Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-27 / 254. szám, hétfő
EREDMÉNYEK VÉLEMÉNYEK TAPASZTALATOK Beszédes bizonyítékok Még élénken emlékezetünkben élnek az 1980. évi országos spartakiád káprázatos strahovi napjai, amelyek semmi kétséget sem hagytak afelöl, hogy ifjúságunk tehetséges és rendkívüli módon érdeklődik a testnevelés, a sport iránt, önmagáért beszél az a tény, hogy tizenöt ilye« igényes bemutatószámot elsajátítani és páratlan módon bemutatni magas szintű sportteljesítmény a javából. A spartakiád jelentős tanulsággal szolgált: nálunk a munkaképes egyéneknek szinte mindegyike érzi, hogy saját Jól felfogott érdekében szüksége van a testnevelésre, mozgásra, sportra. Ez elsősorban az ülé foglalkozást űző egyénekre vonatkozik, de így van azoknál a tevékenységeknél is, amelyek állandóan ugyanúgy ismétlődő mozgást igényelnek. Rendszeres testnevelés, sport nélkül a modern élet szinte el sem képzelhető. Ez hozza magával azt az egészein természetes érdeklődést, amely az üdülés jellegű és alapfokú testnevelés iránt országos méretekben megnyilvánul, s a figyelemből legtöbb a turisztikának jut. A hétvégek és hazánk páratlanul szép tájai erre kitűnő lehetőséget adnak. A CSSZTSZ minden igyekezete oda irányult, hogy az említett esetekben a sport és mozgástevékenység minden faja rendszeres legyen. Ezért jutott és jut különös figyelem a szervezett alapfokú és üdülés jellegű testnevelési tevékenységnek. Ez nagy népszerűségre tett szert városainkban és vidéken is. Változatos lehetőségeinek köszönhető, hogy Szlovákiában az ilyen jellegű testnevelési egyesületek száma több mint 1100. Ezeken belül nem ritka1980. X. 27. AZ ÉRTÉKELÉS VÁRAT MAGÁRA A CSKP XV. kongresszusának határozataiban az élsportra vonatkozólag a következőket olvashattuk: „Az élsportnak nagy figyelmet szentelünk és arra sokat áldozunk. Az egyes kiváló teljesítményeknek nagyon őrülünk és megkapják a megfelelő magas társadalmi elismerést. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy néhány sportágban szemmel látható topogás mutatkozik, sőt egyes helyeken krízis. Olyan helyezésekről maradunk le, amelyeket hagyományosan a mi sportolóink szoktak megszerezni. Ezeket a tényeket értékelni kell és olyan határozatokat hozni, hogy az eredmények ezentúl jobban megfeleljenek a lehetőségeknek, amelyeket társadalmunk biztosít a sportolóknak. Arról a területről van szó, amely nagyon érzékeny módon érinti polgáraink büszkeség-érzetét és jelentős mértékben érezteti hatását a szocialista hazafi- ságra való nevelésben.“ A XXII. Nyári Olimpiai Játékok után Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök nem véletlenül jegyezte meg a következőket: „Testnevelésünk és sportunk gazdag hagyománnyal rendelkezik, amelyet még jelentősebbé tesz társadalmunk anyagi és kulturális színvonala, annak sokrétű fejlettsége és dinamikus fejlődése. Ezzel arányosnak kell lenniük a kitűzött céloknak is. Kertelés nélkül kijelentem, hogy ezeknek a céloknak igényeseknek kell lenniük.“ Sportolóink olimpiai szereplésének értékelése még végső megfogalmazásra vár, de az előbb említettekeí az illetékeseknek jó lesz megszívlelniük. (Oj Szó) ság, hogy már 2—3 éves gyermekeik elkezdik a rendszeres edzést. A torna alapjait már iskolaköteles kora előtt elsajátítják a 3—6 évesek. Ami a 7—11, továbbá a 12—14 évesek testnevelését illeti, a feltételek leginkább az iskolai tornatermekben kínálkoznak* ahol a szakirányításnak nem szabad hiányoznia. Ilyen körülmények között kellene mutatkozniuk a mozgáskultúra legrátermettebb jelöltjeinek, akik azután a testnevelési egyesületekben folytatják a még magasabb szintű testnevelést. Az alapfokú és üdülésjeliegű testnevelésnek a kedvezőtlenebb évszakokban kapacitás gondjai vannak, s egyedül a tornatermekkel rendelkező iskolák nyújthatnak igazi segítséget, mint ahogy ennek tanúi lehettünk a gyermekek spartakiád* bemutatóinál. Az alapfokú testnevelés ma zömmel a nőik ügye. Őket különösen a mozgásra való nevelés, a dzsesszgimnasztika hódította meg, legjobban szeretik a zenei kíséretű tornát. Nem megy ritkaságszámba az erőnléti torna, meg más üdülésjeliegű tevékenység sem. Az ilyenfajta igyekezetek jellegzetes példáit láthatjuk a bratislavai nagyobb testnevelési egyesületekben, amelyek alapfokó szakosztályai már hagyománnyal rendelkeznek, szakavatott oktatók állnak rendelkezésre, s különösen az iskolákkal való hatásos együttműködésnek köszönve kedvezőek a testedzés helységlehetőségei is. Elsősorban a TJ Vinohrady BSP, a Slovan, a Rapid és az Inter jár elől ilyen téren. Ai Inter testnevelési egyesületének alapfokú testnevelési szakosztálya mintaszerűen tett eleget vállalt kötelezettségének a spartakiáddal kapcsolatban, s az külön dicséretére válik, hogy a nyári szünidőben sem szünetel ilyen irányú tevékenysége, sőt az hagyományosan működik. A Vajnory-útl tornateremben Kotlebová és Uhlíŕová irányításával még júliusban és augusztusban is gyakorolták a zenei kíséretű tornát. Kisebb csoport viszont az atlétika különböző számaiban tökéletesítette képességeit a stadion lehetőségeit kihasználva. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a rátermettségl verseny feladatainak teljesítése terén még koránt sincs minden lehetőség kihasználva. A turisztikai szakosztály évente átlagosan 50 akciót rendez, s ezek nem korlátozódnak csupán a Kis-Kárpátok térségére, hanem felölelik szinte hazánk egész területét. Az Interben az eddiginél jelentősebb mértékben fel akarják használni a téli lehetőségeket az úszásoktatás további kibővítésére. Az érdeklődés ugrásszerűen nő, s a lehetőséggel, a tornatermek biztosítása nem mindig tud lépést tartani. A legnagyobb sikerek egyikét a nők erőnléti tornája mondhatja magáénak, amelyet az Inter legaktívabb oktatójaként kiértékelt H. Uhlíŕová irányít. Egyre nagyobb a KG-JÖGA szakosztály tevékenysége is, amelyet MUDr. J. Motajová CSc és Ing. Vaňková vezet. Az egyesület mintegy 30 szakosztályában három olyan férfi-csoport is működik, amelyek hobbija az erőnléti torna. Az egyesületnek 100 képzett oktatója van, s közülük 70 rendszeresen vállal részt a sokoldalú sporttevékenység irányításából, vezetéséből a Dolné Hony településtől Dúbravkáig. Minden lakótelepen igyekeznek lehetőséget biztosítani, mert így el lehet érni, hogy akikben megvan a sportolási kedv és . mozgásigény, hetente legalább 1—2 órát szakirányítással szentelhetnek a testnevelésnek. Ez a munka sokrétű, hiszen a szaiko sztál ynak sok tagja van, s az eddigi négy állami kitüntetéshez a legutóbbi spar« takiádszereplések következtében további hat járult. Mégsem az a célunk, hogy csak ennek az egyesületnek az érdemeit emeljük ki, hiszen Szlovákiában egyebütt is működnek sikeres alapozó és üdülésjelle- gű testnevelési szakosztályok. Néhány példa: Spišská Nová Ves, ahol már szeptember 3-án megkezdték az új gyakorló idényre való felkészülést a diáklányok, a felnőtt nők és férfiak, s ezzel párhuzamosan kezdetüket vették az úszóversenyek, továbbá az atlétikai rendezvények, s dicséretes módon nyilvánul meg a jelentős érdeklődés a rátermettség! verseny egyes számainak teljesítése iránt. A Magas-Tátrában megmászták a Slavkovy csúcsot és rendszeres honismereti kirándulásokat, túrákat szerveznek a festői en szép vidékekre. Az alapozó testnevelés további sikeres szakosztályait megtalálhatjuk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Liptovský Mikuláš i, a trnavai, s még más járásban is. A Lokomotíva KoSice és a Trenčianská Teplá-i egyesület sokoldalú tevékenysége is méltán lehet példa a többiek előtt. A sokrétű tevékenység minden részlete azért nem ismeretes, mert a szakoktatók, az edzők szerénysége nem válik hivalkodássá. Egyet mindenképpen megállapíthatunk: az alapfokú és üdü- lésjellegű testnevelés az 1980. évi országos spartakiád hatalmas és impozáns-méretű eseményeinek hatására egyre inkább teret hódít, elnyeri a testnevelési egyesületek tisztségviselőinek támogatását, de Ugyanezt mondhatjuk el a nemzeti bizottságok és az iskolák szintjén és területén is. A közvélemény nemcsak tudomásul vette az említett szakosztályok létezését, hanem azok sikerét előmozdítani igyekszik, ám a legtöbbet akkor tehetünk sikerük érdekében, ha még többen bekapcsolódunk ebbe a szinte eléggé fel nem becsülhető tevékenységbe. így segíthetünk a tömegek sportját tömegsporttá tenni és a magunk területén megvalósítani a CSKP XV. kongresszusa határoztainak ránk vonatkozó riA<?7iP t ZDENÉK JANOUŠEK, az országos spartakiádtörzs tagja, a CSSZTSZ SZKB dolgozója R. Svoboda ujjong: Rudwaleit hálójába juttatta a labdát az 1980. évi nyári olimpia labdarúgótornájának döntőjében. Ezzel lett a csehszlovák labdarúgó-válogatott olimpiai aranyérmes l ČSTK-felv.) Méreteiben és kivitelezésében is lenyűgöző ez a kép az országos spartakiád strahovi bemutatójáról f ČSTK-felv.) TÖMEGSPORT-ÉLSPORT A CSKP XV. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűzték ki a CSSZTSZ elé, hogy elsőrendű gondja a tömeges testnevelés fejlesztése legyen, de emellett a sportágak telje- sítményszintjét is segítsen emelni. Ezzel szorosan összefügg a sporttehetségű fiatalsággal való bánásmód, annak sokoldalú fejlődését kell biztosítanunk, hiszen soraikból kerülnek ki az országos színek következő képviselői. Hazánkban minden sporttörténés jellemzőjének annak az erőfeszítésnek kell lennie, amely a tevékenységet hatékonyabbá teszi. Mi tagadás benne, eddig inkább a mennyiségi tényezők játszottak fontos szerepet, de már a közeljövőben a szintemelkedés lesz elsőrendű célunk. Nem csupán az a feladat, hogy minél több helyen és több alapfokú testnevelési szakosztályt alakítsanak, hanem azok teljesítményének eredményezőinek kell lennie. Az edzésfolyamat, a szervezés, a beruházások, a fejlesztés egyaránt követelményként lépnek elő. Nagyon sok függött és függ attól, milyen lesz a test- nevelési történések irányításának szintje, csak így mutatkozhatnak a gyakorlati eredmények. Természetes dolog, üogy elsősorban a tények beszélnek. Az alapfokú testnevelés bázisa 35 százalékkal emelkedett, a turisztikában az emelkedés aránya 84 százalék. A szakosztályoknál a növekedés aránya 139, a turisztikában 153 százalék. Gondoskodás történt arról, hogy a testnevelési egyesületek, á járási és helyi sportbizottságok megfelelő anyagi se gítséggel járuljanak hozzá az említett folyamatok sikeréhez. Különös figyelmet fordítunk a turisztikára. Szakosztályainak eddigi számát 9,1 százalékkal kívánjuk emelni, s így lehetővé tenni, hogy még a legkisebb testnevelési egyesületek és vállalatok, üzemek is rendelkezzenek önálló turisztikai szakosztállyal. Az országos spartakiádet követő időben minden erőnket latba vetjük, hogy a legszélesebb tömegeket megnyerjük és megtartsuk az állandó és rendszeres testnevelés számára. Az egész világ felfigyelt arra, amit az idei országos spartakiád során elértünk, azt megcsodálták és nagyon sok helyen szeretnének valami hasonlót rendezni, bár tudatosítják, hogy a spartakiád ilyen mikéntje sajátosan a mienk, s jó tudnunk, hogy ezt a hatalmas tömegsport-rendezvényt hazánk ap- raja-nagyja valóban a maga ügyének tekintette. Úgyszólván minden család kivette a maga módján részét az országos spartakiádból. Feltett szándékunk, hogy mindenfelé és évente megrendezzük az úgynevezett „Test- nevelési napokat“, illetve a sport és a turisztika napjait, mégpedig télen csakúgy, mint nyáron, a helyzet adta lehetőségeknek megfelelően. A „Fuss az egészségedért“ akció már országos rendezvénnyé vált, ugyancsak mindenfelé ismertek a különböző testnevelési akadémiák, versenyek, olyan turisztikai rendezvények, amelyek megmozgatják a lakosság lehető legnagyobb rétegeit. Sorra kerülnek úgynevezett spartakiád utáni versenyek is, különböző szaklapok és szervezetek védnökségével. Ami az élsportot és a teljesítménysportot illeti, a felsőbb érdekeknek megfelelően anyagi támogatásban részesül. Ahol pedig nem látszik biztosítottnak a különösebb eredmény, föltétlenül szükséges minden eszközzel folyamatossá tenni a tömegsport és az érdeklődés megnyilvánulása szerinti sportok fejlődését, azt életképessé, rendszeressé tenni. Amennyiben valahol valamilyen ok miatt megszüntetné működését valamilyen sportegyesület, vagy szakosztály, új, az előzőnek megfelelő egyesületet, vagy szakosztályt kell létrehozni Az edzők «a “szakoktatók folyamatos és alapos kiképzése, továbbra is fontos feladat. Míg eddig jobbára az volt az általános kívánság, hogy mintegy 21 sportolóra jusson egy edző, ezentúl az egyes sportágak kívánalmainak megfelelően, differenciáltan kell eljárnunk. Az egyéni sportokban az volna a kívánatos, ha egy edzőnek csak 8—10 sportolóval kellene foglalkoznia, míg a kollektív sportokban mintegy 16 tagú csapat lenne az edző gondjaira bízva. Mindezt az élsportra vonatkoztatva említettük. A teljesítménysportban azt szeretnénk elérni, hogy a teljesítmény-osztályokba so r o1ha- tó, vagyis elsőrendű sportolók száma elérné az 51 000-et. Ha el akarjuk érni, s ez kitűzött célunk, hogy a testnevelési folyamat hatékony legyen, ezt a tevékenységet a sport- egyesületek folyamatos kötelességévé kell tennünk. Ezért támogatjuk minden erőnkkel az edzők munkájának társadalmi jelentőségét, de ugyanezt domborítjuk ki az oktatók és a játékvezetők esetében is. Munkájukhoz megfelelő feltételeket kell biztosítanunk, jobb minőségűvé kell tennünk iskolázásuk és továbbképzésük formáit, s azok tartalmát, határozottan kell küzdemünk az edzők ru- tinszeretete, kényelmességre való hajlamossága, egyszóval középszerűsége ellen. A továbbiakban lényegesen kevesebb lesz az olyan juttatás, amelyben eddig a felnőttek teljesítménysportja részesült, mert elsősorban ott van szükség a segítségre, ahol nagyobbak a sportbeli növekedés, fejlődés lehetőségei. Az egyes sportszövetségek ezentúl még nagyobb figyelmet szentelnek majd a kiválasztott sportegyesületeknek, különösen módszertani téren, előírják és ellenőrzik az edzésfolyamatot, mégpedig egy esztendőre előre. MIROSLAV CERVENKA, CSSZTSZ SZKB alelnöke Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait
