Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-04 / 235. szám, szombat

Az enyhüiesl folyamat elmélyítéséről Bohuslav Chnoupek és Kurt Waldheini találkozója 1980 X. 4. 3 (CSTK) — Bohuslav Chno­pék külügyminiszter az ENSZ- bon csütörtökön találkozott Kurt Waldheimmel, a világ- szervezet főtitkárával. Külügy­miniszterünk átadta Waldheim- nek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke üd­vözletét, amelyet az ENSZ-fő­titkár viszonzott. A baráti megbeszélés minde­nekelőtt azokat a feladatokat érintette, amelyeket Csehszlo­vákia lát el az ENSZ-ben és szerveiben. Waldheim ezzel összefüggésben nagyra értékelte Csehszlovákia konstruktív hoz­zájárulását az ENSZ fő céljai­nak az Alapokmány szellemé­ben történő megvalósításához. Az eszmecserén sző volt né­hány kulcsfontosságú nemzet­közi kérdésről, mindenekelőtt azokról, amelyek az ENSZ-köz- gyíílés jelenlegi ülésszakával kapcsolatosak, tehát az enyhü­lés elmélyítéséről, a katonai enyhülés terén szükséges hala­dásról, a leszerelésről, a vál­sággócok békés rendezéséről. Kurt Waldheim meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a bonyo­lult nemzetközi helyzet ellené­re az országok közötti kapcso­latok az enyhülési politika szel­lemében fognak tovább fejlőd­ni. A megbeszélésen jelen volt Uja Hulinslcý nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Bohuslav Chííoupek New Yorkban megbeszélést tartott szíriai kollegájával, Abdul Ha­Gyilkol a guatemalai rezsim (ČSTKJ — A guatemalai rendőrség és hadsereg egysé­gei az elmúlt 48 órában 14 embert gyilkoltak meg. A Lu­cas Garcia tábornok vezette cliktátorrendszer megtorló egy­ségeinek akciói ezúttal az or­szág nyugati területeire össz­pontosultak. San Marcos tarto­mányban gyűlés közben támad­tak rá a parasztokra, ötöt kö­zülük a helyszínen agyonlőt­tek. További, megkínzott em­berek holttestét Tajmulco és Malcatan falvak közelében táp­lálták meg. A szomszédos El Quiche tartományból is érkez­tek hírek a rendőrség és a ka­tonaság kegyetlen beavatkozá­sáról. lim Kkaddammal. A kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett az eszmecserén szó volt a je­lenlegi ülésszakkal kapcsolatos nemzetközi kérdésekről, min­denekelőtt a bonyolult közel- keleti helyzetről. Külügyminiszterünk úgy­szintén találkozott Mitszotakisz görög külügyminiszterrel, vala­mint zambiai kollegájával, Wilson Chakulyval. New Yorkban folytatódott az ENSZ-közgyűlés 35. üléssza­kának általános politikai vitá­ja. Csütörtöki felszólalásában Nikosz Rolandisz ciprusi kül­ügyminiszter rámutatott a le­szerelésre, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre irányuló erőfeszítések fokozásának a szükségességére. Ezzel kapcso­latban emlékeztetett Kiprianu ciprusi államfőnek a szigetoiv szag teljes leszerelésére és de- militarizálására tett javaslatá­ra. Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszter rámutatott: országa szempontjából külünö- sen nyugtalanító, hogy az Egye­sült Államok a közelmúltban néhány katonai támaszpontot szerzett a szomszédos Szomá­liában, csupán 150 kilométerre az etióp határtól. E napokban Washington döntött a Szomá­liába irányuló fegyverszállítá­sok felújításáról. Szomália e fegyvereket az Etiópia elleni agresszióra használja fel, s ezért az amerikai kormány közvetlenül felelős az Afrika „szarván“ kialakult feszült helyzetért — hangsúlyozta az etiópi<a diplomácia vezetője. Az indiai államfő Leningráto (ČSTK) — Nilain Szandzsiva Reddi, indiai államfő, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének a meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, tegnap Moszkvából Leningrád- ba utazott. A moszkvai repülő­téren az indiai vendéget Leo­nyid Brezsnyev, Nyikolaj Tyi- honov, Andrej Gromiko és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Szenátusi döntés a neutronfegyverekről Á TASZSZ szovjet hírügynök­ség kommentárban foglalkozik az amerikai szenátus keddi döntésével, amelynek értelmé­ben négymilliárd dollárt irá­nyoznak elő katonai fejlesztési programokra. A Pentagon szá­mára biztosítanak minden szükséges eszközt ahhoz, liogy a legrövidebb időn belül neutronrobbanófejekkel láthas­sák el a Lence-típusú rakétá­kat. Carter amerikai elnök két évvel ezelőtt — kénytelen volt elhalasztani a neutronfegyver gyártásáról és nyugat-európai telepítéséről szóló végle­ges döntését, de most vissza­tért veszélyes terveinek meg­valósításához. Az új típusú kö­zép-hatótávolságú amerikai rá­ké ta f eg y ve re k n y ug a t - e u r ópa i telepítésének tervei, az új nuk­leáris stratégia kidolgozása, most pedig a neutronfegyver gyártását célzó kísérletek fel­újítása szoros összefüggésben van egymással, állapítja meg a TASZSZ. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága fel hívást intézett az afgán ifjúsághoz: minden erejével törekedjen az áprilisi forradalom eredményeinek védelmére, harcoljon az im­perialista és reakciós erők, a kínai hegemonisták, a belső és külső ellenforradalom ellenséges próbálkozásai ellen. Válaszul a felhí- vásra az elmúlt hetek során számos afgán munkás, paraszt és diák lépett be a forradalom védelmére alakult egységekbe. A felvételen a Mazar Serif i forradalom védelmére alakult egy­ség tagjai láthatók, az egyik sikeres akció során felszámoltak egy külföldről, az országba küldött zsoldos bandát (CSTK felvétele) SZOVJET ÉRTÉKELÉS A NATO ORSZÁGOK BÉCSI TAKTIKÁJÁRÓL A KAMBODZSA ÉS THAIFÖLD KÖZÖTTI FESZÜLTSÉG VESZÉLYEZTETI DÉLKELET-ÁZSIA BÉKÉJÉT A vietnami külügyminiszter sajtóértekezlete (ČSTK) — Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter csü­törtöki New Yorki sajtókonfe­renciáján egyebek között el­mondotta, hogy Siddhi Savetsil thaiföldi külügyminiszterrel folytatott eszmecseréje őszinte és baráti volt. Bár a két fél álláspontja nem közeledett egymáshoz, a mostani megbe­szélés egy későbbi párbeszéd­sorozat kezdetét jelentette. A vietnami külügyminiszter be­számolt az újságíróknak azok­ról a javaslatokról, amelyeket thaiföldi kollegájának terjesz­tett elő. A vietnami fél az esz­mecserén megállapította, hogy a Kambodzsa és Thaiföld kö­zötti feszültség veszélyezteti a térség békéjét. A béke, bizton­ság és stabilitás biztosításának legmegfelelőbb útját Vietnam a kambodzsai-thaiföldi határ két oldalán kialakítandó de- militarizált övezet létrehozásá­ban látja. Az övezet kialakítá­sáig a két félnek tiszteletben kellene tartania egymás szu­verenitását és területi sérthe­tetlenségét, és le kellene állí­tania valamennyi ellenséges akciót. Nguyen Co Thach ismételten megállapította, hogy a vietna­mi egységek a Népi Forradal­mi Tanács kérésére tartózkod­nak Kambodzsában, ennek oka a Kambodzsát és Vietnamot fenyegető kínai támadás veszé­lye. Amint ez a veszély elmú­lik, a vietnami egységek el­hagyják Kambodzsát. Az osztrák fővárosiján szep­tember 25-én kezdődött meg a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folytatott tár­gyalások 22. fordulója. Nyiko­laj Cservov altábornagy, is­mert szovjet katonai szakértő az APN-nek adott ezzel kap­csolatban nyilatkozatot. A Szovjetunió az elmúlt idő szakban sok konkrét intézke­dést hozott azzal a céllal, hogy elősegítse a Bécsben folyó tár­gyalásokat, csökkentse a kato­nai szembenállást Közép-Euró- pában — abban a térségben, ahol mindkét fél nagy katonai erőket állomásoztak A Szovjet­unió például egyoldalú lépés ként kivonta az NDK területé ről 20 000 katonáját, 1000 harc kocsiját és további jelentős mennyiségű haditechnikáját. A szocialista országok július­ban javasolták: a bécsi tárgya­lásokon a felek összpontosít­sák figyelmüket a csökkentés első szakaszának kidolgozásá­ra — állapította meg Cservov altábornagy. Ennek fő eleme az lenne, hogy a térségben állo­másozó szovjet és amerikai haderőt 20 ezer, illetve 13 ezer katonával csökkentsék. (E lét­számba nem tartoznék bele a már említett, egyoldalú lépés­ként kivont 20 ezer katona.) Ily módon a szocialista orszá gok gyakorlatilag elfogadják a nyugati félnek az Egyesült Ál­lamok közép-európai hadereje csökkentésére vonatkozó javas­latát, és számszerűleg a szov^ jet haderőt összesen 40 ezer fővel mérsékelnék. Ugyancsak kompromisszumos javaslatot terjesztettek elő a szocialista országok a csapatcsökkentés 'két szakasza után a feleknek a térségben maradó hadereje kol­lektív létszámára vonatkozóan. E konstruktív lépések célja, hogy leküzdjék a tárgyaláso­kon tapasztalható egy helyben topogást, biztosítsák a ha­laszthatatlan előrelépést a kö­zép-európai katonai szemben^ állás csökkentésére. Most tehát a nyugati félen van a válaszadás sora. A NATO-országokban némelyek azt hangoztatják, hogy a mosta­ni tárgyalásokon is folytatódik majd a „számok vitája“ — arra hivatkozva, hogy jelentősen el­tér a térségben a NATO álla­mainak és a Varsói Szerződés tagországainak katonai struk­túrája. E kérdésben ismét em­lékeztetnünk kell: a haderők minden szerkezeti eltérése el­lenére a Közép-Európában ál* loiuá&föó katonai erők között kiegyensúlyozottak az erővi­szonyok — ezt elismerte és el­ismeri sok amerikai és nyugat-> európai állami és politikai ve­zető, szakértő is. Kommentárunk « M ao Ce-tung hagyatéká­nak örökösei közt to­vább folytatódik a küzdelem az elsőhegedűs szerepe megszerzé­séért. Most, hogy újabb válto­zások történtek a pekingi mao­ista vezetés élén, sem állítható, hogy ezek valamilyen — szocia­lista értelemben vett — pozitív fordulatot fognak jelenteni Kí­na belpolitikájában, még kevés­bé pedig külpolitikai irányvona­lában. A belső hatalmi ellenté­tek csupán a maoizmus politi­kai, ideológiai ingatagságát húzzák alá. Bár új arcok jelen­tek meg, az irányvonal a régi maradt. A fokozódó szocfalista- ellenesség, a fenyegetés, a szom­szédok elleni provokációk, a legreakciósabb imperialista or­szágokkal való paktálás, csak aláhúzzák mindazt, hogy bár a hatalmi sakktáblán egyes figu­rák kicserélődtek, a pekingi ve­zetés agresszivitása, liegemoniz- musa a régi maradt. A Népi Képviselők Országos Gyűlésének ülésszaka, mely au­gusztus utolsó napjaiban kezdte meg munkáját és szeptember 10-én ért véget, több kérdést is megtárgyalt. Az ülés egyes pontjai közül jelentős helyet foglaltak el a közgazdasági kérdések. Az állami tervbizott­ság elnöke által előterjesztett jelentés szerint az idei ipari és mezőgazdasági tervet teljesítik. Az 1981-es évben az idei terv­hez viszonyítva az ipari terme­lésnek hatszázalékos, a mező- gazdasági termelésnek pedig négyszázalékos növelését irá­nyozzák elő. Az új gazdasági irányítás, amelyről Kínában az elmúlt hónapokban sokat be­széltek, a központi tervezés sze­repének csökkentésével számol, és az állami terv csupán va­lamiféle egyensúly fenntartásá­nak az eszköze lesz. Eszerint szükségesek voltak a „négy mo­dernizálás“ politikája feltételei­nek biztosításához. Bár az em­lített ülésen is szó esett a könnyűipar és a mezőgazdaság korszerűsítéséről, a prioritás to­vábbá is a hadseregé. Bizonyos, hogy az új gazdaságpolitika sem fog ezen változtatni, és az egyes nagyobb ipari üzemek közvetlen kereskedelmi kapcso­latot teremthetnek külföldi cé­gekkel. A mezőgazdaságban szintén jelentős változásokra kell számítani a jövőben. Na­gyobb önállóságot biztosítanak a kommunáknak, a termelői bri­gádoknak és csoportoknak. Új­ból előtérbe kerül a nagyobb anyagi érdekeltség mint terme­lési ösztönző, felújítják a „nagy ugrások“ és a kulturális forra­dalom ideje alatt megszüntetett háztáji termelést és az így elő állított termékek szabadpiacon való értékesífését. A kínai gazdálkodás legna gyobb problémája azonban a pénzügyi források hiánya. Az 1979-es évben a kiadások 17 milliárd jüannal lépték túl a bevételt. Ez a KNK fennállása óta a legnagyobb deficit. Ebben nagy szerepe volt a hadikiadá­soknak, azonbelül is a Vietnam elleni agressziónak. Van Ping- cien pénzügyminiszter szerint azonban a kiadások abszolút meghatározó marad az ország felfegyverzése. A kínai gazdálkodás leggyön- gább láncszemét az irányítás képezi. A pénzügyminiszter sze­rint az irányítás megjavításához nagymértékben hozzájárulhat az új gazdaságpolitika beveze­tése, vagyis az irányítási rend­szer átépítése. így például min­den vállalatnál bevezetik az úgynevezett munkástanácsokat. Szüe Mu-csiao közgazdász ezen az ülésen a kínai közgazdasá got olyan beteghez hasonlítot­ta, aki betegsége után lassan lábadozik. A gazdasági kérdé­sek mellett a parlament tör­vényeket hagyott jóvá a csa­ládról, az állampolgárságról és a külföldi cégekkel való közös vállalkozások megadóztatásáról. Ezen az ülésen jelentős vál­tozások történtek a legfelsőbb kínai államvezetésben. Ismere­tes, hogy már jóval a képvise­lők összehívása előtt hírek je­lentek meg arról, hogy Hua Kuo-feng és több helyettese, köztük Teng Hsziao-ping is be­nyújtja lemondását, s csupán a pártban betöltött funkcióikat tartják meg. Hua Kuo-feng he­lyére az Államtanács elnöki funkciójába Csao Ce-jangot ne­vezték ki, akit a kulturális for­radalom időszakában Teng Hsziao-ping és Liu Sao esi cso­portjának tagjaként bélyegezték meg, és 1967-ben megfosztották minden tisztségétől. 1975-től kezdve fokozatosan visszanyer­te funkcióit, és az idén április óta az Államtanács elnökének helyettese volt. Az a tény, hogy maga Teng Hsziao-ping is lemondott az Ál­lamtanácsban betöltött elnökhe­lyettesi funkciójáról, nem jelen­ti pozíciójának megingását. El­lenkezőleg, az idén áprilisban a pártvezetésben végrehajtott le­váltások és a mostani parla­menti ülésen bekövetkezett vál­tozások Teng hadállásainak megerősítését jelentik. A válto­zások, amelyek a KKP Központi Bizottsága 10. ülésén idén ápri­lisban kezdődtek, tovább folyta­tódnak. Az áprilisi ülés értel­mében Hua Kuo-feng irányvo­nalának négy védelmezője vált meg funkciójától, és a pártvezér hatásköre csökkentésére is sor került azáltal, hogy létrehozták a központi bizottság titkárságát, melynek élére Teng embere, Hua Jao-bang került. Csao Ce- jang, az Államtanács most ki­nevezett elnöke szintén Teng nézeteit vallja, fgy a kettőjük közti hatalmi harcban a párt­vezér fokozatosan elveszti em­bereit. Teng sikerrel üti ki Hua Kuo-feng mellől a dogmatista maoistákat, csökkentve ezáltal a kulturális forradalom hívei­nek számát, és saját pragmati­kus nézeteit valló embereivel veszi őt körül. Teng Hsziao-ping teljes reha­bilitálása, amely Mao elnök halála után kezdődött, már a múltté. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a dogmatista irány­zat s a pragmatista szárny közt a hatalmi harc már véget ért. Teng csoportja a hároméves viszonylagos, illetve hallgatóla­gos nyugalom után támadásba indult hatalmi pozíciói teljes visszanyerése végett. Teng cso­portja politikai tapasztalatát, befolyását Hua Kuo-feng nem tudja ellensúlyozni. Ez a cso­port az átmeneti erőgyűjtés idő­szaka u.tán egyik változást a másik után hajtja végre, gyen­gítve ezzel első számú ellenfele pozícióit. A párt- és az államapparátu­son belül tovább folytatódik a hatalomért folyó harc. A maois­ta vezetés szilárdságáról szóló proklamációk és a propaganda- eszközök által hirdetett egyön­tetűség csupán kendőzése a va­lóságnak. Ma nehéz megjósolni, milyen lesz e hatalmi harc ki­menetele, egy azonban biztos, hogy a kínai külpolitika fő vo­násai: a szovjetellenesség, az antikommunizmus és hegemo- nizmus nem változnak. PÉK VENDEL Üj ofcoi léi elenlélek

Next

/
Oldalképek
Tartalom