Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-25 / 279. szám, kedd
BI SZÓ 1980. «J. 23. 5 A C. ötéves tervidőszak végével fejlődésünk jelentős Időszaka, a fejlett szocialista társadalom építésének fontos szakasza fejeződik be. Nem ér azonban véget az az időszak, amelyben megkezdtük a CSKP XIV. kongresszusa által kijelölt, majd a XV. kongresszuson továbbfejlesztett stratégia érvényesítését, amelynek során a minőségre és a hatékonyságra, az intenzív növekedési tényezők kiaknázására összpontosítjuk az igyekezetei. E folyamatban továbbra is jelentős és pótolhatatlan szerepe vám a tudományos-műszaki fejlődésnek, a nép- gazdasági hatékonyságot alapvetően befolyásoló tényezőknek. A tudományos-műszaki fejlődés sokoldalú kiaknázásáért már nem keveset tettünk. Intézkedéseink' hatására egyre erőteljesebben befolyásolja a népgazdaság fejlődését. A 6. ötéves tervidőszak elejétől csak Szlovákiában több mint 600 gyakorlatban kihasználható fejlesztési eredményt érvényesítettünk a tudományos-műszaki fejlesztés állami tervében. Ezek hatására több mint 9 milliárd koronával növekedett a termelés, és hatékonyabbá vált a munka, növekedett gyártmányaink exportképessége. A kutatási-fejlesztési eredmények jelentősen hozzájárultak az anyag-, a nyersanyag- és energiamegtakarításhoz, a környezet fejlesztéshez stb. A tudományos-műszaki haladás azonban nemcsak a központi állami terven keresztül érezteti hatását. Az ágazati, szakágazati és vállalati műszaki fejlesztési tervek — amelyek elsősorban a technikai színvonal emelésére irányulnak — szintén iointos tényezői a fejlődésnek. A tudomány és a termelés összekapcsolása pozitívan befolyásolta az új és inno- vált termékek gyártásának növelését. Szlovákiában az ötéves terv első négy esztendejében 21 százalékkal növekedett a kitermelt áru értéke. Ugyanakkor az új termékek értéke 51, az inno- vált termékek értéke pedig 31 százalékkal növekedett. Az is pozitív jelenség, hogy az innovált termékek kialakításához 64—77 százalékban járult hozzá a kutatási és fejlesztési bázisunk. Mindezek hatására emelkedett a termelés műszaki színvonala, és — noha romlottak a gazdálkodás külső feltételei — a nemzeti jövedelem gyorsabban növekedett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést már teljesen és mindenoldaláén sikerült a társadalom szolgálatába állítanunk, és rugalmasan kihasználnunk. Ha eredményeinket összevetjük eljövendő társadalmi-gazdasági fejlődésünk kritériumaival és összehasonlítjuk a legfejlettebb ipari országok fejlődésével, akkor meg kell állapítanunk, hogy még nem használtuk ki teljesen az összes lehetőséget, amelyeket a tudományosműszaki fejlesztés kínál, sőt, még saját erőforrásainkat, tudományos-kutatási teljesítőképességünket, a dolgozók képzettségét és a korszerű termelőeszközeinket sem használtuk ki elég hatékonyan. Nem véletlenül fordítunk megkülönböztetett figyelmét a terv tökéletesítésére, amely e területen is az Irányítás legfontosabb eszköze. Teljes mértékben beváltak a koordinációs tervek, amelyek segítségével a kutatási-megvalósítási ciklus minden fázisában biztosítjuk a kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati érvényesítését. A 7. ötéves tervidőszakban is alkalmazni fogjuk a koordinációs terveket minden műszaki-fejlesztési feladatnál, függetlenül attól, hogy milyen irányítási szintről van szó. A kutatási-fejlesztési eredmények hatékony kihasználása attól függ, mennyire értik meg a kollektíváik, mennyire-^ ismerik fel az alkotók, a termelők és a felhasználóik az inno- válás jelentőségét. Számos példa bizonyítja, hogy az eredmények egyenes arányban