Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-14 / 243. szám, kedd

A CSKP KB 18. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) Szovjetunióhoz fűződő barátságunknak, Elegendő tapasztalatot gyűjtöttünk ah­hoz, hogy mindig tudatosítsuk, milyen felelősség hárul ránk nemzeteink sor­sáért, hazánk szocialista fejlődéséért. A mai lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban a burzsoá propaganda a reális szocializmus „kudarcáról“ be­szél. Erről nincs szó. Kudarcba fullad mindaz, ami ellentétben áll a marxiz­mus—leninizmussal, a szocialista épí­tés lenini alapelveivel és módszerei­vel. Amint azt Husák elvtárs újból hang­súlyozta, következetesen teljesíteni kell az irányító tevékenység tökéletesíté­sére vonatkozó párthatározatokat, fo­kozni kell a párt, állami és munka- fegyelmet, minden kommunista szemé­lyes felelősségét. El kell mélyíteni a párt és a dolgozók kapcsolatát. Figyel­ni kell a becsületes emberekre, velük együtt kell megoldani a társadalmi élet komoly problémáit. Javítani kell a nemzeti bizottságok, a szakszerve­zetek munkáját, nem szabad lebecsül­ni az alulról érkező észrevételeket. Tá­mogatni kell az egészséges, bíráló lég­kört, nem szabad kikerülni a problé­mákat, hanem meg kell őket oldani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hazai piac nehézségeit, a szolgáltatá­sok színvonalát. Jogosan büszkék vagyunk erős ter­melési alapunkra. Állóalapjaink értéke több billió korona. Szégyenkeznünk kellene azonban, ha nem tudnánk eze­ket az óriási értékeket hatékonyan hasznosítani. Propagandánk és agitációnk nem lesz hatékony, szavahihető és meggyő­ző, ha csak a programunkat és sike­reinket magyarázza, kikerüli a reali­tásokat, elhallgatja a nehézségeket. Az a tény, hogy Csehszlovákiában egy la­kosra számítva több mint egy tonna acélt termelünk', nagy sikert jelent, de kevésbé értékeli ezt a tényt az, aki nem tudja megkapni azt a dolgot, ami­re nagy szüksége van, amikor az efsz- ek nem tudnak ekéket beszerezni, a lakosok nem kapnak kaszát, ollót, tűt több száz más ún. apróságot. Nem szabad lebecsülnünk semmit, ami megkeseríti az emberek életét, ami csökkenti az embereknek a párt- politikába vetett bizalmát, a szocialista állam és a szocializmus tekintélyét. Állandóan tökéletesítenünk kell az Ideológiai munkát, fokoznunk, kell a felelősségérzetet, nem szabad megen­gednünk, hogy bárki is licitáljon a szocialista értékekkel, és ezt demagóg módon a munkásosztály, a dolgozó nép és a szocialista állam politikájaként tüntesse fel. Hibák előfordulhatnak, de ezek ki­küszöbölése nem vezethet a szocializ­mus aláásásához. Az okos ember nem bontja le háza alapjait és tetejét az ablakok cseréje miatt. A fejlett szocialista társadalom épí­tése során sok probléma merül fel. Amint Husák elvtárs rámutatott, a jö­vő években sem kerülhetjük ezeket ki, de ne felejtsük el, milyen nehézsége­ket kellett megoldani az ellenforrada­lom legyőzése után és pártunk, s né­pünk mégis megbirkózott ezzel a fel­adattal. Ha pártos felelősségérzettel, lelkesedéssel és áldozatkészen dolgo­zunk majd, biztosak lehetünk afelől, hogy az egész kongresszus előtti idő­szakot a kommunisták és az összes dolgozó magasfokú aktivitása jellemzi majd az igényes feladatok teljesítése során. Az üzemekben, a földeken, a tudományos Intézetekben és minden munkahelyen elért sikerekkel járulunk hozzá a béke megőrzéséért, a szocia­lista hazánk nemzetközi helyzetének megszilárdításáért folytatott nagy küz­delmünkhöz. KVÉTOSLAVA BŔINKOVÁ ELVTÄRSNÖNEK, A CSKP KB TAGJÁNAK, A MORAVSKÝ KRUMLOV-I MÁJUS 9 EFSZ DOLGOZÓJÁNAK FELSZÓLALÁSA Pártunk és egész társadalmunk na­gyon jelentős idő­szakba lép, aruehľ a CSKP KB JWf. kongresszusában tetőzik majd. Eb­ben az időszakban fő feladatunk a szociálls-gazdasá- gi programok sike­res teljesítése, kul­turális életünk to­vábbi gazdagítása, a dolgozók szocia­lista tudatának elmélyítése. Lényegé­ben a szocialista társadalom építése során kialakított anyagi és szellemi értékek és gazdagságunk további gya­rapításáért folytatott tküzdelemről lesz szó. Ebben a törekvésben pótolhatatlan szerepe van a mezőgazdaságnak. Az élelmiszergyártás és a piaci ellátás a szocialista gazdaság kiegyensúlyozott* ságának nagyon érzékeny kritériuma és Jelentős mértékben befolyásolja az emberek politikai öntudatát. A nemzet­közi fejlemények újból megerősítették, hogy az egyedüli lehetséges és helyes irányzat az élelmiszergyártásban az ön­ellátás elérése. A CSKP KB 13. ülése részletesen le­bontotta ezt az irányzatot, konkreti­zálta megvalósításának céljait és mód­szereit. A znojmói járás pártszervei és a mezőgazdaságban dolgozó kommu­nistái részletesen kidolgozták, hogyan járulhatnak hozzá a kitűzött célok teljesítéséhez. Pártpolitiikai munkánkban a hang­súlyt a gabona- és fehérjeprogram komplex teljesítésére helyeztük. Járá­sunk a dél-morvaországi kerület leg­nagyobb gabonatermelő járása. Örü­lünk, hogy idén nemcsak a területünk nagyságával, hanem az elért eredmé­nyekkel is megerősítettük ezt a helyze­tünket. 5,47 tonnás átlagos hektárhoza­mot értünk el, több mint 282 ezer ton­na gabonát termeltünk. Ehhez még a szemeskukoricát hozzászámítva mint­egy 300 ezer tonna szemesterménnyel számolunk. A tervezett hozamot 123 százalékra teljesítjük. A Moravský Krumlov-i Május 9. Efsz is hozzájárult ehhez az eredményhez. 6,15 tonnás átlagos hektárhozamot ér­tünk el. Ez lehetővé tette, hogy túl­teljesítsük az állami felvásárlási ter­vet, és terven felül 1500 tonna gabo­nát adjunk le. A járás szövetkezetei és állaimi gazdaságai összesen 10180 tonna gabonát termeltek terven felül. A mi egységes földművesszövetkeze­tünkkel együtt további 8 szövetkezet is 6 tonnánál magasabb átlagos hek­tárhozamot ért el, ezenkívül 2 közpon­tilag irányított vállalat is ilyen ered­ményt mutathat ki. Nagyra értékeljük szövetkezeti tagjaink, az állami gazda­ságok dolgozóinak, a technikusoknak, a tudományos-kutatási alap dolgozói­nak munkáját. A tudományos-kutató dolgozók 3 mezőgazdasági vállalatunk­ban bekapcsolódtak a komplex racio­nalizációs brigádok tevékenységébe. Az tdei időjárás szempontjából kedvezőt­len év eredményeinek értékelése során feltártuk azokat a tartalékokat, ame­lyekkel még a gabonatermelésben rendelkezünk. Rámutattunk a techni­kusok és a vezetők munkájának egyes fogyatékosságaira .és hibáira. A CSKP KB 13. ülése határozataival összhangban növeltük az évelő takar­mányok termelését az 1979. évi 12 százalékról 16,2 százalékra. Nagy fi­gyelmet szentelünk a szemestakarmá­nyokkal való gazdálkodásnak. Az első fél évben egy liter tej termelésére 0,26 kilogramm szemestakarmányt, augusz­tusban már csak 0,21 kilogramm sze­mestakarmányt használtunk fel. A 13. ülésen meggyőződésemet fejez­tem ki, hogy a znojmói járás kommu­nistái mindent megtesznek a Közpon­ti Bizottság által kitűzött feladatok teljesítéséért. A gabonaprogram tel­jesítésében elért eredmények ezt bi­zonyítják. Ezt a törekvésünket a többi termelési ágazatban is érvényesítenünk kell. Sajátságos feltételeink között nö­velnünk kell a zöldségtermelés résza­rányát. 2500—2600 hektáron termelünk zöldséget, évente összesen 40—44 ezer tonnát. Ennek nagy részét az uborka, paradicsom, paprika, a korai zöldség és a hagyma képezi. A járási pártbizottság koncepciót hagyott jóvá, amely szerint 1985-ig a zöldségtermelés 48—50 ezer tonnára növekszik. Kedvező feltételeink van­nak az intenzív zöldségtermeléshez. A feladat bonyolultsága azonban abban rejlik, hogy gyengén gépesített terme­lésről van szó, amely sok élőmunkát igényel. A zöldségtermesztés mai szín­vonala, különösen a betakarítás meg­követeli a diákok és az ipari tanulók jelentős segítségét. Arra törekszünk, hogy ez a segítség ne legyen csupán szükségmegoldás, azt akarjuk, hogy a nevelési folyamat részét képezze, a fiatalok megismerjék az életet, a me­zőgazdasági munkát és ezáltal is for­málódjon a fiatal nemzedék szocialis­ta tudata. Az idénymunkákban tartó­san számolunk ezzel a módszerrel. Ennek ellenére a zöldségtermelés további lényeges növelése elképzelhe­tetlen a sepciális technika nélkül. Hiá­nyoznak például a vetőgépek, ami mi­att sokszor aránytalanul nagy a drága, gyakran behozott vetőmag fogyasztása. Hiányoznak a speciális kultivációs gé­pek és a betakarítás után használt feldolgozó gépsorok. Gépiparunk ezen a téren sokkal adós nekünk. Ügy gon­doljuk, hogy a helyzeten nem segít, ha elvétve egyes gépeket hozunk be kül­földről. Ugyancsak véglegesen meg kell olda­ni a zöldségfelvásárlás és az értéke­sítés problémáit. Bizonyos időszakok­ban a zöldségtermelő járásokban zöld­ségfelesleg mutatkozik, ugyanakkor más területeken hiánnyal küzdenek. A helyzet javítása megköveteli, hogy előnybe helyezzük a társadalom érdeke­it az egyes vállalatok érdekeivel szemben, rugalmasabbá tegyük a vál­lalatok munkáját. A termelés, az ér­tékesítés és a kereskedelem irányításá­nak egyesítése talán segítenek a prob­léma megoldásában. Tudjuk, hogy ez bonyolult feladat, de ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a XV. pártkong* resszus határozatait ezen a téren haté­konyabban kellene teljesíteni. A mezőgazdasági termelés intenzitá­sában vannak még tartalékaink, de ezeket csakis a megfelelő öntözőbe­rendezések üzemeltetésével aknázhat­juk ki. Tavaly az év végén járásunk­ban megkezdték két víztároló építését, ami további 2300 hektár öntözését te­szi lehetővé. Készen állunk, hogy a 7. ötéves és a 8. ötéves tervidőszak­ban járásunkban bebizonyítsuk: ezek a jelentős beruházások, amelyek lehető­vé teszik a mezőgazdasági termelés növelését, a lehető legrövidebb időn belül megtérülnek. FRANTfŠEK TESÁR ELVTÄRSNAK, A CSKP KB TAGJÁNAK, A KELET-CSEHORSZÁGI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁNAK FELSZÓLALÁSA A Központi Bi^ zottság jelenlegi ülése rendkívüli’ jelentőségű pár-* tunk számára, meré nemcsak értékeli a XV. kongresszusi határozatainak tel* jesítése során < el-i ért eredményeit, hanem további sür, gős feladatokat ál­lít elénk. Ezeket a feladatokat a párt XVI. kongresszusáig teljesítenünk kell. Gustáv Husák elvtárs javaslatot tett a XVI. kongresszus összehívásá­ra. Üdvözöljük a kongresszus össze­hívását, és teljes mértékben tudato­sítjuk, hogy a hátralevő hat hónap alatt nagy munkát kell elvégeznünk a kerületben, a járásokban és a párt* alapszervezetekben. Mindenekelőtt mérlegre tesszük, hogyan teljesítet­tük a XV. kongresszus határozatait. Elmondhatom, hogy egészében véve pozitív lesz az a mérleg, amelyet az évzáró párttaggyűlések és párt­konferenciák megvonnak. De nem lesz ilyen kedvező az eredmény mindenütt és minden területen, mert már most ismeretes, hogy néhány esetben eltér­tek az irányvonaltól. Munkánkat ezért minden esetben reálisan akarjuk érté­kelni, hogy az előttünk álló feladatok teljesítése során reális alapból indul­hassunk ki. Kerületünk az elmúlt négy évben megbirkózott az állami tervfeladatok­kal a termelésben, és terven felül egy- milliárd 238 millió korona értéket ál­lított elő. Arra törekszünk, hogy tel­jesítsük feladatainkat a 6. ötéves terv utolsó évében, és így eleget tegyünk a XV. kongresszuson megjelölt felada­tainknak is. A dolgozók többségének hozzáállása a feladatok teljesítéséhez arról tanúskodik, hogy az akadályok leküzdésére és az Ipari és mezőgazda- sági állami terv teljesítésére töreksze­nek. Munkánk során azonban számos fo­gyatékosság, néhány esetben pedig sú­lyos hiba is előfordul. A fogyatékossá­gok gyökereit nemcsak a feladatok bo­nyolultságában és igényességében lát­juk, ezek nagymértékben szubjektív jellegűek. Amint azt Husák elvtárs is hangsúlyozta, az új feladatok új meg­közelítést igényelnek. Néhány elvtárs, főleg az irányításban, ugyan magáé­nak vallja ezt az elvet, de a régi mun­kamódszer szerint dolgozik. Nem köny- nyű levetkőzni a szokásokat, de meg kell tennünk, ha teljesíteni akarjuk az előttünk álló feladatokat. Ezért kö­vetkezetesen kihasználjuk a nómenkla- túrás káderek komplex értékelését, hogy fordulatot érjünk el azoknál, akik a pártnak e követelményét eddig nem értelmezték helyesen. Még mindig a globális teljesítés eredményeinek ér­tékelése van érvényben. Jobban érté­keljük a számokat, mint a kommunisták munkáját, az emberi kapcsolatokat, az irányítás módját, a munkakollektívák- ban uralkodó politikai helyzetet, vala­mint a szavak és a tettek közötti össz­hangot. Ezért a jövőben még követke­zetesebben meg kell változtatnunk a munkaformákat, alkalmaznunk kell a bíráló elemzés módszerét, növelni kell az igényeket az eredmények értékelése során, fel kell tárnunk a belső tarta­lékokat, tárgyilagosan és időben fel kell számolnunk a fogyatékosságokat, Ezzel kapcsolatban ki szeretném emelni textilgyáraink, pamutszövő és selyemipari vállalataink és üzemeink dolgozóinak erőfeszítéseit, akik már teljesítették a 6. ötéves terv feladatait. Terven felül egymilliárd 200 millió ko­rona értékben gyártottak árut, és a szocialista, valamint a nem szocialista országokba irányuló exportfeladataikat több mint másfélmilliárd koronával túlteljesítették. Ezért elismerés jár a vezetőknek, mindenekelőtt a dolgozók* nak, elsősoi'ban a nőknek, akik közül 650 idő előtt teljesítette az ötéves terv egyéni feladatait. Mivel korábban a gépiparban dolgoztam, nem tudom megállni, hogy az említett eredménye­ket ne hasonlítsam össze néhány gép­ipari üzemünk eredményeivel. A textil­iparban a nők két műszakban dolgoz­nak, és teljesítik kötelességüket gyer­mekeikkel és családjukkal szemben is. Kerületünk 22 gépipari üzeme közül pe­dig csupán nyolc üzemben dolgoznak két műszakban. Ez a példa arról tanús­kodik, hogy vannak tartalékaink, ame­lyeket mielőbb ki kell aknázni. A XV. kongresszuson világosan el-„ mondták, feladatunk, hogy a kevésbé fejlett mezőgazdasági üzemeket és já­rásokat átlagos színvonalra emeljük. Kerületünkben egy hektár mezőgazda- sági területből körülbelül 1070 liter tejet termelünk. Lényeges eltérések vannak a különféle mezőgazdasági üze-, meink között a tejtermelésben, a mar- hahústermelésben, az állatelhullásban és a takarmányfogyasztásban. Ezek gazdaságosabb kihasználása megoldhat­ja kerületünk önellátását és gabona- problémájának megoldását. A különb­ségek oka nem a természeti feltéte­lekben rejlik, hanem az emberek mun­kájában, a vezető dolgozók felelőssé­gében, a pártszervezetek következeies munkájában, valamint a járási mező gazdasági igazgatóságok irányítómun- kájában. Kerületünk dolgozói tudatában van­nak annak, hogy a XV. kongresszus határozatainak teljesítése nemcsak sa­ját érdekük, hanem az egész társada­lom további fejlődését szolgálja. Annál inkább bosszant bennünket, bogy ezt a szorgalmas és becsületes munkát sokszor fölösleges fogyatékosságok za­varják meg. A kerületi bizottság arra törekszik, hogy tiszteljük a rendet, tel­jesítsük kötelességeinket, ne hárítsuk a felelősséget másra, és söpörjünk a saját házunk előtt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elnézőek vagyunk, nincsenek kifogá­saink a központi szervek és a mi­nisztériumok munkájával kapcsolatban. Tudjuk, hogy a kormány, a miniszté­riumok és a többi központi szerv pótol­hatatlan. Tekintélyük azonban egye­nesen arányos munkájuk minőségével. A problémák súlypontját mégis első­sorban önmagunkban látjuk: az irányí­tásban, a termelés megszervezésében, a politikai rendszer hatékonyságában, a tökéletesebb pártmunkában, az ellen­őrzés elmélyítésében és a jó káder- , munkában. Az elmúlt években sok hasznosat tet­tünk és sokat tanultunk. Munkánkat azonban a jövő követelményeivel kell mérnünk, s ezek lényegesen igényeseb­bek és bonyolultabbak. Küzdenünk kell az újért, az alkotó gondolkodásért és valamennyiünk kezdeményező hozzáál­lásáért. Az elért eredmények igazolják a XV kongresszus irányvonalának be lyességét. ÚJ szó 1980 X. 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom