Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-24 / 252. szám, péntek
Népszámlálási tudnivalók Tíz év elteltével ismét nép-, ház- és lakásszámlálás lesz hazánkban. Céljáról már több ízben írtunk, összefoglalóan úgy határozhatjuk meg, hogy az illetékes szerveknek néhány fontos vonatkozásban gazdag alapanyagot szolgáltat, amely hosszabb távon, legalább két ötéves tervidőszakban hasznosítható további fejlődésünk tervezésében és irányításában. Most itt az ideje, hogy részletesebben szóljunk lebonyolítás sának módjáról. KIKRE VONATKOZIK Ez az akció lényegében minden lakosunkat érinti. Elsősorban kivétel nélkül minden személyt, akinek a népszámlálás pillanatában tartós lakhelye a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban van. Ezen túlmenően azokat is, akik ideiglenesen tartózkodnak területünkön. Más szóval, vonatkozik külföldi állampolgárokra is. Itt azonban kivételt képeznek a diplomáciai kiváltságokat élvező személyeik, illetve az olyan idegen állampolgárok, akikre nemzetközi egyezményekből adódóan ez a kötelesség nem vonatkozik. Átgondolt megvalósítási rendszer szavatolja azt, hogy egyrészt azokat az állampolgárainkat is összeírják, akik a népszámlálás idején történetesen külföldön tartózkodnak, másrészt pedig az összesített adatokban senki se szerepel-1 jen többször. A DÖNTŐ PILLANAT Sokan nincsenek még tisztában azzal, mit is jelent az a meghatározás, hogy a nép-, ház- és lakásszámlálás döntő pillanata 1980, október 31-én éjfélkor lesz. A magyarázat egyszerű. A nyomtatványokon — gyakorlatilag az első novemberi napokban — az említett időpont adott helyzetét kell feltüntetni. Például az október 31-én éjfél után született gyerek adatait már nem tüntetik fel a népszámlálási kérdőívekben. Viszont az említett „döntő pillanat“ után elhunyt személy a nyomtatványon még élő személyként szerepel majd, hiszen november elsejéig még élt. A SZÁMLÁLÓBIZTOSOK SZEREPE A számlálóbiztosok — Szlovákiában mintegy 12—13 ezer, körültekintően kiválasztott és a járási nemzeti bizottságok által jóváhagyott, feladatuk elvégzésére gondosan felkészített személy —« már október 27. és 31-e között felkeresi a háztartásokat. Ők adják át a népszámlálási űrlapokat és tüzetesen tá-- jékoztatnak kitöltésük módjáról. Itt kell megemlítenünk, hogy a lakosok általában maguk válaszolják meg írásban az űrlapok rovatainak kérdéseit, A számlálóbiztos ezt akkor teszi meg helyettük, ha az Illető erre a műveletre képtelen (például egészségi állapota vagy írástudatlansága stb. miatt). Főleg az idősebb embereknek, de szükség esetében másoknak is segítséget nyújthatnak. November 6-a és 10-fc között a számlálóbiztosok ismét felkeresik a hatáskörükbe tartozó lakásokat (ez mintegy 120—130 lakás 350—400 lakossal), átveszik a kitöltött űrlapokat és ellenőrzik a kitöltés pontosságát. Említést érdemel, hogy a szám lálóbiztosoknak hivatalos igazolványuk van, amely feljogosítja őket egyes okmányok, például a születési levél vagy a személyi igazolvány ellenőrzésére és adatainak egybevetésére az űrlapok adataival. Természetesen kötelesek minden tényt, amelyről az akció során tudomást szereznek, hivatalos titokként kezelni. Ez a titoktartás különben vonatkozik a népszámlálási adatok egész ezt követő feldolgozásának és fel- használásának szakaszára is. NÉGYFÉLE ŰRLAP Tulajdonképpen milyen űrlapokkal találkozunk majd ezekben a napokban? Négyféle nyomtatvány készült. A „népszámlálási ívet“ a lakás bérlője vagy az adott háztartás más felnőtt személye tölti ki az itt lakó, illetve a népszámlálás döntő pillanatában ideiglenesen itt tartózkodó további személyek nevében is. Ezen a nyomtatványon a többi között feltüntetik az alapvető személyi adatokat, a születési számot, a családi állapotot, a nemzetiséget, az iskolai végzettséget, a foglalkozást, a munkaadó adatait stb. A házra vonatkozó adatokat külön nyomtatványon a számlálóbiztosok tüntetik fel a háztulajdonosok, illetve a házkezelők tájékoztatása alapján. A további nyomtatványt, az ún. népszámlálási lapokat azok a személyek töltik ki, akik a nép- számlálás döntő pillanatában nem tartózkodnak állandó lakhelyükön, hanem például más város szállodájában, üdülőhelyen, jkórházban, gyógyfürdőben stb. Végül a negyedik nyomtatványt, az úgynevezett nyilvántartási lapot (adatai összegezésével teremtik meg a lakosság pontosított központi nyilvántartását, a számítógépes feldolgozás követelményeinek megfelelően) csak a CSSZSZK állampolgárai töltik ki. Figyelmeztetni kell arra, hogy például abban az esetben, ha valaA nitrai járás lakosai is nagy munkakezdeményezést és aktivitást fejtenek ki ebben az időszakban. Ezt bizonyítja az, hogy túlteljesítették idei járási kötelezettségüket. Nagy gondot fordítanak járási székhelyük fejlesztésére. Az ősrégi város arculata a szocializmus építésének éveiben teljesen megváltozott, s ma Nitra hazánk egyik legszebb városa. Egyúttal annak az öt szlovákiai városnak egyike, amelyek lakosságának száma kétezerig meghaladja a százezret. Ezért Nitrán nagy gondot fordítanak a lakásépítésre és a lakótelepek járulékos beruházásaira. A képen: a Chrenová 1. új lakótelep látható. (Š. PetráS felvétele ČSTK) mely személy a népszámlálás pillanatában nem tartózkodik állandó lakhelyén, akkor ezt az űrlapot személyére vonatkozóan nemcsak odahaza tölti, illetve töltik ki, hanem még egyszer köteles azt kitölteni ideiglenes tartózkodási helyén is (például ha hivatalos úton van). A népszámlálási nyomtatványok különben magyar nyelven is készültek a vegyes nemzetiségű területek számára. Ahol a nemzetiségek tagjai csak szórványosan élnek, a szlovák nyelvű űrlapok kitöltésénél támaszkodni lehet a számlálóbiztosok segítségére. Az illetékesek arra is gondoltak, hogy az ilyen területeken, illetve esetekben a számlálóbiztosok egyrészt legalább nagyjából ismerjék az adott nemzetiség nyelvét, másrészt gondosan ügyeljenek a tapintatos eljárásra, általában a segítségnyújtásnál és különösképpen a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok ellenőrzésénél. A KITÖLTÉS MÖDJA Szót kell ejteni még a kitöltés módjáról is. Igen fontos követelmény ugyanis, hogy a2 adatok pontosak legyenek. Ezért feltétlenül szükséges minden kérdés igazságnak megfelelő, felelősségteljes megvála* szólása. Magától értetődően valamennyi kérdésre választ kell adni. Jobb bővebben, mint hézagosán. Kerülni kell rövidítések alkalmazását és ami a formai megoldást illeti — a népszámlálási dokumentumok rovatait töltsük ki gépírással vagy olvashatóan kék színű golyóstol- lal. Amennyiben bármilyen oknál fogva, kivételképp, előfordul, hogy valaki november 10-ig sem adta át a kitöltött nyomtatványokat, még november 11- én jelentkezhet, illetve köteles jelentkezni a legközelebbi nemzeti bizottságon, nehogy kimaradjon az összeírásból. Ezzel befejeződik a nép-, ház- és lakásszámlálás első szakasza és kezdetét veszi adatai összegezésének, majd hosszú távú hasznosításának mindannyiunk érdekét szolgáló további alapvető fontosságú szakasza. lg- i.) A statisztikai adatok és az illetékes egészségügyi intézmények felmérései arra figyelmeztetnek, hugy a gyakori szeszesital-fogyasztás megelőzése a felnőttek és a fiatalkorúak közt egyaránt nagyon időszerű feladat. A széles szeszesital-választék és fogyasztás aránya egyrészt a lakosság életszínvonalának emelkedését jelzi, de ugyanakkor mindennapjaink egyik káros jelenségének is a forrása. A prágai Egészségnevelési Intézet felmérései szerint a szeszesital-fogyasztás arányai egyre ijesztőbb méreteket öltenek. A háború utáni években az egy lakosra eső tiszta szeszfogyasztás nem érte el a 2,5 litert, 1977-ben már meghaladta a kilenc liter tiszta szeszmennyiséget! Azóta a sörfogyasztás megkétszereződött, a bor- és a szeszesital-fogyasztás is több mint a háromszorosára emelkedett. Aggasztó jelenség, hogy főként a fiatalkorúak nincsenek tisztában a szeszesital-fogyasztás káros hatásával. Ennek a gyökerei elsősorban a családi és az iskolai nevelésben keresendők. Ezen a téren a családi és az iskolai nevelés eredményessége elsősorban attól függ, hogy a gyermekek, a fiatalkorúak környezete, az egész felnőtt társadalom milyen példával szolgál. Nagy felelősség hárul a szülőkre, ha gyermekük korán ismerkedik meg a szeszes itallal. Annak ellenére, hogy törvény tiltja a 18 éven aluliak szsszesitalfogyasztását — s ez köztudott —, sok családban megengedik, elnézik, sőt még ösztönzik is ezt a káros jelenséget. Olyan tévhitek is előfordulnak még, hogy a szeszes ital orvosság, és sokan a sört nem tekintik alkoholnak. A lakosság egy része nem tudja, vagy tudni sem akarja, hogy a mértéktelen szeszfogyasztás mennyire ártalmas az emberi szervezetre. Aki a szeszes ital rabjává válik, számolnia kell azzal, hogy szellemi élete eltompul, ideg-, elme-, máj-, szív- és érrendszeri betegségek léphetnek fel nála, s csökken a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképessége is. Kétszeresen vonatkozik ez a fiatalkorúnkra. Több évszázados szokás is nehezíti az alkoholizmus elleni harcot. Például az a felfogás, hogy a kalóriadús ételek, különösen a kövér hús után sört kell inni — nagyon elterjedt világhírű söreiről híres országunkban. Pedig a sor ugyancsak kalóriadús ital. Az illetékes egészségügyi szervek rámutattak: a kiskorúak egészséges fejlődése szempontjából nagy veszélyt jelent, ha olyan közösségbe, társaságba kerülnek, amelynek tagjai rendszeres alkoholfogyasztók. Megállapították, hogy az alkoholisták többsége ilyen „szesztársi“ közösségben, a leggyakrabban már 17-éves korában szokott rá az italozásra. A vizsgálatok kimutatták, hogy többet isznak azok a személyek, akik otthon elégedetlenek, vagy a munkahelyükön nem érzik jól magukat. Sajnos, a mértéktelen szeszesital-fogyasztással szemben nagy a társadalmi közöny. Az eddigi tapasztalatok szerint csakis hosszan tartó, rendszeres és átfogó nevelő és felvilágosító munkával lehet elejét venni e káros jelenség terjedésének. Az alkoholizmus elleni küzdelem egyik fő célja az, hogy a lakosság legszélesebb rétegeiben alapvető szemléleti változás következzen be a szeszesital-fogyasztással szemben. Különösen az ifjúságot kell óvni a szeszes italok hatá sától. Ezen a téren, a család és az iskola mellett sok kiaknázatlan lehetőség van az egyes tömegszervezetek előtt. SOMOGYI MÄTYÄS ORVOS! TANÁCSADÓ HOGY SZÉP LEGYEN AZ ÖREGKORUNK Az ember úgynevezett biológiai kora nem ítélhető meg csuk az évek alapján. A külső jelek közül meghatározására a magasság és súly csökkenése, az izomzat eilágyulása, a belső elváltozások közül a serkentő anyagok kiválasztódásának a csökkenése, az emésztés és felszívódás hanyatlása, az emlékezőképesség csökkenése, álmatlanság, fáradékonyság és még egyéb jelek, szolgálnak. Az öregedés lassú alkati, élettani és lélektani változások folyamata, csökken a szervezet alkalmazkodó képessége a környezetben előforduló változásokhoz. A szellemi öregedés voltaképpen már azelőtt megindul, mielőtt az ember a szellemi teljesítőképességének a csúcsára jut. Az ítélőképesség, az általános tudás, az egész felnőtt élet folyamán változatlan marad, de a térbeli gondolkodás, a komplex tanulás, és az emlékezet viszonylag elég hamar gyengülni kezd. Bizonyos szellemi funkciók tartós megmaradását az segíti elő, hogy ezeket gyakrabban használjuk mint a többit. Az emlékezés, az intelligencia visszafejlődnek ha nem használjuk őket, de gyakorlással újra kifejleszthetek. A kor előrehaladásával a szellemi képességek gyengülnek, és ez az agy biológiai öregedésével van összefüggésben. Arra is szükség van, legalábbis ami a figyelmet és az összpontosító képességet illeti, hogy az idős ember vérnyomása se túlságosan alacsony, se túlságosan magas ne legyen, s a szívműködés is viszonylag egészséges maradjon, Az orvosok úgy vélik, hogy a problémamentes öregedés legfőbb feltétele egy sajátos személyiségalkat, amelynek meghatározásában az örökletes, a biológiai, az orvosi tényezőkön kívül főleg a szubjektív magatartási mód, részben a szociológiai helyzet veendő alapul. Az ilyen embernek jellemző tulajdonsága az élet minden területére kiterjedő fokozott serénység. Ezzel jár a derűs hangulat, az alkalmazkodó képesség. Es mert a fokozott aktivitású embereket fokozottan érik ösztönző ingerek, és mert az érdeklődési körük is nagyobb, szellemi képességeik jóval tovább megmaradnak, és a problémákból fakadó nehézségeket könnyebben áthidalják. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy kevés az ilyen boldog öreg. A legrosz- szabb a helyzete azoknak, akiknek a szellemi képességeik erősen csökkennek. A 65 éven felüliek körében 5—10 százalék az agyi károsultak száma. Sokkal többen vannak azonban azok, akik öregkori depresszióban szenvednek. Az idős ember ugyan közösségben él, de .gyakran érzi, hogy egyedül van. A gyermekek felnőnek, elhagyják a szülői házat, a barátok elköltöznek, vagy egyszerűen csak elmaradnak. A második kínzó dolog a létbizonytalanság érzése. Ezt részben a nyugdíjazással járó jövedelemcsökkenés okozza, másrészt az öregedő ember érzi a testi ~és lelki erőinek hanyatlását, s fél tőle. Ezekhez még hozzájárul az is, hogy a legtöbb öreg feleslegesnek érzi magát és azt véli, nem végez elég hasznos munkát. Ezért helytelen a környezetnek minduntalan azt hajtogatni, már eleget dolgozott életéberf, csak pihenjen. Gyakran megesik, hogy az idős ember úgy érzi, ki van zárva az élet legfőbb örömeinek élvezetéből. Mindehhez járul még a betegségeknek, a fájdalmak okozta szenvedéseknek meg a halál közeledésének a tudata. Az öregkori depresszió rovására írhatjuk azt is, hogy sok idős ember visszahúzódik, mogorva, sőt ellenségesen erőszakos, vádaskodó. Ez azonban nem az öregedés szükségszerű velejárója, hanem a kóros hangulati nyomottságnak a következménye. Miről ismerhető fel az dős- kori depresszió? Az ilyen idő? ember álmatlanná válik, lefogy, fáj a feje, szívtáji panaszai vannak. Nem tud örülni a társaságnak és a szórakozásnak. Nem hallgat rádiót, nem néz televíziót, nein olvas. Gondolkodása, mozgása lelassul. Lz a fajta depresszió nem képzelt betegség, hanem kóros állapot. Hogyan kei ülhető el az ö’Pgkori depresszió és ha már kifejlődött mit telelünk ellene? A megelőzésinek a jókozott szellemi, testi és társadalmi tevékenység a legjobb módja. Ha az aktív szellemi munka már fiatal korban lételemmé válik, a szellemi teljesítőképesség akár hetvennél idősebb korban is kiváló marad. Az idős kor elérésével senki se vonuljon vissza a teljes tétlenségbe, hanem egészségi állapotának megfelelően keressen magának olyan elfoglaltságot, amely számára rendszeres tevékenységét biztosít. Az öregedéstől nem kelj félni, de tudatosan és józanul kell felkészülni rá. Minden kornak meg vannak a maga értékei, a maga szépségei, ugyanúgy az öregkornak is. Dr. KVASZ LÁSZLÓ CSc. 1980. X. 24. Kommentáljuk U lisas ES M HliS
