Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-01 / 232. szám, szerda

Szakszervezeteink küldetése TOVÁBB KfcLL FOKOZNI A DOLGOZÓK AKTIVITÁSÁT ÉS KEZDEMÉNYEZÉSÉT 1980 ■». X. 1. Az egységes Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom, mint a munkásosztály és a többi dol­gozók önkéntes szervezete, je­lentős heiyet foglal el szocia­lista politikai rendszerünkben, állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet ez év április 9-én fo­gadott el a Szövetségi Gyűlés a IX. szakszervezeti világkong­resszuson jóváhagyott A szak- szervezeti jogok általános nyi­latkozatával kapcsolatban. Legfelsőbb államhatalmi szervünk nyilatkozatában nagyra értékelte ezt a jelentős dokumentumot, amely kifejezi a harc és a közös tevékenység, valamint a szakszervezeti szo­lidaritás céljait úgy, hogy azok szabadon és alkotó módon fej­lődhessenek egy olyan világ­rend fokozatos kialakításában, amelyben nem lesz szociális bi­zonytalanság, nem lesz kizsák­mányolás, ahol a dolgozók ér­vényesíthetik jogaikat, beleért­ve a legalapvetőbb jogot: a munkához és a békés élethez Való jogot. A Szövetségi Gyűlés, szem előtt tartva az említett doku­mentum alapelveit, elemezte a szakszervezeti jogok garanciáit, védelmük és megvalósításuk módjait törvényhozásunkban, Teljes felelősséggel megálla­píthatta, hogy a legalapvetőbb emberi jog, a munkához való jog teljes mértékben biztosított nálunk minden egészséges em­ber számára. A munkanélküli­ség az elmúlt 35 évben orszá­gunkban ismeretlen fogalom­má vált. Az elvégzett munka után minden embert a munka mennyisége, minősége és tár­sadalmi jelentősége szerint, mindenféle megkülönböztetés nélkül jutalmaznak. Ugyanígy biztosított az egészségvédelem­hez, a pihenéshez, a munka utáni kikapcsolódáshoz, az in­gyenes orvosi és kórházi ellá­táshoz való jog is. Legfelsőbb törvényhozó tes­tületünk az említett nyilatko­zatban joggal állapította meg, hogy a szocialista társadalmi rend és a jogrend biztosítja a szakszervezetek jogait és sza­badságjogait. Rámutatott a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Alkotmányának kitételei­re, amelyek rögzítik a szak- szervezetek és a dolgozók azon jogát, hogy aktívan részt ve­hetnek a társadalom és az ál­lam irányításában. Az alkotmányba foglalt elve­ket más jogi előírásokba is be* lefoglalták, s továbbfejlesztet­ték. A nyilatkozat többek kö­zött rámutatott arra is, hogy a szakszervezeti jogokkal kap­csolatos törvény jogi kifejező­je a negyedik össz-szakszerve- zeti kongresszus határozatának az FSZM üzemi bizottságairól. Meghatározta a szakszervezetek politikai és jogi helyzetét, va­lamint a gazdasági és állami szervekhez fűződő kapcsolatok­ban betöltött szerepét. Ezzel megteremtette az alapot az együttműködés fejlesztéséhez és ahhoz, hogy az FSZM üze­mi bizottságai dönthessenek a dolgozókat érintő kérdésekben, Jogi, anyagi és más feltételek Értékelték a munkatörvény­könyvet, mint a dolgozók kó­dexét, amelyet az FSZM kez­deményezése nyomán dolgoz­tak ki. A munkatörvénykönyv alapelviként rögzíti a dolgozók részvételét a munkajogi kap­csolatokban. Ezt az elvet az­tán feldolgozza az egyes feje­zetekben, amelyek kimondják: a szakszervezetek küldetése, hogy a munkakollektívák nevé­ben tárgyaljanak, képviseljék érdekeiket és törődjenek gaz­dasági, szociális és kulturális fejlődésükkel. Az említettek és más tények arra a megállapításra jogosí­tották fel a Szövetségi Gyű­lést, hogy az FSZM joghatalma és társadalmi befolyása meg­haladja a Szakszervezeti Világ- szövetségnek A szakszervezetek jogaival kapcsolatos általános nyilatkozatában foglalt köve­telményeket. Azt is megállapí­tották, hogy a széles körű jo­gok érvényesítéséhez biztosí­tottak az anyagi és más felté­telek. Szövetségi Gyűlésünk azzala felhívással fordult a világ par­lamentjeihez és törvényhozó testületeihez, hogy teremtsék meg a reális feltételeket az SZVSZ nyilatkozatában rögzí­tett nemes célok megvalósítá­sához. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti jogok biztosítá­sának és további fejlesztésének alapvető feltétele a világbéke megőrzése és megszilárdítása. Legfelsőbb képviseleti-, szer­vünk e jelentős dokumentumá­nak tartalma tanúskodik a munkásosztály és a többi dol­gozó, valamint azok legna­gyobb tömegszervezetének tár­sadalmunk ban betöltött szere­péről és helyéről. Az elért eredmények büszkeségre jogo­sítanak fel bennünket. Ezek a sikerek a kommunista párt vezette munkásosztály sokéves harcának eredményei. Ugyan­akkor újabb munkára és arra ösztönöznek, hogy felvirágoz­tassuk szocialista hazánkat, a dolgozók igazságos hazáját. Nem szabad megengedni, hogy ezek a kedvező eredmé­nyek önelégültséghez vagy passzivitáshoz vezessenek. El­lenkezőleg, szükséges, hogy gyarapítsuk dolgozó népünk vívmányait, hogy rendszeresen és céltudatosan megteremtsük a feltételeket e vívmányok meg­szilárdításához, ahogy azt tár­sadalmunk vezető ereje, a CSKP mutatja. Erre ösztönöz a Szö­vetségi Gyűlés nyilatkozata is. Az egyik fejezet például sürge­ti a gazdasági dolgozókat, hogy fejlesszék törvény szabta együttműködésüket a szak­szervezetekkel, mert csak ez vezethet a gazdasági és szo­ciális feladatok megvalósításá­hoz, a termelés hatékonyságá­nak fokozásához ,a szocialista demokrácia további elmélyíté­séhez. Mindezt úgy hajtsák végre, hogy az adott jogok a gyakorlatban a legjobban ér­vényesüljenek. A CSKP utat mutat a tartalékok feltárásához Sem a legfelsőbb párt- és ál­lami szervek, sem pedig a szakszervezetek és társadalmi szervezetek nem titkolják, hogy vannak még tartalékok. Feltárásuk módját is megmu­tatják. Ennek legfontosabb fel­tétele az, hogy szüntelenül fo­kozzuk az állampolgárok szo­cialista öntudatát, hogy egyre jobban, aktívabban és alkotó módon bekapcsolódjanak a ter­melési, politikai és társadalmi folyamatba. Ebben rejlik a párt, valamint az állami, gaz­dasági és társadalmi szerveze­tekben dolgozó kommunisták szervező munkájának lényege. A szakszervezeteknek társa­dalmunkban betöltött szerepé­ről a párt központi bizottságá­nak 15. ülésén is szó esett. Többek között hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések gyakorlati meg­valósítási) kor a szakszervezeti szervek mélyítsék el együttmű­ködésüket. A szakszervezeti szervek, valamint a gazdasági és állami szervek együttműkö­dése további elmélyítésének po­litikai szükségességét hangsú­lyozta Karel Hoffmann elvtárs, az SZKT elnöke a szervezet 7. plenáris ülésén, és ilyen hang­nemben fogalmazódott az elfo­gadott határozat. A 'komplex intézkedések meg­valósítása során történő közös fellépésről tárgyalt a CSSZSZK kormányának Elnöksége és az SZKT Titkársága az ez év má­jus 12-én megtartott együttes ülésen. Hangsúlyozták, hogy a komplex intézkedések beveze­tését a munkakollektívák köz­vetlen résztvételével kell vég­rehajtani, hogy minden dolgo­zót részletesen meg kell ismer­tetni a komplex intézkedések érvényesítésének elveivel, cél­jaival és következményeivel. Ez megköveteli, hogy a dolgozók aktívabban részt vegyenek a termelési értekezleteken és a termelés irányításában. A komplex intézkedések alkalma zásával kapcsolatban tovább nő a kollektív szerződések és az FSZM üzemi bizottságairól szó ló törvény érvényesítésének szerepe, amint azt az SZKT 9. plenáris ülésén is hangsúlyoz­ták. Példa az irányítás minden szintje számára A kormány Elnökségének és az SZKT Titkárságának együt­tes ülésén foglalkoztak a CSKP XV. kongresszusa gazdasági és szociális programja megvalósí­tásával összefüggő más, idő­szerű kérdésekkel, népgazda­ságunk hatékony fejlesztésé­vel, a dolgozók életszínvonalá­val és szociális helyzetével. Szó volt például néhány köz­szükségleti cikk és pótalkat­rész hiányos ellátásának kikü­szöböléséről, s közös fellépés­ben állapodtak meg. Megtár­gyalták továbbá a munkabiz­tonság és az egészségvédelem kérdését, konkrétan azt, ho­gyan lehetne csökkenteni a munkabalesetek számát. Megvi­tatták a dolgozó nők helyzetét, az üzemi étkezés fejlesztését. A megtárgyalt kérdésekről a kormány számos fontos in­tézkedést foganatosított. Ezzel kapcsolatban emlékez­tetni kell az SZKT, a CSSZT és az SZSZT, valamint a többi szakszervezeti szerv és szerve­zet széles körű joghatalmára, amit a káder-, személyi és szo­ciális fejlesztés programjainak és terveinek jóváhagyása, meg­valósítása és ellenőrzése során gyakorol. Ezek a tervek és programok a hetedik ötéves tervidőszakban a fejlesztés ter­vezésének és irányításának alapvető eszközei. Ez azt je­lenti, hogy a dolgozók egyre aktívabban vesznek részt a CSKP és a szocialista állam politikájának kidolgozásában és megvalósításában. A szövetségi kormány elnök­sége és az SZKT Titkársága együttes ülésének eredményei példaképül szolgálnak vala­mennyi szakszervezetnek, álla­mi és gazdasági szervnek és tisztségviselőnek. Arról van szó, hogy az irányítás valamennyi fokán a közös feladatok meg­oldásakor mindig ilyen felelős­ségteljes és következetes hoz­záállás mutatkozzon meg, hogy szocialista demokráciánkat a dolgozók érdekében a legtelje­sebben megvalósítsuk a gya­korlatban. A szakszervezetekre és szerveire ebben jelentős fel­adat vár. Rajtuk múlik, hogy jól ismerjék az FSZM küldeté­sét és teljes mértékben fel tudják azt használni. JOSEF JEDLIČKA A PÁRTOKTATÁS TANÉVNYITÓJA ELŐTT A nyitrai járás kommunistái serényen készülnek a pártok­tatás idei tanévnyitójára. Az előkészületek során kiemelke­dő helyen említhetjük a közel­múltban megtartott járási ideo­lógiai konferenciát, amelyen a pártalapszervezetek előadói, propagandistái kölcsönösen ki­cserélhették tapasztalataikat, hasznos útmutatást kaptak a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazását segítő eszmei és politikai nevelő munkájukhoz. Ezzel kapcsolatosan hangsú­nek képesek a partoklatás hall­gatói, ha eszmeileg felvérte­zettek, ha gondolkodásukat mély marxista meggyőződés hatja át. Az ideológiai harc mellett konkrét, gyakorlati te­vékenységükhöz is biztos elmé­leti alapokat jelent a marxiz­mus—leninizmus elsajátítása. Harcolnunk kell továbbá az erősödő kispolgári nézetek, szokások ellen is. E nézetek veszélyességét fokozza, hogy általában marxista köntösbe burkolóznak, ezért könnyen A nyitrai Kovoplast pártalapszervezete az alsóköröskényi (Dolné Krskany) szerelő üzemrészlegéből Mária Drahošová, Dubaj Ilonka és Mária Jakubová kiváló dolgozókat is felvette a pártoktatás hall­gatói közé (A szerző felvétele] lyozta a beszámoló azt az igényt, hogy a pártoktatás az eddigieknél jobban alakítsa ki a hallgatóságban a közgazda- sági szemléletet. Segítse elő, hogy a párttagok olyan tudás­sal és tulajdonságokkal rendel­kezzenek, amelyek alkalmassá teszik őket a fejlett szocialista társadalom építésében jelentke­ző bonyolultabb feladatok meg­oldására, a párt politikájának mindenkori képviseletére és érvényesítésére. Ennek igazolá­sául a járási Karbantartó Vál­lalat pártalapszervezetének jó példáját említette, amely a kommunistákon keresztül 90 ezer KWó villanyáram és 30 ezer liter üzemanyag megtaka­rítására serkentette a dolgozó­kat. — Nálunk a pártoktatás a hallgatók aktivitását segítette elő — mondotta a szünetben Ján Foltín, az Elitex üzemi pártbizottságának alelnöke. — Egyébként dolgozóink túlnyo­mó többsége fiatal. Ezért kell, hogy a népgazdasági jelensé­gek jobb, dialektikus megisme­résére neveljük, oktassuk őket. Többek között arra, hogy ne vonjanak le messzemenő kö­vetkeztetéseket egy-egy jelen­ségből, keressék annak össze­függéseit, okait; a maga sokol­dalúságában szemléljék a való­ságot. Így könnyebben eljut­hatnak az elméleti alapok megértéséhez is. Jozef Mátéi elvtársnak, a já­rási pártbizottság előadótestü- lete tagjának, a Pedagógiai Fa­kultás tanszékvezető tanárának véleménye az ellenséges ideo­lógiákkal és a világnézeti ne­veléssel volt kapcsolatos: — A marxizmus—leninizmus a keletkezése óta harcban áll a burzsoá ideológiával, amel­lett szüntelenül meg kell kiiz- denünk, világnézetünk elferdí- tőivel is. Erre csak akkor lesz­megtévesztik azokat, akik fe­lületesen, csupán tételszerűen ismerik a marxizmust. Tavaly a pártoktatás külön­böző tanfolyamait 13 Ü69 párt* tag és tagjelölt látogatta. A já­rás alapszervezeteiben tovább emelkedett az oktatás színvo­nala, növekedett a hallgatók érdeklődése. A követelménye­ket azonban itt is magasabbra kell állítaniuk az aiapszerveze- ti pártbizottságoknak, annál is inkább, mert az új évtől a tö­kéletesített irányítási rendszer egyidejű bevezetésével meg­kezdjük az igényesebb, hetedik népgazdasági ötéves terv teilje>- sítését. Ez különösképpen a Béke üzem, a Távösszeköttetés Járási Igazgatósága, a Nyugat­szlovákiai Gázszolgáltató Vál­lalat üzemegysége, valamint a Nové Sady-i Május 9. EFSZ alapszervezetére vonatkozik, amelyek kifogásolható eredmé­nyekkel zárták a pártoktatási évet. A párt szervezeti szabályza­ta a párttagok kötelességévé teszi politikai ismereteik bőví­tését, a marxizmus—leniniz­mus elsajátítását. Ez elválaszt­hatatlan az élcsapat-jelleg erő­sítésétől. A kommunisták azért élen járó tagjai osztályuknak, mert öntudaton magasabb fokú, a szocialista tudatosság szelle­me hatja át, amely a párt el­méleti alapjainak, gazdaságpo­litikájának ismeretére, a mar­xizmus—leninizmus tudomá­nyos alapeszméinek elsajátítá­sára épül. A meggyőződés alapvető indítéka a cselekvés­nek, és annak is, hogy máso­kat meggyőzzünk. — Oktató-, nevelő- és pro­pagandamunkánk eredményes­sége az alkalmazott módszerek­től is függ, — hangsúlyozta zárszavában Rudolf Bajzik elv­társ, a járási pártbizottság tit­kára. SZOM BATH AMBRUS IDŐ ÉS LEHETŐSÉG KIK ÉS HOGYAN SEGÍTIK A KÖZÉPISKOLÁSOK IFJÚSÁGI SZERVEZETEIT? A középiskolás fiatalok első­rendű, alapvető feladata a rendszeres tanulás, és ha en­nek maradéktalanul eleget tesznek, akkor csak korlátozott idő és lehetőség jut a szerve­zett ifjúsági tevékenységre. Ezért szükséges, hogy a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség tiszt­ségviselői, a pedagógusok — el­sősorban a kommunista peda­gógusok — hozzáértő módon és minél hatékonyabban segít­sék a középiskolások szerve­zett tevékenységét. Esetükben sokszor követelmény az idő és a lehetőségek minél célszerűbb hasznosítása. Az eszmei és világnézeti ne­velés terén is, hiszen közis­mert tény, hogy a 15—18 év közötti fiatalok szervezettsége 80—85 százalékos, az idősebbe­ké már csak 40—60 százalé­kos. Egyébként pedig a kö­zépiskolások kora is alkalma­sabb a jellemformáiásra, mint az idősebbeké. Ezért rendezte meg a SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bi­zottsága Nyitrán (Nitra) a középiskolások ifjúsági szerve­zeteit patronáló pedagógusok értekezletét. Božena Dorková titkár vezetésével értékelték a múlt tanévben szerzett tapasz­talatokat, majd az eszmei és világnézeti nevelés probléma­körével abból a szempontból foglalkoztak, hogy a középis­kolások aránylag korlátozott idejét és lehetőségeit miként lehet hatékonyan hasznosítani. Főleg két kérdéskör foglal­koztatta a résztvevőket: a diá­kok nyári aktivitása és a szak­köri tevékenység. Néhány rendhagyó esetet mellőzve meg­állapították, hogy ma már ál­talános vélemény: dicséret il­leti a diákok nyári munkáját szervező és irányító pedagógu­sokat. Nekik köszönhető, hogy a diákok nyári szünidejének már szinte szükségszerű részé­vé vált az iparban és a mező- gazdaságban végzett közhasznú munka. Ezzel kapcsolatosan so­kan szóltak arról is, hogy mi­ként lehet ezt a munkát neve­lő tényezőként hasznosítani a jellemformálás és a politikai nevelés terén. A második kérdés, a szak­köri tevékenység szervezése és irányítása, még nagyobb vissz­hangot váltott ki a résztvevők körében. Két évvel ezelőtt kezdték meg a mozgalom szer­vezését, melynek küldetése a tudományos ismeretek meg­szerzése, az önálló kutatások megkezdésére irányuló osztón zés. A diákok feladata: külön­féle meghatározott témakörben olyan szakdolgozatot megírni, mely önálló kutatással kapcso­latos, és ezeknek lehetőleg konkrét, népgazdasági haszna is legyen.- A múlt tanévben a kerület középiskolás fiataljai 729 ilyen jellegű tanulmányt készítettek. Ezek közül 240 be­került a kerületi fordulóba, 28 pedig az országos verseny dön­tőjébe is. Tény, hogy a szak- középiskolák diákjai szemben a gimnáziumok tanulóival elő­nyösebb helyzetből nevezhet­nek a szakköri vetélkedőkbe. Ez azonban nem jelenti, hogy a gimnáziumi tanulók körében mellőzni kellene a szakköri te­vékenység megszerzését. A két kérdéskör megvitatása lényegében azt is meghatároz­ta, hogy a pedagógusoknak, de főleg a kommunista pedagógu­soknak miként és miben kell segíteniük a középiskolás fia­talok szervezett tevékenységét. mAzsAr lAszlö

Next

/
Oldalképek
Tartalom