Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-18 / 273. szám, kedd

V

itathatatlan, hogy a szociális?« társadalom építésének folyamatában az építőiparnak pótolhatatlan és jelentős a feladata. Ezért a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak értelmében a 6. ötéves tervidőszakban az építőipari munkák mennyiségét 33—35, a munkaterihelékenységet pedig 30—32 százalékkal kell növelni. Fontos feladat az építőipari termelés struktúrájának célszerű, a tételes, területi és időszaki igényeknek megfelelő átalakítása is, az elsőrendű fontosságú társadalmi feladatokkal összhangban. Az építőipari kapacitás nagyberuházásokra történő átcsoportosításában, az építés meggyorsításában és a befejezetlen építkezések számának 15—18 százalékkal való csökkentésében és a beruházások határidőben történő átadásában is igényes feladatokat írt elő az ötéves terv. Az építőanyagiparnak 40—42 százalékkal kellett növelnie a termelést, nagy figyelmet fordítva a mennyiségi feladatok teljesítésére és a választék bővítésére. Közben a termelési : bázis fejlesztésére is megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ugyanakkor a párt hangsúlyozta, hogy az építőipari termelés iparszerűvé fejlesztése, a hatékonyság és a. minőség javítása is rendkívül fontos feladat.

Mivel már csak néhány hét-választ el bennünket a 6. ötéves tervidőszak végétől, nagy felelősségtudattal kell feltennünk a kérdést: miként teljesítettük feladatainkat, az építőipari dolgozók miként járultak hozzá szocialista hazánk fejlesztéséhez, társadalmi és gazdasági szempontból való gyarapításához?

E kérdésre csak számadatokkal tudunk válaszolni, hiszen az elemzések során csak ezek segítségével tudunk értékelni és összehasonlítani.

A saját dolgozóinkkal végzett teljesítmény 34 százalékkal növekedett. Az ipari építkezéseken 56,7, a járulékos beruházásokon 53,8, a vízgazdálkodási beruházásokon pedig 56,2 százalékos növekedést értünk el. Ezek az adatok a legfontosabb ágazatok fejlődésének ütemére és a szerkezeti változásokra is rámutatnak.

Az építőipari tevékenység jellegzetes vonása, hogy figyelmünket elsősorban az állami tervben szereplő kiemelt építkezésekre összpontosítottuk. 1978-ban 64 ilyen építkezésen dolgoztunk és 2,7 milliárd korona értékű munkát végeztünk el, míg az idén már 96 ilyen jellegű beruházást valósítottunk meg, 4,8 milliárd korona értékben. Az építőipari vállalatok helyesen értelmezték a feladatokat, így az éves terveket együttvéve csaknem 2,3 milliárd koronával sikerült túlteljesíteni. A helyzettel azonban még teljesen nem lehetünk elégedettek, mert a tervteljesités még nem minden építkezésen egyenletes és kielégítő, így egyes helyeken az átadási határidőt sem tartják be. Várható, hogy a 7. Ötéves tervidőszakban javul a helyzet, mert csak olyan beruházásokat iktatunk a tervbe, amelyeket minden szempontból kifogástalanul előkészítettek és amelyek társadalmi szempontból a legfontosabbak. Az építkezések befejezésének meggyorsításához az is hozzájárul, hogy egyes építkezéseken lassítjuk a munka ütemét, vagy esetleg (a jelentéktelenebb építkezéseken) le is állítjuk a munkát, és a felszabadult kapacitást a legfontosabb építkezésekre irányítjuk át. Lehetővé tesszük így a kapacitás összpontosítását, a legfontosabb építkezések ütemtervének teljesítését.

Á

gazatunk különösen fontos fela datokat teljesít a tüzelőanyagenergetikai bázis fejlesztésében. Az ilyen beruházásokon a kapacitás hallatlan mértékű összpontosítására van szükség, és bonyolult műszaki problémákat kell megoldani. A megfelelő számú képzett dolgozó biztosítása, a szervezés és irányítás színvonalának emelése is nagyon fontos feladat. Itt elsősorban a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű építésére, a Fekete Vág-1 Átemelő Vízierőmű, illetve a dunai vízlépcsőrendszer munkálataira gondolunk. A legfontosabb energetikai építkezéseken az idén (az ötéves tervidőszak első évéhez viszonyítva) 1 milliárd koronával növekedtek a feladataink. Feladatainkat teljesítjük, amit az is bizonyít, hogy már üzembe helyezték az atomerőmüvet, amely jelentősen hozzájárul az ország energiamérlegének egyensúlyban tartásához. A Fekete Vág-i erőmű építésén is komoly erőfeszítéseket teszünk azért4 hogy az első áramfejlesztő egység már az év végén megkezdhesse a termelést. A CSKP XIV. és XV. kongresszusa, valamint az SZLKP kongresszusa rámutatott az észak-csehországi kerület, Prága és Bratislava fejlesztésének fontosságára. Öt vállalatunk több mint 600 dolgozóját csoportosítottuk át az észak-csehországi kerületbe, így jelentős mértékben hozzájárulunk energetikai bázisunk fejlesztéséhez. Megvannak hozzá az előfeltételeink, hogy a 414 millió koronányi értékű munkát előirányzó tervet ezek a kihelyezett munkacsoportok is túlteljesítik. Prága fejlesztésében is jó eredményeket érnek el dolgozóink. A 6. ötéves tervidőszakban a főváros fejlesztésén csaknem 1,8 milliárd korona értékű munkát kell elvégeznünk. A tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl ts teljesítjük.

Bratislava fejlesztése is rendkívül fontos feladat az építőipar számára. Dolgozóink tudatosítják, hogy itt nemcsak termelési feladatról van szó, hanem politikai, gazdasági és kulturális feladatról is. Az eredmények az építőipari dolgozók politikai öntudatát és nemzeti büszkeségét is tükrözik. Az ötéves tervidőszak folyamán 25 ezer lakással gyarapodott az SZSZK fővárosa. Ez nemcsak a kongresszuson kijelölt feladat teljesítését jelenti, hanem azt is, hogy a mostani ötéves tervidőszakban rekordot értünk el itt a lakásépítésben. Problémát okoz azonban, hogy a járulékos létesítmények építése és a közműépítés nincs összhangban a lakásépítéssel. Különösen a kereskedelmi hálózat fejlesztésében mutatkozik jelentős lemaradás. A 7. ötéves tervjavaslat értelmében az elkövetkező őt évben némileg csökkentjük a lakásépítés ütemét. Ennek és az anyagi termelési bázis fejlesztésének köszönhetően meggyorsulhat a járulékos beruházások kivitelezése és a közműépítés. Az ötéves tervidőszak folyamán Bratislava iparfejlesztésére is nagy gondot fordítottunk. Itt elsősorban a Bratislavai Gépkocsigyár, a G. Dimitrov Vegyipari Művek és a Matador vállalat építésére és fejlesztésére gondolunk. Számos fontos középületet is építettünk Bratislavában. Tető alá került a Szakszervezetek, a Technika és a Kultúra Háza. Megkezdtük a közúti-vasúti híd, illetve a pále- niskói kikötő építését. Az ökológiai építkezéseken is jó eredményeket értünk el, így a környezetfejlesztéshez is hozzájárulunk.

A terv értelmében Szlovákia területén 150 510 lakást kell felépítenünk. Egészében véve e feladatot is teljesítjük. Az eredmények mögött azonban a nehézségeket is látnunk kell; a közép- és a nyugat-szlovákiai kerületben nem volt megfelelő ütemű a feladatok teljesítése. A járulékos beruházások végrehajtásában és a közműépítésben szlovákiai viszonylatban is bonyolult a helyzet. A járulékos beruházások terén (az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva) lényegében megkétszereztük, a közműépítésben pedig 91,2 százalékkal növeltük a teljesítményt, a 6. ötéves terv által kijelölt feladatokat azonban még így sem teljesítjük.

Jó eredményeket érünk el az egészségügyi fejlesztési feladatok teljesítésében; az ágazat ágyállománya így 8 ezerrel növekszik. Határidő előtt adtuk át a Prága—Brno—Bratislava autópálya összekötő szakaszait és kedvező eredményeket értünk el az olyan fontos kapacitások építésében is, mint például a II: Konzorcium gázvezeték, a lábi II. földgáztároló, a Považská Bystrica i hajtómű-szekrénygyár, a bratislavai Slovnaft petrolkémiai komplexuma, a sviti fóliarészleg, a humennéi Chemlon

IV. szakasza, a királyhelmeci (Král. Chlmec) bútorgyár stb. Az építőanyagipar anyagi-termelési bázisa is jelentősen megerősödött azzal, hogy felépítettük a Rohožníki Cementgyárat és a losonci (Lučenec) csempegyárat.

A CSKP XV. kongresszusa utáni időszak egyik fő feladata volt a beruházások kivitelezésének meggyorsítása és a befejezetlen építkezések számának 15 —18 százalékkal való csökkentése. Terveink értelmében 1980-ig a beruházások átlagos időtartamát 3,9 évre kellett volna csökkenteni. Ezt a feladatot azonban nem teljesítettük, ami azzal függött össze, hogy nem volt tervszerű az építkezések megkezdése, így az időtartam nem csökkent, hanem növekedett. Ez elsősorban a járulékos beruházásokon és a lakásépítésben érezteti hatását. A 7. ötéves terv kidolgozása 9orán ezért éppen ezekre a-te- rületeikre összpontosítjuk az igyekezetei, és megfelelő intézkedéseket teszünk a helyzet javítására.

A tervidőszakban tovább javul az egyénileg építkezők szükségleteinek kielégítése. Moha az ötéves tervidőszakban csaknem 700 ezer tonnával növeltük a cementgyártást és megkezdtük a fehér, illetve a színes cement termelését, mindeddig nem sikerűit kiküszöbölnünk a Rohožníki Cementgyár kapacitása kihasználásában mutatkozó hibákat. Ez több bonyolult és a lakosság számára sem ismeretlen tényezőkkel függ össze. Korszerűsítettük a téglagyártást, új üzemeket építettünk, 18 elavult részleget pedig felszámoltunk. A hazai nyersanyag felhasználását illetően teljesítettük a XV.

kongresszus határozatát; gyorsított ütemben fejlesztettük a kerámia'part. A kőfeldolgozó ipar fejlesztésében kelet- és közép-szlovákiában értünk el jó eredményeket, a beruházásokat a szükségleteknek megfelelelően ezekbe a kerületekbe összpontosítottuk.

Ágazatunk gépipari termelése 67 százalékkal növekedett, legfontosabb új létesítményünk a Strojstav szenei (Senec) üzeme.

A termelési folyamat hatékonyabbá tételében nem értünk el jelentősebb eredményeket; mindeddig nem sikerült emelni a lemaradó vállalatok gazdálkodásának színvonalát. Az építőipari termelésben nem alakult tervszerűen a munkatermelékenység növelése és a nyereségképzés. Az építőanyag-iparban e szempontból jobb a helyzet, így valószínű, hogy ezeket a mutatókat illetően itt teljesítik az idei feladatokat.

A 7. ötéves tervidőszakban még igényesebb és bonyolultabb feladatokat kell teljesítenünk. Mi is a takarékosságra és az erőforrások ésszerű kihasználására törekszünk, így teljesen természetes, hogy mindkét ágazatunkban nagy súlyt helyezünk a termelés intenzívebbé tételére, az újratermelési folyamat hatékonyságának és minőségének javítására.

A CSKP KB 18. ülésének határozatából kiindulva a 7. ötéves tervidőszakban is fokozott figyelmet fordítunk a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére. Növekszik a kiemelt építkezéseiken végrehajtandó feladatok részaránya (dunai vízlépcső-rendszer, a mo- chovcei atomerőmű), így a kapacitás még nagyobb mértékű összpontosítására kerül sor. Az építőipari kapacitást elsősorban a beruházások végrehajtásának meggyorsítására, az építés időtartamának csökkentésére és a befejezetlen építkezések számának csökkentésére használjuk fel. Nagy gondot fordítunk a termelési program stabilizálására, a kivitelező-kapacitás szakosítására és további összpontosítására. Nagy gondot fordítunk a lakásállomány és a műemlékek javítására, karbantartására, a járulékos beruházások és a közművek kivitelezésének progresszív fejlesztésére. Mindez nem könnyű, de társadalmilag szükséges és teljesíthető feladat.

A munkatermelékenység növelése — a 7. ötéves terv egyik központi feladata. Különösen fontos ez a feladat azért is, mert nem számolhatunk létszámnövekedéssel. Teljesítményünket tehát döntő mértékben a műszaki fejlesztés befolyásolja.

A CSKP KB és az SZLKP KB ülései hangsúlyozták, hogy minden eredményünkről az emberek döntenek. A vezetőknek tehát nagy gondot kell fordítani a személyes példamutatásra, a szavak és tettek egységének biztosítására. A dolgozók stabilizálására, szakmai-politikai felkészítésének színvonalasabbá tételére törekszünk. Nagy gondot fordítunk a szakmunkásképzés színvonalának emelésére, különösen az olyan szakmákban, amelyekben a meglevő létszámnál több szakmunkásra lenne szükség (kőműves, ács, szerelő stb.).

M

űszaki politikánkkal összhangban az ágazat ipari jellegének elmélyítését is fontosnak tekintjük. Az anyagi-termelési bázis fejlesztését is összhangba hozzuk e követelménnyel. E program keretében egyebek között elsősorban a fajlagos tüzelőanyag- és energiafogyasztás, a fajlagos nyersanyag- és anyagfogyasztás (főleg férnfogyasztás) csökkentésére és az épületek hőgazdálkodásának javítására törekszünk. A 7. ötéves tervidőszakban a lakásépítésben 47-ről 82 százalékra kívánjuk emelni az új szerkezeti rendszerek keretében épített objektumok részarányát.

A 7. ötéves terv előkészítése során arra is nagy gondot fordítunk, hogy ne csak beruházásokkal növeljük a munkatermelékenységet és a termelés hatékonyságát. Fontos szerepet szánunk pl. a munkaidő, a gépek és berendezések jobb kihasználásának, az anyagkihasználásnak stb. E területen szorosan együttműködünk a szakszervezettel.

Az építőanyagipar majd a termékek nagyobb befejezettségére és a hiánycikknek számító termékek gyártásának gyorsabb ütemű fejlesztésére törekszik. A termelési kapacitás megfelelő széthelyezésével jelentősen csökkenthető a fuvarozás-igényesség. Az anyagi- termelési bázis erősítése érdekében tervbe iktattuk a Rohožníki Cementgyár

III. szakaszának befejezését, a michalovcei csempegyár teljes felépítését, a

Veľké Leváre-i és a suftanyi házgyár korszerűsítését, illetve más házgyarak korszerűsítésének folytatását. Egyik fő célunk: a panelek hőszigetelő tulajdonságainak javítása, az energiaigényesség csökkentése érdekében. Feleden (Jer- senské) megkezdjük a szigetelőszálgyár építését. Továbbá két téglagyár, egy kerámia-panelgyár építésével, illetve több kőfeldolgozó üzem építésével is számolunk.

A minőség fejlesztésében is igényes feladatok várnak ránk. Ez mind termékeinkre, mind a beruházási művekre vonatkozik. A jelenlegi helyzet javítása érdekében már számos intézkedést foganatosítottunk az összes irányítási szinten. Népszerűtlen káderintézkedésekre is sor került, több vállalatigazgatót leváltottunk, és indokolt esetekben a vezetők fizetésének csökkentésére is sor került. Ezeket az intézkedéseket, amelyek nem mindig népszerűek, a vállalatok miniszteri utasításra voltak kénytelenek végrehajtani, ahelyett, hogy a megoldásra a vezérigazgatóságok kerítettek volna sort.

1979. január 1-től a Kassai (Košice) Ipari Építkezések Termelési-Gazdasági Egység vállalataiban is bevezettük a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét. A tapasztalatokat jól hasznosítják a komplex intézkedések érvényesítése sorén. Kétségtelen, hogy az, egész beruházási. folyamatban rendkívül nagy szükség van az irányítás és a szervezés rendszerének gyors ütemű tökéletesítésére. A komplex intézkedések alapelveiből kiindulva már a 7. ötéves terv kidolgozása során nagy figyelmet fordítunk a vállalatok maximális mértékű szakosítására, a befejezetlen építkezések számának csökkentésére, a kapacitás összpontosítása révén, az építés meggyorsítására és az átadás tervszerűvé tételére. Nem könnyű feladatról van szó, hiszen sok a befejezetlen akciónk, és különösen sok a komplex lakásépítésben. Csak akkor érhetünk el átütő sikert, ha a beruházási folyamatban az összes érdekelt fél megfelelő aktivitást fejt ki.

A tervezésben távlatiságra, stabilitásra és a terv elemeinek szerves összekapcsolódására törekszünk. A termelési programban és a megvalósítás következetessé tételével kellő előfeltételeket teremtünk ahhoz, hogy ágazatunk a 7. ötéves tervidőszakban hatékonyabb munkát végezhessen.

Az ágazaton belül intézkedéseket hoztunk lehetőségeink kiaknázására, az alkotó erők és a tartalékok hasznosítására, a vállalati irányítás elmélyítésére, a progresszív munkamódszerek — főleg a Zlobin-módszer — alkalmazására. Törődünk dolgozóink munkakezdeményezésének kibontakoztatásával, aktivizálásával. A világos cél, a termelési folyamat szervezettsége, a hatékony anyagi érdekeltség — ezek mind olyan tényezők, amelyek kétségkívül kezdeményezésre ösztönzik az építőket. Az aktivitást elsősorban a minőség javítására, az anyag- és energiamegtakarításra, a munkatermelékenység növelésére és a rentabilitás fokozására hasznosítjuk.

O

lyan ember vagyok, aki egész életét egy vonzó szakmának, az építőiparnak szentelte. Egyes jelenségek és tények azonban elszomorí- tanak. Olyan jelenségekre gondolok, amelyeket nemegyszer — és jogosan — nyilvánosan is bírálnak. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy a becsületes és színvonalas munka még nem vált minden építőipari dolgozó létszükségletévé. Egyes helyeken a gyenge minőség okoz gondot, máshol a szervezés és az irányítás nem kellő színvonalú, vagy éppen a színvonalatlan anyaggazdálkodás és a késedelmes feladatteljesítés gyengíti az eredményeket. Ezek a fogyatékosságok nemcsak a gazdasági és társadalmi életre hatnak negatívan, hanem a becsületes törekvéseket is kétessé teszik a közvélemény előtt. Én, a kommunista miniszter nagyon is kidomborodva látom ezeket a hibákat, és következményeiket érzem a mindennapi munkámban. Társadalmi felelősségtudattal törekszem ezért a személyes igényesség kritériumainak érvényesítésére, a problémák minél rövidebb idő alatt történő megoldására. Sohasem válhatok önelégültté, hanem új körülmények között is alkotó módon keresem a tökéletesebb megoldásokhoz vezető új utakat, a hibák és nehézségek leküzdésének módját. Az ihlet nagy erőforrását jelenti a CSKP KB 15. és 18. ülésének, illetve az SZLKP KB ülésének határozatai. A központi bizottság e két ülésének határozatait dialektikus egységben értelmezem, és munkatársaimtól, a vezető dolgozóktól is ugyanezt követelem meg minden irányítási szinten. Az a lényeges, hogy a tárgyi problémák megoldásában mindenütt a pártosság érvényesüljön, hogy — elsősorban a kommunistáktól — személyes példamutatást követeljünk függetlenül attól, hogy az illetők milyen beosztásban dolgoznak. Az igényes problémákat csak így tudjuk hiánytalanul megoldani. Sok kérdés vár megoldásra az építőiparban, és úgy vélem, csak ilyen magatartással tudunk előrelépni. Űjszerűen kell gondolkodnunk és cselekednünk, ahogy azt a CSKP 15. ülése is hangsúlyozta.

Két ötéves tervidőszak mezsgyéjén

FELADATAINK TELJESÍTÉSÉRE KÉSZÜLVE

IRTA: JA* BMA. AZ SZSZK EMTÖIPARI MINISZTERE