Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-27 / 254. szám, hétfő

EREDMÉNYEK VÉLEMÉNYEK TAPASZTALATOK Beszédes bizonyítékok Még élénken emlékezetünk­ben élnek az 1980. évi orszá­gos spartakiád káprázatos stra­hovi napjai, amelyek semmi kétséget sem hagytak afelöl, hogy ifjúságunk tehetséges és rendkívüli módon érdeklődik a testnevelés, a sport iránt, ön­magáért beszél az a tény, hogy tizenöt ilye« igényes bemuta­tószámot elsajátítani és párat­lan módon bemutatni magas szintű sportteljesítmény a ja­vából. A spartakiád jelentős tanul­sággal szolgált: nálunk a mun­kaképes egyéneknek szinte mindegyike érzi, hogy saját Jól felfogott érdekében szüksé­ge van a testnevelésre, moz­gásra, sportra. Ez elsősorban az ülé foglalkozást űző egyé­nekre vonatkozik, de így van azoknál a tevékenységeknél is, amelyek állandóan ugyanúgy ismétlődő mozgást igényelnek. Rendszeres testnevelés, sport nélkül a modern élet szinte el sem képzelhető. Ez hozza ma­gával azt az egészein természe­tes érdeklődést, amely az üdü­lés jellegű és alapfokú testne­velés iránt országos méretek­ben megnyilvánul, s a figye­lemből legtöbb a turisztikának jut. A hétvégek és hazánk pá­ratlanul szép tájai erre kitűnő lehetőséget adnak. A CSSZTSZ minden igyekezete oda irányult, hogy az említett esetekben a sport és mozgás­tevékenység minden faja rend­szeres legyen. Ezért jutott és jut különös figyelem a szerve­zett alapfokú és üdülés jelle­gű testnevelési tevékenységnek. Ez nagy népszerűségre tett szert városainkban és vidéken is. Változatos lehetőségeinek köszönhető, hogy Szlovákiában az ilyen jellegű testnevelési egyesületek száma több mint 1100. Ezeken belül nem ritka­1980. X. 27. AZ ÉRTÉKELÉS VÁRAT MAGÁRA A CSKP XV. kongresszu­sának határozataiban az él­sportra vonatkozólag a kö­vetkezőket olvashattuk: „Az élsportnak nagy figyelmet szentelünk és arra sokat ál­dozunk. Az egyes kiváló tel­jesítményeknek nagyon őrü­lünk és megkapják a meg­felelő magas társadalmi el­ismerést. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy néhány sportágban szemmel látható topogás mu­tatkozik, sőt egyes helye­ken krízis. Olyan helyezé­sekről maradunk le, ame­lyeket hagyományosan a mi sportolóink szoktak meg­szerezni. Ezeket a tényeket értékelni kell és olyan ha­tározatokat hozni, hogy az eredmények ezentúl jobban megfeleljenek a lehetősé­geknek, amelyeket társadal­munk biztosít a sportolók­nak. Arról a területről van szó, amely nagyon érzékeny módon érinti polgáraink büszkeség-érzetét és jelen­tős mértékben érezteti ha­tását a szocialista hazafi- ságra való nevelésben.“ A XXII. Nyári Olimpiai Já­tékok után Ľubomír Štrou­gal szövetségi miniszterel­nök nem véletlenül jegyezte meg a következőket: „Test­nevelésünk és sportunk gaz­dag hagyománnyal rendel­kezik, amelyet még jelentő­sebbé tesz társadalmunk anyagi és kulturális színvo­nala, annak sokrétű fej­lettsége és dinamikus fejlő­dése. Ezzel arányosnak kell lenniük a kitűzött céloknak is. Kertelés nélkül kijelen­tem, hogy ezeknek a célok­nak igényeseknek kell len­niük.“ Sportolóink olimpiai sze­replésének értékelése még végső megfogalmazásra vár, de az előbb említettekeí az illetékeseknek jó lesz meg­szívlelniük. (Oj Szó) ság, hogy már 2—3 éves gyer­mekeik elkezdik a rendszeres edzést. A torna alapjait már iskolaköteles kora előtt elsajá­títják a 3—6 évesek. Ami a 7—11, továbbá a 12—14 évesek testnevelését illeti, a feltételek leginkább az iskolai tornater­mekben kínálkoznak* ahol a szakirányításnak nem szabad hiányoznia. Ilyen körülmények között kellene mutatkozniuk a mozgáskultúra legrátermettebb jelöltjeinek, akik azután a testnevelési egyesületekben folytatják a még magasabb szintű testnevelést. Az alapfo­kú és üdülésjeliegű testneve­lésnek a kedvezőtlenebb év­szakokban kapacitás gondjai vannak, s egyedül a tornater­mekkel rendelkező iskolák nyújthatnak igazi segítséget, mint ahogy ennek tanúi lehet­tünk a gyermekek spartakiád* bemutatóinál. Az alapfokú testnevelés ma zömmel a nőik ügye. Őket kü­lönösen a mozgásra való ne­velés, a dzsesszgimnasztika hó­dította meg, legjobban szeretik a zenei kíséretű tornát. Nem megy ritkaságszámba az erőn­léti torna, meg más üdülésjel­iegű tevékenység sem. Az ilyenfajta igyekezetek jel­legzetes példáit láthatjuk a bratislavai nagyobb testnevelési egyesületekben, amelyek alap­fokó szakosztályai már hagyo­mánnyal rendelkeznek, szak­avatott oktatók állnak rendel­kezésre, s különösen az isko­lákkal való hatásos együttmű­ködésnek köszönve kedvezőek a testedzés helységlehetőségei is. Elsősorban a TJ Vinohrady BSP, a Slovan, a Rapid és az Inter jár elől ilyen téren. Ai Inter testnevelési egye­sületének alapfokú testnevelési szakosztálya mintaszerűen tett eleget vállalt kötelezettségé­nek a spartakiáddal kapcsolat­ban, s az külön dicséretére válik, hogy a nyári szünidőben sem szünetel ilyen irányú tevé­kenysége, sőt az hagyományo­san működik. A Vajnory-útl tornateremben Kotlebová és Uhlíŕová irányításával még jú­liusban és augusztusban is gya­korolták a zenei kíséretű tor­nát. Kisebb csoport viszont az atlétika különböző számaiban tökéletesítette képességeit a stadion lehetőségeit kihasznál­va. Azt azonban meg kell je­gyeznünk, hogy a rátermettségl verseny feladatainak teljesítése terén még koránt sincs minden lehetőség kihasználva. A tu­risztikai szakosztály évente át­lagosan 50 akciót rendez, s ezek nem korlátozódnak csu­pán a Kis-Kárpátok térségére, hanem felölelik szinte hazánk egész területét. Az Interben az eddiginél jelentősebb mér­tékben fel akarják használni a téli lehetőségeket az úszások­tatás további kibővítésére. Az érdeklődés ugrásszerűen nő, s a lehetőséggel, a torna­termek biztosítása nem min­dig tud lépést tartani. A leg­nagyobb sikerek egyikét a nők erőnléti tornája mondhatja ma­gáénak, amelyet az Inter leg­aktívabb oktatójaként kiérté­kelt H. Uhlíŕová irányít. Egyre nagyobb a KG-JÖGA szakosz­tály tevékenysége is, amelyet MUDr. J. Motajová CSc és Ing. Vaňková vezet. Az egyesület mintegy 30 szakosztályában három olyan férfi-csoport is működik, amelyek hobbija az erőnléti torna. Az egyesületnek 100 képzett oktatója van, s kö­zülük 70 rendszeresen vállal részt a sokoldalú sporttevé­kenység irányításából, vezeté­séből a Dolné Hony település­től Dúbravkáig. Minden lakó­telepen igyekeznek lehetőséget biztosítani, mert így el lehet érni, hogy akikben megvan a sportolási kedv és . mozgás­igény, hetente legalább 1—2 órát szakirányítással szentel­hetnek a testnevelésnek. Ez a munka sokrétű, hiszen a szaiko sztál ynak sok tagja van, s az eddigi négy állami kitüntetéshez a legutóbbi spar« takiádszereplések következté­ben további hat járult. Még­sem az a célunk, hogy csak ennek az egyesületnek az ér­demeit emeljük ki, hiszen Szlo­vákiában egyebütt is működnek sikeres alapozó és üdülésjelle- gű testnevelési szakosztályok. Néhány példa: Spišská Nová Ves, ahol már szeptember 3-án megkezdték az új gyakorló idényre való felkészülést a diáklányok, a felnőtt nők és férfiak, s ezzel párhuzamosan kezdetüket vették az úszóver­senyek, továbbá az atlétikai rendezvények, s dicséretes mó­don nyilvánul meg a jelentős érdeklődés a rátermettség! verseny egyes számainak telje­sítése iránt. A Magas-Tátrában megmászták a Slavkovy csú­csot és rendszeres honismereti kirándulásokat, túrákat szer­veznek a festői en szép vidé­kekre. Az alapozó testnevelés to­vábbi sikeres szakosztályait megtalálhatjuk a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda), a Lip­tovský Mikuláš i, a trnavai, s még más járásban is. A Loko­motíva KoSice és a Trenčianská Teplá-i egyesület sokoldalú te­vékenysége is méltán lehet pél­da a többiek előtt. A sokrétű tevékenység minden részlete azért nem ismeretes, mert a szakoktatók, az edzők szerény­sége nem válik hivalkodássá. Egyet mindenképpen megálla­píthatunk: az alapfokú és üdü- lésjellegű testnevelés az 1980. évi országos spartakiád hatal­mas és impozáns-méretű ese­ményeinek hatására egyre in­kább teret hódít, elnyeri a testnevelési egyesületek tiszt­ségviselőinek támogatását, de Ugyanezt mondhatjuk el a nemzeti bizottságok és az is­kolák szintjén és területén is. A közvélemény nemcsak tudo­másul vette az említett szak­osztályok létezését, hanem azok sikerét előmozdítani igyekszik, ám a legtöbbet ak­kor tehetünk sikerük érdeké­ben, ha még többen bekapcso­lódunk ebbe a szinte eléggé fel nem becsülhető tevékeny­ségbe. így segíthetünk a tömegek sportját tömegsporttá tenni és a magunk területén megvalósí­tani a CSKP XV. kongresszusa határoztainak ránk vonatkozó riA<?7iP t ZDENÉK JANOUŠEK, az országos spartakiádtörzs tagja, a CSSZTSZ SZKB dol­gozója R. Svoboda ujjong: Rudwaleit hálójába juttatta a labdát az 1980. évi nyári olimpia labdarúgótornájának döntőjében. Ezzel lett a csehszlovák labdarúgó-válogatott olimpiai aranyérmes l ČSTK-felv.) Méreteiben és kivitelezésében is lenyűgöző ez a kép az országos spartakiád strahovi bemutatójáról f ČSTK-felv.) TÖMEGSPORT-ÉLSPORT A CSKP XV. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűz­ték ki a CSSZTSZ elé, hogy elsőrendű gondja a tömeges testnevelés fejlesztése legyen, de emellett a sportágak telje- sítményszintjét is segítsen emelni. Ezzel szorosan össze­függ a sporttehetségű fiatal­sággal való bánásmód, annak sokoldalú fejlődését kell bizto­sítanunk, hiszen soraikból ke­rülnek ki az országos színek következő képviselői. Hazánkban minden sporttör­ténés jellemzőjének annak az erőfeszítésnek kell lennie, amely a tevékenységet hatéko­nyabbá teszi. Mi tagadás ben­ne, eddig inkább a mennyiségi tényezők játszottak fontos sze­repet, de már a közeljövőben a szintemelkedés lesz elsőrendű célunk. Nem csupán az a fel­adat, hogy minél több helyen és több alapfokú testnevelési szakosztályt alakítsanak, ha­nem azok teljesítményének eredményezőinek kell lennie. Az edzésfolyamat, a szervezés, a beruházások, a fejlesztés egy­aránt követelményként lépnek elő. Nagyon sok függött és függ attól, milyen lesz a test- nevelési történések irányításá­nak szintje, csak így mutatkoz­hatnak a gyakorlati eredmé­nyek. Természetes dolog, üogy el­sősorban a tények beszélnek. Az alapfokú testnevelés bázisa 35 százalékkal emelkedett, a turisztikában az emelkedés ará­nya 84 százalék. A szakosztá­lyoknál a növekedés aránya 139, a turisztikában 153 száza­lék. Gondoskodás történt arról, hogy a testnevelési egyesüle­tek, á járási és helyi sportbi­zottságok megfelelő anyagi se gítséggel járuljanak hozzá az említett folyamatok sikeréhez. Különös figyelmet fordítunk a turisztikára. Szakosztályainak eddigi számát 9,1 százalékkal kívánjuk emelni, s így lehetővé tenni, hogy még a legkisebb testnevelési egyesületek és vál­lalatok, üzemek is rendelkez­zenek önálló turisztikai szak­osztállyal. Az országos spartakiádet kö­vető időben minden erőnket latba vetjük, hogy a legszéle­sebb tömegeket megnyerjük és megtartsuk az állandó és rend­szeres testnevelés számára. Az egész világ felfigyelt arra, amit az idei országos spartakiád so­rán elértünk, azt megcsodálták és nagyon sok helyen szeret­nének valami hasonlót rendez­ni, bár tudatosítják, hogy a spartakiád ilyen mikéntje sa­játosan a mienk, s jó tudnunk, hogy ezt a hatalmas tömeg­sport-rendezvényt hazánk ap- raja-nagyja valóban a maga ügyének tekintette. Úgyszólván minden család kivette a maga módján részét az országos spartakiádból. Feltett szándékunk, hogy mindenfelé és évente megren­dezzük az úgynevezett „Test- nevelési napokat“, illetve a sport és a turisztika napjait, mégpedig télen csakúgy, mint nyáron, a helyzet adta lehető­ségeknek megfelelően. A „Fuss az egészségedért“ akció már országos rendez­vénnyé vált, ugyancsak min­denfelé ismertek a különböző testnevelési akadémiák, verse­nyek, olyan turisztikai rendez­vények, amelyek megmozgat­ják a lakosság lehető legna­gyobb rétegeit. Sorra kerülnek úgynevezett spartakiád utáni versenyek is, különböző szak­lapok és szervezetek védnöksé­gével. Ami az élsportot és a telje­sítménysportot illeti, a felsőbb érdekeknek megfelelően anya­gi támogatásban részesül. Ahol pedig nem látszik biztosított­nak a különösebb eredmény, föl­tétlenül szükséges minden esz­közzel folyamatossá tenni a tömegsport és az érdeklődés megnyilvánulása szerinti spor­tok fejlődését, azt életképessé, rendszeressé tenni. Amennyi­ben valahol valamilyen ok miatt megszüntetné működé­sét valamilyen sportegyesület, vagy szakosztály, új, az elő­zőnek megfelelő egyesületet, vagy szakosztályt kell létre­hozni Az edzők «a “szakoktatók fo­lyamatos és alapos kiképzése, továbbra is fontos feladat. Míg eddig jobbára az volt az általános kívánság, hogy mint­egy 21 sportolóra jusson egy edző, ezentúl az egyes sport­ágak kívánalmainak megfele­lően, differenciáltan kell eljár­nunk. Az egyéni sportokban az volna a kívánatos, ha egy ed­zőnek csak 8—10 sportolóval kellene foglalkoznia, míg a kol­lektív sportokban mintegy 16 tagú csapat lenne az edző gondjaira bízva. Mindezt az él­sportra vonatkoztatva említet­tük. A teljesítménysportban azt szeretnénk elérni, hogy a tel­jesítmény-osztályokba so r o1ha- tó, vagyis elsőrendű sportolók száma elérné az 51 000-et. Ha el akarjuk érni, s ez ki­tűzött célunk, hogy a testneve­lési folyamat hatékony legyen, ezt a tevékenységet a sport- egyesületek folyamatos köte­lességévé kell tennünk. Ezért támogatjuk minden erőnkkel az edzők munkájának társadalmi jelentőségét, de ugyanezt dom­borítjuk ki az oktatók és a játékvezetők esetében is. Mun­kájukhoz megfelelő feltételeket kell biztosítanunk, jobb minő­ségűvé kell tennünk iskolázá­suk és továbbképzésük formáit, s azok tartalmát, határozottan kell küzdemünk az edzők ru- tinszeretete, kényelmességre való hajlamossága, egyszóval középszerűsége ellen. A továbbiakban lényegesen kevesebb lesz az olyan jutta­tás, amelyben eddig a felnőt­tek teljesítménysportja része­sült, mert elsősorban ott van szükség a segítségre, ahol na­gyobbak a sportbeli növekedés, fejlődés lehetőségei. Az egyes sportszövetségek ezentúl még nagyobb figyelmet szentelnek majd a kiválasztott sportegyesületeknek, különö­sen módszertani téren, előírják és ellenőrzik az edzésfolyama­tot, mégpedig egy esztendőre előre. MIROSLAV CERVENKA, CSSZTSZ SZKB alelnöke Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom