Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-14 / 243. szám, kedd

A CSKP KB 18. ÜLÉSÉNEK VITÁJA MILOŠ JAKE Š ELVTÁRSNAK, A CSKP KB ELNÖKSÉGE PÓTTAGJÁNAK, A KB TITKÁRÁNAK FELSZÓLALÁSA Husák elvtárs felszólalásában és a Strougai elvtárs által előterjesztett beszámolóban fő vonalakban érté­keltük a XV. párt- kongresszus hatá­rozatainak és a 6. ötéves terv felada tainak teljesítését. Az utóbbi öt év alatt elért pozitív eredmények mellett nyíltan rámutat tunk a problémákra és fogyatékossá­gokra. A kongresszus előtti időszak ban és a továbbiakban is ezek kikü­szöbölésére és megoldására keli össz­pontosítanunk figyelmünket, a fejlett szocialista társadalom továbbfejleszté­sének feladataival összhangban. A beszámolóban nagy figyelmet szén teltek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatai teljesítésének és továbbfejlesztésének. A Központi Bi zottság Elnökségének és Titkárságának tevékenységéről előterjeszted tájékoz­tatás alapján nyilvánvaló, hogy a Köz­ponti Bizottság szervei állandóan fi­gyelemmel kísérik a mezőgazdaság kér­déseinek, a XV. pártkongresszus és a Központi Bizottság 13. ülése határoza­tainak teljesítését. Ez természetes, mi­vel fontos, politikai szempontból érzé­keny területről, az emberek élelmezé­séről van szó. Értékelni kell a kerületi ős járási pártbizottságoknak, valamint az alap szervezeteknek a mezőgazdaság felada­tai teljesítésének szentelt rendszeres figyelmét. Mint az egész népgazdaság­ban, a mezőgazdaságban is haladást ér­tünk el a 6. ötéves tervidőszakban. A termelés további iparosítása, koncent­rálása és szakosítása, a tudomány gya korlati érvényesítése, az emberek kez­deményezése eredményeképpen növe­kedett a mezőgazdasági termelés inten­zitása. A mezőgazdasági dolgozók törekvé­se most az őszi munkák sikeres befeje­zésére, és a jövő évi terméshez szüksé­ges feltételek megteremtésére összpon­tosul. Milyen eredményeket várunk eb­ben, az időjárás szempontjából bonyo­lult évben? A gabona betakarítását be­fejeztük. Általában az állami terv által előírt eredményt, vagyis több niint 10 millió tonnát értünk el, miközben az átlagos hektárhozam 4,16 tonna. Ezért köszönetét kell mondani a mezőgazda- sági dolgozóknak és mindazoknak, akik segítséget nyújtottak nekik. Elismerést érdemel a tájékoztatási eszközük segít­sége is. A dél-morvaországi kerület a gabona- termelés tervét 172 ezer tonnával, a a nyugat-szlovákiai kerület 24ö ezer tonnával teljesítette túl, de ugyanak­kor számos kerület a rossz időjárás miatt nem teljesítette feladatait. A kukoricabetakarítással együtt pzzal számolunk, hogy a szemes termények hozama megközelíti a 11 millió tonnát. A Központi Bizottság 13. ülésének ha­tározatai alapján hozott intézkedések eredményeképpen a tömegtakarmányok termelése nagyobb lesz, mint az előző évek átlaga. Nagyon jó eredményeket értünk el az olajnüvények termesztésé­ben — 200 ezer tonnát termeltünk, ami a terv 110 százalékos teljesítését jelen­ti. Ez lehetővé teszi az olajos magvak behozatalának csökkentését. Amint a Központi Bizottság tagjai elé terjesztett tájékoztatás megemlíti, nem teljesítjük a tervet néhány fajta gyü­mölcs és zöldség termelésében. Kevés­bé kielégítő a helyzet a burgonyater­melésben, ahol lemaradás tapasztalha­tó Hasonló a Helyzet a cukorrépánál, a nagy erőfeszítések ellenére nem ér­jük el a tervezett hozamokat és lema­radás várható a cukortermelésben is. Ezen a területen is mindent meg kell tenni a veszteségek csökkentéséért. Fontos feladat, hogy az agrotechni­kai határidőknek megfelelően, jó minő­ségben végezzük el a szántást és a ve­tést, és így előkészítsük a jövő évi jó termést. Mindez megköveteli a pártszervezetek és az irányító gazdasági szervek jó po­litikai szervező munkáját. Már ma nagy­ra értékelhetjük azt a segítséget, ame­lyet az üzemek, az iskolák, a hadsereg, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek nyújtanak a mezőgazda­ságnak. A párt Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a kormány felhívásának pozitív vissz­hangja újból megerősítette, hogy dolgo­zóink teljes mértékben megértik mező- gazdaságunk szükségleteit. Megvannak a feltételeink ahhoz, liogy az állattenyésztésben az idén teljesít­sük a piaci termelés feladatait. Általá­ban kisebb mértékben teljesítjük túl a hústermelést, jóllehet a takarmányo­zással szemben támasztott nagyobb igé­nyek következtében túlteljesítjük a ser­tés- és a baromfihús termelését. Túl­teljesítjük a tejfelvásárlás tervét is 150 millió literrel, és a tojásfelvásárlás ter­vét. Az elmúlt évekhez viszonyítva rész­ben csökkent az egy termelési egységre eső takarmányfogyasztás. Bizonyos haladást értünk el a szer­ződéses állathizlalásban, habár ezen a téren még vannak tartalékaink. Számos vállalatban jobbak lehetnének az ered­mények, ha jobban gazdálkodnának a takarmányokkal. Ez megköveteli a fe­gyelem növelését, az anyagi érdekeltség jobb kihasználását és a veszteségek csökkentését. Az 1980. évi eredmények előzetes ér tékelése lehetővé teszi az egész 6. 'öt éves terv eredményeinek értékelését. Amint beszámolójában Strougai elvtárs említette, a mezőgazdasági termelés 1976—80-ban az 5. ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva 9 százalékkal növeke­dett. A gabonafélék átlagos hektárhoza- ma hektáronként 400 kilogrammal nö vekedett, ami több mint 11 százalékos növekedést jelent. Gyorsan nőtt az állattenyésztési ter­melés is. Meg kell azonban jegyezni, hogy fejlődését továbbra is a takarmá­nyok behozatalával szavatoljuk. A tér vezett mennyiségű fehérjetakarmányon kívül a tervezett 5 millió tonna sze­mestakarmány helyett ti millió tonnát kellett behoznunk, miközben a világ­piaci árak emelkedtek. Az említett eredmények ellenére nem teljesítettük a növénytermelési tervet. Nem sikerült teljesítenünk a kukorica- és fehérjeprogramot. A kitűzött tervfel­adatok teljesítését — amelyek, mint megmutatkozott, egyes területeken nem felelnek meg a mezőgazdaság reális feltételeinek — elsősorban a mezőgaz­daság szempontjából kedvezőtlen nyár befolyásolta. Ennek ellenére az ered­mények jobbak lehettek volna. Ebben nem kis szerepe volt az irányítás nem megfelelő színvonalának, a tartalékok kihasználatlanságának, valamint annak, hogy a mezőgazdaságot nem látták el megfelelően a gépipari, vegyipari és gyógyszeripari termékekkel. Ezek pó­tolhatatlanok, tekintettel a mezőgazda- sági termelés intenzitásának növelésé­re, és arra, hogy a mezőgazdaságban csökken a munkaerő. Ez a csökkenés a 6. ötéves tervidőszakban csaknem 100 ezer személyt jelentett. Szem előtt kell tartani azt is, liogy a mezőgazda­ságban dolgozik a legtöbb nyugdíjkor­határt elért dogozó. Megállapíthatjuk, hogy a 6. ötéves tervidőszakban tovább folytatódott a mezőgazdaság iparosításának, a komp­lex gépesítés és kemizálás folyamata, haladást értünk el a koncentrációban, szakosításban es kooperációban, és egy­re jobban kihasználjuk a tudomány eredményeit. A szövetkezetek ma átlagosan két és fél ezer hektáron gazdálkodnak, az'ál­lami gazdasaguk csaknem 9 ezer hektá­ron. A törvényes intézkedések ellenére nem sikerült megfelelően védenünk a mezőgazdasági földet. A 6. ötéves terv­időszakban mintegy 150 ezer hektárt vesztettünk el. Ezt az irányzatot le kell állítani. Tovább fejlődött az élelmiszeripar is, annak ellenére, hogy kapacitásaival nem tudja mindig elérni a nyersanya­gok értékesítésének magas szintjét. Az elért eredmények lehetővé tették az élelmezés színvonalának további javítá­sát. Az élelmiszerek többségének fo­gyasztása nálunk nagyobb, mint ameny- nyit az orvosok ajánlanak, és az élel­miszerekkel nem gazdálkodnak minde­nütt jól. Az ésszerű táplálkozás szem­pontjából nem lehetünk elégedettek a gyümölcs- és zöldségfogyasztás alaku­lásával. Ami a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar a 7. ötéves tervidőszakban való fejlesztésének feladatait illeti, ezeket reálisaknak, de ugyanakkor nagyon igé­nyeseknek tartjuk. Teljesítésük megkö­veteli a CSKP KB 13. ülése határoza­tainak következetes teljesítését, a jó tapasztalatok jobb érvényesítését, a tar­talékok gyorsabb kihasználását és a fo­gyatékosságok kiküszöbölését. Mezőgazdaságunknak az egy főre eső 85 kilogrammos húsfogyasztás biztosí­tása mellett lényegesen csökkentenie kell a szemes takarmányok behozatalát. Ez nagy igényeket támaszt a növény- termesztés előnybe helyezett fejleszté­sével szemben. A jó minőségű agro­technikán kívül a mezőgazdaságnak több és jobb növényvédőszerre van szüksége. Amint a gyakorlati eredmények bi­zonyítják, vitathatatlan haladást ered­ményez a növények szakképzett táplá­lása és védelme. Ezért a minisztériu­moknak és a mezőgazdasági Igazgató­ságoknak aktívabban kell viszonyulniuk az agrokémiai vállalatok építéséhez, tevékenységük fejlesztéséhez. Ezeknek a vállalatoknak jelentősen hozzá kell járulniuk az istállótrágya termeléséhez és felhasználásához. A mi viszonyaink között rendkívüli figyelmet kell szen­telnünk a talaj mésztartalina növelésé­nek, az elegendő mésztartalmú műtrá­gyának. Nagyobb figyelmet érdemel az állattenyésztés hatékonyabbá tétele, a napi súlygyarapodás növelése, az egy termelési egységre jutó takarmányfo­gyasztás és az elhullás csökkentése, az állóalapok jobb kihasználása, a beru­házások és a munkaerő jobb kihaszná­lása. A 7. ötéves tervidőszakban a figye­lem előterében áll majd az önellátás növelésének szükségessége a zöldség­es gyümölcstermelésben, miközben a fogyasztást jelentősen növelni kell. Ezért számolnunk kell a szükséges lé­tesítmények építésével, a gyümölcs- és zöldségtermelés célszerű koncentrálá­sának és szakosításának befejezésével, jobban ki kell használni a kertbarátok és a kisállattenyésztők munkájának eredményeit. Nemcsak az a célunk, hogy megfelelő struktúrában termeljük a zöldséget és a gyümölcsöt, hanem azt is el kell érnünk, hogy a kereske­delem frissen juttassa el a termékeket a fagyasztókhoz. Egyúttal növelni kell a konzervált zöldség és gyümölcs ter­melését. A mezőgazdasági termelés és az élel­miszeripar hatékonyabbá tételével kíip csolatos fő feladatoknak kell alávetni anyagi alapjuk fejlesztését. Ez jelentős eszközöket követel meg. A beruházáso­kat maximális hatékonysággal kell szét-- osztani. Elsősor Iwn a növény termesz- tést, az állattenyésztést és a vesztesé­gek csökkentését elősegítő beruházá­sokról van szó, amint azt a Központi Bizottság 13. ülése is meghatározta. Ez­zel összhangban kell megszervezni a technikai eszközök komplex szállítmá­nyait, a pótalkatrészeket is beleszámít­va. Gyorsan meg kell oldani a föld meg­munkálásához és a vetéshez szükséges alapvető gépek gyártását. Az illetékes tárcáknak sokkal rugalmasabban kelle­ne reagálniuk a Központi Bizottság 13. ülésének határozataira és a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének IX. kongresszusán elhangzott bírálatra. Értékelni kell a Martini Nehézgépipari Művek hozzáállását. Úgy gondolom, na­gyon kifizetődik majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket gyártó vál­lalatok kiépítése. A mezőgazdaságnak viszont jobban kell gondoskodnia arról, hogy a gépeket helyesen osszák el, job­ban használják ki, törődjenek karban­tartásukkal, és állandó figyelmet szen­teljenek a tüzelőanyag és energia- megtakarításnak. Mint az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeripar­ban is érvényesíteni kell a tökéletesí­tett tervszerű irányítási rendszert. Ezen a területen is elő kell segítenie a ha­tékonyság növelésének, a minőség javí­tásának, a vállalatok és az egyének munkaeredményeinek helyes értékelé­sét. Ez nagy igényeket támaszt az ösz- szes vezető tevékenységével szemben, nem nyugodhatunk bele abba, hogy az irányítás eddig nem volt elég konkrét és céltudatos. A minisztériumokban ügyelni kell arra, hogy ne kérjék a koncepciók újrakidolgozását, ne elé­gedjenek meg az adminisztrálással, ha­nem szervezzék meg a küzdelmet a fel­adatok megvalósításáért, ellenőrizzenek és idejében reagáljanak a problémák­ra. Nem törődhetünk bele a különböző irányelvek és utasítások, jelentések és tájékoztatások aránytalanul nagy szá­mába. Ezek elterelik a vezetők figyel­mét a tulajdonképpeni irányítástól, az emberekkel folytatott munkától. Nem engedhetjük meg a beruházások és a technika szubjektív elosztását sem. A minisztériumoknak igényesebben kell irányítaniuk a tudományos-kutatási ala­pot és a szolgáltatóvállalatokat úgy, hogy a tudomány eredményei gyorsab­ban és céltudatosabban érvényesüljenek a gyakorlatban. Ennek az irányvonal­nak a megvalósítása elképzelhetetlen a minisztériumok pártszervezeteinek tel­jes támogatása és aktív részvétele nél­kül. Javítani kell a kerületi és járási me­zőgazdasági igazgatóságok irányítását a minisztériumok által. Egyelőre a kü­lönböző értekezletek összehívása, a pa­pírmunka, a rendeletek kiadása van túlsúlyban az igényes ellenőrzés, vala­mint a kerületek és járások problémái­nak konkrét megoldása helyett. Álta­lánosan jobb munkát kell megkövetel­nünk a minisztériumok és a mezőgaz» dasági igazgatóságok dolgozóitól. A mezőgazdasági igazgatóságok egye­lőre nem alkalmazkodtak teljes mér­tékűén az új feltételekhez. A terv ut­ján nem ösztönzik megfelelően a nagy, mezőgazdasági üzemeket a koncentrá­ció és a szakosítás folyamatára és a vállalatok céltudatos anyagi-műszaki el­látására. Lassú annak a nagy tartalék­nak a kihasználása, amely az egyes me­zőgazdasági vállalatok eredményei köz­ti aránytalan nagy különbségekben rej­lik. Konkrétan ismerni kell a helyzetet és tárgyilagosan kell megoldani a le­maradás okait. Nem befolyásolják elég hatékonyan az efsz ek szakembereinek munkáját. Fogyatékosságok fordulnak elő ismereteik elmélyítése és a legjobb tapasztalatok érvényesítése területén Javítani kell a járási mezőgazdasági igazgatóságok szerepét a kooperáció és i n t eg rá ció f o l y a m a t á nak irányítása ba n Ezt ki kell terjeszteni a nehézgépek kihasználására, a javítómunkára, amely­ben csupán a mezőgazdasági vállala­tokban több mint 70 000 személy dol­gozik. A minisztériumoknak nagy figyelmet kell szentelniük a tökéletesített irányí­tási rendszerrel összhangban a jutal­mazás kérdéseinek, hogy mindenkit, így a szolgáltatóvállalatok dolgozóit is. eredményei és annak alapján fizesse nek, hogyan járul hozzá a vállalat vég­eredményeihez. A jutalmazási rend-' szernek abból kell kiindulnia, hogy a növénytermesztés a szabad ég alatt fo­lyik, a munkaidőnek igazodnia kell a munka idényjellegéhez és az időjárás­hoz. A tökéletesített irányítási rendszer« nek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy, mindenki tudja, mi a feladata, és meny­nyit kap a jól végzett munkáért. Ezen a téren a vezetők munkája alacsony, színvonalon áll, és az emberek nagyon gyakran nem ismerik a tervfeladatokat, munkafeltételeiket — például azt, mennyi egy liter tej, egy kilogramm hús termelési költsége, milyen a terve* zett takarmányfogyasztás, tüzelőanyag, megtakarítás — a személyes érdekelt­ség rendszerét stb. A melléküzemági termelés pozitív ha­tása, valamint a gazdaságosságra irá< nyúló törekvés ellenére» a mezőgazda- sági termékek állandó felvásárlási ára következtében az egységes földműves- szövetkezetekben a 4. ötéves tervidő­szakban elért 20,7 százalékról a renta* bilitás az 5. ötéves tervidőszakban 14,5 százalékra, ebben az ötéves tervidő­szakban nem egész 9 százalékra csök­kent. Ez jelentős mértékben bonyolít-* ja az újratermelési folyamat finanszí­rozását, és ez megbonthatná az önálló elszámolási rendszer elveinek érvénye­sítését. Ezért ezeket a problémákat rö­vid időn belül meg kell oldani. A pártkongresszus összehívása min­dig jelentős esemény a párt és a nép életében. A kongresszus előtti időszak jó alkalom arra, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar pártszervei és szervezetei bírálóan értékeljék az elért eredményeket, az 1981. évi terv, vala­mint a 7. ötéves terv előkészítésével kapcsolatban a kommunisták figyelmét a feladatok következetes teljesítésére, a tartalékok kiaknázására, a munka ja­vítására, a fogyatékosságok felszámo­lására és a dolgozók kezdeményezésé­nek fejlesztésére irányítsák. Nagyobb' figyelmet kell szentelni annak, hogy növekedjen a dolgozók részvétele az irányításban, Meg kell tartani a szö­vetkezeteken belül a demokráciát. Eh­hez hozzá kell járulnia a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. A vezetők komplex értékelését is ki kell használni a munka javítására. Az igényes feladatok teljesítése el­képzelhetetlen a tömegpolitikai munka fejlesztése, a dolgozóknak a feladatok­kal és a problémákkal való megismer­tetése, javaslataik és észrevételeik ki­használása nélkül, ami megteremti a feltételeket aktív részvételükhöz a. fel­adatok mindennapi teljesítésében. A pártszerveknek ügyelniük kell arra, hogy a gazdasági dolgozók és a tár­sadalmi szervezetekben dolgozó kom­munisták Ismerjék és megoldják a munkahelyek és az emberek problé­máit, és maguk is következetesebben érvényesítsék az ellenőrzési jogot. Na­gyobb figyelmet kell fordítani, főleg a lemaradó szakaszokon, elsősorban állattenyésztésben, a tagsági alap javí­tására, valamint a párttagok ideológiai nevelésére. A jövőben is érvényes marad, hogy csakis szocialista társadalmunk tovább­fejlesztése szükségleteinek megértése, a csakis úgy élhetünk, ahogy gazdál­kodunk elvnek a helyes értelmezése vezethet a gazdaságfejlesztés feladatai­nak eredményes teljesítéséhez, ami dol­gozóink szociális biztonságának és élet- színvonalának alapja. ŰJ sző 1900 X. l£

Next

/
Oldalképek
Tartalom