Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-30 / 257. szám, csütörtök
Az SZLKP KB napilapjai, a Pravda és az Oj Szó 1980. au- gusztus 18-án közölték A korrupció labirintusa című írást. A cikk a nagy kürtösi (Vefký Krtíš) járás egyik szövetkezetének, az Ipolybalogi (Balog nad Iplom) Barátság Efsz- nek a példáján mutatta be, milyen fontos napjainkban is szüntelenül és megalkuvás nélkül fellépni a korrupció miniden megnyilvánulása ellen. Az írás egyértelműen ezt a célt szolgálta, s hogy olvasóink, illetve a dolgozók túlnyomó többsége milyen nagy jelentőséget tulajdonít az említett kispolgári megnyilvánulás felszámolásának, azt a szokatlanul nagy visszhang is tanúsítjaEmlékeztetőül hadd ismertes’ sük röviden a ciikk tartalmát. Zolczer Lukács elvtárs, az Ipolybalogi Barátság Eísz egyik pártalapszervezetének elnöke, a szövetkezet ellenőre arra panaszkodott, hogy ellenőri tisztségét nem tutija úgy végezni, ahogy kellene, és ahogy szeretné, mert a közös gazdaságból különböző címen, különböző egyének zöldséget, palántát, paprikát, paradicso mot, uborkát és bort visznek el. Az aláírt nyugták túlnyomó többsége üzemek, intézmények nevére szól. Az efsz-elnök, a kertészeti technikus, a javítórészleg vezetője és a vincellér, aki a bort kiadja, nem yolt hajlandó túl sok nevet elárulni, de annyit azért megtudtunk tőlük, hogy a leggyakrabban tisztségviselőkről volt szó, akik szolgálati kocsin érkeztek a helyszínre. A cikkből az is kiderült, hogy az efsz-ben ugyan ellene vannak a korrupciónak, de ha hozzá akarnak jutni bizonyos pótalkatrészekhez, új gépekhez, akkor kénytelenek ingyen adni a palántát, a zöldséget és a bort. Ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét, illetve mondta el tapasztalatait a javítórészleg vezetője. Felkerestük Ján Mikulást, az SZLKP Nagykürtösi Járási BiFELEMÁS HOZZÁÁLLÁS A korrupció labirintusában című cikkünk visszhangja zottságának vezető titkárát, aki (mint ez az írásból is kiderült) igen fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, s támogatásáról biztosította a fogyatékosságok bírálóit és lelepleződ. Azt is hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak kötelessége offenzívebb módon fellépni a korrupció minden formája ellen. Mikuláš elvtárs az írást megjelenése előtt elolvasta. S hogy milyen őszintén beszélt a káros jelenség felszámolásáról, azt a két napilap szerkesztőségébe küldött levele újból aláhúzza. Egyebek közt ezt írta: „... tudatom ónökfcel, hogy A korrupció labirintusa című cikk tartalmával foglalkozott nemcsak a vezetőség, hanem a járási pártbizottság elnöksége is, és a bírált negatív jelenségeket megtárgyalták a járási nemzeti bizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és az Ipolybalogi Efsz munkaértekezletein és másutt. A járási pártbizottság a cikk tartalmával egyetért. Azon a véleményen van, hogy ily módon is harcolni kell minden, a fejlett szocialista társadalom építését hátráltató és negatív jelenség ellen. A párt-, az állami és a gazdasági szervek a járásban hatékony intézkedéseket foganatosítanak az ellenőrző és revíziós tevékenység elmélyítésére és a konstruktív kritika és önkritika optimális feltételeinek a megteremtésére az egyes szervekben és szervezetekben. E tekintetben a napilapjukban közölt említett cikket hasznosnak tekinthetjük.“ S most tekintsünk bele azokba a levelekbe, amelyeket a cikkben említett üzemektől, intézményektől kaptunk! Az Agrotechnika Zvolen 03~as fióküzeme A Reindhold Marušák üzemigazgató által aláírt levél bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a szállítói^megrendelői kapcsolatokban tapasztalható egészségtelen jelenségek elleni harc egyik módja a fogyatékosságok bírálata, s az üzem vezetősége így értelmezi az említett cikket is, melyet megjelenése után azonnal megtárgyalt az üzemi pártbizottság és a szak- szervezet üzemi bizottsága elnökeinek részvételével. Mivel a bírálat a rimaszombati (Rimavská Sobota) kereskedelmi- műszaki részlegre vonatkozott, a cikk tartalmát közvetlenül ott, minden dolgozó jelenlétében vizsgálták ki, és megtárgyalták termelési értekezleten is. Mivel a cikk nem tartalmazott konkrét személyeket, akik állítólag a bort átvették, a központ minden dolgozóját figyelmeztették arra, hogy ha valami hasonló dolog megismétlődne, az érintett személyekkel szemben a Munkatörvénykönyv szellemében járnak el. A rima- szombati kereskedelmi-műszaki részleg határozatát ismertették minden kereskedelmi-műszaki részleg és gazdasági központ vezetőjével az 1980. augusztus 1-én megtartott tanácskozáson. Közölték velük, hogy a határozat az üzem minden munkahelyére kötelező. Arra Is figyelmeztették őket, hogy a bírálóikat semmilyen esetben nem érheti károsodás sem a szállítmányok választéka, sem mennyisége terén. Remélik, hogy az intézkedés hatékony lesz, s a jövőben hasonló eset nem fordul elő. Mi is reméljük, hogy így lesz. A levélből azt is megtudtuk, hogy a kereskedelmi-műszaki részleg dolgozói nem találták elég címre szólónak a bírálatot, s lehetségesnek tartják, hogy a szövetkezet dolgozói gépek és pótalkatrészek vásárlása ürügyén egészen más célra fordítják a bort. Ogy véljük, nem a mi feladatunk ennek a feltételezésnek utánajárni. Ami pedig a kritika általánosságát illeti, azzal kapcsolatban hadd idézzük a cikk ide vonatkozó részét. Ebből az is kiderül, mennyire általános a bírálat, s miért Lestyanszky Imrével, az efsz javítóüzem-részlegének vezetőjével kapcsolatban írtuk le az alábbi sorokat: „Rossz tapasztalataink vannak az Agrotechnikával, nem akar róla beszélni, hogy a jövőben ne találjon zárt ajtókra. Ha a rimaszombati Agrotechnikába látogat, négy raktáron át vezet az útja, s ott az a szokás, hogy nem kézzel kopognak, mert azok tele vannak.“ A Nagykürtös! (Veľký Krtíš) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság Jozef Nosko mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója levélben közli, hogy kivizsgálással megállapították az említett mezőgazdasági termékek idegen személyeknek történt ingyenes átadásának okát. Az okot abban látja, hogy a szövetkezet kertészetében nem fordítottak kellő gondot a nyilvántartásra. Azt is megállapították, hogy arra a nyugtára, melyet a mezőgazdasági igazgatóság nevére állítottak ki, annak sofőrje, Durík elvtárs akart palántát átvenni, de mivel a szövetkezetben már más nem volt, csak húsz darab hiányos növésű palántát kapott. Ďurík elvtárs helytelen eljárását szóvá tették, és elrendelték neki a palánta árának megtérítését. Ha elgondolkodnak rajta, talán megértik, hogy ezt az intézkedést és a magyarázatot egy kissé komolytalannak tartjuk. A borral kapcsolatban az igazgató elvtárs levele megállapítja, hogy: „Ha sor került is térítésmentes borkiadásra, az az elvégzett munkáért járó jutalom volt“ (például a Zvolení Járási Mezőgazdasági Építővállalat esetében — a Glóbus armatúrájának elkészítéséért). Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzük meg, hogy a cikkben csupán arról az esetről volt szó, de a többire a járási mezőgazdasági igazgatóság levele nem tér ki. Ami pedig a „végzett munkáért járó jutalmat“ illeti, szerintünk ez nem ilyen egyszerű és egyértelmű ügy. Ha az volna, akkor nagyon sok mindenre rá lehetne fogni, hogy bor vagy más jutalom jár érte. Egyáltalán miért és kinek jár ingyen a szövetkezet borából? A levél leszögezi, hogy <i mezőgazdasági üzemekre a szállílók nyomást gyakorolnak abból a helyzetből következően, hogy hiányos az anyagi-műszaki cikkekkel való ellátás, s ezt orvosolni kell. Megnyugtatott bennünket, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság intézkedéseket foganatosított a szövetkezetek termékeivel való gazdaságosabb bánásmódra, amit rendszeresen ellenőrizni fognak. A kerületi mezőgazdaság? igazgatóság igazgatója Leveléhez csatolja Bodonyi Jánosnak, az Ipolybalogi Efsz elnökének levelét, melyből az derül ki, hogy az a nyugta, mely szerint 10 liter bort a kerületi mezőgazdasági igazgatóságnak adtak át, nem felel meg a valóságnak. A szövetkezet elnöke szerint az említett bormennyiséget azokkal a vendégekkel fogyasztották el, akiket ő meghívott 1980. március 18- án, amikor a szomszédos Ipoly- nyéki (Vinica) Efsz-ben kerületi konferenciát rendeztek a kukoricatermesztésről. A konferencián részt vett az efsz elnöke, illetve a közép-szlovákiai növénytermesztő üzem igazgatójának három volt osztálytársa és három szövetkezeti tisztségviselő a prievidzai járásból. Az Ipolybalogi Efsz-től az ösz- szejövetelen (ahol kukoricatermesztési és egyéb takarmánytermesztési tapasztalatcserére is sor került), a szövetkezet elnöke és még néhány vezető dolgozója is részt vett. Az elnök említett levele szerint a nyugtát a nagy sietségben állította ki a kerületi termelési igazgatóság címére, s munkaköri elfoglaltságára hivatkozva feledkezett meg a kijavításáról. A nyilvántartásban az elfogyasztott bor az efsz elnök reprezentációs alapján szerepel. Mindebben aligha kételkedhetünk, hiszen az elmondottakat a szövetkezet elnöke az aláírásával igazolja. Csakhogy az ellenkezőjét, vagyis azt, ami a nyugtán áll, (tíz liter bor a kerületi termelési igazgatóságnak) szintén ugyanaz az elnök írta alá. És persze nyilván nemcsak bennünk, hanem az olvasókban is felmerül dz a kérdés, hogy volt osztálytársak megvendége- lésére szabad-e meríteni az efsz elnökének reprezentációs alapjából. Ez a kérdés még akkor is indokolt, ha közben a kukoricatermesztésben szerzett véleményüket is kicserélik a vendégek, ami egyébként már előtte megtörtént, hiszen az említett konferenciának volt a témája. Alkohol nélkül már nem is tudnánk tárgyalni? A Zvoleni Mezőgazdasági Építőváilalat Juraj Kujan, a vállalat igazgatója arról értesít bennünket, hogy a vállalat vezetőségének dolgozói a cikk megjelenése után a szövetkezetbe látogattak, ahol az elnökkel és az üzemgazdásszal az ügyet megtárgyalták. Megállapították, hogy az egyik nyugtán, melyet 1979. december 17-én állítottak ki, és 15 liter borról szól, a PS Zvolen neve szerepel. Márpedig az ő vállalatuk nevének rövidítése PliS Zvolen. A nyugtán nem szerepel az átvevő személy neve. Meg szeretnénk jegyezni, hogy konkrét személyek neve csupán nagyon kevés esetben olvasható a nyugtákon, s erre cikkünkben bírálóan rá is mutattunk. Ami a hiányzó kis h- betűt illeti, úgy véljük, ha arra összpontosítanánk figyelmünket, akkor a lényegről térnénk le. A vállalat vezetőségének dolgozói azt is megállapították, hogy az egy nappal későbbi, december 18-i nyugtán, mely 25 liter borról szól, nem hiányzik a kis h, s valóban a Zvoleni Mezőgazdasági Építő Vállalat neve áll. A bort azonban Nagy Károly, a szövetkezet építész- technikusa vette át, akivel a vállalat egyik dolgozója szintén tárgyalt. Ennek a bornak az elfogyasztásában részt vett Alexander Škerlec, a vállalat egyik dolgozója is, aki abban az időben a szövetkezetben vasazóí munkát végzett. Rajta kívül még hat segédmunkás (a szövetkezetből) ivott a borból. A kivizsgálás eredményéről jegyzőkönyvet írtak, melyet az efsz elnöke írt alá, s melynek fotókópiáját a vállalat igazgatója csatolta leveléhez. Kujan elv- társ szerint a vállalat dolgozóinak nevét nem indokolt emlegetni a cikkben leleplezett korrupcióval kapcsolatban, de reméli, hogy a bíráló cikknek a vállalatukban kiváltott visszhangja hozzájárul soraikban a hasonló fogyatékosságok megelőzéséhez. A Nagykürtösi Járási Pénzügyi Igazgatóság Imrich Gyurász igazgató személyes kivizsgálás eredményeképpen tudatja velünk, hogy a nyugtán feltüntetett fejes salátát nem a szervezetnek, hanem a Járási Pénzügyi Igazgatóság két dolgozójának Vida és lva- niö elvtársaknak kellett volna átvenni. Erre azonban nem került sor, mert július 3-án, a nyugta keltezésekor már nem volt salátája a szövetkezetnek. A nyugta úgy maradt a kertészetben, hogy a két dolgozó visszaadta az üzemgazdásznak. Ezért a járási pénzügyi igazgatóság a bírálatot nem tartja indokoltnak. Ugyanakkor a járási Pénzügyi Igazgatóság igazgatója hatékony intézkedéseket foganatosított a korrupció ehhez hasonló és más megnyilvánulásai ellen. Az igazgatóság dolgozói az ellenőrzések során a vállalatokban a korrupció minden megnyilvánulására rá fognak mutatni, s az ellenőrzésről tájékoztatni fogják a felsőbb szerveket. Helyes, és reméljük, hatékony intézkedések. Ami azonban a nyugtát illeti, azt valóban kiállították, s ha (állítólag) akkor már nem volt a szövetkezetben saláta, az nem azt jelenti, hogy az eljárás igazolható, hiszen, ha lett volna, minden másképp történik. Érdekes azonban, hogy ezt ne- künk a szövetkezet kertésze egy szóval sem említette, pedig megtehette volna. A Banská Bystrica-i Kerületi Fajnemesítő Vállalat Ján Barié mérnök, a vállalat igazgatója levélben tudatja, hogy nem sikerült megállapítania, kire vonatkozik az a mondat, melyet a nagy port felvert újságcikkben közölt nyugták egyike tartalmazott: „Karcsi, adj ezeknek az embereknek a kerületi állatorvosi igazgatóságról 10 kiló paprikát. A nyugtákat — mint annak idején ismertettük —, az efsz- elnök írta alá, s Balí Károly kertésztechnikus azoknak az ellenében adta ki a zöldséget. Nekünk, ottjártunkkor, maga Báli Károly mutatta meg őket. Barič elvtárs személyesen érdeklődött Báli Károlytól és Bodonyi Jánostól a szövetkezet elnökétől, de azok (mint levelében írja) nem emlékeznek arra, hogy az állatorvosok közül valaki vitt volna paprikát. A fenti tényeket figyelőmbe véve, ez Bodonyi és Báli elvtársra nézve, enyhén szólva furcsa. (Akkor hogyan keletkezett, majd hogyan jutott el a nyugta a kertészetbe? 1) Ennél is meghökkentőbb az, amiről Barič elvtárs leveléből értesül- tünk: hogy Ball Károly a cikk megjelenése utáni napon a* összes régi nyugtát megsemmisítette, s így semmi lehetősség nincs az átvevő kilétének megállapítására. (Vajon milyen szándékkal tette?) A szövetkezet elnöke Barič elvtársnak azt ígérte, hogy ha talál valami- lyen nyugtát, mélyből kiderülne, ki az átvevő, elküldi nekíA Banská Bystrica-i Kerületi Állatorvosi Igazgatóság Dr. Miloš Hrdina igazgató levelében tudatja, hogy a cikk tartalmát megtárgyalta dr. Maďar igazgatóhelyettessel és dr. Molnár elvtárssal, a Nagykürtösi Járási Állatorvosi Igazgatóság pártalapszervezetének vezetőségi tagjával. (A kritikai cikk szerint a járási állatorvosi igazgatóság 10 kilogramm paprikát és ugyanannyi paradicsomot vitt el ingyen a szövetkezetből.) Maďar és Molnár elvtárs szerint a járási állatorvosi igazgatóság abból az alkalomból vette át a paprikát és a paradicsomot, hogy ellátogattak hozzájuk a baráti Píseki Járási Állatorvosi Igazgatóság képviselői. A Nagykürtösi Járási Állatorvosi Igazgatóság védnökséget vállalt az Ipolybalogi Efsz felett, s tavaly az igazgatóság 69 dolgozója 552 órát dolgozott a szövetkezetben. Ezenkívül két hétre tehergépkocsijukat sofőrrel együtt az efsz rendelkezésére bocsátották. Hrdina' elvtárs mindezek ellenére utasította a járási állatorvosi igazgatóság igazgatóhelyettesét arra, hogy gondoskodjék a paprika és a paradicsom megfizetéséről, ami meg is történt. Továbbá figyelmeztette a járási igazgatókat arra, hogy a jövőben hasonló esetek ne ismétlődjenek meg. Kérdés, helyes e a baráti kapcsolatokat így ,,el- anyagiasítani“? A Nagykürtösi Gép- és Traktorállomás Ondrej Gálik igazgató arról értesít bennünket, hogy a cikkben említett 42 liter bort átvételéről szóló nyugtán a rövidítés (TSJ nem gép- és traktorállomást jelent, hanem (mint azt megállapították, s a szövetkezet vezetősége igazolta is), az efsz műszaki szolgáltatásának rövidítése. Igazán sajnáljuk, hogy ezt velünk a szövetkezetben nem közölték a nyugták átnézésekor, holott a rövidítéseket tőlük kérdeztük meg. Itt jegyezzük meg azt is, hogy a nyugták túlnyomó többsége csupán kis, kézzel írt cetlicske, ami bizony könnyen vezethet félreértésre, s nehezíti az ellenőrzést. Minden levélre természetesen nem térhettünk ki. Ogy véljük, az idézett levelekből is kiderül, milyen érzékeny pontja napjainknak a korrupció, s az, hogy bírálat nélkül nem léphetünk előbbre, nem számolhatjuk fel ezt a rendkívül káros jelenséget. Furcsának találjuk, hogy cikkünk megjelenése után senki sem tárgyalt Zolczer Lukács elvtárssal, a szövetkezet ellenőrével, hanem az efsz elnökét és más vezető dolgozóit keresték fel. Nem jelenti ez az ellenőrzés lebecsülését? Hogy adott esetben kinek, vagy kiknek mennyire van igaza, azt nem nekünk kell eldöntenünk. Meggyőződésünk, hogy az illetékesek mindent meg is tesznek a teljes igazság kiderítésére, s foganatuk lesz azoknak az intézkedéseknek, melyekről értesítettek bennünket, meg a továbbiaknak, m&lyek az ellenőrzés tökéletesítését, a korrupció elleni harc hatékonyságának növelését tűzik ki célul. Kritikai írásunkkal ehhez kívántunk hozzájárulni, mégpedig nemcsak a nagykürtösi járásban, ĽUBOŠ KRÍŽ, a Pravda és FÜLÖP IMRE, az Oj Szó szerkesztője ti] szó 1980 X.