Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-18 / 247. szám, szombat
AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA melést, továbbra is megoldásra várnak egyes minőségi mutatók, fűként az elő- és a végtermelés viszonylatában. Például a szövetek gyártói számára a norma előírja, hogy az általuk szállított alapanyag 70 százaléka első osztályú legyen, további 30 százaléka le- hét rosszabb minőségű. Csakhogy a késztermékeik gyártója ebből az anyag- ból köteles 95 százalékban első osztályú termékeiket előállítani és szállítani a kereskedelmi szervezeteknek, tehát a termékek 5 százaléka lehet csupán rosszabb minőségű. Ezenfelül exportálni csak első osztályú árut lehet, tehát 100 százalékos minőségűt. Ezeket a fontos problémákat is meg ikellene oldani, mert az anyagfogyasztás kérdése szorosan összefügg a teljesítménymutatóval. Sőt mi több, a* anyag takarékosság kérdése egyre jobban előtérbe kerül. A hazai és a külföldi piac szükségletének fedezése terén a következő években fontos szerepet fog betölteni a termékfejlesztés, amely már a terv oszthatatlan részévé vált. Biztosítjuk az SZLKP Központi Bizottságát arról, hogy a tervteljesítés terén mutatkozó komoly problémák ellenére a Zornica vállalatnál a lelkes és áldozatkész kommunisták és más dolgozók eltökélten fáradoznak azon, Iiogy fokozzák vállalatunk hozzájárulását a népgazdaság fejlesztéséhez, a CSKP KB 18. ülése határozatainak szellemében, s feladataink teljesítésével köszöntsék a CSKP közelgő XVI. kongresszusát. problémák megoldását, ami megnyilvánul a tervezési munka színvonalának emelkedésében. A jövő évi gazdasági terv céljainak elérése azonban- már most problémákba ütközik a szállítói-megrendelői kapcsolatok területén. Aránytalanságok vannak a vállalat szükségletei és a szerződésekben lefektetett kötelességek között. Az anyagi ellátás mérlege tehát még most is kiegyensúlyozatlan. A szövet- gyártók -és a közszintű irányító szervek, a melyeik rendelkeznek saját tartalékokkal Is, .megrendeléseinket a2 előző időszak szintjére redukálják. így a vállalat jövő évi szükségleteinek fedezése terén az anyaghiány tovább növekszik, s eléri az 5 millió 300 ezer méter szövetet, ami késztermékekre, vagyis fehérneműre átszámítva kétmillió darabnak felel meg. Vállalatunk számára a jövő évre ugyancsak hiányzik 9 ezer kilogramm varrócérna, és több mint négymillió gomb, és így folytathatnám a problémák felsorolását, főként azt, hogy kiesnek az alap anyag-szállítások. Az említett és más okoknál fogva a vállalat mintegy 300 ezer terméket veszít kapacitásából évente, s ezek a termékek aztán hiányoznak a piacról. Ugyancsak jelentős mértékben megnehezítik a vállalat gazdálkodását a rossz minőségű alapanyagok. Bár ezt a problémát lényegében megoldják az új gazdasági szabályozók, amelyek az eddiginél sokkal szigorúbban torolják meg a rossz minőségű terkos építkezések szakaszán. Ez azt jelenti, hogy az építők az új lakótelepeken 1140 óvodai és 420 bölcsődei férőhellyel, mintegy 20 000 négyzetméter üzlethelyiséggel stb., maradtak adósok. Ez a helyzet annál kedvezőtlenebb, mivel a járulékos beruházások szakaszán az ötödik ötéves tervidőszakban sem tudtunk felhasználni 172 millió koronát. A kétmillió kororta költségvetést meg nem haladó építkezéseken 437 millió korona marad kihasználatlan. A lemaradás általában több fontos egészségügyi építkezést érint, egyebek közt a Nové Zamky-i, a gaiantai kórházakat, a pezinoki elmegyógyintézetet, a bratislavai gyermek- kórházat. (Továbbá néhány iskolai, vízgazdálkodási és közlekedési építkezést.) E helyzet fő okai — amivel az építkezési üzemek a lemaradást az egésZ időszakban indokolták — a kapacitásbeli és a munkaerő-hiány, építési kapacitások kihelyezése a kerület határain túlra, valamint egyes anyagok hiánya. Mindezek az építési határidők eltolódását okozták. Gyakorta előfordul a költségvetés növelése és hasonlók. Például csupán két egészségügyi építkezésen építésük megkezdése óta az emelés mintegy kétszázötvenmillió korona. A jövő évi és a hetedik ötéves terv előkészítése során az eredményekből indulunk ki és arra összpontosítjuk a figyelmet, hogy a tervjavaslat összhangban legyen az új feltételekkel — a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő intézkedésekkel. Nagy gondot; fordítunk a termelés hatékonyságának növelésére, a nyersanyagok és az energia hasznosítására, az állóeszközök és a munkaidő jobb kihasználására és az improduktív költségek megszüntetésére, továbbá a helyi gazdálkodásban és a kereskedelemben a szolgáltatások bővítésére, főképpen pedig minőségük javítására, az építkezések alaposabb előkészítésére és a földalap védelmére. Teljes mértékben tudatosítjuk azoknak a feladatoknak a fontosságát, amelyeket kerületünk gazdaságában kell teljesítenünk. Ezek a korlátozott lehetőségek ellenére is jelentősek. Például a helyi gazdálkodásban a hatodik ötéves tervvel szemben a teljesítményeik több mint 21 százalékkal, az áruszállítások pedig 15,6 százalékkal növekednek. A figyelmet elsősorban a kívánatos fejlesztésre, a minőségre, a hozzáférhetőségre és az időtartam lerövidítésére összpontosítjuk, mivel a szolgáltatásoknak nagy a politikai jelentősége az emberek elégedettsége szempontjából. Arra törekszünk, hogy minden szintű nemzeti bizottság emelje munkájának színvonalát az ügyintézésben és biztosítsa a gazdasági fejlesztés feladatainak megvalósítását. A nemzeti bizottságok politikai és szervező tevékenységét, az agitációt és a propagandát, főképpen a gazdasági propagandát oly módon fejlesztjük, hogy aktívan befolyásolja a gazdasági feladatok teljesítését, a hatékonyság növelését, az anyag és az energia gazdaságos felhasználását, valamint az improduktív költségek csökkentését. Az eddiginél még nagyobb igényeket támasztunk a vezető dolgozókkal szemben. Gondoskodunk a feladatok teljesítésének hathatós ellenőrzéséről és szigorú következtetéseket vonunk le a feladatok nem teljesítésének és a szocialista törvényesség megsértésének eseteiből. kerületben a nemzeti bizottságok ki- ^^11 nak erősítéséhez. A pártszervek és -szervezetek vezetésével tovább növekszik az állampolgárok alkotó részvétele a CSKP politikájának megvalósításában, elmélyül a társadalmi és a munkaaktivitás. Városaink és községeink a szó igazi értelmében napról napra szépülnek. Az idei feladatok teljesítéséhez kétségkívül hozzájárult a jelentős politikai esemény — hazánk hős szovjet hadsereg általi felszabadításának és a második világháború befejezésének 35. évfordulója. Kerületünkben a munkaaktivitás fokozását lényegesen elősegítették a Szovjetunió szanatovi területe és a nyugat-szlovákia kerület barátsági napjai. A nemzeti bizottságok hathatós politikai és szervező munkájával, a képviselők tevékeny igyekezetével a Nemzeti Front választási programjainak megvalósításába sikerült bekapcsolni az állampolgárok túlnyomó részét. Aktivitásuk nagyban megmutatkozott az idei termés betakarítása folyamán is. Ez a segítség is hozzájárult ahhoz, hogy mezőgazdáink a sűrűn vetett gabonafélékben a felszabadulás óta a legnagyobb átlagos hektárhozamot — 5,5 tonnát értek el. Jelenleg az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében szervezzük meg a segítségnyújtást. A nemzeti bizottságoknak a Nemzeti Front választási programjai teljesítésére irányuló kötelezettségvállalását — a hatodik ötéves tervidőszakban mintegy 6,5 milliárd korona értékű mű létrehozását — már 1980. június 30-án kétmilliárd korona értékkel túlteljesítették. A beruházást illetően egyéb szükséges építkezéseken kívül 193 óvodát és bölcsődét sikerült felépítenünk 10 246 gyerek részére; ezáltal lényegesen enyhítettük ezekben az intézményekben a gyermekek elhelyezésére irányuló indokolt követelményeket, és sok nőnek lehetővé tettük a munkafolyamatba való bekapcsolódását. A nemzeti bizottságok gazdálkodásának eredményei általában kedvezőek. A társadalmilag fontos feladatokat túlteljesítettük, egyebek között a helyi gazdálkodásban, a lakossági szolgáltatásokban, a hazai piaci szállításokban, az exportfeladatokban, a nyilvános autóközlekedésben, az ^gazdálkodásban és néhány más szakaszon. A társadalmi fogyasztást illetően — az iskolaügy, az egészségügy és a szociális gondoskodás szakaszán is — jók az eredményeink. A nemzeti bizottságok gazdálkodásában növekedett a saját források képzése. Sok esetben azonban kárt okoz a pénzügyi gazdálkodás alapelveinek megsértése, nem egyszer a közös szocialista tulajdon következetlen, felelőtlen kezelése. Előreláthatóan ebben az ötéves tervidőszakban több mint egymilliárd koronát nem tudunk felhasználni a komplex lakásépítésre előirányzott beruházásokból, ebből több mint félmiíliárd koronát a járuléJÁN JANIK ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGE TAGJÁNAK A KB TITKÁRÁNAK FELSZÓLALÁSA A szemesterményekben és az alapvető élelmiszerekben az önellátás fokozatos elérésével járulnak hozzá a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók a párt gazdasági politikájának megvalósításához, amely a lakosság életszínvonalának emelését célozza. A CSKP XIV. és XV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusai és a CSKP KB, valamint az SZLKP KB ülései igen pontosan meghatározták e cél elérésének konkrét útjait és módjait és hangsúlyozták: az önellátás elérése társadalmi feladat. A CSKP XV. kongresszusa irányvonalának sikeres teljesítése érdekében az SZLKP kongresszusa feladatul adta a Szlovák Szocialista Köztársaság termelési forrásainak és természeti feltételeinek hathatósabb kihasználását. Ily módon elősegítjük e stratégiai irányvonal valóra váltását, folytatjuk mezőgazdaságunk és a Cseh Szocialista Köztársaság mezőgazdasága színvonalának kiegyenlítését. Eközben azokat a termelési ágazatokat részesítjük előnyben, amelyek fejlesztésére Szlovákiában kedvezőbbek a feltételek. A fejlesztés ütemét illetően ezért Szlovákiában igényesebb feladatokat tűztünk ki. Egyszersmind arra számítunk, hogy a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben befejezzük a szocializálás folyamatát. Hazánk mezőgazdasági és élelmiszeripari termelése fejlesztését számbavéve megállapíthatjuk, hogy az SZSZK mezőgazdasági termelésének mennyisége az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 15 százalékkal, ebben az ötéves tervidőszakban pedig körülbelül 10 százalékkal növekedett, az élelmiszer- ipar 26,5 százalékkal gyarapította termelését, az állami alapokba pedig 25,7 százalékkal többet szállítottak. Az SZSZK-ban a mezőgazdasági termelés előrehaladásának üteme megelőzte az országos átlagot. Az ország mezőgazdasági termelésének mennyiségében Szlovákia részaránya az 1970. évi 31,3 százalékról 1980- ban 33,6 százalékra, az árutermelésben 28,5 százalékról 32 százalékra növekszik. A mostani ötéves tervidőszakban a bruttó mezőgazdasági termelés növelésében a részarány 0,8 százalékot, az árutermelésben pedig 2,3 százalékot tesz ki. Ily módon jelentős mértékben hozzájárultunk hazánk élelmiszerrel való önellátásának fokozásához. Az állati eredetű élelmiszerekben amúgy is magas fogyasztás gyors ütemű növekedése ellenére is lényegében önellátók lettünk. Az SZSZK-ban gabonafélékben az önellátás aránya 85 százalékról megközelítően 90 százalékra emelkedett. Az említett kedvező eredmények ellenére a hatodik ötéves terv céljait nem érjük el a növénytermesztés és az állattenyésztés kiegyensúlyozottságát illetően, egyes fontos növényfajták hozamában, az állattenyésztési termelés összetételének, főképpen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében r>s a tejtermelésben. E helyzetet nemcsak objektív tényezők okozzák, hanem szubjektív tényezők is közrejátszanak benne. A termelés intenzitása növelésében a szubjek; tív tényezők aktívabb tkihaszálásávaí és mozgósításával még jobb eredményeket érhettünk volna el. Ezt különösképpen látnunk kell a hetedik öt-, éves terv előkészítésével és megvalósításával összefüggésben. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés fejlesztésének céljait az SZLKP KB Elnökségének beszámolója jellemezte. Eszerint a hatodik ötéves tervidőszakban meghatározott fejlesztési ütemhez képest mérsékelik a mezőgazdasági termelés növelésének intenzitását. A mezőgazdákra és az élelmiszeripari dolgozókra az a feladat hárul, hogy a lehető legjobban értékesítsék mindazt, amit kaplak, és ami a földjeinken megtermett. A gyakorlatban igazoljuk, hogy közös erővel megvalósítjuk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének feladatait, amint azt a CSKP KB 13. ülése meghatározta és a hetedik ötéves terv előirányzata megkívánja. A termelés fejlesztésének feltételezett ütemét döntő mértékben a növelés intenzív tényezőinek kihasználásával valósítjuk meg. Ezért az eddiginél még inkább lát-, nunk kell a talaj elsőrendű jelentőségét. A termőföld az élelmiszerek fő forrása. Köztársaságunkban relatíve kevés a termőföld és az is szüntelenül fogy. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a talaj sokoldalú védelmére, termővé tételére, termékenységének fokozására és teljes kihasználására. A mezőgazdasági föld mintegy negyven százalékán a termékenységre, a trágyafélék és a napenergia kihasználására még mindig kedvezőtlenül hat a vízrendszer rendezetlensége. Főiképpen Kelet- és Közép-Szlovákiában százezer hektárnyi területeken kellene elvégezni a talajjavító meszezést ós egyéb agrotechnikai rendezést. Az utóbbi években fokozott gondot fordítottunk a talaj termékenyebbé tételére, s ez az igyekezet a jövőben még nagyobb lesz. Elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy ezen a szaikaszon a hatodik ötéves terv feladatait teljesítettük, egyes feladatokat pedig túlteljesítettünk. Meg kell azonban mondanunk, hogy az elkövetkező ötéves tervek feladatainak igényességére való tekintettel a munka jelenlegi színvonalával nem lehetünk elégedettek. A hetedik ötéves terv meliorációs programja a legnagyobb lesz az SZSZK történetében. Megvalósítására mintegy 6,5 milliárd koronát fordítunk. A CSKP KB 13. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülése határozatának értelmében körülbelül háromszor nagyobb területen kell öntözőberendezést kiépíteni, mint a mostani ötéves tervidőszakban. Ilyiképpen igyekszünk csökkenteni a terméshozam függőségét a kedvezőtlen égh« '’ti feltételektől, s intenzívebben és hatékonyabban kihasználni a nagy teljesítményű új biológiai potenciált. Az erőforrásokat és az eszközöket a EMIL DÖCKY ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, A BÁNOVCE NAD BEBRAVOU-I ZORNICA VÁLLALAT IGAZGATÓJÁNAK FELSZÓLALÁSA A mostani időszakban a Zornica Vállalatnál is kezdeményező munka folyik a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő intézkedésekkel kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy a vállalati szféra aktívan előmozdítja pártunk gazdaságpolitikai céljainak elérését, mindenekelőtt azzal, hogy hatékonyabbá teszik a termelést a népgazdaság minden ágazatában és meggyorsítják a gazdasági előrehaladást, ahogyan ezt a CSKP XV. kongresszusán, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB azóta megtartott ülésein is kitűzték. Mi, a vállalatok és az üzemek dolgozói az új intézkedésekben további lehetőséget látunk arra, hogy aktív erőfeszítésekkel megoldjuk gazdasági életünk bonyolult problémáit, és ezzel hozzájáruljunk a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítéséhez és gazdaságunk hatékonyságának növeléséhez. A Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalatnál is javában folynak az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos munkák. Miután megismerkedtünk az új szabályozó lényegével, megkezdtük átültetését a gyakorlatba. Már az idei tervfeladatok teljesítése feltételeinek megteremtése során, valamint a jövő évi terv és a 7. ötéves terv kidolgozásának előkészületei során megmutatkozott, hogy a gazdasági vezetők észrevételeikkel és javaslataikkal felelősebben mozdítják elő a (Folytatás a 5. oldalon) JÁN KRÁLIK ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KNB ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA
