Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-03 / 234. szám, péntek

A helyi szervezetek és e lakosság összefogásával TERVEIKET JAVARÉSZT MEGVALÓSÍTOTTAK Járásunk északkeleti csücs­kében, lanikás dombok ölén hú­zódik meg a mintegy 4200 la­kost számláló Perbete (Pribe­ta). A ma feladatait megértő, szorgoskezű emberek lakják, ajkik mindennapi becsületes munkával, alkotó módon járul­nak hozzá társadalmi felada­taink sikeres teljesíléséhez. Négy esztendő telt el azóta, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozataival, valamint e 6. ötéves tervidőszak irányelvei­vel összhangban, a község la­kosaival közösen megfogalmaz­tuk teendőinket a helyi szük­ségleteknek, igényeknek és le­formákat kell keresnünk a hnb irányító munkájában, valamint a (képviselők tevékenységében is. Képviselőink a feladatok fo­lyamatos teljesítése érdekében konkrét leiadatokat kaptak. A belyi nemzeti bizottság tanácsa fes a Nemzeti Front helyi bi­zottsága által kidolgozott poli­tikai-szervezési terv alapján, az egyes választókerületekből biztosították a társadalmi mun­kát vállalók szükséges számát, valamint a munkához szüksé­ges eszközöket. Cselekvő segít­séget nyújtottak és nyújtanak a Nemzeti Front helyi szerve­Ai új szolgáltatóház hetőségeknek megfelelően. Ezek a feladatok a Nemzeti Front választási programjában jutottak kifejezésre. Igényesek voltak, de nem teljesíthetetle­nek. Következetes közösségi munkával elsősorban arra tö­rekedtünk, hogy lakosaink tu­datosítsák és vállalják őket. Mindenekelőtt azt akartuk el­érni, hogy a választási prog­ram a község valamennyi la­kosának és a községben műkö­dő minden szervezetnek közös programjává váljon, amelynek teljesítése az egész közösség javát szolgálja. Különös figyelmet fordítot­tunk azokra az építkezésekre, melyeket a Z-aikció beruházá­sos részében valósítottunk meg. Tudatában voltunk annak, ha eredményes munkát aka­runk végezni, akkor új mun'ka­zetei és az efsz tagsága is. Még ikorai lenne ugyan meg­vonni az értékelt időszak ered­ményeinek végső mérlegét, de nagyjából már most számot ad­hatunk arról, hogy mit- sikerült elérnünk és mit nem. A célul kitűzött feladatok egyike az óvodáskorú gyerme­kek megfelelő, egészséges kör­nyezetben való elhelyezése volt. Ennek érdekében önse­géllyel felépítettünk egy 60 gyermek befogadására alkal­mas új óvodát, melyet a közel­múltban adtunk át használatra. Ez évben, a nyár folyamán, a helyi üzemek és a szülők segít­ségével alaposán korszerűsítet­tük a régi óvoda épületét, amelyben — ideiglenesen — további 3 osztályt tudunk el­helyezni. Az óvodai gondokat véglegesen a helyi földműves­szövetkezettel együttműködve fogjuk megoldani, egy további négyosztályos óvoda felépíté­sével. Az építkezési munkálato­kat még az idén elkezdjük. Továbbá a Z-akció beruházá­si részében, társadalmi össze­fogással, 1977-ben felépítettük a tűzvédelmi célt szolgáló víz­tárolót, 1978-ban befejeztük a szolgáltatási ház építését, amelyben korszerű otthont kaptak a helyi szolgáltatóüze­mek. Lakosságunk megértésé­vel és messzemenő segítségé­vel az 1979—1980-as években felépítettünk két ravatalozót. A közelmúltban került át­adásra az új egészségügyi köz­pont, amelyben a korszerű or­vosi rendelők mellett helyet kapott a gyógyszertár, vala­mint az infúziós oldatokat gyártó üzemrészleg is. A hnb kétemeletes székháza közsé­günk központjában 1978-ban készült el. Az elmúlt időszakban nagy gondot fordítottunk a helyi kulturális intézmények rendbe­hozására, korszerűsítésére, a kulturális-népművelői munka állandó fejlesztésére, magán- és szövetkezeti lakások építésére, a helyi utak és az új utcák torbantartására. Átépítettük és korszerűsítet­tük a mozi épületét, új otthont kapott a könyvtár, jelentősen növeltük a művelődési otthon anyagi és személyi ellátottsá­gát. Biztosítottuk a kulturális tevékenységhez szükséges anyagi eszközöket. A szövetke­zeti lakásépítési program kere­tében négy lakásegység épült fel 24 család részére. A lehetőségeknek megfele­lően igyekeztünk a családi há­ziak építéséhez biztosítani a szükséges telkeket. Sajnos a hnb igyekezete gyakran nehéz­ségekbe,, ütközött, mivel az ez­zel kapcsolatos jogi kérdések rendezése az eseteik többségé­ber. igen körülményes és hosz­szadalmas. Ez év első felében befejező­dött az új út és járdák építése a Virág utcában. Tovább foly­tatjuk a Szövetkezeti utca és a Fő utca csatornázását. Össze­gezve: terveink nagy részét mindannyiunk javára és örö­mére valóra váltottuk. PAPP BENŐ a perbetei Hnb elnöke Kommentáljuk A LEGDRÁGÁBBAT ADJÁK Mindig rossz érzés fog el, ha sérüléssel járó közlekedési . balesetet Iátok, ha szirénázó mentőautó száguld el mel­lettem. Lesz-e kéznél megfelelő mennyiségű vér, s ha nem, időben be tudják-e szerezni. Szlovákiában ugyanis minden korházi ágyra évente 4—5, ezer lakosra pedig 50—80 véradás szükséges. A ver tehát életet jelentő folyadék, amelyet vegyi úton előállítani még nem tndnak. Hazánkban húsz évvel ezelőtt indult el a térítésmentes véradási mozgalom. Nagy meggyőző, ismeretterjesztő mun­ka szükséges, amíg a véradás terén járatlan ipari és me­zőgazdasági munkás rászánja magát arra, hogy vért aján­dékozzon. Ezt bizonyítja az is, hogy 1961-ben Szlovákiá­ban csak 707 térítésmentes véradó volt. Az évek múlása azonban változást hozott: 1975-ben számuk már 84198-ra, tavaly pedig 120184-re növekedett. Egyidejűleg a véradá­sok 92,3 százaléka térítésmentes volt. Az idei félév eredményei arra engednek következtetni, hogy a Csehszlovák Vöröskereszt tagjai, az egészségügyi dolgozók segítségével, az év végéig megközelíthetik kitű­zött céljukat: minden véradás térítésmentes legyen. Ugyan­is a szóbanforgó időben, a véradások 94,1 százaléka volt térítésmentes. Ez az arányszám nagyobb is lehetne, ha a vértranszfúziós állomások még rugalmasabban dolgoz­nának, ha a véradásra nem kellene a kerületi székhelyre utazni. El kell gondokozni azon, hogy gazdaságos-e az érsekújvári járásból Szlovákia fővárosába utazni véradás­ra. A mai korszerű technika, berendezések alkalmazású­val, no meg egy kis jóakarattal, minden bizonnyal talál­ható jobb megoldás is. Az önkéntes véradók az elmúlt két évtizedben bebizo­nyították, hogy feladatuk magaslatán állnak, elismerést és megbecsülést érdemelnek. Több mint negyvenszeri vér­adásért 44-en kapták meg a Jánsky emlékérem arany-, mintegy ezren az ezüst- és 10 003-an a bronzfokozatát. Szlovákia két olyan emberrel is dicsekedhet, akik már több mint száz térítésmentes véradást tudhatnak maguk mögött. Az említett példák követésre méltók. A jövőben jó, lenne ha mindenki, akinek ezt egészségi állapota meg­engedi, az önkéntes, illetve térítésmentes véradók tábo­rába lépne. A tömegszervezeteknek, a szocialista munka­brigádoknak az eddiginél célravezetőbb propagandát kel) kifejteniük, hogy tagjaikból minél többen az önkéntes véradás sorába lépjenek. Hiszen sohasem tudhatják, me­lyikünk mikor szorul a másik ember segítségére. A térítésmentes véradás jubileumi évében az állami egészségügyi felügyelőség Szlovákiában 132 410 véradást tűzött ki feladatul — ebből 126 510-et térítésmentesen — vagyis kétezerre] többet, mint az előző évben. E feladat teljesítésére, sőt túlteljesítésére megvannak a lehetőségek. Néhány járásban ugyanis jelentősek a tartalékok. Ez vo­natkozik például a Stará Lubovfia-i, a nagykürtöst (Vel'ky Krtiä), a svidníky járásra. Tény, hogy nem minden járás­ban van transzfúziós állomás, de jó szervező munkával így is el lehetne érni, hogy a térítésmentes véradás tervét 5—6 ezerrel túlteljesítsék, s így az év végén a vöröske­reszt tagjai, pártfogói és a véradók tábora elmondhatná, hogy a VI. kongresszusuk célkitűzéseit, amelyek a CSKP XV. kongresszusa határozatából indultak ki — elérték. Ez volna a legszebb ajándék hazánk felszabadulásának 35., a térítésmentes véradás 20. évfordulójára. NÉMETH JÄNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Balesetelhárítás - közérdek Mozgás,sport — egészség Az utóbbi években a betegség és a baleset okozta munka­képtelenség hányada a mezőgazdaságban jóval magasabb volt, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. A Nagylégi (Lehnice) Egységes Földművesszövetkezetben viszont, az elemzések ta­pasztalatai szerint, az utóbbi két-három évben erősen csökkent az ilyen okból munkaképtelenekké vált dolgozók száma. Ez a fokozott óvintézkedéseknek, a rendszeresebb oktatásnak, vala­mint a szabályok és munkabiztonsági intézkedések megtartá­sa következetesebb ellenőrzésének köszönhető. Szelle Lajos, a szövetkezet munkabiztonsági technikusa el­mondta, hogy a balesetek meg­előzésére nagy gondot fordíta­nak. A termelés minden ágaza­tában igyekeznek biztosítani a szükséges védőfelszerelést és ruhákat. Ugyanakkor a törvény szigorával járnak el az olyan dolgozókkal szemben, akik a veszélyeztetett munkahelyeken gondatlanságból nem 'használ­ják a különböző védőruhákat, vagy pedig nem tartják meg a vonatkozó munkabiztonsági elő­írásokat. Ezzel kapcsolatos ma­gyarázkodást a vezetőség nem ismer el, hiszen a tagság éven­te kétszer munkavédelmi okta­táson vesz részt, az új tagok számára pedig kötelező a be­lépő munkavédelmi oktatás. A tagok és a vezető dolgozók két évenként vizsgát kötelesek ten­ni a munka- és balesetvédelmi előírásokból. Mindennek hatá­sára a balesetveszélyes helye­ken rendszeressé vált a szemé­lyi védőeszközök használata, s ezáltal kiküszöbölték a kisebb sérüléseket is. Persze ez nem jelenti azt, hogy ebben a szö­vetkezetben nem történik bal­eset. Csupán arról van sző, hogy az utóbbi három évben a balesetek száma és az ebből származó táppénzkiadások a fe­lére csökkentek. Jgy ma már a baleset okozta munkaképtele­nek száma a járási átlag alatt van. A legfrissebb kimutatások Bechyné város lakossága a városfejlesztési akció keretében tűzoltó múzeumot épített. A múzeum a maaa nemében Európa első ilyen létesítménye * (j. Vrabec felvétele — GSTKJ szerint az idén tovább csökkent a balesetek százalékaránya. A munkabiztonsági technikus azt is elmondta, hogy körülte­kintő figyelmet fordítanak a tagság egészségi állapotára. Évente valamennyi dolgozót kötelező orvosi vizsgálatra kül­dik és egészségi .állapotuknak megfelelően osztják be őket munkára. Különleges kivizsgá­lásban részesülnek az állatte­nyésztésben és a kertészetben alkalmazottak, főleg a vegysze­rekkel dolgozók. Ennek, vala­mint a balesetmegelőző rend­szabályoknak köszönhetően a vegyszerezésben egyszer sem fordult elő mérgezés és az ál­latgondozók körében minimum­ra csökkent az állatok általi veszélyeztetettség. Rövidesen újabb munkabiz­tonsági oktatásra kerül sor és tovább bővítik a személyi vé­dőeszközöket. Acélbetétes mun­kacipők vásárlását tervezik, be­szerzésük azonban nehézségek­be ütközik. Ugyancsak hiányol­ják, hogy nincs lehetőség ma­gyar nyelvű munkabiztonsági előírások beszerzésére. A meg­levő szlovák nyelvű utasításo­kat, felvilágosításokat a tagok legtöbb esetben nem is értik, hiszen tagságuk 97 százaléka magyar nemzetiségű. Az elmondottakból kitűnik, hogy az üzemi balesetek szá­mának csökkentése érdekében a nagylégi szövetkezetben leg­alább olyan figyelemmel kísé­rik a balesetelhárítási problé­mákat, mint amilyen gondot fordítanak a munkatermelé­kenység fokozására, a jövedel­mezőbb gazdálkodásra. S ez nemcsak a szövetkezeti tagok, a vezetők, hanem társadalmunk érdeke is — a szó szoros értel­mében közérdek. KRASCSENICS GÉZA A vérkeringés központja a szív. Működése függ az izom erejétől, amely összehúzza, és a billentyűktől, amelyek a szív üregeit egymástól elválasztják. A vér mindazokat az anyago­kat tartalmazza, amelyekből a test építi önmagát, a fölösle­ges melléktermékeket pedig el­szállítja, hogy azok kiürüljenek a vesén, a tüdőn, a beleken és a bőrön keresztül. Figyelmet érdemel a vérkeringés és a légzés közötti összefüggés. A vér tüdőben oxigént vesz föl, amit a balkamrán keresztül az egész testbe szállít. Itt lerakja az éltető oxigén tartalmát, széndioxidot vesz fel, és azt az ereken keresztül a jobb szív­kamrához vezeti. A szívizom éppúgy, mint a test egyéb iz­mai, a tétlenségtől gyengül, funkciója romlik. Az aktív testmozgás ellenkezően hat a szívre. A legtöbb ember tüdejé­nek csak egy részével lélegzik, pihenő állapotban hozzávetőleg ötödrészével. Mozgás közben több oxigénre van szükség. A szív gyorsabban és keményeb­ben dobban, az izmok véredé­nyei kitágulnak, a hasizmok összehúzódnak. A szervezet al­kalmazkodik az izommunka nö­vekedéséhez. Mozgásban az el­használt oxigén mintegy húsz­szorosa a nyugalmi állapot szükségletéhez képest. A meg-' felelő testgyakorlat erősíti a szervezetet. Fokozza a légzést, „szellőzteti" a tüdőt, fokozza az étvágyat. Mozgás után az ember frissebben gondolkodik, mert a mozgás az agyba is friss vért szállít. A rendszeres testmozgás rugalmassá, erőssé formálja a testet, és serkenti a belek munkáját is. A legtöbb ember elismeri, hogy a testgyakorlás egészsé­ges, mégis kevesen vannak, akik naponta rendszeresen tor­náznak. Persze, a tornát is ész-* szerűen kell végezni. Ha fá­radt az ember, vagy elfogyott a lélegzete, pihennie kell. Hogy ki mennyi testgyakorlatot végezzen, az egyéni állapotá­tól függ. A szervezet egészség­ben tartásához napi 30 perc intenzív testmozgásra van szükség, ha az kevésbé inten­zív, akkor 45—60 percre. A mozgás és a sportolás lényegé­ben egy célt szolgál, az utóbbi azonban hatásosabb az egész­ség védelmében. Azok a spor­tok a legjobbak, amelyeknél a cselekvés szüntelen és éber fi­gyelemre van szükség. A ki­kapcsolódás és a pihenés így teljes. A mozgás alapja a gyaloglás, a futás azonban jobb. Nemcsak kielégítheti az ember mozgási igényét, hanem szellemileg is felold. Az úszás a legnépsze­rűbb és az egyik legjobb, leg­célravezetőbb. Minden izimot foglalkoztat. Karnak, lábnak, törzsnek egyformán használ és egészséges. A víz összeszorítja a mellkast és a kilégzés így erőteljesebb a szokottnál. Az úszás elősegíti a vér vissza­áramlását a végtagokból a szív­be, és ezzel könnyíti a szív munkáját. Elmondott fiziológiai hatásain kívül edzl a szerveze­tet, ellenállóbbá teszi a hideg­gel és a külső behatásokkal, infekciókkal szemben, és külö­nösen jól hat az idegrendszer­re. A hideg víz sem ártalmas, mert az úszás felmelegíti a szervezetet. A téli sportok közül a leg­megfelelőbbek közé sorolható a síelés, a korcsolyázás, de a ródlizás is. Mindenki nemének, korának, kedvtelésének megfe­lelő sportot válasszon és állít­sa azt egészsége megóvásának szolgálatába. Dr. MILADA KARASOVÁ, CSc. 1980. X. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom