Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-21 / 276. szám, péntek

A 6. ötéves tervidőszak utolsó évének végén az összes párt, állami és gazdasági szerv és szervezet, egész társadalmunk a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott gazdasági és szociális program teljesítésére összpontosítja figyelmét. Ebben a törekvésben különösen fontos szerepük van a nemzeti bizottságoknak. A szocia­lista építés során a CSKP vezetésével, mint fontos politikai erő jelentős mér­tékben hozzájárultak az országunk fejlesztésében elért sikerekhez. Ezt bizonyít­ják a társadalmi élet különböző területein végzett széles körű tevékenységük eredményei is. 19H0. 21. Sokatmondó az a tény, hogy a nemze­ti bizottságok rendelkeznek a komplex lakásépítés, a szolgáltatások, az okta­tásügy, a kultúra, az egészségügy, a szo­ciális ellátás, a közúti közlekedés és az államigazgatás gyakorlásának más fontos területein a feladatok teljesíté­sére előirányzott állami költségvetés egyharmadával. A CSKP politikája alko­tó megvalósításában elért legnagyobb eredmény a szocialista demokrácia ki­bontakoztatása, a dolgozók széles ré­tegeinek bekapcsolódása az állam igaz­gatásába és a közügyek intézésébe. Az emberek így közvetlenül részt vesznek a demokratikus döntésekben, valamint a jelentős anyagi forrásokkal való gaz­dálkodásban. Alkotó kezdeményezésük­kel jelentősen hozzájárulnak a Nemze­ti Front választási programjainak meg­valósításához, amelyek tartalmilag párt- politikánk alapvető céljaiból indulnak ki. Választási programjainknak ezt a jel­legét emeli ki az a tény is, hogy a választások előtt megtartott nyilvános gyűléseken, a reális társadalmi szük­ségletek és lehetőségek alapján dol­gozták őket ki minden évben újabb ak­ciókkal egészítették ki. Természetesen az a legfontosabb, hogy az emberek százezreinek közvetlen részvételével va­lósítjuk meg őket. Hiszen csak az eb múlt négy év alatt az SZSZK-ban a fa­lu és városfejlesztési akcióban több mint 7 milliárd korona érték született. Több száz középület létesült, amelyek javítják az életfeltételeket, hozzájárul­nak kulturális, társadalmi és közéle­tünk gazdagításához. Nagyra becsüljük ezeket az értékeket, de egyúttal kie­meljük erkölcsi-politikai jelentőségüket is, mivel a gyakorlatban bizonyítják azt, hogy az emberek döntő többsége szív­ügyének tartja haladásunkat, a fejlett szocialista társadolom építésének meg­gyorsítását. A TARTALÉKOK HATÉKONYABB KIAKNÁZÁSA A nemzeti bizottságok a Nemzeti Front szervezeteivel együtt kapcsolód­nak be társadalmunk fejlesztésébe. Mun­kájuk pozitív értékelése ellenére nem kendőzzük el, hogy tevékenységükben tartalékok vannak politikai-nevelő és gazdasági-szervező munkájuk haté­konyságának emelésére. Ezért a nem­zeti bizottságokra is teljes mértékben vonatkozik a CSKP. XV. kongresszusa által kitűzött stratégiai feladat, amelyet a CSKP KB 14. és 15. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülései is kiemel­tek _ életünk valamennyi területén ja­vítani kell a minőséget, növelni a haté­konyságot és a gazdaságosságot. A nemzeti bizottságok e feladat meg­valósítása során a CSKP KB Elnökségé­nek 1979. áprilisában elfogadott jelen­tős dokumentumára támaszkodhatnak, amely meghatározza további fejlődésük komplex feladatait. A nemzeti bizottsá­goknak, mint az államhatalom és igaz­gatás területi szerveinek fontos sajátos­sága, hogy komplexen ítélik meg az állampolgárok gazdasági, politikai, szo­ciális és kulturális életét, mindazokat a változásokat, amelyeket objektiven megkövetel a fejlett szocialista társa­dalom építésének folyamata. Ezért a következő években is szükséges, hogy minőségileg tovább fejlesszük a szocia­lista demokráciát, a nemzeti bizottsá­gok osztály jellegének megszilárdításá­val és tevékenységük javításával. Ter­mészetesen, a nemzeti bizottságok, vá­lasztott szerveik, apparátusuk és a pol­gári bizottságok hatékony tevékenysége szempontjából döntő jelentősége van a CSKP vezető szerepe megszilárdításá­nak. Ennek objektív következménye, hogy fokozott követelményeket kell tá­masztanunk a kommunista képviselők­kel, a nemzeti bizottságok kommunis­ta dolgozóival szemben. Sok függ po­litikai hatásuktól, elvhűségüktől, pél­damutatásuktól, mivel csakis így valő- síthatjuk_ jneg eredményesen az élet­ben a párt politikáját és legfelsőbb szerveinek határozatait. Ezzel össze­függ a vezető tisztségviselőknek az a kötelessége, hogy bírálóan fel kell tár­niuk a fogyatékosságokat és a tartalé­kokat, ügyelniük kell arra, hogy a képviselők és a nemzeti bizottságok dolgozói szüntelenül elmélyítsék poli­tikai és szakmai ismereteiket, és ne- csak a jelen, hanem a távlatok figye­lembevételével is készítsék fel az em­bereket az igényes feladatok megvaló­sítására. A 6. ötéves tervidőszak eddigi ered­ményeit értékelve szembetűnő, hogy szorosabb az összefüggés a nemzeti bi­zottságok plenáris ülései, tanácsai, bi­zottságai és más szervei tevékenysége, valamint a társadalmi feladatok között, a hatáskörükbe tartozó terület komplex fejlesztése érdekeinek megfelelően. Vi­tathatatlanul pozitív eredmény, hogy a megbízatási időszak utolsó szakaszá­ban a nemzeti bizottságok több mint 62 ezer képviselőjének túlnyomó több­sége kezdeményező tevékenységet fejt ki: alkotóan keresi a problémák meg­oldásának módját, rendszeresen talál­kozik választóival, számot ad nekik tevékenységéről, figyelembe veszi ész­revételeiket és javaslataikat is. NAGYOBB FIGYELMET A LAKOSSÁG SZÜKSÉGLETEI KIELÉGÍTÉSÉNEK Nyíltan meg kell azonban monda­nunk, hogy nem sikerült mindenütt a kívánt mértékben javítani a nemzeti ni, ezeket hatékonyan kell megoldani a tervszerű irányítási rendszer tökéle­tesítésére hozott intézkedésekkel kap­csolatos konkrét feladatokkal szoros összefüggésben. TELJESÍTJÜK A CSKP KB ELNÖKSÉGE DOKUMENTUMÁBAN MEGHATÁROZOTT FELADATOKAT A 7. ötéves terv előkészítése során a nemzeti bizottságok specifikus fel­adatait a CSKP KB Elnökségének már említett tavaly áprilisi dokumentuma alapján határozzuk meg. Milyen fontos kérdésekről van szó? A dokumentum hangsúlyt helyez arra, hogy a nemzeti bizottságoknak nagyobb szerepet kell betölteniük az egyes területi egységek gazdasági és szociális fejlesztésének egybehangolásában a területi tervezés rendszerének érvényesítésével. A terv­szerű irányítási rendszert tökéletesítő intézkedésekkel összhangban fontos kötelesség a tervmutatók, a költség- vetések és a gazdasági eszközök töké­letesítése. Javítani kell az irányítás színvonalát az egyes ágazatok jelle­gének megfelelően, azokban a vállala­Két ötéves tervidőszak mezsgyéjén A nemzeti bizottságokkal szemben is nagyobb kMmenveket támasztunk írta: ŠTEFAN LAZAR, az S2SZK belügyminisztere bizottságok apparátusának tevékenysé­gét, elsősorban nem sikerült kiküszö­bölni a bürokratizmust, a fölösleges hi- vatalnokoskodás megnyilvánulásait, a lakosság jogos kéréseinek figyelmen kívül hagyását. Azok a levelek, ame­lyekkel a dolgozók a párt- és ellenőr- őrző szervekhez, valamint a nemzeti bizottságokhoz fordulnak, arról tanús­kodnak, hogy őszintén el akarják tá­volítani életünkből mindazt, ami fékezi haladásunkat. Ezért, elsősorban a kerü­leti és járási nemzeti bizottságok funk­cionáriusainak kötelessége, hogy hatá­rozottabban lépjenek fel a felelőtlen munka, a hanyagság, a közömbösség ellen, nem egy esetben a rossz gazdál­kodás és a törvénysértések ellen, ame­lyekre az állampolgárok leveleikben hívják fel a figyelmet. A nemzeti bizottságok a 6. ötéves tervidőszakban általánosságban min­den évben teljesítették feladataikat, de ez nem jelenti, hogy munkájukban nem fordulnak elő problémák és fogyatékos­ságok. A jobb eredmények elérését már hosszabb ideje az anyagi-műszaki el­látás fogyatékosságai, a technológiai berendezések szállításának késése, az építkezések területi és tervelőkészítésé­nek lemaradása, a megkezdett építke­zések számának csökkentésére és az új létesítmények gyorsabb átadősára vonatkozó nem elég hatékony intézke­dések akadályozzák. Az eddiginél job­ban kellene gazdálkodni a munkaidő­vel, szigorúan ügyelni kellene a pénz­ügyi és a tervfegyelem megtartására. A nemzeti bizottságok által irányí­tott szervezetek tevékenysége hatékony­ságának növeléséért és minőségének javításáért folytatott igyekezetben el­sősorban azokat a fogyatékosságokat és tartalékokat kell feltárni, amelyek szubjektív eredetűek. Ez azt jelenti, hogy javítani kell a lakossági szolgál­tatásokat, bővíteni a szolgáltatások vá­lasztékát, javítani kell elsősorban az autószervizek munkáját, az utazás kul­turáltságát, ami jelentős mértékben a vállalatokon belüli irányítástól és el­lenőrzéstől függ. Nem tekinthető az egyedüli megoldásnak az újabb beru­házások eszközlése, s nem magyaráz­ható minden a pótalkatrészek hiányá­val. Szlovákiában a helyi gazdálkodási üzemek összesen 4,5 milliárd korona értékű álló eszközökkel rendelkeznek. Elismerjük, hogy tovább kell korszerű­síteni a helyi gazdálkodási vállalatok üzemrészlegeit és műhelyeit, de min­den bizonnyal a mai anyagi bázis ki­használásával is jobb eredmények ér­hetők el. Ugyanez vonatkozik a Cseh­szlovák Autóközlekedési Vállalatra és a Csehszlovák Gépkocsijavító Vállalat­ra, ahol nagy lehetőségek vannak el­sősorban az üzemanyagmegtakarítás, a gépkocsipark hatékonyabb kihasználá­sa és a pótalkatrészek felújítása terü­letén. A következő években az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell szentelni a tüzelőanyag, a villanyenergia és a nyersanyagok gazdaságosabb felhaszná­lásának. A feladat fontosságát emel­jük ki, amikor emlékeztetünk arra, hogy a nemzeti bizottságok lakásgaz­dálkodására esik Szlovákiában az ösz- szes energiafajta fogyasztásának egy­ötöde. Ezekről a kérdésekről termé­szetesen nem elegendő csupán beszél­tokban és szervezetekben, amelyekért a nemzeti bizottságok felelősek. Ki kell küszöbölni a fogyatékosságokat a nemzeti bizottságok egyes munkaterü­leteinek a minisztériumok, illetve más központi államigazgatási szervek általi irányításában. Ezeknek az intézkedé­seknek a keretében nö a minisztériu­mok felelőssége a nemzeti bizottságok tervei és költségvetései kidolgozásának folyamatában, de ugyanúgy ezek le­bontása és rendszeres ellenőrzése so­rán is. Ezenkívül a CSKP KB Elnökségének dokumentuma alapján oldják meg a központi községekben a városokban működő nemzeti bizottságok munkája hatékonyságának növelésével kapcso­latos kérdéseket is. Ez törvényszerű, mivel az embereknek a társadalom Irá­nyításában és igazgatásában való rész­vétele elmélyítésével függ össze a nemzeti bizottságok hatásköre megszi­lárdításának folyamata is. A nemzeti bizottságok rendszerének tökéletesíté­sével teljesítjük azt a CSKP XV. kong­resszusán kitűzött fontos feladatot is, amely szerint a nagy városokban, az új lakótelepeken és a központi közsé­gekben tovább kell növelni a nemzeti bizottságok tevékenységének hatékony­ságát. Ezzel helyesen reagálunk az or­szágunk településstruktúrájában vég­bemenő változásokra is. A lakosságnak a nagyobb városokba és központi köz­ségekbe való átcsoportosítása megkö­veteli a szolgáltatások, az oktatásügyi és egészségügyi létesítmények, a kul­turális és népművelési intézmények összpontosítását és nem utolsósorban a dinamikus lakásépítést. Nagyobb te­rületi egységek alakulnak ki, ami az elmúlt évek folyamán tartós fejlődési irányzatként nyilvánult meg. Ez is fo­kozza a nemzeti bizottságokkal szem­ben támasztott igényeket: a nehezebb feltételek között is egyre jobban kell betölteniük funkciójukat és egyre job­ban kell eleget tenniük a lakosság jogos kéréseinek és igényeinek. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnünk a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek és képviselőinek személyes felelőssé­gét e fontos társadalmi kötelességek megvalósításáért és egész tevékenysé­gükért. „A felelős dolgozókat, szerve­ket és szervezeteket nemcsak aszerint kell értékelni, hogyan bontották le a határozatokat és irányelveket, hány gyűlést, előadást, vagy tanfolyamot szerveztek, illetve látogattak, hanem elsősorban konkrét munkaeredményeik alapján“ — állapította meg a CSKP KB 15. ülésén Vasil Bifak elvtárs. A nemzeti bizottságok munkájában, első­sorban politikai-nevelő tevékenységé­ben nem tűrhetjük meg a formalizmus megnyilvánulásait. A plenáris ülések, a tanácsülések, a nemzeti bizottságok szakbizottságai nem elégedhetnek meg a lakosság kezdeményezéséről előter­jesztett beszámolók megvitatásával, amelyek gyakran kevésbé hiteles ada­tokat tartalmaznak az elvégzett tár­sadalmi munkáról, a rendezvények résztvevőinek számáról stb. A nyilvános gyűléseket politikailag jobban kell elő­készíteni. Ebben az eddiginél nagyobb feladatok hárulnak a polgári bizottsá­gokra, mint a helyi államhatalmi és államigazgatási szervek alapvető poli­tikai aktívájára, elsősorban a városok­ban és a nagyobb községekben. A ta­pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogu falvainkban 50 százalékkal többen vesznek részt a nemzeti bizottságok ban HnĹ9yUléSeJn> mmt a árasok­tnhhvú ÖZ SZSZK lakosságának többsége városokban él. Nem elegen­of’híf- 0 "yilván°s gyűléseken csupán globális adatokat ismertetünk, mivel az állampolgárokat lakóhelyük konkrét fnS?nftin-ak ™efoldása> a kommunális ellátottság kérdéseinek megoldása az óvodák, bölcsődék építése, a környe zetszépítés stb. érdekli. Olt ahol ép­pen ezeknek a kérdéseknek a fiRve- lembevételével készítik elő a lakosság­gal való találkozásokat, nincs problé­májuk a részvétellel és az eredmények f "“«Si Froní választási programjai teljesítéseben való aktív részvételben Is megnyilvánulnak. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének folyamatában új kapcsolatok alakulnak ki az emberek köpött, meg­szilárdul a közrend, az emberek mil­liói nagyobb felelősséget éreznek a tár­sadalmi tulajdonért: kialakul és elmé­lyül a szocialista életmód, amely a személyiség fejlődésén, a szocializmus iránti viszonyon, a CSKP politikájának megértésén és támogatásán alapszik. Ezért előtérbe kerül a nemzeti bizott­ságoknak az a kötelessége, hogy nö­velniük kell az új lakótelepek és vá­rosnegyedek lakosságának részvételét a nemzeti bizottságok munkájában, azok nevelésében, akik keveset vagy pedig semmit sem tesznek a választási program életfeltételeinket javító fel­adatainak teljesítéséért, de ennek el­lenére élvezni akarják mások erőfe­szítéseinek eredményeit. MILYENEK LEGYENEK AZ OJ VÁLASZTÁSI PROGRAMOK? Különösen most fontos a nemzeti bizottságok hatékony politikai-nevelő munkája, amikor megkezdtük a CSKP XVI. kongresszusának előkészítését és már folyik a 7. ötéves terv irányelvei­nek kidolgozása is. Gustáv Husák elv­társ a CSKP KB 18. ülésén a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcso­latban leszögezte: „További erőfeszíté­seket kell tennünk dolgozóinknak a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front egész politikai rendszere által képvi­selt társadalmi aktivitása és kezdemé­nyezése teljesebb kihasználásáért. A nemzeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek és az állami szerveknek jobban kell dolgozniuk az állampolgá­rok észrevételeivel, javaslataival és pa­naszaival. A nemzeti bizottságoknak az eddiginél hatékonyabban kell kihasz­nálniuk lehetőségeiket és felelősség­teljesebben megvalósítaniuk feladatai­kat a népgazdaság általuk irányított széles területén.“ Ennek figyelembevételével keli ki­dolgozni a Nemzeti Front új választá­si programjait. Ügy kell azokat össze­állítani, hogy optimálisan figyelmbe ve­gyék szocialista társadalmunk lehető­ségeit és szükségleteit, összhangban álljanak a 7. ötéves tervvel és egész irányzatukkal azoknak a társadalmi fel­adatoknak a megvalósítását szorgal­mazzák, amelyek közvetlenül össze­függnek a CSKP gazdaság- és szociál­politikája céljainak valóra váltásával. A választási programok továbbra is nyílt dokumentumok lesznek, amelye­ket elsősorban a társadalmi szükség letek szempontjából módosítunk és egészítünk majd ki. Helyi viszonylat ban elsősorban arról van szó, hogy a fontossági sorrendben első helyre ke­rüljön a megkezdett építkezések befe jezése, majd az olyan újabb létesítmé nyék építése, amelyek összefüggnek a lakosság mindennapi szükséglétéinél: kielégítésével és összhangban állnak a településfejlesztési távlati koncepció val. A nemzeti bizottságoknak, a Nem zeti Front társadalmi szervezeteinek a gazdasági szervekkel együttműködve előnyben kell részesíteniük az olyan létesítményeket, amelyeket közös beru házással építenek, és amelyek a la kosság széles rétegeit szolgáljak majd Továbbra is elsőrendű kötelesség m.i rád a gyermekintézmények és az isko­lai létesítmények építése. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetvé­delemre, a zöldterületek bővítesere, hatékonyan kell kihasználni a lakos­ság önkéntes munkáját a Z-akcióban, a nemzeti bizottságok már hagyomá­nyos, bevált szocialista versenyeben. A nemzeti bizottságok felépítésének tökéletesítése és munkájuk hatékony­ságának növelése a társadalom szociá­lis, gazdasági és politikai fejlődésének elválaszthatatlan része. Minden képvi­selőnek, a nemzeti bizottságok összes dolgozójának szem előtt kell tartania, hogy a minőségi és hatékony munka kö­vetelménye a következő években is ér­vényes. Ezért még többet kell meríte­niük népünk bölcsességéből és munka­szeretetéből, hogy a lakossággal szo­rosan együttműködve a lehető legna­gyobb mértékben hozzájáruljanak szó* cialista hazánk fejlesztéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom