Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-03 / 234. szám, péntek

Kedvező pillanat FÜLÖP ANTAL KÖNYVÉRŐL A XVI. Bratislavai Zenei Ünnepségek elé A Fekete szél fiataljaival in­dult Fülöp Antal, egy évtizede publikál több-kevesebb rendsze­rességgel. Duba Gyula, a kötet összeállítója egy mondattal kommentálta jelenlétét: „Fülöp Antal kezdő, csupán színfoltja az antológiának", önálló köte­tével most már egész irodal­munknak lett sajátos színfolt­jává a fiatal író, aki temati­kájával, eszközeivel, írói látás­módjával sokban különbözik pá­lyatársaitól. Prózairodalmunk­ban mind ez ideig csaknem is­meretlen tájakról hoz hírt: a kisvárost proletárkönyezet alak­jai, a társadalom, az érzelmi- etikai élet perifériájára sodród­tak, az egykori nyomortanyák lakói elevenednek meg írásai­ban. Hőseit vad indulatok, za­bolátlan ösztönök sodorják ön­pusztító helyzetekbe. A nyomor, a megalázottság durvasága kö­vesedé gesztusai mögött azon­ban elemi vágyak, érzelmek munkálnak. A jobbára önélet­rajzi ihletésű írások sokszor a szociográfia pontosságával tár­ják fel a múltat, de az író soha­sem közömbös tárgyával, alak­jaival szemben. Az írás nem választott életforma, hanem belső késztetés nála, az évtize­dek során lerakódott élmények feltolulása, megoldatlan konf­liktusok, hiányérzetek, sokszor freudi mélységeket idéző lelki traumák feloldási kényszere, írásai szondák az emlékezet mélyrétegeibe, amelyek kopár, örömtelen környezetben, a csa­ládi biztonság és szeretet hiá­nyában töltött gyermekkor ein- lékfoszlányaitól strukturál tan Idézik fel egy letűnt társadal­mi valóság atmoszféráját. Oly­annyira a megélt valóságból fa­kadnak, hogy ha az író elhagy­ja gyermekkora élményi és ta­pasztalati világát, elveszti a lá­ba alól a talajt, bizonytalanná válik, írói ereje megcsappan. Ez a körülmény kedvezőtlen prognózisa írói fejlődésének. Lassú fejlődése és viszonylagos terméketlensége is ezt támaszt­ja alá. Fiilöp a valósághoz szo­rosan kötődő író, a fikció, a konstruált cselekmény, az átté­teles ábrázolásmód nem az ő műfaja. Ha ilyenekkel kísérle­tezik, mesterkéltté, eredetiség nélkül valókká válnak írásai (Méltó leszel, És félni ki fog?. Majdnem haragos voltam, A vers panasza stb.). Csak az em­lékeiből kibomló, közvetlen él­ményanyagra támaszkodó, csa­ládi-környezeti tapasztalatokat továbbfejlesztő, szociografikus színezetű írásai emelkednek művészi színvonalra. Ezek kö­zül is a Kedvező pillanat, Szent­este, Háromnaposok, Najdélan- dó cséli jelenti a maximumot. Ezekben bontakoznak ki legin­kább írói adottságai: a megfi­gyelő és atmoszférateremtő készsége, plasztikus leírásai, egyszerű, célratörő stílusa. Ezekben tudott leginkább felül­emelkedni élményei személyi jelentőségén. Történetei túlmu­tatnak önmagukon, nem ragad­nak meg az ábrázolt jelenségek Befejeződött a szófiai nemzetközi irótaiálkozó Szófiában befejeződött a hel­sinki záródokumentum szelle­mében megrendezett harmadik nemzetközi írótalálkozó,, ame­lyen 47 ország írószövetségének több mint 150 küldötte vett részt. A keddi felszólalá­sokból is az ember közös prob­lémáinak megoldásáért viselt átháríthatatlan felelősség tuda­ta csendült ki. James Aldridge angol író képtelenségnek minősítette a korlátozott nukleáris háború el­méletét és elfogadhatatlannak a nyugati tömegkommunikációs eszközök erről szóló propagan­dáját. Nyikolaj Fedorenko, az Ino- sztrannaja Lityeratura főszer­kesztője, a Szovjet írószövetség vezetőségének titkára egyebek között a szovjet—amerikai iró- találkozó hasznosságáról szólt, rámutatva, hogy az írók párbe­szédére a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy szükség van. Reményét fejezte ki. hogy novemberben az Egye­sült Államokban esedékes ne­gyedik szovjet—amerikai íróta­lálkozó eredményes lesz. hatáskörében. A kötet talán legerősebb írása a címadó no­vella. Érett íróra valló teljesít­mény, ahogy a durva, faragat­lan, indulatait tettlegességek- ben kiélő, de érzelmi kifosztott- ságában mégis oly emberi mos­tohán pa jellemét kibontakoztat­ja az anyai szeretet után sóvár- gó gyerek perspektívájában. A lélektani és epikai hitel, a visz- szafogott, mégis kifejező stílus emeli a többi fölé. Katartikus hatású, megrázó írás, a balla­dák nyomasztó légkörét idézi. Művészi erőben, drámai feszült­ségben csak a Najdélandó cséli folyóiratban közölt változata mérhető hozzá. Abban örvény­lenek ily dermesztően a testi­lelki nyomorúság, a szociális kiszolgáltatottság felszította önpusztító indulatok. A tehetet­len dühében feleségét a fia szeme láttára agyonverő kocsis tragédiájában nemcsak az em­beri szituáció és a színhely ro­kon, hanem a végső konklúzió is: a megaláztatás, az ember­telen körülmények elsorvaszt­ják az érzelmi világot. Mégis lélektani abszurdum, hogy a kötetben közölt változatban egy hétéves gyerek ilyen denaturált érzelmekkel szemlélje, és bántó közönnyel elmesélje anyja szörnyű halálát. Az első szám első személyben elmondott tör­ténetté átírt novella elvesztette hitelét, művészi erejét. A tematikailag idetartozó azonos ihletésű további novel­lák (Kis szeretet estére, Tiszta sor, Hajnali teher. Nem fog fáj­ni, Viharf nem érik el az emlí­tettek színvonalát, inkább csak színezik, árnyalják a kötet élet­rajzi jellegét. Minőségében, jellemzőiben el­térő társadalmi közegben, ma­gasabb emberi-erkölcsi relációk­ban gyökerezik a Háromnapo­sok és a Szenteste című írások témája. A kikötői rakodómun­kások férfias, izgalmakkal, fe­szültségekkel telt, nehéz robot­tól terhes világát idézik. For­mailag kimunkált, sikerült írá­sok, a közösség összetartó ere­jének meggyőző dokumentumai. Hol van már az az idő, ami­kor a tévét csodának tekin­tettük?! Ma már a legtermé­szetesebb dolog, hogy a tömeg­tájékoztatási eszközök család­jainak legfiatalabb tagja gomb­nyomásra nemcsak szóban, ha­nem képekben is beszámol a hazánkban és a nagyvilágban zajló eseményekről, továbbá szórakoztat, művészi élményt hoz otthonunkba. Csehszlovákiában első ízben Prágában indult meg a televí­zió próbaadása 1953-ban, egy évvel később pedig megkezdő* dött a rendszeres adás. A la­kosság körében népszerű lett a tévé, az előfizetők száma egyre nőtt, 1961-ben már meg­haladta az egymilliót, 1969- ben hárommillió, 1977-ben pe­dig már csaknem négymillió előfizetőt tartottak számon. Megalakultak a műsort nagyobb távolságra közvetítő állomások, fokozatosan létrejött az adás Különösen a Háromnaposok. Fülöp műfajilag legtisztább no­vellája. A hiteles környezetrajz és atmoszféra, a nehéz mun­kában, az anyagi érdek és em­berség ütközésének fesziiltsé gei közepette formálódó közös­ség drámai megjelenítése, a sodró lendületű cselekmény, a feszes szerkezet, az adekvát nyelvi forma hazai novellairo­dalmunk átlaga fölé emeli. Ér­tékét az sem csorbítja, hogy ez a novella őrzi a legfeltűnőbben Fülöp egyik tanítómesterének, Moldova Györgynek hatását. Fülöp Antal azo'nban még ko rántsem kiforrott író. Köteté­nek színvonala egyenetlen, sok minden zavarja a figyelmesebb olvasó benyomásait. A Zöldfülű Orfeusz és i4 lómester túláradó környezetrajza a kezdőkre jel­lemző aránytévesztésről, A ki­állított papagáj, az Indulatos Bandi lapossága, a Hm, anyám üres homálya stb. pedig mester­ségbeli hiányosságokról árul­kodik. Az És félni ki fog? című terjedelmes írása a már emlí­tett veszélyt jelzi: ha az író kilép a gyermek- és ifjúkor él­mény- és témakörből, erszürkül mesterségbeli tudása. A plasz­tikus leírás, a hiteles folyópar­ti hangulat sem tudja feledtet­ni az És félni ki fog? suta me­séjét, naiv fordulatait, erőtlen papirosfiguráit, kopár gondola­tiságát. Az írónak feltétlenül tágítania kell témakörén, fel­újítania eszköztárát, a szélesebb társadalmi problémák felé mé­lyítenie mondanivalóját, ha ki­teljesíteni akarja ígéretesen in­duló pályáját. A továbblépés egyik lehetőségét már megta­lálta: szatirikus írásainak néme­lyike (Salamonok, Kireszelem a körmöm, A sofőr mára elme­hetf ezt látszik bizonyítani. Az elmondottakból talán ki­derül, hogy Fülöp Antal első kötete nemcsak sajátos színfolt­ja, de számos tartható értéke is prózairodalmunknak. A cím- adó novella, a Háromnaposok mindenképpen. (Madách, 1980) vételét országszerte biztosító hálózat. Az első csehszlovák lévéközpont után az ország más városaiban is alakultak te­levíziós állomások. 1955-ben az ostravai, 1956-ban a bratisla­vai, 1961 ben a brnói s végül 1962-ben a kassai (Košice) té- véközpont is megkezdte műkö­dését. Csehszlovákia kezdettől tagja az 1960-ban Budapesten meg­alakult Intervíziónak, immár két évtizede együttműködik a világ több televíziós állomásá­val, gyakran közvetíti azok műsorát. Az 1970 es év mér­földkövet jelent a csehszlovák televíziózás történetében. Első ízben közvetített színes adást, mégpedig a Magas Tátrában megrendezett sívilágbajnokság­ról. Ugyancsak ebben az évben kezdődött el a második műsor rendszeres adása. Míg ez 1973- tól, az első műsor csak 1975-től sugároz színes adást. Mától kezdve két héten át az ország egyik legjelentősebb kul­turális eseménysorozatának színhelye lesz Szlovákia fővá­rosa, ugyanis délután öt órakor a Prímáspalota tükörtermében {elhangzanak a harsonák, és ünnepélyes keretek között meg­kezdődnek a XV l. Bratislavai Zenei Ünnepségek. A nyitókon­certen .i Bratislavai Városi Kó­rus lép pódiumra Ladislav Ho lásek vezényletével. Ez a rendezvénysorozat az eltelt másfél évtized alatt nem- csakhogy túlnőtt a város zenei életének keretein, hanem or­szágos, sőt nemzetközi viszony­latban is figyelemre méltó mű­vészeti fesztivállá fejlődött. Nemzetközi rangját az is bizto­sítja, hogy — főként az utób­bi években — mind nagyobb számban vesznek rajta részt ne­ves külföldi zenekarok, előadó­művészek és karmesterek. Te­kintélyét persze az is erősíti, hogy műsora évről évre válto­zatosabb és igényesebb. Ez ter­mészetesen a dr. Juraj Halu- zickfj professzor irányításával tevékenykedő fesztiválbizottság együttes érdeme, de a körülte­kintő, sok szempontot figye­lembe vevő műsorpolitika kidol­gozásában nagy szerepe van dr. Ladislav Mokrý, a fesztivál fő­dramaturgja egyéni ötletességé- nek és eszmei-művészi irányító képességeinek. Az-október 17 ig tartó fesz­tiválon összesen hat nagy szim­fonikus zenekar és 16 kamara- zenekar működik majd közre. Az utóbbi együttesek aránylag nagy száma egyébként azt is jelzi, hogy egyben a kamaraze­nekarok fesztiválja is lesz. És e „kisfesztiválon“ jelentős sze­rephez jut majd a fennállásá­nak 20. évfordulóját ünneplő, külföldön is elismert Szlovák Kamarazenekar. (Itt jegyezzük meg, hogy a zenei ünnepsége­A Csehszlovák Televízió évi több ezer órás adása az élet minden területét befogja. A műsor legnagyobb része a fő­város Kavčí hory i (Csóka- hegy) tévéközpontjában készül. A város délkeleti részében, a Parikrác közelében felépült modern televíziós központ mű­szaki felszerelése világviszony­latban is figyelemreméltó. A 60 as évek közepén kezdték építeni, első szakasza 1970 ben készült el. Ma már öt (egy 700, két 400, egy 200 és egy 300 m2 területű) stúdiója működik. A legnagyobb stúdióban általában az operaelőadások készülnek. A szerényebb díszletet igény­lő alkotások felvétele a ki­sebb stúdiók valamelyikében történik. Egy tévéfilm stúdió­felvételét természetesen a dísz­letek elkészítése, a színészek próbái előzik meg. A felvevő stúdió berendezésének mágne­ses szalagja a hanggal együtt az alkotás jeleneteinek képi egymásutánját is megörökíti. A modern kép- és hangrögzítő mágneses szia lag előnye, hogy utólag módosítani lehet az egyes jelenetek kevésbé sike­rült képeit, s ugyancsak lehe­tőség van a hangfelvétel eset­leges hiányosságainak kijavítá­sára. A kész tévéalkotás az­után a magnószalaghoz hason­ló kép- és hangszalagon várja, hogy bemutatásra kerüljön. A televíziós filmek előállítása igen költséges. Kevesebb költ­séggel jár a külföldi alkotások megvásárlása és szinkronizálá­sa. A Kavčí hory-i szinkrónstú­dió évente több tucatnyi kül­földi film cseh nyelvű hangfel­vételét készíti el. A hazai fil­mek egy részének is itt ve­szik fel utólag a zenei, be­széd- ós zörejhangjait. És ter­mészetesen ebben a központ­ban végeznek minden olyan televíziós munkát, amelynek eredményét naponta láthatjuk a képernyőn. MOLNÁR ANGÉLA ken 22 szlovák, 7 cseh és 13 mai szovjet zeneszerző műve hangzik majd fel.) Egyébként a külföldi együttesek közül a zenekedvelők .hallhatják majd többek között a Minszki Kama­razenekart, a Lengyel Kamara­zenekart, a kölni rádió Szimfo­nikus Zenekarát, a Drezdai Ka­marazenekart, az indiai Traya folklóregyüttest, a hazaiak kö­zül a Szlovák Filharmóniai Tár­saság szimfonikus zenekarát és énekkarát, a Bratislavai Fúvós­ötöst, a Csehszlovák Rádió bra­tislavai szimfonikus zenekarát, az Ostravai Janáček Fiiharmo­nikus Zenekart, azonkívül fellép majd a Bratislava! Gyermekkó­rus és a felszabadulás 35. év­fordulója alkalmából nagysza­bású folklórműsort ad a Szlo­vák Népművészeti Együttes is. Az előadóművészek között pe­dig olyan kiváló egyéniségekkel is találkozhatunk majd, mint Ľuba Baricová, Magdaléna Ha- jóssyová, Andrej Kuchársky, Ivan Moravec, a szovjet Jozef Kopelman, a jugoszláv Kszeni- ja Jankovičová, a lengyel Krzisztof Jakowicz, az NSZK- beli Klaus Thunemann, az olasz származású amerikai Anna Mof­fo stb. A szocialista Kubát hár­man képviselik a fesztiválon: Manuel Duchesne Cuzan kar­mester, a Nemzeti Szimfonikus Zenekar dirigense, Efrain Ama­dor (gitár) és Ramón Calzadüla (ének). A közismert csehszlo­vák kermestereken (mint pél­dául Ladislav Slovák, Viktor Málek, Tibor Frešo) kívül neves szovjet, lengyel, jugoszláv, ja­pán. argentin stb. dirigensek vezénylik majd az egyes hang­versenyeket. Az idei Bratislavai Zenei Ün­nepségeknek is egyik jellegze­tes színfoltja lesz az Interpó- dium, a szocialista és a fejlődő országok fiatal előadóinak ver­senye. Fontos rendezvénye ez a fesztiválnak, mert lehetőséget nyújt a fiatal művészeknek nemzetközi (tehát a hazainál igényesebb) fórumon való sze­replésre, az összehasonlításra, a mesterségbeli tudás és termé­szetesen a nemes becsvágy ki­elégítésére. Az immár tizenegyedik alka­lommal megrendezésre kerülő Interpódium idén október 6-a és 8 a között zajlik majd le. Egyik érdekessége lesz, hogy Tan nu Nguyet Minh zongora­művésznő személyében első íz­ben szerepel e versenyen elő­adóművész a Vietnnami Szo­cialista Köztársaságból. A ha­noi zongoraművésznő jelenleg a Moszkvai Konzervatórium as­piránsa. Hazáján kívül számos koncertet adott már a Szovjet­unióban, Finnországban és Franciaországban. Az Interpó­dium egyik nagy esélyese lesz a román Paul Florin hegedűmű­vész. A fesztivál műsorán több ze­nei alkotás ősbemutatóként sze­repel. Ilyen például Richard Strauss Elektra című operája, melyet október 4-én mutat be a Szlovák Nemzeti Színház Mi­roslav Fischer rendezésében. Az előadás igencsak igénybe veszi majd a művészeket. A zenei szakemberek nagy várakozással tekintenek a ba­lettestek elé, melyeken a szer­vezők három balettkar (a bra­tislavai, a brnói és a győri) produkciója által óhajtják rá­irányítani a közönség figyel­mét a balettművészet új útjai­ra. A fesztivál keretében egyebek között muzikológiai konferen­ciát, szakmai találkozót, nem­zetközi zenei könyvkiállítást és emlékestet is rendeznek, ez utóbbit Bohuslav Martinu cseh zeneszerző születésének 90. év­fordulója tiszteletére. Az idei Bratislavai Zenei Ün­nepségek az előzőkhöz hasonló­an nemcsak a főváros, hanem egész Szlovákia zenei élete szempontjából jelentős rendez­vénysorozatnak számítanak. A fővároson kívül Szlovákia 38 más városában rendeznek majd hangversenyeket a bratislavai fesztivál műsorából. KÖVESpi JÁNOS A tevéközpont főépülete (ČSTK felv.) SZEBERÉNYI ZOLTÁN Az alkotó és a közvetítő szerepében A Csehszlovák Televízió prugai központjáról Európai rangú rendezvény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom