Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-22 / 250. szám, szerda
A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1980. október 19—20-án Varsóban megtartotta soron következő ülését. A külügyminiszteri bizottság — a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének megbízásából — áttekintette az európai biztonsági és együttmüködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítésével és az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásával kapcsolatos kérdéseket' Külügyminiszterek egy- I . tiangúlag megállapították: az európai és a világpolitika legutóbbi eseményei alátámasztják, hogy a politikai tanácskozó testület 1980. május 15-í varsói nyilatkozata megalapozott és helyes értékelést adott a nemzetközi helyzetről, és még időszerűbbé teszik a nyilako- zatban megfogalmazott javaslatokat a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika fenntartására és elmélyítésére, a biztonság és az együttműködés erősítésére Európában és az egész világon, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre, továbbá a népek függetlenségének tiszteletben tartását, az ál- lantok kapcsolatainak javítását szolgáló konkrét lépésekre. A miniszterek államaik nevében aggodalmukat fejezték ki, hogy az imperialista erőpolitika további aktivizálódása, a konfrontáció és a begemoniz- mus, az államok függetlenségének és szuverenitásának megsértése, a belügyekbe való beavatkozás, a nemzetközi problémák rendezetlensége és az új konfliktusok keletkezése következtében fennmaradta nemzetközi feszültség. Hangsúlyoz ták azokat a veszélyeket, amelyeket a fegyverkezési verseny újabb felerősödése Európában és a világon, a katonai fölényre való törekvés, a békét fenyegető katonapolitikai doiktrí- Uik és koncepciók hordoznak magukban. A miniszterük ugyanakkor megállapították, hogy mind több allam, a társadalom széles rétegei, a demokratikus erők, a világ népei határozottan fellépnek a nemzetközi feszültség ellen, az enyhülésért és a béke erősítéséért, a népek jogának tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntsenek saját sorsukról. Ennek eredményeként sikerült megakadályozni, hogy szétzúzzák az államok között kialakult normális politikai érintkezéseket és kapcsolatokat. Valamennyi európai országban erősödik a tudat, hogy az enyhülési politikának nincs ésszerű, elfogadható alternatívája; fokozódik érdekeltségük e politika folytatásában, az összeurópai értekezleten megkezdett folyamat továbbfejlesztésében. 2 Az ülés részvevői meg- • erősítették, hogy államaik határozottan törekszenek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az enyhülés kiterjesztésére a világ valamennyi térségére, a minden állam függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására irányuló politika folytatására, az erő alkalmazásának vagy az erŐval való fenyegetésnek a kizárására, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az államok közötti kapcsolatok azon elvei szigorú betartására, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmánya tartalmaz. Fellépnek azért, hogy e célból erősítsék kapcsolataikat, és folytassák a párbeszédet Európa és a világ valamennyi államával. Meggyőződésük, hogy a helsinki záróokmány megbízható alapja annak, hogy az államok és a népek közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő nehézségek áthidalására, s tovább haladjanak előre az európai biztonság erősítésének és az együttműködés bővítésének útján. Az ülésen képviselt államok egész tevékenységükben abból indulnak ki, hogy következetesen biztosítani kell valamennyi nemzetközi kérdés politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezését a népek egyenjogúságának és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával Ügy vélik, hogy nincs olyan fegyverfajta, amelynek korlátozásáról és csökkentéséről ne KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZDDES TAGALMI lilEMBSItl HlíiSlH (MSEKÉ lehetne megállapodni a kölcsönösség alapján, szigorúan tiszteletben tartva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét és azt, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen csorbát. 3 Az ülés részvevői úgy i vélik, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben növekszik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vett államok képviselői november 11-én kezdődő madridi találkozójának jelentősége. Amellett foglalnak állást, hogy a madridi találkozóval megnyíló lehetőségeket felhasználják az európai helyzet alakulása fő irányzatának, az enyhülési politikának az alátámasztására, és hogy a találkozón állapodjanak meg az európai kontinens biztonságát és az együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő további gyakorlati lépésekben. Az ülésen képviselt államok ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy a madridi találkozó sikere az összes részvevő politikai akaratától függ. Attól, hogy a találkozón megteremtsék a konstruktív politikai légkört, az együttműködés feltételeit, és kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére törekedjenek. Eltökéltnek kell lenniük, hogy semmi olyat nem tesznek, ami politikai konfrontáció kialakulásához vezetne. Az ülésen képviselt államok készek hozzájárulni ahhoz, hogy kedvező légkörben tartsák meg a madridi találkozót, és gyakorlati megállapodásokat dolgozzanak iki a megtárgyalásra kerülő lényeges kérdésekben. 4 A jelenlegi körülmények * között a katonai feszültség csökkentésének döntő jelentősége van abban, hogy az államközi kapcsolatok a béke és az enyhülés irányában fejlődjenek. A tanácskozás részvevői úgy vélik, hogy a madridi találkozón kellő figyelmet kell fordítani az európai biztonság katonai kérdéseire, és olyan konkrét intézkedéseknek a megvizsgálására, amelyek — a záróokmány rendelkezéseinek (megfelelően — megvalósíthatóak. Ezzel összefüggésben különösen nagy jelentősége lenne — a Helsinkivel kezdődött összeurópai folyamat fejlődésének lényeges elemeiként —, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról, lebonyolításának rendjéről, Idejéről és helyéről. Az ülés részvevői megállapították, hogy e konferencia ösz- szehívásának gondolata mind szélesebb körű támogatást élvez. Jóllehet, e konferencia összehívásának és feladatainak egyes vonatkozásaiban az államok között még nézeteltérések vannak, több körülmény elősegítheti az álláspontok közeledését. Az ülésen képviselt államok megerősítik, hogy a konferencia szakaszonkénti lebonyolítása mellett foglalnak állást, tehát amellett, hogy a konferenciát az egyik szakasztól a másikig a folytonosság jellemezze. Az első szakaszban a konferencia munkáját a bizalomerősítő intézkedések kibővítésére kellene összpontosítani, úgy, hogy a továbbiakban a konferencia hozzákezdhessen az európai katonai szembenállás szintjének és koncentráltságának csökkentését szolgáló intézkedések egyeztetéséhez, beleértve a katonai tevékenység korlátozását, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését is. A konferencia feladatairól számos más ország álláspontjában többé-kevésbé azonos elemek körvonalazódnak. Figyelembe véve a különböző államoknak az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia tartalmáról ismert elképzeléseit, az ülés részvevői abból indulnak ki: a konferencia összehívásáról szóló megállapodásnak biztosítani kell, hogy valamennyi részvevőnek egyenlő Jogai és lehetőségei legyenek gyakorlati javaslatok előteriwszJísére. Fontos, hogy a madridi találkozónak a konferencia összehívására vonatkozó döntése tükrözze ezt a felfogást. A Varsói Szerződés tagállamainak a konferencián megvitatásra ajánlott konkrét javaslatai ismertek. A tagállamok a konferencián készek megvizsgálni más államok megfelelő javaslatait is. A miniszterek újból kijelentették; országaik támogatják azt a javaslatot, hogy az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia színhelye Varsó legyen. 5 Az ülés részvevői meg- ■ erősítették államaik szándékát, hogy a madridi találkozón a záróokmány valameny- nyi fejezetében hozzájárulnak a megállapodások eléréséhez. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozó hozzon hatékony intézkedéseket a gazdasági, a tudományos-műszaki, a környezetvédelmi együttműködés hatékonyságának növelésére. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az energetikai együttműködés erősítésének és összeurópai konferencia összehívásának ebben a fontos kérdésben. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes árucsere, az ipari kooperáció, a mezőgazdasági, a közlekedési és a tudományos együttműködés fejlesztése mellett. Az Ülés részvevői kívánatosnak és lehetségesnek tartják, hogy a madridi találkozón a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a kapcsolatépítés területén is lépjenek előre a helsinki megállapodások megvalósításában — azon az elvi alapon, amelyet a záróokmány, mint egységes egész, meghatározott. Az ülésen képviselt államok ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a záróokmánynak az összeurópai folyamat fenntartására vonatkozó rendelkezései végrehajtásának, amely Helsinkiben kezdődött, hogy ezáltal következetes legyen az előrehaladás az enyhülés erősítésének, a biztonság megszilárdításának és az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok egyenjogú együttműködése fejlesztésének útján. Az említett államok képviselőinek a záróokmányban előirányzott találkozói és érintkezéseik más formái pozitív szerepet hivatottak játszani e célok valóra váltásában. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az összeurópai tanácskozással megkezdett folyam it fenntartása szempontjából különleges jelentősége van annak, hogy a madridi találkozón reális előrehaladást érjenek el az enyhülés továbbvitele, a biztonság megszilárdítása, az együttműködés fejlesztése irányában, az európai kontinensen. Számolva ezzel, az ülésen képviselt államok a madridi találkozón készek meghatározni a következő hasonló jellegű találkozó megtartásának megfelelő feltételeit. Ezzel összefüggésben a miniszterek kijelentették, hogy országaik készek lesznek támogatni a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy ezt a találkozót Bukarestben rendezzék meg. 6 A Varsói Szerződés tag- B államai — a nukleáris háború veszélyének elhárítása és az európai népek békés életének biztosítása érdekében — támogatják a Szovjetunió Javaslatát az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekkel, és egyidejűleg, azokkal szerves kapcsolatban, az előretolt bázisú amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tárgyalásokra. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kérdések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, ami lépést jelentene a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése irányában az európai kontinensen. 7 Az ülés részvevői hang- ■ súlyozták, hogy a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő szocialista államok 1980. július 10-i javaslataikkal újabb nagy lépéseket tettek a nyugati országok álláspontjának irányában. Ilyen körülmények között annak érdekében, hogy a bécsi tárgyalásokon előrehaladás történjen a kölcsönösen elfogadható megállapodá'- sok felé, szükséges, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok is tanúsítsanak politikai akaratot a vizsgált kérdések megoldására. 8 Az ülés részvevői hang- a súlyozták más konkrét javaslatoknak a jelentőségét is, amelyeket a politikai tanácskozó testület 1980. május 15-1 varsói nyilatkozata tartalmaz a fegyverkezési hajsza korlátozásáról, a béke megerősítéséről és a nemzetközi biztonság megszilárdításáról. Ezek a javaslatok ma is érvényesek, és a Varsói Szerződés tagállamai készek, hogy mindegyikről komoly, érdemi tárgyalásokat kezdjenek más érdekelt államokkal. A külügyminiszteri bizottság ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A madridi találkozó sikeréért BOHUSLAV CHŇOUPEK INTERJÚJA (ČSTK) — Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésével kapcsolatosan interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának ® Mi volt a célja a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ülésének? — A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának mostani ülése, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület májusi ülésének határozata alapján hívtunk össze, lényegében csak egy napirendi pontot tárgyalt meg. A résztvevők megvitatták a helsinki Záróokmányt aláíró országok képviselőinek madridi találkozójával, valamint az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdéseket. A tanácskozáson teljes mértékben tükröződött az eredményes együttműködés, a testvéri barátság és az elvtársi kapcsolatok szelleme, amely a Varsói Szerződésben tömörülő testvéri szocialista országokat jellemzi. Ez megmutatkozott a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésié során is. A nemzetközi helyzet a legreakciósabb imperialista és hegemonista erők aktivizálódása következtében eléggé bonyolulttá vált. Az együttműködés és a megértés megmutatkozott abban a megegyező véleményben is, hogy a hidegháborúhoz való visszatérés teljesen elfogadhatatlan, s hogy napjaink feladata az enyhülési politika útjában álló régi és új akadályok leküzdése. A szocialista országok ismét megerősítették elhatározásukat, hogy még aktívabban fognak törekedni az enyhülési folyamat további kibontakoztatására, a nemzetközi biztonság és az együttműködés megszilárdítására. BIZTONSÁGI TANÁCS Úi NÉNI ÁLLANDÖ TAGJAI (CSTK) — Az ENSZ Közgyűlése megválasztotta a Biztonsági Tanács négy nem állandó tagját. Ezek január elsejétől foglalják el helyüket az ENSZ- ben. A négy új tag: Írország, Japán, Spanyolország és Uganda. A Biztonsági Tanács ötödik nem állandó tagjáról még nem döntöttek, mert a két latinamerikai ország, Costa Ricá és Guayna közül egyik sem kapott kétharmados többséget. Costa Rica 89, Guayana 26 szavazatot kapott. Kuba, amely a latin-amerikai országok nevében indult a BT-tagságért, jelölését még a szavazás előtt visszavonta azzal az indoklással, hogy meg akarja előzni a tavalyi maratoni szavazást. Mint ismeretes, az elmúlt évben a Közgyűlés 154-szer szavazott a BT tagjairól. Akkor Kolumbia és Kuba volt a két latin-amerikai jelölt, de egyikük sem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget. Végül Mexikó képviselője került a Biztonsági Tanácsba. Raul Roa Kouri, Kuba állandó ENSZ-képviselője az ENSZ- közgyűléshez intézett levelében megállapította: Világos, hogy Costa Rica akarja Kuba jelölését megakadályozni. Kuba reméli, hogy a béke és a biztonság szempontjából veszélyes jelenlegi helyzetben megőrzik az ENSZ fő szerveinek stabilitását, s hogy a Közgyűlést nem állítják ismét mesterséges probléma elé.' A Biztonsági Tanács újonnan megválasztott tagjai Banglades, Jamaica, Norvégia, Portugália és Zambia képviselőjét váltják fel. 9 A tanácskozás fő témája a madridi értekezlet előkészítése volt. Mit tudna ehhez lun*~ záfűzni? — Elsősorban hangsúlyozni szeretném, hogy a november 11-én kezdődő madridi értekezlet a jelenleg Madridban folyó előkészítő tárgyalásokhoz kapcsolódik. Rámutattunk azokra a kérdésiekre, amelyeket még meg kell oldanunk, hogy a helsinki Záróokmányt aláírt országok képviselőinek találkozója konstruktív és sikeres legyen. Érdekünk — és ezt most Varsóban is hangsúlyoztuk —, hogy a Madridban hozandó határozatok konkrétan egészítsék 'ki a helsinki Záróokmányba n foglaltak megvalósítását. A közelgő madridi találkozó sikere a résztvevők politikai akaratától függ majd. Hangsúlyozom, kivétel nélkül minden résztvevő akaratától. Az együttműködés konstruktív légkörét kell megteremteni a megállapodás érdekében. Ami minket illet, a Varsói Szerződés tagállamait, ilyen szándékkal utazunk Madridba. Varsóban ismét megerősítettük elhatározásunkat hogy a2 enyhülést katonai területre is készek vagyunk kiterjeszteni. E célból, mint ismeretes, a Varsói Szerződés lagállamai többek között javasolják, hogy Madridban döntsenek az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó értekezlet összehívásáról, ugyanakkor határozzák meg a találkozó színhelyét, időpontját és programját. Amint azt a külügyminiszteri bizottság közleménye is rögzíti, tagállamaink az értekezlet megvalósítását szakaszonként javasolják. Az első szakasz tárgyát a részt vevő országok közötti bizalomerősítő intézkedéseik megtárgyalása és elfogadása alkotná. A következő értekezleten pedig már a leszerelést célzó konkrét lépésekkel fog la 1 ko z ha t ná n k. 1980. X. 22.
