Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-22 / 250. szám, szerda

A Varsói Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés tagállamai­nak külügyminiszteri bizottsá­ga 1980. október 19—20-án Varsóban megtartotta soron kö­vetkező ülését. A külügyminiszteri bizottság — a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének megbízásából — át­tekintette az európai biztonsági és együttmüködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előké­szítésével és az európai kato­nai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásával kap­csolatos kérdéseket' Külügyminiszterek egy- I . tiangúlag megállapították: az európai és a világpolitika legutóbbi eseményei alátámaszt­ják, hogy a politikai tanácsko­zó testület 1980. május 15-í varsói nyilatkozata megalapo­zott és helyes értékelést adott a nemzetközi helyzetről, és még időszerűbbé teszik a nyilako- zatban megfogalmazott javasla­tokat a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési po­litika fenntartására és elmé­lyítésére, a biztonság és az együttműködés erősítésére Eu­rópában és az egész világon, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a leszerelésre, to­vábbá a népek függetlenségé­nek tiszteletben tartását, az ál- lantok kapcsolatainak javítását szolgáló konkrét lépésekre. A miniszterek államaik nevé­ben aggodalmukat fejezték ki, hogy az imperialista erőpoliti­ka további aktivizálódása, a konfrontáció és a begemoniz- mus, az államok függetlensé­gének és szuverenitásának megsértése, a belügyekbe való beavatkozás, a nemzetközi prob­lémák rendezetlensége és az új konfliktusok keletkezése kö­vetkeztében fennmaradta nem­zetközi feszültség. Hangsúlyoz ták azokat a veszélyeket, ame­lyeket a fegyverkezési verseny újabb felerősödése Európában és a világon, a katonai fölény­re való törekvés, a békét fe­nyegető katonapolitikai doiktrí- Uik és koncepciók hordoznak magukban. A miniszterük ugyanakkor megállapították, hogy mind több allam, a társadalom széles ré­tegei, a demokratikus erők, a világ népei határozottan fellép­nek a nemzetközi feszültség ellen, az enyhülésért és a béke erősítéséért, a népek jogának tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntsenek saját sorsuk­ról. Ennek eredményeként si­került megakadályozni, hogy szétzúzzák az államok között kialakult normális politikai érintkezéseket és kapcsolatokat. Valamennyi európai országban erősödik a tudat, hogy az eny­hülési politikának nincs éssze­rű, elfogadható alternatívája; fokozódik érdekeltségük e po­litika folytatásában, az összeu­rópai értekezleten megkezdett folyamat továbbfejlesztésében. 2 Az ülés részvevői meg- • erősítették, hogy álla­maik határozottan törekszenek a fegyverkezési verseny meg­szüntetésére, az enyhülés kiter­jesztésére a világ valamennyi térségére, a minden állam füg­getlenségének, szuverenitásá­nak és területi épségének tisz­teletben tartására irányuló po­litika folytatására, az erő al­kalmazásának vagy az erŐval való fenyegetésnek a kizárá­sára, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az államok közöt­ti kapcsolatok azon elvei szi­gorú betartására, amelyeket az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet záróokmá­nya tartalmaz. Fellépnek azért, hogy e célból erősítsék kapcso­lataikat, és folytassák a pár­beszédet Európa és a világ va­lamennyi államával. Meggyőző­désük, hogy a helsinki záró­okmány megbízható alapja an­nak, hogy az államok és a né­pek közös erőfeszítéseket te­gyenek a nemzetközi kapcso­latokban felmerülő nehézségek áthidalására, s tovább haladja­nak előre az európai biztonság erősítésének és az együttműkö­dés bővítésének útján. Az ülésen képviselt államok egész tevékenységükben abból indulnak ki, hogy következete­sen biztosítani kell valamennyi nemzetközi kérdés politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezését a népek egyenjogúságának és jogos ér­dekeinek tiszteletben tartásával Ügy vélik, hogy nincs olyan fegyverfajta, amelynek korláto­zásáról és csökkentéséről ne KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZDDES TAGALMI lilEMBSItl HlíiSlH (MSEKÉ lehetne megállapodni a kölcsö­nösség alapján, szigorúan tisz­teletben tartva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét és azt, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen csor­bát. 3 Az ülés részvevői úgy i vélik, hogy a mostani bo­nyolult nemzetközi helyzetben növekszik az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Értekez­leten részt vett államok képvi­selői november 11-én kezdődő madridi találkozójának jelen­tősége. Amellett foglalnak állást, hogy a madridi találkozóval megnyíló lehetőségeket fel­használják az európai helyzet alakulása fő irányzatának, az enyhülési politikának az alátá­masztására, és hogy a találko­zón állapodjanak meg az euró­pai kontinens biztonságát és az együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő további gyakorlati lépésekben. Az ülésen képviselt államok ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy a madridi találkozó sike­re az összes részvevő politikai akaratától függ. Attól, hogy a találkozón megteremtsék a konstruktív politikai légkört, az együttműködés feltételeit, és kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére töre­kedjenek. Eltökéltnek kell len­niük, hogy semmi olyat nem tesznek, ami politikai konfron­táció kialakulásához vezetne. Az ülésen képviselt államok készek hozzájárulni ahhoz, hogy kedvező légkörben tartsák meg a madridi találkozót, és gya­korlati megállapodásokat dol­gozzanak iki a megtárgyalásra kerülő lényeges kérdésekben. 4 A jelenlegi körülmények * között a katonai feszült­ség csökkentésének döntő jelen­tősége van abban, hogy az ál­lamközi kapcsolatok a béke és az enyhülés irányában fej­lődjenek. A tanácskozás rész­vevői úgy vélik, hogy a madri­di találkozón kellő figyelmet kell fordítani az európai biz­tonság katonai kérdéseire, és olyan konkrét intézkedéseknek a megvizsgálására, amelyek — a záróokmány rendelkezéseinek (megfelelően — megvalósítha­tóak. Ezzel összefüggésben kü­lönösen nagy jelentősége lenne — a Helsinkivel kezdődött összeurópai folyamat fejlődésé­nek lényeges elemeiként —, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia össze­hívásáról, lebonyolításának rendjéről, Idejéről és helyéről. Az ülés részvevői megállapí­tották, hogy e konferencia ösz- szehívásának gondolata mind szélesebb körű támogatást él­vez. Jóllehet, e konferencia összehívásának és feladatainak egyes vonatkozásaiban az álla­mok között még nézeteltérések vannak, több körülmény elősegít­heti az álláspontok közeledését. Az ülésen képviselt államok megerősítik, hogy a konferen­cia szakaszonkénti lebonyolítá­sa mellett foglalnak állást, te­hát amellett, hogy a konferen­ciát az egyik szakasztól a má­sikig a folytonosság jellemez­ze. Az első szakaszban a konfe­rencia munkáját a bizalomerő­sítő intézkedések kibővítésére kellene összpontosítani, úgy, hogy a továbbiakban a konfe­rencia hozzákezdhessen az eu­rópai katonai szembenállás szintjének és koncentráltságá­nak csökkentését szolgáló in­tézkedések egyeztetéséhez, be­leértve a katonai tevékenység korlátozását, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését is. A konferencia feladatairól szá­mos más ország álláspontjában többé-kevésbé azonos elemek körvonalazódnak. Figyelembe véve a különböző államoknak az európai katonai enyhülési és leszerelési konfe­rencia tartalmáról ismert elkép­zeléseit, az ülés részvevői ab­ból indulnak ki: a konferen­cia összehívásáról szóló meg­állapodásnak biztosítani kell, hogy valamennyi részvevőnek egyenlő Jogai és lehetőségei legyenek gyakorlati javaslatok előteriwszJísére. Fontos, hogy a madridi találkozónak a kon­ferencia összehívására vonatko­zó döntése tükrözze ezt a fel­fogást. A Varsói Szerződés tag­államainak a konferencián megvitatásra ajánlott konkrét javaslatai ismertek. A tagálla­mok a konferencián készek megvizsgálni más államok meg­felelő javaslatait is. A miniszterek újból kijelen­tették; országaik támogatják azt a javaslatot, hogy az euró­pai katonai enyhülési és lesze­relési konferencia színhelye Varsó legyen. 5 Az ülés részvevői meg- ■ erősítették államaik szán­dékát, hogy a madridi talál­kozón a záróokmány valameny- nyi fejezetében hozzájárulnak a megállapodások eléréséhez. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozó hoz­zon hatékony intézkedéseket a gazdasági, a tudományos-mű­szaki, a környezetvédelmi együttműködés hatékonyságá­nak növelésére. Nagy jelentő­séget tulajdonítanak az energe­tikai együttműködés erősítésé­nek és összeurópai konferencia összehívásának ebben a fontos kérdésben. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes árucsere, az ipari kooperáció, a mezőgazdasági, a közlekedési és a tudományos együttműkö­dés fejlesztése mellett. Az Ülés részvevői kívánatos­nak és lehetségesnek tartják, hogy a madridi találkozón a kultúra, az oktatás, a tájékoz­tatás és a kapcsolatépítés te­rületén is lépjenek előre a hel­sinki megállapodások megvaló­sításában — azon az elvi ala­pon, amelyet a záróokmány, mint egységes egész, meghatá­rozott. Az ülésen képviselt államok ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a záróokmány­nak az összeurópai folyamat fenntartására vonatkozó rendel­kezései végrehajtásának, amely Helsinkiben kezdődött, hogy ezáltal következetes legyen az előrehaladás az enyhülés erősí­tésének, a biztonság megszilár­dításának és az összeurópai ta­nácskozáson részt vevő államok egyenjogú együttműködése fej­lesztésének útján. Az említett államok képviselőinek a záró­okmányban előirányzott talál­kozói és érintkezéseik más for­mái pozitív szerepet hivatottak játszani e célok valóra váltásá­ban. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az összeurópai tanácsko­zással megkezdett folyam it fenntartása szempontjából kü­lönleges jelentősége van an­nak, hogy a madridi találkozón reális előrehaladást érjenek el az enyhülés továbbvitele, a biztonság megszilárdítása, az együttműködés fejlesztése irá­nyában, az európai kontinen­sen. Számolva ezzel, az ülésen képviselt államok a madridi találkozón készek meghatároz­ni a következő hasonló jelle­gű találkozó megtartásának megfelelő feltételeit. Ezzel összefüggésben a miniszterek kijelentették, hogy országaik készek lesznek támogatni a Ro­mán Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy ezt a találko­zót Bukarestben rendezzék meg. 6 A Varsói Szerződés tag- B államai — a nukleáris háború veszélyének elhárítása és az európai népek békés éle­tének biztosítása érdekében — támogatják a Szovjetunió Ja­vaslatát az európai közép-ható­távolságú nukleáris fegyverek­kel, és egyidejűleg, azokkal szerves kapcsolatban, az előre­tolt bázisú amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tárgya­lásokra. A tanácskozás részve­vői megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kér­dések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Kife­jezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesz­nek, ami lépést jelentene a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése irányában az eu­rópai kontinensen. 7 Az ülés részvevői hang- ■ súlyozták, hogy a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzetek kölcsönös csökkenté­séről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő szocialista államok 1980. július 10-i javaslataikkal újabb nagy lépéseket tettek a nyugati országok álláspontjá­nak irányában. Ilyen körülmé­nyek között annak érdekében, hogy a bécsi tárgyalásokon elő­rehaladás történjen a kölcsö­nösen elfogadható megállapodá'- sok felé, szükséges, hogy a tár­gyalásokon részt vevő nyugati országok is tanúsítsanak politi­kai akaratot a vizsgált kérdé­sek megoldására. 8 Az ülés részvevői hang- a súlyozták más konkrét javaslatoknak a jelentőségét is, amelyeket a politikai tanácsko­zó testület 1980. május 15-1 varsói nyilatkozata tartalmaz a fegyverkezési hajsza korlátozá­sáról, a béke megerősítéséről és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáról. Ezek a javasla­tok ma is érvényesek, és a Varsói Szerződés tagállamai készek, hogy mindegyikről ko­moly, érdemi tárgyalásokat kezdjenek más érdekelt álla­mokkal. A külügyminiszteri bizottság ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében zajlott le. A madridi találkozó sikeréért BOHUSLAV CHŇOUPEK INTERJÚJA (ČSTK) — Bohuslav Chnou­pek csehszlovák külügyminisz­ter a Varsói Szerződés külügy­miniszteri bizottságának ülésé­vel kapcsolatosan interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának ® Mi volt a célja a Varsói Szerződés külügyminiszteri bi­zottsága ülésének? — A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának mostani ülése, amelyet a Poli­tikai Tanácskozó Testület má­jusi ülésének határozata alap­ján hívtunk össze, lényegében csak egy napirendi pontot tár­gyalt meg. A résztvevők meg­vitatták a helsinki Záróok­mányt aláíró országok képvise­lőinek madridi találkozójával, valamint az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó értekezlet összehívá­sával kapcsolatos kérdéseket. A tanácskozáson teljes mér­tékben tükröződött az eredmé­nyes együttműködés, a testvéri barátság és az elvtársi kapcso­latok szelleme, amely a Varsói Szerződésben tömörülő testvéri szocialista országokat jellemzi. Ez megmutatkozott a jelen­legi nemzetközi helyzet értéke­lésié során is. A nemzetközi helyzet a legreakciósabb impe­rialista és hegemonista erők aktivizálódása következtében eléggé bonyolulttá vált. Az együttműködés és a megértés megmutatkozott abban a meg­egyező véleményben is, hogy a hidegháborúhoz való visszaté­rés teljesen elfogadhatatlan, s hogy napjaink feladata az eny­hülési politika útjában álló ré­gi és új akadályok leküzdése. A szocialista országok ismét megerősítették elhatározásukat, hogy még aktívabban fognak törekedni az enyhülési folya­mat további kibontakoztatására, a nemzetközi biztonság és az együttműködés megszilárdítá­sára. BIZTONSÁGI TANÁCS Úi NÉNI ÁLLANDÖ TAGJAI (CSTK) — Az ENSZ Közgyű­lése megválasztotta a Bizton­sági Tanács négy nem állandó tagját. Ezek január elsejétől foglalják el helyüket az ENSZ- ben. A négy új tag: Írország, Japán, Spanyolország és Ugan­da. A Biztonsági Tanács ötödik nem állandó tagjáról még nem döntöttek, mert a két latin­amerikai ország, Costa Ricá és Guayna közül egyik sem ka­pott kétharmados többséget. Costa Rica 89, Guayana 26 sza­vazatot kapott. Kuba, amely a latin-amerikai országok nevében indult a BT-tagságért, jelölését még a szavazás előtt visszavonta az­zal az indoklással, hogy meg akarja előzni a tavalyi mara­toni szavazást. Mint ismeretes, az elmúlt évben a Közgyűlés 154-szer szavazott a BT tagjai­ról. Akkor Kolumbia és Kuba volt a két latin-amerikai jelölt, de egyikük sem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget. Végül Mexikó képviselője ke­rült a Biztonsági Tanácsba. Raul Roa Kouri, Kuba állan­dó ENSZ-képviselője az ENSZ- közgyűléshez intézett levelében megállapította: Világos, hogy Costa Rica akarja Kuba jelö­lését megakadályozni. Kuba re­méli, hogy a béke és a bizton­ság szempontjából veszélyes jelenlegi helyzetben megőrzik az ENSZ fő szerveinek stabili­tását, s hogy a Közgyűlést nem állítják ismét mesterséges prob­léma elé.' A Biztonsági Tanács újonnan megválasztott tagjai Banglades, Jamaica, Norvégia, Portugália és Zambia képviselőjét váltják fel. 9 A tanácskozás fő témája a madridi értekezlet előkészíté­se volt. Mit tudna ehhez lun*~ záfűzni? — Elsősorban hangsúlyozni szeretném, hogy a november 11-én kezdődő madridi érte­kezlet a jelenleg Madridban fo­lyó előkészítő tárgyalásokhoz kapcsolódik. Rámutattunk azokra a kérdésiekre, amelye­ket még meg kell oldanunk, hogy a helsinki Záróokmányt aláírt országok képviselőinek találkozója konstruktív és si­keres legyen. Érdekünk — és ezt most Varsóban is hangsú­lyoztuk —, hogy a Madridban hozandó határozatok konkré­tan egészítsék 'ki a helsinki Zá­róokmányba n foglaltak megva­lósítását. A közelgő madridi találkozó sikere a résztvevők politikai akaratától függ majd. Hang­súlyozom, kivétel nélkül min­den résztvevő akaratától. Az együttműködés konstruktív lég­körét kell megteremteni a meg­állapodás érdekében. Ami min­ket illet, a Varsói Szerződés tagállamait, ilyen szándékkal utazunk Madridba. Varsóban ismét megerősítet­tük elhatározásunkat hogy a2 enyhülést katonai területre is készek vagyunk kiterjeszteni. E célból, mint ismeretes, a Varsói Szerződés lagállamai többek között javasolják, hogy Mad­ridban döntsenek az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó értekez­let összehívásáról, ugyanakkor határozzák meg a találkozó színhelyét, időpontját és prog­ramját. Amint azt a külügyminiszteri bizottság közleménye is rögzí­ti, tagállamaink az értekezlet megvalósítását szakaszonként javasolják. Az első szakasz tár­gyát a részt vevő országok kö­zötti bizalomerősítő intézkedé­seik megtárgyalása és elfogadá­sa alkotná. A következő érte­kezleten pedig már a leszere­lést célzó konkrét lépésekkel fog la 1 ko z ha t ná n k. 1980. X. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom