünk betegségünk hosszabb lefolyásáról. Az orvosi utasítások meg nem tartása, a nem teljesen gyógyult ember visszatérése a munkafolyamatba és újonnani megbetegedése is nagyban hozzájárul a kiadások növeléséhez. S most, a tél beálltával sok kai inkább törődjünk egészségünkkel. Nagyobb a valószínűsége az influenzás megbetegedéseknek, az esetleges járványnak. Igaz, hogy az emberi egészség nem mérhető pénzbeli értékekben. De a statisztikai kimutatások figyelmeztetnek. 1980 első negyedévében 1,3 millióval több naptári napot töltöttek betegállományban, mint a tavalyi év első negyedévében. Naponta 110 085 dolgozó hiányzott a munkahelyéről. A most hirtelenül beköszöntött tél a gyermekeknek örömei, a felnőtteknek nem kis gondot okoz. A hóeltakarítás, az átjárók szabaddá tétele feltétele annak, hogy balesetmentesen közlekedhessünk. Az időjárás, az útviszonyok, a körülmények fokozott óvatosságra intenek. —erf— eknek 204 saját gyermekintézményük volt, bölcsődéiket ős óvodáikat 5516 gyermek lőto- gatta. Falvainkon a közös erővel felépített óvodák és bölcsődék száma jelentős — 1124 gyermekintézmény épült, amelyekben 31 799 gyermeket helyeztek el. Az év végéig a szövetkezeti földművesek óvodáskorú gyermekeinek csaknem 91 százalékát tudjuk óvodában elhelyezni. Az efsz-ek a nemzeti bizottságokkal közösen számos más létesítményt is építettek, elsősorban üzleteket, művelődési otthonokat, játszótereket, és portalanították az utakat. Az utóbbi időben többet törődnek a nyugdíjasokkal. A szövetkezeti tagok nyugdíjba vonulásuk után természetesen továbbra is a szövetkezet tagjai maradnak, és így ugyanazokat az előnyöket és jogokat élvezik, mint az efsz-ek állandó dolgozó tagjai. Tavaly az efsz- ek 19 000 nyugdíjas nyugdíját egészítették ki, 64 000 nyugdíjas pedig rendszeres segélyt kapott, összesen 92 millió korona értékben. Sok minden tovább tökéletesíthető A felsorolt kedvező eredmények ellenére a szociális tervek megvalósítása területén fogyatékosságok is előfordulnak. így például a népgazdaság más ágazataihoz viszonyítva a szövetkezetek egyes feladatokat nem teljesítenek eredményesen, eltérések mutatkoznak az egyes efsz-ek és járások között is. A CSSZSZK kormánya határozatával megszabta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a káder-, személyzeti és szociális fejlesztés fő feladatai a termelési, pénzügyi terv szerves részét képezik az egész népgazdaságban. Az efsz-ek viszonylatában ez azt jelenti, hogy a komplex programok és a társadalmi szociális fejlesztési tervek megvalósításában az eredmények lesznek a döntőek. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága a közelmúltban megtartott 7. ülésén kidolgozta a komplex programok irányelveit. Ezzel is azt a célt követjük, hogy a szövetkezetek szervesen bekapcsolódjanak szociális feladataink megvalósításába. Azt javasoljuk, hogy a káder, személyzeti és szociális fejlesztés részét képezzék a munkakollektívák tervei, amelyek tartalmazzák majd az egyes munkahelyekre lebontott szociális intézkedéseket is. PAVEL JONÄŠ, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke Kommentáljuk NE HAGYJUK lEGVAMOLNI Mindnyájunkat örömmel töltenek el azok a hírek, amelyek üzemek, vállalatok tervfeladatainak határidő előtti teljesítéséről szólnak. Jól dolgoztak — mondogatjuk, s közben arra gondolunk, hogy az év hátralevő heteiben még több száz millió korona értékű árut gyártanak, aminek népgaz daságunk is hasznát látja, s üzleteinkben is nagyobb lesz az áruválaszték. Az örömünkbe azonban gyakran üröm is vegyül. A műn kahelyeinken, lakóhelyünkön nem vagyunk mindig elég elővigyázatosak. Nem gondolunk arra, hogy a mun kávé delmi szabályok megszegése, a gépek rossz műszaki ál lapota, a nem megfelelő raktározás és az emberi hanyag ság könnyen tüzet okozhat. A statisztika szerint az elmúlt tíz évben Szlovákiában 17 061 tűzeset közel 1,25 milliárd korona értéket pusztított el. Még szomorúbb az a tény, hogy a lángokban 410 ember vesztette életét és 1833-an égési sebeket szenvedtek. Az idei év kilenc hónapja alatt is már 851 tűzesetet jegyeztek fel, amelyek 29 ember ha lálát és 33 514 390 korona kár keletkezését okozták. A központi párt és az állami szervek körlevélben figyel meztettek a tűzveszélyre. A járási tűzrendészeti felügyelőségek több kis üzemtől vonták meg az üzemeltetési enge délyt és több millió korona pénzbírságot róttak ki. Sajnos, mindezek ellenére a tűz megelőzéséért folytatott küzdelemben nem mindenütt érünk el olyan eredményeket, mint ahogy az kívánatos lenne. Ennek egyik, oka, hogy nem használják ki kellően a törvényadta lehetőségeket, a személyi felelosségrevonást. Az üzemek vezetői megelégsze nek azzal, hogy az állami biztosító megtéríti a közvetlen kárt, de nem mindig gondolnak arra, hogy amíg a leégett üzemrész, intézmény felépül, újra termelni kezd, milliárdos kiesések keletkeznek. A téli hónapokban nem kis gondot és kárt okoz a fűtő testek helytelen használata, a közelükben tárolt gyúlékony anyagok. A múlt év szeptemberében a Nové Mesto nad Váhom-i csomagolóanyag-gyárban ennek következtében csaknem 300 000 korona értékű áru lett a lángok martaléka. Egyébként a tavalyi fűtési idényben Szlovákiában 167 alkalommal puszított a vörös kakas. A kár több mint 6,5 millió korona. A múlt év hibáiból nem vontuk le azon ban a tanulságot, erről tanúskodik az is, hogy az idén ok tőberben a helytelen fűtés, illetve a fűtőtestek szabálytalan használata következtében hét esetben keletkezett tűz, s ezek 6 milliárd 236 ezer korona értéket emésztettek el. A legnagyobb kár a Kelet-szlovákiai Vasművet érte, ahol az előzetes vizsgálat szerint az egyik irodában bekapcsolva felejtették a villamos fűtőtestet. Az irodaház porig égett, s a kár több mint 5 millió koronát tesz ki. A mezőgazdasági üzemekben az öngyulladás, s nem megfelelő villanyvezeték-hálózat és a gondatlan dohányzók a tűz leggyakoribb okozói közé tartoznak. A magántulajdonban levő házakban sincs még minden renben. Bármi lyen furcsán hangzik is, de az érvényes rendeletek ellenére még mindig vannak fakémények, előfordul, hogy gondatlanságból a kéménybe beépítik a tartógerendát. A tűz megelőzése terén tehát van még mit tennünk. Vo natkozik az minden állampolgárra, gazdasági vezetőre és dolgozóra egyaránt. Mindenütt és mindenkor meg kell szigorítani a tűzrendészeti előírások megszegőivel szembeni eljárást. Csakis így akadályozhatjuk meg, hogy a létreho zott javakat a tőz megvámolja. NÉMETH JÄNOS Asszonyok, lányok munkája A nőszövetség bősi (Gabčíkovo) szervezete a napokban a hnb és a helyi pártszervezet elnökének részvételével taggyűlést tartott. Értékelte az elmúlt hónapokban végzett munkáját. Megállapította, hogy az 1980-ra előirányzott tervét következetesen teljesítette. A tagok közül a Z-akcióban és más alkalmakkor számosán jelentős társadalmi munkát végeztek. Segédkeztek a helyi sportlétesítmény rendbehozásában, rendbeszedték a temetőt és környékét, meglátogatták a nyugdíjasok otthonát, rendszeresen felkeresték a magányos öregeket. A bősi asszonyok és lányok a CSKP XVI. kongresszusának tiszteletére értékes munkafelajánlásokat tettek. A helyi szervezet tagságát még ebben az évben 15 üj taggal gyarapítják. Gróf Ibnly» ORVOSI TANÁCSADÓ A gyermekkori légcsőgyulladásról A légcsőgyulladás, (bronchitis) egyik leggyakoribb betegség a gyermekkorban, főleg 3 —4 éves korig fordul elő. Szinte sohasem jelentkezik egyedül, leggyakrabban a garatüreg gyulladásával jár együtt, vagy valamelyik fertőző betegség keretein belül fordul elő. A légcsőgyulladást leggyakrabban vírusos fertőzés okozza, de sokszor fordul elő mérgező vagy károsan ingerlő anyagok belélegzése (gázok, por stb.) hatására. Nálunk leggyakrabban a hidegebb évszakokban fordul elő, és főleg a többgyermekes családokat és a nagyobb csoportokat (bölcsődék, óvodák) sújtja. A légcsőgyulladás keletkezésében nagy szerepük van az orrmanduláknak. A megnagyobbodott orrmandula — gyakran öröklődő — két okból is fontos szerepet játszik a légcsőgyulladás keletkezésében. Először is akadályozza az orron történő légzést, másodszor pedig a fertőzés gyakori gócpontja lehet. A megnagyobbodott orrmandula legbiztosabb jele, hogy a gyermek nyitott szájjal lélegzik, és sokszor náthás. A panaszok háton fekve még fokozódnak, a gyermek álmában horkol. Gyermekkori légcsőgyulladást okozhat még a hiányos táplálkozás, a született szívbajok és egyéb olyan betegségek, melyek gyöngítik a szervezet ellenáll óképességét. A légcsőgyulladás gyakrabban fordul elő azoknál a gyerekeknél, akik keveset mozognak friss levegőn. A betegség általában náthával kezdődik, ezután a gyerek köhögni kezd és felszökik a láza. A láz annál gyakoribb és annál magasabb, minél fiatalabb a gyermek és minél legyöngül- tebb a szervezete. A gyermek először szárazon köhög, néhány nap után kezd köpetet üríteni. A kisebb gyerekek nem köhögik fel a légcsőben képződött váladékot, hanem lenyelik azt. Ezután sokszor hánynak. A gyermek gyakran panaszkodik mellkasi fájdalmakra. A gyerekkor nagyon komoly betegsége az ún. laryngotra- chebronchitis. Ennél a betegségnél a gyulladás az orrüregben kezdődik, gyorsabban eléri a gégét és kiterjed a legfinomabb légcsőnyúlványokra is. A légcsőben sűrű váladék képződik — ez a váladék sokszor gennyes — mely eltömi a lég- zőutakat. A gyermek ilyenkor gyakran fullad. A légcsőgyulladásban szenvedő lázas gyermeket fektessük azonnal ágyba, jól szellőzött, tiszta, 18—20 fokos hőmérséklet körüli szobában tartsuk. Ügyeljünk arra, hogy a levegő páratartalma megfelelő legyen. Ezt víz párologtatásával érhetjük el. A gyermekkel itassunk sok folyadékot. Ezeket az intézkedéseket minden anya egyedül is elvégezheti addig, míg a gyermeket szakorvos meg nem vizsgálja. A heveny légcsőgyulladásban szenvedő gyermeket azonnal különítsük el társaitól, mert csak így állíthatjuk meg a fertőzés további terjedését. Ha bebizonyosodik, hogy a megnagyobbodott orrmandula a fertőzés okozóia, akkor feltétlenül szedessük ki a gyermek manduláit. Az idült — krónikus — légcsőgyulladás a gyermekeknél meglehetősen ritka betegség. Főleg azoknál a gyermekeknél fordul elő, akiknek légcsöve kórosan elváltozott. Az idült légcsőgyulladást gyerekeknél sokszor túlérzékenység (allergia) okozza. Ilyen gyerekek gyakran szenvednek légcsőasztmában. A légcsőgyulladás megelőzésében fontos szerepe van a szervezet megfelelő edzettségének. A gyermek mozogjon eleget a friss levegőn. Főleg az iskola- köteles gyermekeknél ügyeljünk arra, hogy naponta legalább 2—4 órát friss levegőn töltsenek. A gyerekeket szoktassuk rendszeres sportolásra a friss levegőn. Fogyasszanak elegendő vitamint, főleg gyümölcs formájában. Fordítsunk komolyabb figyelmet a dohányzás elleni harcra, hatásosabban kiizdjünk a levegőszennyezés ellen. Mindezekkel megóvhatjuk gyermekeinket a gyakori légcsőgyulladáslól. Ha mégis gyakrabban támadná meg ez a betegség gyermekeinket, akkor javukra válik a levegőváltozás — a tengerparti vagy hegyvidéki üdülés. Dp. HEDVIGA BKKTACKOVA 1980. XI. 7