vannak a kollektívák vezetői által kialakított feltételekkel, a szervezési, gazdasági és egyéb gátak leküzdésére irányuló törekvésekkel. Arról is meggyőződhettünk a gyakorlatban, hogv nemcsak a műszaki-fejlesztésre kell megfelelő intézkedéseket foganatosítani. hanem széles bázisú gazdasági és társadalmi feltételekre is szükség van ahhoz, hogy az eredményeket gyors ütemben alkalmazzák a gyakorlatban. Fontos szerepük van itt az ösztönző eszközöknek, különösen a műszaki fejlesztés utolsó fázisában, a gyakorlati alkalmazás időszakában. Az eddigi ösztönzési rendszer éppen itt nem teremtett megfelelően hatékony feltételeket a termelés műszaki színvonalának emeléséhez és a termelési programok gyors felújításához. Sőt, voltak esetek, amikor ez ellen- télbe került a műszaki fejlesztés követelményeivel. Ezt főleg az okozta, hogy a termelők értékelése elsősorban mennyiségi mutatók és nem a műszaki színvonal, a minőség alapján történt. M indez együttvéve az állami tudományos és műszaki fejlesztési terv teljesítését is negatívan befolyásolta. Igaz, az intézkedések meghozatala óta a tervteljesítés színvonalasabbá ví>lt e téren, számos feladat végrehajtása azonban késik. A 6. ötéves -tervidőszakban az SZSZKban kb. 80 fontos kutatási-fejlesztési eredményt nem hasznosítottak a gyakorlatban, pedig ezzel félmilliárd koronával növelhettük volna a termelést. A termelési költségek csökkentésének, a munkatermelékenység növelésének, a külkereskedelmi bevételnek az elmaradásával további veszteségek keletkeztek. Ezen a területen is következetesnek kell lennünk a komplex kérdések végrehajtásában. Az alapelvek érvényesítését a tervezésben és irányítási gyakorlatban azért tekintjük rendkívül fontosnak, mert az intézkedések az extenzív fejlesztés kiküszöbölésére és az intenzív fejlesztés szorgalmazására ösztönöznek. A tudományos-műszaki feljesztésben fontos szerepe van a kutatási és fejlesztési bázisnak. A múltban jelentős erőfeszítéseket fejtettünk ki annak érdekében, hogy e szféra az anyagiműszaki bázis elválaszthatatlan alkotóelemeként és távlati igényeink biztosításának fontos erőforrásaként alakuljon 'ki. Teljesítőképessége ma már nagy értéket és lehetőségforrást jelent. A CSSZSZK-ban csaknem 180 ezer, az SZSZK-ban pedig kis híján 50 ezer személy dolgozik a tudományos-kutatási munkahelyeken. Ha terjedelmét és a költségeket összehasonlítjuk az ország nagyságával, jogosan állapíthatjuk meg, hogy e téren elértük az iparilag fejlett országok színvonalát. Ha azonban a fejlettségét gazdaságunk belső struktúrájával, a termelés tagoltságával és gyártmánylistájával hasonlítjuk össze, szükségszerűen látnunk kell, hogy objektíve nem vagyunk képesek az összes probléma és feladat saját erővel történő megoldására. A CSSZSZK-ban jelenleg kb. 17 ezer, ezen belül Szlovákiában több mint 5 ezer kutatási és fejlesztési feladaton dolgoznak. A helyzet termelésünk történelmi fejlődését és tagoltságát tükrözi; szükségszerűen sok feladatot kell megoldanunk. További eredményeink attól függenek, menynyire leszünk következetesek az erőik és eszközök döntő jelentőségű nép- gazdasági feladatokra való összpontosítására. E feladatot nem úgy oldjuk meg, hogy bizonyos tételeiket törlünk a kutatási tervből, hanem azzal, hogy népgazdaságunk struktúráját —a nemzetközi munkamegosztáshoz kapcsolódva — mind a termelésben, mind a kutatásban átalakítjuk. E folyamatban különleges és meghatározó szerepe van a KGST-tagországok kai, főleg a Szovjetunióval hatalmas tudományos-fejlesztési bázisával való együttműködésnek. Hazánkban 180 ezer, a Szovjetunióban pedig több mint 4,5 millió személy dolgozik tudományos és kutatási munkahelyeken. Ehhez nem kell külön kommentár. Kétségtelen, hogy erőnk az együttműködéssel megsokszorozódik, hiszen a Szovjetunió szívesen együttműködik velünk bármilyen probléma megoldásán. E téren már jelentős eredményeket értünk el, de még nem használtunk ki minden kínálkozó lehetőséget. Kutatási és fejlesztési intézeteink és ezek irányító szervei nem fejtenek ki megfelelő kezdeményezést, főleg ami az együttműködés magasabb formáit, a kooperációt és a szakosítást illeti, pedig ehhez mind a KGST szervei, mind a mi kormányszerveink jő feltételeket teremtenek. Erre különösen most, a 7. ötéves terv előkészítése során és a KGST-tagországokkal való konzultációk harmadik szakaszában fokozott mértékben gondolni kellene. P árt- és állami szerveink nagy fontosságot tulajdonítanak a licenceknek, az innováció meggyorsítása és a műszaki színvonal emelése e fontos tényezőinek. A KGST szervei is fontos intézkedéseket foganatosítottak e téren. Az utóbbi időszakban erőteljesen növekedett a megvásárolt licencek száma. 1979-ben az SZSZK-ban 7,6 milliárd koronát tett ki a licenc alapján való termelés, s a belőle származó export részaránya pedig csaknem 23 százalék volt. A 7. ötéves tervidőszakban megkétszerezzük a licencvásárlásra fordított deviza mennyiségét. Főleg olyan szabadalmakat vásárolunk, amelyek segítségével biztosítható az állami célprogramok végrehajtása, az innováció, különösen pedig bizonyos kiemelt fogyasztási cikkek termelése. Olyan licenceket fogunk vásárolni, amelyek alkalmazása során nem lesz szükség drága Import- nyersanyagra, hanem ellenkezőleg, lehetővé válik a hazai, vagy könnyen beszerezhető anyag, nyersanyag értékesítése. E téren is nagy lehetőségeket kínál a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés. Az elkövetkező időszakban az irányító minisztériumok, a tervbizottságok, az akadémiai munkahelyeik és egyéb központi szervek ügyelnek arra, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a műszaki-fejlesztési tervekben ezekkel a követelményekkel összhangban, célszerűen és átgondoltan iktassák be a kutatási és fejlesztési feladatokat, hogy figyelembe vegyék a többi szocialista országgal való együttműködés — egyebek között licencvásárlás — lehetőségeit. Felméréseink azt mutatják, hogy a 7. ötéves tervidőszakban több mint 400 kutatási-fejlesztési feladatot tudunk megoldani saját erővel. Csak a termelés növelésében több mint 32 milliárd koronát jelent ez. Az előző ötéves tervektől eltérően most az ágazati és szakágazati műszaki-fejlesztési terveket is figyelembe vesszük az állami terv kidolgozásakor. A kutatás ás fejlesztés rendszere így összehangoltab- bá, egyirányúbbá válik. Lényegesen növekszik a tudományosműszaki fejlesztés hatékonysága, ha korszerűbbé tesszük a kutatási munkahelyek szervezését és irányítását, és tevékenységüket közvetlenül összekapcsoljuk a termeléssel. E téren is a szovjet példát követjük. A Nová Dub- nica-1 Elektrotechnikai Kutatóintézetben, a Trenčíni Konfekcióipari-Gépesítési Kutatási-Termelési. Társulásban, a fajnemesítési és vetőmagtermesztés! kutatási-termelési társulásban, a juh- tenyésztési tudományos-termelési társulásban és más területeken ezt már megvalósítottuk. Nem lehet előírni egységes receptet az összes ágazat számára, az integrációs társulásokat alkotóbb módon, mindig alkalmas formát érvényesítve kell létrehozni. A tudományos-műszaki fejlesztés szorosan összefügg a beruházásokkal, mert ezek révén realizálódik a gyakorlatban a tudomány és a technika vívmányainak zöme. E téren is számos jó vagy éppen kiváló eredményt értünk el. A fejlesztésben rejlő lehetőségeket- azonban még nem tudtuk kellő hatékonysággal kihasználni. Beruházási folyamatunk negatív vonása, hogy sokáig tartanak az építkezések, így a szükségesnél lényegesen hosz- szabb ideig kötődnek le kihasználatlanul az erőforrások. E téren is el kell érnünk a legfejlettebb országok színvonalát. 1979-ig (1975-höz viszonyítva) Szlovákiában csaknem 36 százalékkal növekedtek a beruházások költségvetési kiadásai, az építkezések Időtartama pedig átlagosan csaknem egy évvel növekedett. Továbbra is problémát okoz, hogy üzembehelyezés után elégtelenül használják ki az új gyárak termelési kapacitását, csak lassan érik el a tervezett paramétereket. A múlt évben 30 kiemelt építkezésen értékeltük e szempontból a helyzetet. A termelés felfuttatása az előzetes tervekhez viszonyítva átlagosan 45 hónappal késett, és az előző években is hasonló volt a helyzet. Kedvezőtlenül befolyásolja a helyzetet, hogy az építés folyamán gyakran módosítják a koncepciót, hogy a berendezések a feltételezettnél kevésbé megbízhatóak, hogy a beruházók nem ismerik eléggé az új technológiát, mert nem gondoskodnak megfelelően a kezelő személyzet kiképzéséről. A lakásépítésben is vannak problémák, annak ellenére, hogy az utóbbi négy évben túlteljesítettük a lakás- építési tervet. A járulékos létesítmények és a közművek építése nincs összhangban a lakásépítéssel, így a kész lakások használatba vétele nehézségekbe ütközik. Ugyanez mondható el az előközművesítésről Is. E tevékenységi területeinken több mint háromnegyed milliárd koronányi a lemaradás a 6. ötéves tervhez viszonyítva. A területfejlesztési előkészítésben is jelentős tartalékaink vannak. Igaz, a központi szervekkel és a nemzeti bizottságokkal együttműködve úgyszólván már minden nagyobb helység számára kidolgozták a területfejlesztési tervet, ennek végrehajtása azonban számos helyen nem teljes. Ezt főleg azért kell hangsúlyozni, mert Szlovákiában az 1966—1978-as időszakban több mint 163 ezer hektár mezőgazdasági terület morzsolódott le. E termőföld 27 százalékát beruházások miatt vettük igénybe, lakásépítésre és járulékos létesítmények építésére pedig 8 százaléknyit használtunk fel az említett területből. A legfelsőbb párt- és állami szervek rendkívül fontos társadalmi feladatnak tekintik a termőföld védelmét, ezért további intézkedéseket foganatosítottak, amelyek eredményeként az előzetes számítások szerint körülbelül 2500 hektár mezőgazdasági területet tudunk megtakarítani. A beruházásokon elért eredmények elemzéséből kitűnik, hogy számos problémát az előtervezés, az előkészítés színvonalasabbá tételével lehetne megoldani. Ezzel megyorsulna a kivitelezés, lerövidülne a termelés felfuttatása. Egy felmérés azt mutatja, hogy az ötéves terv eddigi időszakában a beruházási terveknek csak 60, az előterveknek t^dig kb. 80 százaléka készült el határidőre a központilag irányított építkezések számára. A késést nem a tervező szervezetek kapacitáshiánya idézte elő, hanem elsősorban a beruházók felkészületlensége, a koncepciók tisztázatlansága, a beruházási munkaszakaszok elégtelen színvonala és a szállítókkal, kivitelezőkkel való együttműködés elégtelen színvonala a tervdokumentáció kidolgozása során. A komplex intézekdések megfelelő színvonalú végrehajtásával e szempontból is lényegesen javítható a hely* zet. Előírjuk — egyebek között —, hogy objektivizálni kell a kivitelezési időtartam-normáikat, hogy tökéletesebbé kell tenni a tervezést és hatékonyabbá a kivitelezők anyagi érdekeltségének rendszerét az időtartam-csökkentés érdekében. A szállítói-megrendelői kapcsolatok területén is rendet és fegyelmet kell teremteni. A távlati tervezés elmélyítése stabilabbá teizl az ötéves beruházási terveket. Mt-’sé- keljük a tervezési felkészületlenséget, ha a kivitelező építőipari szervezetek úgy vesznek részt a tervezésben, ahogyan azt már számos szocialista országban gyakorolják. Ezekben az or szágokban az építészeti tervezés szei> vés alkotóeleme az építővállalatok munkájának. Javaslatot készítünk elő* amelynek értelmében a jövő ötévé* tervtől kezdve az építő vállalatoknak kell gondoskodniuk — a kivitelezés szerves alkotóelemeként — a kivitelezési tervek kidolgozásáról. Az is mozgósítóan hat a jövőben, hogy a tervező szervezetek teljesítményét nem globálisan, hanem a megoldások színvonala és minősége szerint értékeljük. Befejezéséhez közelednek a 7. ötéves tervjavaslat előkészítésének munkálatai. E munka színvonalától, a 6. ötéves tervidőszak eredményeinek és tapasztalatainak bíráló értékelésétől nagy mértékben függ, hogy milyen feltételeket teremtünk a 7. ötéves tervidőszak feladatai végrehajtásának megkezdéséhez. Az Irányítási rendszer új elemei kedvező feltételeket biztosítanak a munkához. A siker érdekében széles körű politikai és szervező munkát kell kibontakoztatnunk, úgy, ahogy azt a CSKP KB 18. ülése és az SZLKP KB októberi ülése meghatározta. Pártunk központi bizottsága hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk intenzív fejlesztésének egyetlen lehetséges módozata: a tudományos-műszaki fejlesztés. Bonyolult, az egész társadalmat érintő folyamatról van szó, így a feladatokat egyetlen minisztérium nem képes végrehajtani. A társadalom minden alkotóelemének és szervezetének bekapcsolódására, az összes lehetőség és erőforrás kiaknázására van szükség. Olyan esetekkel is találkozunk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést egyesek csak divathullámnak tekintik; Nem egyszer a felelős dolgozók, akiknek gondoskodniuk kellene a folyamat kibontakoztatásáról és biztosításáról, szintén így gondolkodnak. Az ilyen kérdés-megközelítés káros szubjektivizmushoz vezet. A siker érdekében elsősorban a problémák alapos elemzésére, komplex szemlélet érvényesítésére, az összefüggések ismeretére és az egyoldalú szemlélet kiküszöbölésére van szükség. E tevékenységbe képzett szakemberek széles körét kell bevonni ez élet minden területéről, hogy a nézetek, javaslatok és tapasztalatok szembesítésével találhassuk meg a legjobb megoldást. r Ebben a szellemben vezetjük, irányítjuk minisztériumunk dolgozóit is. A problémák alapos helyzetismerettel való megoldására törekszünk, így nem engedjük meg, hogy egyoldalú és lokálpatrióta nézetek érvényesüljenek. Még az eddiginél is nagyobb mértékben ki akarjuk használni a tudományos dolgozók, a főiskolák, a tervező intézetek ismereteit, tapasztalatait, az ipari, egységes földművec zövatkezeti dolgozók, az újítók és feltalálók aktivitását. Nagy gondot fordítunk a Tudományos és Műszaki Tanács és szakbizottságai, valamint a minisztériumunk mellett létrehozott Beruházási Tanács és más tényezők szellemi kapacitásának hasznosítására. Ügy vélem, hogy a többi ágazatnak és irányítási szintnek is hasonló szemlélettel kellene feíadatait teljesítenie. Csak ilyen munkával leszünk képesek objektivizálni és végrehajtani a tudományos-műszaki fejlesztést, a beruházásokat, csak így tudjuk kiküszöbölni a szubjektivizmust. És ez az út, amelyen haladva én a miniszter, a kommunista is képes leszek teljesíteni az elkövetkező időszak fokozott fel» adatait. Két ötéves tervidőszak mezsgyéjén 10 ELÖFELTETELEKET TEREMTÜNK írta: Váeiav Vačok, az SZSZK fejlesztési és miszaki minisztere
