Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-08 / 238. szám, szerda
EREDMÉNYEK VÉLEMÉNYEK TAPASZTALATOK FIGYELMÜNK KÖZÉPPONTJÁBAN!: A MINŐSÉG A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Ipari Vállalat folyamatosan, az irányszámokkal összhangban teljesíti a 6. ötéves tervet. Az egész tervidőszakban 271,8 millió korona teljesítményt kell elérnünk, és 4 év alatt ennek 83,46 százalékát teljesítettük. Az előzetes becslések szerint mintegy 15 millió koronával túlteljesítjük az ötéves tervet. A lakosságtól származó bevételek terén is jó eredményeket értünk el, négy év alatt 79,5 százalékát teljesítettük az egész ötéves tervidőszakra előírt feladatoknak. Ha az idei tervet is sikerül 100 százalékra teljesítenünk, e mutatót illetően is kb. 1,5 millió koronával túlteljesítjük az ötéves tervet. A lakossági szolgáltatások ötéves tervét 4 év alatt 92 százalékra teljesítette a vállalat, így valószínű, hogy az egész tervet e mutatóban is mintegy 3,5 millió koronával túlteljesítjük. Fontos kérdés, hogy milyen eredményeket érünk el a tervidőszak utolsó évében. Nagy figyelmet fordítunk a kiemelt tervmutatók teljesítésére. Az Idén egyes mutatókban — pl. a piaci árualapok feltöltésében — nem teljesítjük az időtervet, mert a szállítói-megrendelői kapcsolatok nem problémamentesek. A kárpitosműhelynek nincs elegendő megfelelő minőségű alapanyaga (főleg textilanyaga), de az asztalosműhelyek dolgozói is nagyobb teljesítményt tudnának nyújtani, ha gördülékenyebb lenne az anyag- ellátás. A többi részlegben is kisebb-nagyobb gondot okoz az anyaghiány. A vállalat vezetése megfelelő intézkedéseket foganatosított a lemaradás pótlására. Elsősorban is a legkeresettebb bútorfélék gyártására összpontosítunk, ugyanakkor pedig nagyobb gondot fordítunk gyártmányaink népszerűsítésére. E célból más vállalatok mintaboltjait is igénybe vesszük, és ahol csak liehet, kiállít juk termékeinket. Vállalatunk tevékenységében a dolgozókról való gondoskodást és a fejlesztést helyeztük az első helyre. 1979-ben pl. 17 dolgozónk kaputt gyógyfürdői beutalót, és 138 dolgozónk üdülhetett családtagjaival együtt. Azáltal is javult a helyzet a szociális ellátásban, hogy orvosi és fogorvosi rendelőt épített az üzem. Az egészségre veszélyes munkahelyek dolgozóit rendszeres Időközökben kivizsgálja az orvos, hogy szükség esetén megfelelő kezelésben részesíthesse a rászorulókat. A jövőben tovább kell fejlesztenünk az üzemi étkeztetést, és nagyobb gondot kell fordítanunk a bölcsőde-, illetve óvodaépítésre. A fejlesztés keretében több objektumot is vásároltunk és korszerűsítettünk Tornaiján (Šafárikovo), Feleden (Jesenské) és Rimaszombatban. 1973-ban a vállalat kezelésbe vette a rimaszombati téglagyár telkét, amelyen a 6—8. ötéves tervidőszakban tervszerű fejlesztést hajtunk végre. Nemsokára elkészül a kárpitosrészleg és az asztalosműhely, és még az idén hozzálátunk a szociális létesítmény építéséhez, amelyben megfelelő színvonalú üzemi étterem is lesz. Mi azonban nemcsak új beruházásokkal fejlesztünk, hanem a gépállomány korszerűsítésére és inno válására is nagy gondot fordítunk, hogy így erőteljesen növelhessük a munkatermelékenységet, és kiküszöbölhessük a nehéz fizikai munkát. Nyilvánvaló, hogy ez a munkavédelmi helyzetet is kedvezően befolyásolja. A vállalatnál is javában folyik már a 7. ötéves tervidőszakra való felkészülés. Licenc felhasználásával megkezdjük egy korszerű összecsukható vaságytípus gyártását, és nagy figyelmet fordítunk a háztartási központi fűtéshez szükséges berendezések gyártására. Ügy tervezzük, hogy korszerű szemét- gyűjtő konténerek gyártását is megkezdjük. A minőségfejlesztést mindennél fontosabbnak tekintjük. 1979 elején bekapcsolódtunk a komplex minőségszabályozási rendszerbe, melynek bevezetését 2 szakaszra osztottuk. Napjainkban már 35 dolgozónk rendelkezik önellenőrzési joggal. Fontos körülménynek tekintjük, hogy egyre több dolgozónk tudatosította, mennyire szüksége van a társadalomnak és az egyénnek a jó minőségű munkára és a kiváló termékekre. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a dolgozók következetesen tevékenykednek a minőség javítása érdekében, és nem tűrik e szempontból sem a kötelességmulasztást. Nagy súlyt helyezünk a minőségellenőrzésre, így a minőségszabályozás valóban tudatossá, rendszeressé válik. Mindig tudjuk, hogy hol vannak a gyenge pontok, így tisztában vagyunk vele, hogy mely területekre kell összpontosítanunk. MILAN KMEŤ okleveles technikus, a Rimaszombati Járási Ipari Vállalat igazgatója A kukoricaszárat is felhasználhatjuk takarmányozásra I960 X. 8. Az érsekújvári (N'ové Zámky) járásban nagy területen termelünk kukoricát. Évek óta sikerül termését a korszerű gépekkel kevés veszteséggel betakarítani. Megoldottuk szárítását és tárolását is. Különösen beváltak a BL—15-ös típusú nagy teljesítményű szárítóüzemek. Elmondhatjuk, hogy a kukorica termesztésének gépesítését a vetéstől kezdve egészen a betakarításig sikerült megoldanunk. Természetesen még akadnak problémáink, azonban remélhető, hogy a jövőben ezek kisebbek lesznek, mert a gépipartól újabb gépeket kapunk. Főleg nagy szükségünk lenne nagyobb teljesítményű önjáró szecskázókra a silókukorica betakarításához. Ugyanis idén a hektárhozam jóval nagyobb, mint az előző években és a nagy tömeg betakarítására nincsenek megfelelő gépeink. A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak továbbra is sok gondot okoz a kukoricaszár betakarítása. Már néhány éve kérjük a mezőgazdasági gépgyárakat, a gép- és traktorállomásokat, de a mai napig nem tudunk elegendő és megfelelő gépet vásárolni erre a célra. Habár egyes újítások megvalósításával a műhelyekben összeállítottak már néhány gépet, azonban ezek nem felelnek meg teljesen a követelményeknek, és ezért azt mondhatjuk, hogy ezen a szakaszon még csak az első lépéseket tettük meg. A kukoricaszár kis részét tudjuk még csak ezekkel a gépekkel betakarítani. Azonban vannak eredmények is. A Tardoskeddi (Tvrdošovce), Szí- mői (Zemné) Efsz-ben és az Érsekújvári (Nové Zámky) Gép- és Traktorállomáson az újítók javaslatokat tettek főleg az SZK —4-es kombájnok átalakítására, amelyekkel be lehet takarítani a kukoi'icaszárat. Ezek az újítási javaslatok megfelelőek voltak, azonban a járásban lassan terjednek el. Főleg azért, mert megvalósításukhoz nem készítettek minden esetben pontos tervrajzokat, amelyek alapján a lehető legtöbb üzemben végrehajtották volna a módosításokat. A kukoricaszárnak — ha idejében és jó minőségben takarítják be — nagyobb a tápértéke, mint az árpaszalmának. Mezőgazdasági üzemeink többségében azonban a kukoricaszár helyett a még kevesebb tápértékét tartalmazó búzaszalmát etetik fel az állatokkal. A legtöbb esetben az értékes kukoricaszárat beszántják, a búzaszalmát pedig takarmányozzák. Ezért ezzel a kérdéssel járásunkban sokat foglalkoztunk. Az értekezleteken felhívtuk a figyelmet a Szovjetunióból és a Magyar Népköztársaságból szerzett tapasztalatokra, ahol ezt a problémát már lényegében megoldották. Azonban el kell mondanom, hogy habár a mi mezőgazdasági üzemeink vezetői nem minden esetben fordítanak kellő figyelmet a kukoricaszár fel- használására, más okok miatt sem tudjuk megoldani ezt a problémát. A földművesek joggal mutatnak rá, hogy a kukoricaszár betakarításához nincsenek megfelelő gépeink. Nagyon jól tudják, hogy nagy mennyiségű takarmány megy veszendőbe emiatt. A párt- és gazdasági értekezleteken ezekre a kérdésekre sajnos egyelőre még nem tudunk választ adni. Néhány esetben úgy véljük, hogy a kukoricaprogram megvalósítására a felsőbb szervek sem fordítanak elég figyelmet. Pedig közismert, hogy a kukorica a takarmányalap egyik legfontosabb része. Jelentős mennyiségű szemes takarmányt szerezhetünk, és ugyanakkor még a szárát is feltakarmányozhatjuk. A mező- gazdasági üzemek vezetői a cukorrépakarajt többnyire kukoricaszárral silózzák. A tartósításhoz jobban megfelel, mint a bú- zaszalma. A jelenlegi időszakban, amikor már járásunkban is megkezdődött a szemes kukorica betakarítása, számot vetünk, hogy mit jelentene az állattenyésztés számára a kukorica- szár feletetése. A kimutatások szerint, ha járásunkban az ösz- szes kukoricaszárat betakaríthatnánk, annyi jó minőségű silótakarmányt készíthetnénk, hogy lényegesen bővíthetnénk a szarvasmarha-állományt és fokozhatnánk hasznosságát. A mezőgazdasági üzemek számára több tízmillió korona haszon származna. Ezért nem foglalkozhatunk könnyelműen ezzel a problémával. Amint már cikkem elején mondottam, a kukoricaszár betakarítására több újító javaslatunk van. Ezek lényege, hogy a felszecskázott kukoricaszárat levegőnyomással juttatják a pótkocsikra. A kukoricaszárat forgató és gyűjtő gépekkel is ösz- szegyűjtjük rendekre, és pótkocsikkal elszállítják. A vetőmagra termesztett kukorica szárát silókombájnokkal takarítjuk be. Azonban el kell mondanunk, hogy ezek az újítások, gépek, nem képeznek egy bezárt kuko- ricaszár-betakarító sort. Ezért türelmetlenül várjuk a szovjet gyártmányú CHERSONEC kombájn behozatalát, amellyel megoldható a szemes kukorica és a kukoricaszár betakarítása is, és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy jelentős energiát takaríthatnánk meg. Az idei év őszén tehát még nem kedvezőek a feltételeink a kukoricaszár betakarítására, azonban a legutóbbi gazdasági értekezleten olyan határozatot fogadtunk el, amelynek értelmében minden mezőgazdasági üzemben be kell takarítani a kukoricaszárat, hogy ennek fel- használásával is több takarmányt biztosítsunk az állatállománynak. A fűri, (Rúbaň), tardoskeddi (Tvrdošovce), udvar- di (Dvory nad ^.itavou) Efsz- ben a műhelyeikben készített gépekkel és berendezésekkel már lényegében megoldották a kukoricaszár betakarításának problémáját. Reméljük, más üzemekben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden lehetőség felhasználásával a lehető legtöbb kukoricaszárat biztosítsák a silózáshoz. KAROL JURlK mérnök, az érsekűjvári (Nové Zámky) járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője A Revúca melletti Lubeníkben a legnagyobb csehszlovák mugne zitgyár dolgozói az idén már több mint 120 000 tonna tűzálló anyagot gyártottak. Felvételünkön a tűzálló anyag berakása látható, melyet a Szovjetunióba exportálnak. A kocsin Ján Hrbál szoc a- lista munkabrigád tagja, a szállítmányt Ladislav Kovái. ellenőrzi (A. Haščák felvétele — CSTK) Szociálist«! verseny mozgalom a Slovnctftbctn Közismert, hogy három évvel ezelőtt népgazdaságunk néhány termelési-gazdasági egységében és azok vállalataiban bevezették a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét. A kiszemelt vállalatok közt volt nemzeti vállalatunk, a bratislavai Slovnaft is. A termelési folyamat új megvilágítása, melyet a tapasztalati módszer mutatói szabtak meg, változást eredményezett a bővülő szocialista versenymozgalom további kibontakoztatásának feltételeiben is. Szükségessé vált, hogy dolgozóink kezdeményezését elsősorban a teljesítmény, a hatékonyság és a minőség kritériumai felé irányítsuk. Vállalatunkban, konkrét körülményeinknek megfelelően kidolgoztuk a szocialista versenymozgalom 1978 —80-as évekre szóló irányelveit, s ezek szerint szervezzük és értékeljük a különböző verseny- formák eredményeit. Dolgozóink munkakezdeményezése a szocialista kötelezettségvállalásban, az egyének és kollektívák szocialista versenyében és a kezdeményezések új formáiban nyilvánulnak meg. A szocialista kötelezettségvállalások a termelés, a munkatermelékenység, a szocialista és kapitalista országokba irányuló kivitel és a nyereség tervének túlteljesítésére, továbbá a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia megtakarítására irányulnak. Egyaránt regisztráljuk az egyéni, a kollektív és a közős vállalásokat, melyeknek figyelembevételével készül el a vállalati kötelezettségvállalás. Vállalatunk valamennyi részlegének dolgozói összesen nyolcféle szocalista versenybe kapcsolódnak be. Közülük a legrangosabb „A vállalat legjobb dolgozója“ címért folyik. A munkások és műszaki-gazdasági dolgozók eredményeit az illető gazdasági vezető és a szak- szervezeti bizalmi havonta értékeli. A versenyfeltételeket egész évben teljesítő és a múltban is jó munkaeredményeket elért dolgozók megkapják a legmagasabb vállalati kitüntetést. Átadására mindig a „Munka dicsőségének estjén“ kerül sor. Hasonló módon folyik ,,A vállalat példás mestere“ és A „vállalat érdemes mestere“ címért szervezett verseny értékelése. Ebbe az irányítás legalsó fokán, felelősségteljes társadalmi munkát végző mesterek kapcsolódhatnak be. A kollektív versenyformák közül a legjelentősebb a vállalati igazgató és a szakszervezet üzemi bizottsága vándorzászlajáért folyó, negyedévenként kiértékelt verseny. Célja az egyes munkakollektívák támogatása a hatékonyság növelésében és a minőség javításában, hozzájárulni az értékelendő időszak vállalati feladatainak teljesítéséhez. A vegyipari termelés, az energetikai üzem, valamint a karbantartók és a gépgyártás részlegén belül az üzemrészlegek külön versenyeznek a három vándorzászló valamelyikének megszerzéséért. A versenykövetelményekbe beletartozik a tervezett feladatok teljesítése, a tervezett kiadások (költségek) betartása, a teljesítmény és a munka minősége, a környezet védelme és formálása, valamint a szocialista kötelezettségvállalás és különleges feladatok teljesítése. Az említett kritériumok alapján történő értékelés összpontszáma alakítja ki az üzemrészlegek sorrendjét A Slovnaftban gazdag hagyománya van a szocialista brigádmozgalomnak. Évek óta állandóan bővül, gazdagodik. Jelenleg már vállalatunk alkalmazottainak több mint 70 százaléka bekapcsolódott a 210 versenyző szocialista munkabrigád valamelyikébe. Egyéni és kollektív kötelezettségvállalásaik teljesítésével járulnak hozzá a termelési feladatok túlteljesítéséhez, a versenyző kollektívák szakmabeli és politikai fejlettségének növeléséhez. Jó néhány szocialista munkabrigád már több éve élvonalbeli tevékenységgel hívja fel magára a figyelmet. Valóban szocialista módon dolgoznak és élnek, amit elért munkaeredményeik elismeréseképpen a legjobb tagjaik által szerzett aranyjelvények is bizonyítanak. Főleg e szocialista munkabrigádoik további munkaaktivitásának biztosítása igényelte a brigádmozgalom további formáinak bevezetését. A bizonyos üzemegységen belül működő szocialista munka részlege“ (gyártórészleg, műhely) cím megszerzése a cél. Vállalatunkban eddig mar 23 kollektíva kapcsolódott be a versenybe. A szovjet haladó módszerek közül a Bászov-módszer honosodott meg vállalatunkban. Lényege a biztonságos termelés feltételeinek megteremtése, ami figyelembe véve, hogy vegyipart üzemről van szó, rendkívül fontos szerepet játszik. E módszer alapelveit magáénak vallja és naponta gyakorolja a termelési és energetikai részleg dolgozóinak többsége. Szerteágazó, vállalatunk minden területére kiterjedő szocialista versenymozgaimunk bevált formál közül csak a legfontosabbak említésére jutott hely. Azonban ezek is hűen tükrözik, hogy a dolgozók munkaaktivitásán alapuló versenymozgalom tömegbázison fejlődik, élvezve az üzemi párt- és szakszervezeti bizottság, a vállalati vezetés támogatását. Hozzájárul a XV. pártkongresszus határozatából a Slovnaftra háruló feladatok mi előbbi teljesítéséhez. MÉSZÁROS KÁROLY mérnök, a Slovnaft munkaügyi főosztályának dolgozója Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait
