Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-18 / 273. szám, kedd

V itathatatlan, hogy a szociális?« társadalom építésének folyama­tában az építőiparnak pótolha­tatlan és jelentős a feladata. Ezért a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak értelmé­ben a 6. ötéves tervidőszakban az épí­tőipari munkák mennyiségét 33—35, a munkaterihelékenységet pedig 30—32 százalékkal kell növelni. Fontos feladat az építőipari termelés struktúrájának célszerű, a tételes, területi és idő­szaki igényeknek megfelelő átalakítása is, az elsőrendű fontosságú társadalmi feladatokkal összhangban. Az építő­ipari kapacitás nagyberuházásokra tör­ténő átcsoportosításában, az építés meggyorsításában és a befejezetlen építkezések számának 15—18 százalék­kal való csökkentésében és a beruhá­zások határidőben történő átadásában is igényes feladatokat írt elő az ötéves terv. Az építőanyagiparnak 40—42 szá­zalékkal kellett növelnie a termelést, nagy figyelmet fordítva a mennyiségi feladatok teljesítésére és a választék bővítésére. Közben a termelési : bázis fejlesztésére is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk. Ugyanakkor a párt hangsúlyozta, hogy az építőipari ter­melés iparszerűvé fejlesztése, a haté­konyság és a. minőség javítása is rend­kívül fontos feladat. Mivel már csak néhány hét-választ el bennünket a 6. ötéves tervidőszak végétől, nagy felelősségtudattal kell feltennünk a kérdést: miként teljesítet­tük feladatainkat, az építőipari dolgo­zók miként járultak hozzá szocialista hazánk fejlesztéséhez, társadalmi és gazdasági szempontból való gyarapítá­sához? E kérdésre csak számadatokkal tu­dunk válaszolni, hiszen az elemzések során csak ezek segítségével tudunk értékelni és összehasonlítani. A saját dolgozóinkkal végzett telje­sítmény 34 százalékkal növekedett. Az ipari építkezéseken 56,7, a járulékos beruházásokon 53,8, a vízgazdálkodási beruházásokon pedig 56,2 százalékos növekedést értünk el. Ezek az adatok a legfontosabb ágazatok fejlődésének ütemére és a szerkezeti változásokra is rámutatnak. Az építőipari tevékenység jellegzetes vonása, hogy figyelmünket elsősorban az állami tervben szereplő kiemelt épít­kezésekre összpontosítottuk. 1978-ban 64 ilyen építkezésen dolgoztunk és 2,7 milliárd korona értékű munkát végez­tünk el, míg az idén már 96 ilyen jel­legű beruházást valósítottunk meg, 4,8 milliárd korona értékben. Az építőipa­ri vállalatok helyesen értelmezték a feladatokat, így az éves terveket együttvéve csaknem 2,3 milliárd koro­nával sikerült túlteljesíteni. A helyzet­tel azonban még teljesen nem lehetünk elégedettek, mert a tervteljesités még nem minden építkezésen egyenletes és kielégítő, így egyes helyeken az áta­dási határidőt sem tartják be. Várha­tó, hogy a 7. Ötéves tervidőszakban ja­vul a helyzet, mert csak olyan beru­házásokat iktatunk a tervbe, amelye­ket minden szempontból kifogástalanul előkészítettek és amelyek társadalmi szempontból a legfontosabbak. Az épít­kezések befejezésének meggyorsításá­hoz az is hozzájárul, hogy egyes épít­kezéseken lassítjuk a munka ütemét, vagy esetleg (a jelentéktelenebb épít­kezéseken) le is állítjuk a munkát, és a felszabadult kapacitást a legfontosabb építkezésekre irányítjuk át. Lehetővé tesszük így a kapacitás összpontosítá­sát, a legfontosabb építkezések ütem­tervének teljesítését. Á gazatunk különösen fontos fela datokat teljesít a tüzelőanyag­energetikai bázis fejlesztésében. Az ilyen beruházásokon a kapacitás hallatlan mértékű összpontosítására van szükség, és bonyolult műszaki problémákat kell megoldani. A megfe­lelő számú képzett dolgozó biztosítása, a szervezés és irányítás színvonalának emelése is nagyon fontos feladat. Itt elsősorban a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű építésére, a Fekete Vág-1 Átemelő Vízierőmű, illetve a dunai víz­lépcsőrendszer munkálataira gondo­lunk. A legfontosabb energetikai épít­kezéseken az idén (az ötéves tervidő­szak első évéhez viszonyítva) 1 milli­árd koronával növekedtek a feladata­ink. Feladatainkat teljesítjük, amit az is bizonyít, hogy már üzembe helyez­ték az atomerőmüvet, amely jelentősen hozzájárul az ország energiamérlegé­nek egyensúlyban tartásához. A Fekete Vág-i erőmű építésén is komoly erő­feszítéseket teszünk azért4 hogy az első áramfejlesztő egység már az év végén megkezdhesse a termelést. A CSKP XIV. és XV. kongresszusa, valamint az SZLKP kongresszusa rámutatott az észak-csehországi kerület, Prága és Bratislava fejlesztésének fontosságára. Öt vállalatunk több mint 600 dolgozó­ját csoportosítottuk át az észak-csehor­szági kerületbe, így jelentős mérték­ben hozzájárulunk energetikai bázi­sunk fejlesztéséhez. Megvannak hozzá az előfeltételeink, hogy a 414 millió koronányi értékű munkát előirányzó ter­vet ezek a kihelyezett munkacsopor­tok is túlteljesítik. Prága fejlesztésében is jó eredményeket érnek el dolgozó­ink. A 6. ötéves tervidőszakban a fő­város fejlesztésén csaknem 1,8 milli­árd korona értékű munkát kell elvé­geznünk. A tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl ts teljesítjük. Bratislava fejlesztése is rendkívül fontos feladat az építőipar számára. Dolgozóink tudatosítják, hogy itt nem­csak termelési feladatról van szó, ha­nem politikai, gazdasági és kulturális feladatról is. Az eredmények az épí­tőipari dolgozók politikai öntudatát és nemzeti büszkeségét is tükrözik. Az ötéves tervidőszak folyamán 25 ezer lakással gyarapodott az SZSZK fővá­rosa. Ez nemcsak a kongresszuson ki­jelölt feladat teljesítését jelenti, ha­nem azt is, hogy a mostani ötéves terv­időszakban rekordot értünk el itt a la­kásépítésben. Problémát okoz azonban, hogy a járulékos létesítmények építése és a közműépítés nincs összhangban a lakásépítéssel. Különösen a kereskedel­mi hálózat fejlesztésében mutatkozik je­lentős lemaradás. A 7. ötéves tervjavas­lat értelmében az elkövetkező őt évben némileg csökkentjük a lakásépítés üte­mét. Ennek és az anyagi termelési bá­zis fejlesztésének köszönhetően meg­gyorsulhat a járulékos beruházások ki­vitelezése és a közműépítés. Az ötéves tervidőszak folyamán Bratislava ipar­fejlesztésére is nagy gondot fordítot­tunk. Itt elsősorban a Bratislavai Gép­kocsigyár, a G. Dimitrov Vegyipari Mű­vek és a Matador vállalat építésére és fejlesztésére gondolunk. Számos fontos középületet is építettünk Bratislavában. Tető alá került a Szakszervezetek, a Technika és a Kultúra Háza. Megkezd­tük a közúti-vasúti híd, illetve a pále- niskói kikötő építését. Az ökológiai építkezéseken is jó eredményeket ér­tünk el, így a környezetfejlesztéshez is hozzájárulunk. A terv értelmében Szlovákia terüle­tén 150 510 lakást kell felépítenünk. Egészében véve e feladatot is teljesít­jük. Az eredmények mögött azonban a nehézségeket is látnunk kell; a közép- és a nyugat-szlovákiai kerületben nem volt megfelelő ütemű a feladatok telje­sítése. A járulékos beruházások végre­hajtásában és a közműépítésben szlo­vákiai viszonylatban is bonyolult a helyzet. A járulékos beruházások terén (az előző ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva) lényegében megkétszereztük, a közműépítésben pedig 91,2 százalékkal növeltük a teljesítményt, a 6. ötéves terv által kijelölt feladatokat azonban még így sem teljesítjük. Jó eredményeket érünk el az egész­ségügyi fejlesztési feladatok teljesítésé­ben; az ágazat ágyállománya így 8 ezerrel növekszik. Határidő előtt adtuk át a Prága—Brno—Bratislava autópálya összekötő szakaszait és kedvező ered­ményeket értünk el az olyan fontos ka­pacitások építésében is, mint például a II: Konzorcium gázvezeték, a lábi II. földgáztároló, a Považská Bystrica i hajtómű-szekrénygyár, a bratislavai Slovnaft petrolkémiai komplexuma, a sviti fóliarészleg, a humennéi Chemlon IV. szakasza, a királyhelmeci (Král. Chlmec) bútorgyár stb. Az építőanyag­ipar anyagi-termelési bázisa is jelentő­sen megerősödött azzal, hogy felépítet­tük a Rohožníki Cementgyárat és a losonci (Lučenec) csempegyárat. A CSKP XV. kongresszusa utáni idő­szak egyik fő feladata volt a beruhá­zások kivitelezésének meggyorsítása és a befejezetlen építkezések számának 15 —18 százalékkal való csökkentése. Terveink értelmében 1980-ig a beruhá­zások átlagos időtartamát 3,9 évre kel­lett volna csökkenteni. Ezt a felada­tot azonban nem teljesítettük, ami az­zal függött össze, hogy nem volt terv­szerű az építkezések megkezdése, így az időtartam nem csökkent, hanem nö­vekedett. Ez elsősorban a járulékos beruházásokon és a lakásépítésben érezteti hatását. A 7. ötéves terv kidol­gozása 9orán ezért éppen ezekre a-te- rületeikre összpontosítjuk az igyekeze­tei, és megfelelő intézkedéseket te­szünk a helyzet javítására. A tervidőszakban tovább javul az egyénileg építkezők szükségle­teinek kielégítése. Moha az öté­ves tervidőszakban csaknem 700 ezer tonnával növeltük a cementgyártást és megkezdtük a fehér, illetve a színes cement termelését, mindeddig nem si­kerűit kiküszöbölnünk a Rohožníki Ce­mentgyár kapacitása kihasználásában mutatkozó hibákat. Ez több bonyolult és a lakosság számára sem ismeretlen tényezőkkel függ össze. Korszerűsítet­tük a téglagyártást, új üzemeket építet­tünk, 18 elavult részleget pedig felszá­moltunk. A hazai nyersanyag felhasz­nálását illetően teljesítettük a XV. kongresszus határozatát; gyorsított ütemben fejlesztettük a kerámia'part. A kőfeldolgozó ipar fejlesztésében ke­let- és közép-szlovákiában értünk el jó eredményeket, a beruházásokat a szük­ségleteknek megfelelelően ezekbe a ke­rületekbe összpontosítottuk. Ágazatunk gépipari termelése 67 szá­zalékkal növekedett, legfontosabb új létesítményünk a Strojstav szenei (Se­nec) üzeme. A termelési folyamat hatékonyabbá tételében nem értünk el jelentősebb eredményeket; mindeddig nem sike­rült emelni a lemaradó vállalatok gaz­dálkodásának színvonalát. Az építőipari termelésben nem alakult tervszerűen a munkatermelékenység növelése és a nyereségképzés. Az építőanyag-iparban e szempontból jobb a helyzet, így való­színű, hogy ezeket a mutatókat ille­tően itt teljesítik az idei feladatokat. A 7. ötéves tervidőszakban még igé­nyesebb és bonyolultabb feladatokat kell teljesítenünk. Mi is a takarékos­ságra és az erőforrások ésszerű kihasz­nálására törekszünk, így teljesen ter­mészetes, hogy mindkét ágazatunkban nagy súlyt helyezünk a termelés inten­zívebbé tételére, az újratermelési folya­mat hatékonyságának és minőségének javítására. A CSKP KB 18. ülésének határozatá­ból kiindulva a 7. ötéves tervidőszak­ban is fokozott figyelmet fordítunk a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesz­tésére. Növekszik a kiemelt építkezé­seiken végrehajtandó feladatok részará­nya (dunai vízlépcső-rendszer, a mo- chovcei atomerőmű), így a kapacitás még nagyobb mértékű összpontosítására kerül sor. Az építőipari kapacitást első­sorban a beruházások végrehajtásának meggyorsítására, az építés időtartamá­nak csökkentésére és a befejezetlen építkezések számának csökkentésére használjuk fel. Nagy gondot fordítunk a termelési program stabilizálására, a ki­vitelező-kapacitás szakosítására és to­vábbi összpontosítására. Nagy gondot fordítunk a lakásállomány és a műem­lékek javítására, karbantartására, a já­rulékos beruházások és a közművek kivitelezésének progresszív fejlesztésé­re. Mindez nem könnyű, de társadal­milag szükséges és teljesíthető feladat. A munkatermelékenység növelése — a 7. ötéves terv egyik központi felada­ta. Különösen fontos ez a feladat azért is, mert nem számolhatunk létszámnö­vekedéssel. Teljesítményünket tehát döntő mértékben a műszaki fejlesztés befolyásolja. A CSKP KB és az SZLKP KB ülései hangsúlyozták, hogy minden eredmé­nyünkről az emberek döntenek. A ve­zetőknek tehát nagy gondot kell fordí­tani a személyes példamutatásra, a szavak és tettek egységének biztosí­tására. A dolgozók stabilizálására, szak­mai-politikai felkészítésének színvona­lasabbá tételére törekszünk. Nagy gon­dot fordítunk a szakmunkásképzés színvonalának emelésére, különösen az olyan szakmákban, amelyekben a meg­levő létszámnál több szakmunkásra lenne szükség (kőműves, ács, szerelő stb.). M űszaki politikánkkal összhang­ban az ágazat ipari jellegének elmélyítését is fontosnak tekint­jük. Az anyagi-termelési bázis fejlesz­tését is összhangba hozzuk e követel­ménnyel. E program keretében egyebek között elsősorban a fajlagos tüzelő­anyag- és energiafogyasztás, a fajla­gos nyersanyag- és anyagfogyasztás (főleg férnfogyasztás) csökkentésére és az épületek hőgazdálkodásának javítá­sára törekszünk. A 7. ötéves tervidő­szakban a lakásépítésben 47-ről 82 szá­zalékra kívánjuk emelni az új szer­kezeti rendszerek keretében épített ob­jektumok részarányát. A 7. ötéves terv előkészítése során arra is nagy gondot fordítunk, hogy ne csak beruházásokkal növeljük a mun­katermelékenységet és a termelés ha­tékonyságát. Fontos szerepet szánunk pl. a munkaidő, a gépek és berende­zések jobb kihasználásának, az anyag­kihasználásnak stb. E területen szoro­san együttműködünk a szakszervezet­tel. Az építőanyagipar majd a termékek nagyobb befejezettségére és a hiány­cikknek számító termékek gyártásának gyorsabb ütemű fejlesztésére törek­szik. A termelési kapacitás megfelelő széthelyezésével jelentősen csökkent­hető a fuvarozás-igényesség. Az anyagi- termelési bázis erősítése érdekében tervbe iktattuk a Rohožníki Cementgyár III. szakaszának befejezését, a micha­lovcei csempegyár teljes felépítését, a Veľké Leváre-i és a suftanyi házgyár korszerűsítését, illetve más házgyarak korszerűsítésének folytatását. Egyik fő célunk: a panelek hőszigetelő tulajdon­ságainak javítása, az energiaigényesség csökkentése érdekében. Feleden (Jer- senské) megkezdjük a szigetelőszál­gyár építését. Továbbá két téglagyár, egy kerámia-panelgyár építésével, illet­ve több kőfeldolgozó üzem építésével is számolunk. A minőség fejlesztésében is igényes feladatok várnak ránk. Ez mind termé­keinkre, mind a beruházási művekre vonatkozik. A jelenlegi helyzet javítása érdekében már számos intézkedést fo­ganatosítottunk az összes irányítási szinten. Népszerűtlen káderintézkedé­sekre is sor került, több vállalatigazga­tót leváltottunk, és indokolt esetekben a vezetők fizetésének csökkentésére is sor került. Ezeket az intézkedéseket, amelyek nem mindig népszerűek, a vál­lalatok miniszteri utasításra voltak kénytelenek végrehajtani, ahelyett, hogy a megoldásra a vezérigazgatósá­gok kerítettek volna sort. 1979. január 1-től a Kassai (Košice) Ipari Építkezések Termelési-Gazdasági Egység vállalataiban is bevezettük a ha­tékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét. A tapasztalato­kat jól hasznosítják a komplex intéz­kedések érvényesítése sorén. Kétségte­len, hogy az, egész beruházási. folya­matban rendkívül nagy szükség van az irányítás és a szervezés rendszerének gyors ütemű tökéletesítésére. A komp­lex intézkedések alapelveiből kiindulva már a 7. ötéves terv kidolgozása során nagy figyelmet fordítunk a vállalatok maximális mértékű szakosítására, a be­fejezetlen építkezések számának csök­kentésére, a kapacitás összpontosítása révén, az építés meggyorsítására és az átadás tervszerűvé tételére. Nem könnyű feladatról van szó, hiszen sok a befejezetlen akciónk, és különösen sok a komplex lakásépítésben. Csak ak­kor érhetünk el átütő sikert, ha a be­ruházási folyamatban az összes érde­kelt fél megfelelő aktivitást fejt ki. A tervezésben távlatiságra, stabilitás­ra és a terv elemeinek szerves össze­kapcsolódására törekszünk. A termelési programban és a megvalósítás követ­kezetessé tételével kellő előfeltételeket teremtünk ahhoz, hogy ágazatunk a 7. ötéves tervidőszakban hatékonyabb munkát végezhessen. Az ágazaton belül intézkedéseket hoztunk lehetőségeink kiaknázására, az alkotó erők és a tartalékok hasznosítá­sára, a vállalati irányítás elmélyítésére, a progresszív munkamódszerek — fő­leg a Zlobin-módszer — alkalmazására. Törődünk dolgozóink munkakezdemé­nyezésének kibontakoztatásával, akti­vizálásával. A világos cél, a termelési folyamat szervezettsége, a hatékony anyagi érdekeltség — ezek mind olyan tényezők, amelyek kétségkívül kezde­ményezésre ösztönzik az építőket. Az aktivitást elsősorban a minőség javításá­ra, az anyag- és energiamegtakarításra, a munkatermelékenység növelésére és a rentabilitás fokozására hasznosítjuk. O lyan ember vagyok, aki egész éle­tét egy vonzó szakmának, az építőiparnak szentelte. Egyes je­lenségek és tények azonban elszomorí- tanak. Olyan jelenségekre gondolok, amelyeket nemegyszer — és jogosan — nyilvánosan is bírálnak. Ezek a je­lenségek azt mutatják, hogy a becsüle­tes és színvonalas munka még nem vált minden építőipari dolgozó létszükségle­tévé. Egyes helyeken a gyenge minő­ség okoz gondot, máshol a szervezés és az irányítás nem kellő színvonalú, vagy éppen a színvonalatlan anyaggazdálko­dás és a késedelmes feladatteljesítés gyengíti az eredményeket. Ezek a fo­gyatékosságok nemcsak a gazdasági és társadalmi életre hatnak negatívan, ha­nem a becsületes törekvéseket is kétes­sé teszik a közvélemény előtt. Én, a kommunista miniszter nagyon is kidom­borodva látom ezeket a hibákat, és kö­vetkezményeiket érzem a mindennapi munkámban. Társadalmi felelősségtu­dattal törekszem ezért a személyes igé­nyesség kritériumainak érvényesítésére, a problémák minél rövidebb idő alatt történő megoldására. Sohasem válhatok önelégültté, hanem új körülmények kö­zött is alkotó módon keresem a töké­letesebb megoldásokhoz vezető új uta­kat, a hibák és nehézségek leküzdésé­nek módját. Az ihlet nagy erőforrását jelenti a CSKP KB 15. és 18. ülésének, illetve az SZLKP KB ülésének határo­zatai. A központi bizottság e két ülé­sének határozatait dialektikus egység­ben értelmezem, és munkatársaimtól, a vezető dolgozóktól is ugyanezt követe­lem meg minden irányítási szinten. Az a lényeges, hogy a tárgyi problémák megoldásában mindenütt a pártosság ér­vényesüljön, hogy — elsősorban a kom­munistáktól — személyes példamuta­tást követeljünk függetlenül attól, hogy az illetők milyen beosztásban dolgoz­nak. Az igényes problémákat csak így tudjuk hiánytalanul megoldani. Sok kérdés vár megoldásra az építőipar­ban, és úgy vélem, csak ilyen maga­tartással tudunk előrelépni. Űjszerűen kell gondolkodnunk és cselekednünk, ahogy azt a CSKP 15. ülése is hangsú­lyozta. Két ötéves tervidőszak mezsgyéjén FELADATAINK TELJESÍTÉSÉRE KÉSZÜLVE IRTA: JA* BMA. AZ SZSZK EMTÖIPARI MINISZTERE

Next

/
Oldalképek
Tartalom