Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-20 / 275. szám, csütörtök

Szülők — iskolaközeiben

— Iskolánk szülői munkaközösségének tevékenysége érdekli?’ A legjobbkor jött. Napközi otthont és étkezdét építünk, a szülők segítségével — újságolja — Mangult Béla, a Szőgyéni (Svodín) Magyar Tanítási Nyel- vü Alapiskola igazgatója, miután értesül látogatásom céljáról. — Z-akcióban, kétmillió korona ráfordítással épül a napközi, s a beruházás harmadát társadalmi munkával fedezzük. Az udvaron láthatott is néhány szülőt földet lapátolni. Már az alapozásnál tartunk.

— Van még akkor munka bőven — jegyzem meg.

— Persze hogy van, hiszen az öt osztályos napközi és étkezde a tervek szerint csak 1982 nyarára készül el — mondja. — De nem félünk a munkától, mert a szülőkre mindig számíthatunk. Nem kell őket unszolnunk, szívesen jönnek, évek óta várnak a napközire. Gyakran egy-egy nagyapa is jelentkezik; vagV olyanok is segítenek, akiknek még iskolába se Jár a gyermekük. A szülők nagyon szorgalmazzák az építést, hiszen az anyák többsége a szövetkezetben dolgozik, a gyerekeknek tehát szükségük van a meleg ételre, meg délután sem hagyhatják felügyelet nélkül őket. Nem is szólva arról, hogy az iskola 316 tanulójának egy része naponta ingázik, a szomszédos Bart és Szőgyén között. De ne higgye, hogy az új napközi felépítéséig nem gondoskodunk a gyerekekről. Most is biztosítottuk mintegy száz tanuló étkeztetését, az érdeklődés viszont ennél jóval nagyobb.

Egy lélegeztvételnyi szünetet tart, aztán így folytatja:

— A társadalmi munkát a szülői munkaközösség szervezi osztályonként. Most az elsősök szülei járnak, naponta öten.

Sorrendet kellene felállítanunk, hogy egyszerre túl sokan ne jöjjenek, s az építés folyamatos legyen.

— A szülők önzetlen segítség« valóban példamutató — vetem közbe. — De minden vonatkozásban ilyen zökkenőmentes az együttműködésük?

— Korántsem. Nézze, falun élünk, a szülők többsége szövetkezetben dolgozik, az őszi és tavaszi mezőgazdasági csúcs- munkák idején nagy aktivitásra nem számíthatunk. Szeptemberben vagy októberben még a szülői értekezlet megtartása is gondot okoz. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem érdekli őket gyermekük előmenetele és magaviseleté. Ha utcán találkozom velük, el nem mulasztják a kér dezösködést. Vagy ha sikerül őket összehívni, az értekezletek a késő estébe nyúlnak, nem győzik az osztályfőnököt faggatni.

Megszólal a csengő. A folyosóról gyermekzsivaj szűrődik be. Udvardi Béla igazgatóhelyettes lép a helyiségbe. Amikor hallja, miről van szó, bekapcsolódik a beszélgetésbe.

— Nincs okunk panaszra. Igaz, a szülök nem elég önállóak, kezdeményezők, talán gátlásaik is vannak, de ha egy kicsit „megmozgatjuk1 őket, aktivizálódnak. Nemcsak anyagilag támogatják az iskolát, segítenek a különféle rendezvények megszervezésében is. Tanév elején a szülői munkaközösség jóvoltából a kis elsősöket ajándékkal lephetjük meg. Labdát vagy könyvet kapnak, az idén az Ákombákomot vették meg nekik. Félévkor és a tanév végén a kitüntetett tanulókat könyvjutalomban részesítik. Ha kell, hozzájárulnak a gyerme kék üdültetéséhez, az iskolai kirándulásokhoz vagy a sítanTónca ma is varázslatos

Maja Pliszeckaja ötvenöt éves

A moszkvai Nagyszínház Balettjének világszerte ünnepelt, tüneményes táncosnője, Maja Pliszeckaja színpadra lépésének első napjától kezdve naplót vezet. Nem kétséges, hogy ez a napló érdekes dokumentuma lesz a balett-törté- netnek, noha nem ezzel a céllal íródott. De mit adhat visz- sza jövendőbeli olvasójának Maja Pliszeckaja lényéből és abból, ami lényének lényege — Pliszeckaja táncából? A mértéktartó, objektív, néha szinte lakonikus bejegyzések egy sugárzóan okos, de hűvös emberre engednek következtetni, holott semmi sem áll távolabb Pliszeckaja egyéniségétől, mint a hűvösség.

„Szép siker volt, de az ugrásaim rosszabbak voltak a szokottaknál“ — írja naplójába egy kirobbanó sikerű Haty- tyúk tava-előadás után. A Hattyúk Tava Odette-Odilia alakjára, Pliszeckaja leghíresebb és legtöbbet táncolt szerepére vonatkozik a legtöbb bejegyzés. Nem csoda, hiszen a táncosnő véleménye szerint ez a klasszikus balettrepertoár, legnehezebb szerepe. Kettős szerep, két végletekig ellentétes figura tökéletes megoldását követeli az előadótól. Életre keltésükkel Maja Pliszeckaia minden színészi és mesterségbeli tudását megcsillogtathatia. Alkatánál fogva szinte predesztinált a hattyú szerepére. Alakjának plasztikus szépsége, hosszú, ívelt nyaka, rendkívül hosszú, gyönyörű végtagjai, beszédes kezei kitűnően érvényesülnek, amikor lassú, lebegő mozdulatokkal, fehér tollruhájában szinte beúszik a színpadra. Ezek az erények és a tökéletes átlénye- gülés teszik egyedülálló produkcióvá egy másik hattyú- szerepét is, a Saint-Saéns zenéjére komponált Haldokló hattyút, amely számos költőt ihletett arra, hogy versben fejezze ki elragadtatott csodálatát.

Maja Pliszeckaja az a fajta művész, aki nem ismer lehetetlent. Technikája maga a tökély, de Virtuozitása csak eszköz, mely lehetővé teszi, hogy az általa megjelenített alakok még emberibbek legyenek. Művészi varázsának titka csodálatos jellemábrázoló készsége, a szereppel való tökéletes azonosulás. Pszichológiai érzékenységgel építi fel alakjait, ezért olyan sokarcú; lírai és drámai szerepekben egyformán hiteles alakításra képes. Izzó temperamentumú Carmenja ugyanolyan meggyőző, mint hamvas Júliája; jéghideg, érzéketlen Myrthája, gyötrődő, szenvedélyes Anna Kareninája, féltékeny Zarémája vagy életvidám, könnyelmű Kitrije.

Szorgalma, munkabírása még ebben az oly sok energiát igénylő szakmában is szinte páratlan. Egy-egy premier előtt lakásán kikapcsolja a csengőt és a telefont, hogy zavartalanul dolgozhasson új szerepén. A színpadon életre keltett alakok a premier után sem hagyják nyugodni, vissza-visszatér hozzájuk, folyton új vonásokkal gazdagítja őket. jellemző, hogy naplójában több szerep mellett ez a bejegyzés áll: „Ezen a figurán még évekig fogok dolgozni.“

Hihetetlen, de úgy van: ez a fáradhatatlan, még mindig teljes színpadi illúziót nyújtó, csodálatos táncosnő most ünnepli 55. születésnapját. Művészetén nem hagyott nyo- mot az idő, tánca ma is épp oly varázslatos, mint évekkel ezelőtt volt. Naplójában már egy új szereppel foglalkozik, Csehov Sirályának baléi (változatában táncolja majd a főszerepet.

Lehet, hogy a gazdag életpálya minden mozzanatát híven őrző napló sosem kerül a nyilvánosság elé. De Maia Pliszeckaja páratlan művészete már kivívta helyét a balett történetében. Neve Anna Pavlova, Tamara Karsavina és Galina Ulanova mellett a szoviet-orosz balett legnagyobbjai között szerepel.

VOJTEK KATALIN

KULTURÁLIS HÍREK

• Benedek Elek meséit jelentették meg hanglemezen Romániában. A magyar nyelvű lemezen A nyúlpásztor, A só, Az okos lány, A vitéz szűcs és A világszép nádszálkisasszony című meséket rögzítették Márton János és Krasznai Paula színművész tolmácsolásában.

• Fischer Annie zongoraművésznő nagy sikerrel lépett fel Londonban az Amadeus vonósnégyes hangversenyén. Schubert Pisztráng ötösét adták elő; a műsoron szerepelt még Haydn egyik vonósnégyese és Mozart Kis éji zenéjének vonósötös változata.

A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI

HÍRNEVÜKHÖZ MÉLTÓAN

Hétfőn este Bratislavában a Szovjetunió egyik legjobb szimfonikus zenekarának, a Moszkvai Állami Filharmónia Akadémiai Szimfonikus Zenekarának díszelőadásával megkezdődtek Szlovákiában a szvvjet kultúra napjai.

Az ünnepi hangversenyt a Szlovák Filharmónia koncertterméből egyenes adásban a rádió is közvetítette.

A zenekar tevékenysége rendkívül sokrétű. Kezdetben operákat tűztek műsorukra, koncert formájában előadva, s ezzel szerezve maguknak hírnevet. Később, 1961 tői a kortárs szovjet zeneszerzők szimfonikus művelnek bemutatásával értek el figyelemre méltó sikereket. (Ismertek zenei ciklusaik, előadták Beethoven ösz- szes szimfóniáját, David üjszt- rah sorozatát a hegedűverseny fejlődéséről.) Legújabban olyan kiváló szovjet zeneszerzők műveit adják elő magas művészi szinten, mint Prokof- jev, Kabalevszki j, Szviridov, Hrennyikov, Taktakisvlli. A zenekar munkájában nagy szerepe van a nemzetközi hírű karmesternek, Dmitrij Kitajenkó- nak. Nemzetközi hírnevet akkor szerzett, amikor Nyugat- Berlinben a Herbert von Karajan rangos nemzetközi karmes- tervetélkedőt megnyerte (1969). Azóta nagy sikerrel koncertezett Európa több országában, az Egyesült Államokban és Japánban.

Csehszlovákiát vendégszereplésük műsorát Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov. Muszorgszkij, Hrennyikov, Prokol'jev és Rahmanyinov müveiből válogattak össze. A hétfői koncert különlegessége az volt, hogy olyan zeneművek világába nyerhettünk betekintést, melyeket ritkán tűznek műsorukra zenekarok. Rimszkij Korsza- kov Örömteli ünnep című zenekari előjátékának előadása során már az első taktusoktól kezdve érzékelhettük a szovjet zenekarokra oly jellemző öblös, életerős, lendületes zene

kari hangzást. A magasztos hangvételű nyitányban megcsodálhattuk a Rimszkij Korszakovi színeket, a keleties melódiát, a harsonákon előadott ritmikus részeket. Szépek voltak a hegedű-, gordonka , és fuvolaszólók is. A karmester végig tartózkodóan, kevés mozdulattal vezényelt.

Alfred Smtko szovjet kortárs zeneszerző Hangverseny zongorára és zenekarra című kompozíciója második számként hangzott el, Krajnyev zongoraművész tolmácsolásában. Ez az egytételes modern zenemű nem a látványosságra, hanem belső lelkiállapotok ábrázolására szorítkozik. Már az alkotás elején a zongorakadenciából kifejezésre jutott a merengő, mo- didatív jelleg, s mint egy „ze>- nei ködből“ bontakozott ki a vonósok kísérete, mely a pia« nóból a fortéba, disszonáns lüktetésbe váltott át. hogy majd ismét lírikus jelleget öltsön. Szép volt a szólista lágy bil- legetése a lírai részeknél, de az energikus nagy kontrasztoknál is jól hozta felszínre a műben rejlő feszültségeket. Kiegyensúlyozott remek produkciót hallottunk.

Az est fénypontja Rahmanyinov két szimfóniájának előadása volt. A karmester felszabadult vezénylése nyomán széles ívekben tárultak fel előttünk Rahmanyinov kifogyhatatlan bőséggel áradó dallamai. A zeneszerző ebben a méltánytalanul „elfelejtett“ szimfóniájában is vérbeli orosz művésznek bizonyul. Témái közvetlen kapcsolatban vannak az orosz népzenével és alkotói magatartása egészében véve az orosz szellemiséget tükrözi.

A zenekar _ tudása legjavát nyújtotta, bizonyítván jó hírnevét. Játékát nagyfokú hangszerismeret, fegyelmezett játék- modor jellemezte, híven követte kiváló karmestere zenei elképzelését. A művészi élményt kél szép ráadással tetőzték.

CSUKÁS ZSOLT

Segítség matematikához

czi Barnabás: Differenciálszámit ás; Bárczi Barnabás: Integrálszámítás.

Említésre méltó, hogy a felj sorolt könyvekből néhánynak második, sőt harmadik kiadása is megjelent, ami feltétlenül si-i kérnék számít. Bárczi Barnabás: Differenciálszámítás című könyve már három kiadást ért meg. Tartalmazza az egyváltozós függvények differenciálszámításának legfontosabb fejezeteit, továbbá a differenciálszámítás sablonjait begyakoroltató feladatokat megoldással.

A szerző Integrálszámítás című könyve szintén három kiadásban jelent meg. A kötetben előbb a határozatlan integrál kiszámítására mutat be néhány ismert módszert és eljárást. Majd a határozott integrál kiszámítására és alkalmazására tér át. Az alkalmazások közül a területszámítás, a forgástestek felszínének és térfogatának a kiszámítása, a súlypontszámítás és egyéb fizikai feladat szerepel. A kötet végén a határozott integrál közelítő kiszámítása és még számos feladat található.

Bárczi Barnabás ismertetett könyvei kiválóan hasznosítható segédkönyvei minden középiskolásnak, kiváltképp a szakközépiskolák harmadik osztályos tanulóinak, mivel tartalmazza az egész év anyagát. Közismert, hogy a szakközépiskoláknak ebben rtz évfolyamában csak heti két órában foglalkoznak matematikával, így rengeteg időt lehet megtakarítani a két könyv segédkönyvként való felliaszná- kj lásával.

Jól segítik valamennyi középiskolában az önálló munkára nevelést, mert nem hiányoznak belőlük a nehezebb, összetettebb feladatok sem, amelyek megoldásához eredeti ötletek szükségesek.

OLÁH GYÖRGY

19B0. XI. 20.

*

b

folyamhoz. Arra sem keli kérnünk őket, hogy kísérőként velük menjenek. Rendszerint a szülői munkaközösség ve;szi az iskola sportfelszerelését s egy- cgv szülő esetenként segít a hulladékgyűjtésben is. Voltak évek, amikor megrendezték a szülők és pedagógusok találkozóját is. Ezek az össze jövete lek általában sikeresek voitak, hiszen hozzájárultak a család és az iskola közti kapcsolat elmélyítéséhez. Kár, hogy az utóbbi időben érdektelenségbe fulladtak.

— A szülők és pedagógusok együttműködése főleg az alapiskola utolsó osztályában fontos, amikor a tanulók pályát választanak — fűzöm tovább a gondolatot.

Az igazgató helyeslőun bólint:.

— A szülői munkaközösség anyagi hozzájárulásával a nyolcadik osztályosokkal évről évre háromnapos tanulmányi kiránduláson veszünk részt. Üzemeket keresünk fel. hogy így is kedvet ébresszünk a tanulókban egy egy szakma iránt. Vagy felkérjük iskolánk egykori növendékeit, hogy beszélgessenek el a pályaválasztás előtt állókról arról az iskoláról, ahol ők tanulnak. S a szülőket többször is értekezletre hívjuk meg, hogy tájékoztassuk őket a továbbtanulási lehetőségekről. A pálya- irányítás felelősségteljes munkájában azonban — mi tagadás

— nagyobb segítséget várnánk a szülői munkaközösség pálya- választási bizottságától. Tapasztalataikkal, javaslataikkal valamelyest talán könnyíthetnének tevékenységünkön.

A szülői munkaközösség elnöki teendőit Gábris Árpádné lát ja el. már négy éve. Vele a helyi Barátság Efsz-ben beszélge- tek.

— Az iskolaigazgatótól sok elismerő szót hallottam a szülői munkaközösségről. Nehézségeik, gondjaik nincsenek?

— Sajnos, vannak — mondja.

— Az osztálybizalmiak és a szülői munkaközösség kapcsolata nem olyan, amilyennek lennie kellene. Az osztálybizalmi a szülök és az iskola között az összekötő kapocs szerepét tölti be. Minden osztálynak két bizalmija van, egy barti és egy szőgyéni szülő, számuk húsz. Nehéz őket azonban közösséggé kovácsolni. így aztán közvetítő hivatásuknak sem tehetnek eleget, pedig a szülők gondjait közelebbről ismerve sok nehézség megoldásában segíthetnének. Egyébként a munkaközösség vezetősége havonta tart értekezletet, összehívásával nincs különösebb elakadás. Akárcsak a szülők aktivitásával. Valóban noszogatás nélkül jönnek, ha kell. Míg a napközit nem építettük, addig is. A férfiak az iskola kertjében szántani segítettek, az asszonyok megvarrták a színjátszó csoport tagjainak ruháit, a néprajzi kiállítás tárgyait, eszközeit gyűjtötték. Voltak, akik elkísérték a gyerekeket kiejtési és szavalóversenyre, sportvetélkedőkre.

— Olyan lelkesen beszél, hogy szavaiból csakis arra következtethetek: a nehézségek ellenére is elégedett a szülők és az iskola együttműködésével.

— Igen, az vagyok. S ezt okvetlenül írja meg.

TÖLGYÉSSY MÁRIA

Közismert, hogy a matematika tanulásának fontos mozzanata a feladatmegoldás, a gyakorlás és az alkalmazás. Ehhez példákra van szükség. A közkézen forgó matematikai példatárak között előkelő helyet foglal el a Műszaki Könyvkiadó sorozata, borítólapján Bolyai Farkas arcképével; ezért az ismert elnevezés: Bolyai sorozat.

A sorozat kötetei kidolgozott feladatokat tartalmaznak, ezért a feladatgyűjteményt leginkább azok a tanulók és főiskolai hallgatók forgathatják haszonnal, akiknek nincs elég gyakorlatuk az önálló feladatmegoldásban. Továbbá az esti és a levezető tagozatok hallgatói, akiknek nem áll módjukban bármikor oktatóikhoz fordulni a felmerült problémával. Sőt a matematika tanárai is találnak sok olyan feladatot a gyűjteményben, amelyeket beépíthetnek oktatómunkájukba.

A kötetek felépítése eléggé egységes, tárgykörei sem sokban különböznek az egyetemek és főiskolák tananyagától. Az egyes anyagrészek előtt rövid elméleti összefoglalások vannak, amelyek nemcsak tanulás kézben vagy vizsgára való felkészülés során, de a későbbiekben is kiválóan felhasználhatók, ezért számos intézmény ajánlja és használja segédkönyvként.

A sorozat eddig megjelent kötetei: Kratofil Dezső: Algebra; Pogáts Ferenc: Vektorgeometria; Solt György: Valószínűségszámítás; Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás; Sárközi András; Komplex számok; Kiss Ottó —Kovács Margit: Numerikus

módszerek; Pogáts Ferenc: Trigonometria; Urbán János: Határértékszámítás; Sárközi András: Számelmélet; Scharnitzky Viktor: Differenciálegyenletek; Bár-