Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-10 / 214. szám, szerda

V I t X 6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. szeptember 10. SZERDA BRATISLAVA m XXXIII. ÉVFOLYAM 214. szám m Ara 50 fülér A GABONA ES A TAKARMÁNY Egyre nagyobbak az élelmezés minőségével kapcsolatos igé­nyek, s ezek kielégítése érdekében társadalmunk jelentős eszközöket fordít mezőgazdaságunk fejlesztésére. Ez életszín* vonal-fejlesztési programunk szerves része, s végrehajtására pártunk a gazdasági és szociális program megvalósítása során kiemelkedő figyelmet fordít. Ma már természetes, hogy min* denkl kedvére válogathat az üzletben olyan élelmiszeripari termékekből, amelyekből 15—20 évvel ezelőtt még nem volt elegendő. Ma mindenütt kapható tej, sajt, tojás, cukor, liszt, s baromfit és halat is bármikor vásárolhatunk. Jelentősen növekedett a hús és a húsból készült termékek fogyasztása, lényegesen többet fogyasztunk déligyiimölcsből és egyéb élei* tnlszerből is. Mindez természetes, és nehéz elhinni, hogy ez valaha másként volt. Szüntelenül tökéletesítjük a lakosság élelmezését. Az einbe* rek viszont joggal kérdezik, miért nincs az üzletekben több gyümölcs, bírálják, hogy az egyes zöldségfélékből hiány van, s joggal keresik a friss zöldséget a pultokon. A nagyarányú húsfogyasztás ellenére még több füstölt árut, bélszínt vásá­rolnának, de ez utóbbit sem kaphat mindenki, hiszen a levő* gott szarvasmarhából mindössze három kilogrammot tesz ki. A bírálatok rámutatnak arra is, hogy többfajta tejtermék is lehetne a piacon, s a tejipar bővíthetné a sajtválasztékot stb. Ezek az igények is természetesek. Az Is nyilvánvaló, hogy élelmezési gondjaink „magasabb színvonalúak“, hogy enyhén szólva, nem élünk rosszul. Ez annak az eredménye, hogy a megtermelt javakat a szocialista társadalom asc emberek növekvő anyagi és kulturális igényei kielégítésének szolgála Kába állítja. Ezeket a javakat azonban mindenekelőtt létre kell hozni. Abban a pillanatban pedig, amikor népgazdaságunkban ked­vezőtlen külgazdasági feltételek kezdik éreztetui hatásukat, minden erőnket a felmerült problémák leküzdésére kell össz­pontosítani, hogy megtartsuk és megszilárdítsuk az eddigi színvonalat. Ilyen szellemben készítettük elő a hetedik ötéves tervet is. Az elkövetkező időszak feladatainak megvalósítása az eddigitől eltérő, igényesebb hozzáállást követel, hiszen a feltételek egyre nehezebbek lesznek, a követelmények egy* ara nőnek. Nyilvánvaló, hogy az élelmiszertermelés hatékony* ságának növelése nélkül nem tűzhetnénk ki reális célokat az élelmezés tökéletesítésére vonatkozóan. Még akkor sem, ha elegendő eszközt tudnánk megteremteni az élelmiszer&ehoza •ni növelésére, mert ezeket a világpiacokon is mind nehezebb beszerezni. Ugyanakkor igényesebbé válik a saját forrásokból történő élelmiszeripari termelés növelése. Csökken a mezőgazdasági, főleg a szántóterület, éppen ezért egyre nagyobb gondot for* dítunk a meglevő mezőgazdasági területek hatékony kihaszná­lására, mindenekelőtt a síkságokon. A mezőgazdasági terme­lési azonban fejlesztenünk kell a hegyvidékeken is, hiszen a területekeu van a legtöbb kihasználatlan föld. A mezőgaz­dasági termelés fejlesztése azonban e területeken jelentős beruházásokat igényel. Keresik a lehetőségeket, miként le­hetne a hegyvidékeken is eredményes mezőgazdasági terme­lést folytatni, kihasználva a kooperáció és a szakosítás nyúj­totta lehetőségeket is. Keresik az ösztönzés lehetőségeit, ame­lyekkel a kistermelőket eredményesebb tevékenységre serkent­hetnék, bár ezt az utat nem tartja minden vezető helyesnek. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építése során gyakran csak a nagyvonalú fejlesztés lehetőségét látták maguk előtt, s elszoktak a kedvezőtlenebb helyzet józan mérlegelésétől, s az említett módszert visszalépésnek tekintik. A szerződéses állat tenyésztés fejlesztése, a kistermelők tevékenységének fejlesz­tése még sok türelmes politikai és meggyőző munkát követel. Számos probléma merül fel viszont a síkságokén is. A nagy gabonatermesztési területek már nem növelhetők tovább, mert takarmánytermesztésre is szükség van. E területekeu tehát a gabonatermesztés növelésének egyetlen járható útja a ho­zamok növelése, amit a nagyhozamú fajták termesztésén kívül a műtrágya-felhasználás növelésével érhetünk el, A műtrágya gyártáshoz szükséges alapanyagokat viszont szintén behoza­talból nyerjük, s ezek világpiaci ára egyre magasabb lesz, * nehezebbek lesznek az alapanyagok beszerzési feltételei is. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelni a szerves trágya kihásználásának is, vagyis a hazai lehetőségek kiaknázásának. Ehhez, persze, több technológiai berendezésre, trágyaszóróra, tehergépkocsira stb. lenne szükség. Bár az utóbbi években többször nem kedvezett az időjárás « mezőgazdasági termelésnek, a gabonatermelés egyre növe­kedik. A hatodik ötéves tervidőszak első három évében a gabonatermesztők 30,4 millió tonna gabonát termeltek, ami azt jelenti, hogy az átlagos évi termés ebben az időszakban 8,4 százalékai nagyobb volt, mint az 1971—1975-ös években. A gabonatermesztés tehát fejlődik, s e téren egyre kevesebb a probléma is. Az állattenyésztésben azonban már korántsem ilyen kedvező a helyzet, még mindig sok a kihasználatlan tartalék a takarmány ésszerű hasznosításában. A CSKP XV. kongresszusán célul kitűzött önellátási program teljesítésének módjai ismeretesek. A CSKP KB 13. ülése pedig ismételten rámutatott ezekre a feladatokra, s utasította az egyes ágazatokat, termelési gazdasági egységeket, vállalatokat, szervezeteket és a kommunistákat, mindazokat, akik felelősek az ország élelmiszerellátásáért, hogy ezeket maradéktalanul teljesítsék. E feladatok megvalósítása pedig rendszeres és hosszadalmas politikai munkát igényel. Nem lehetünk elége­dettek a részleges jó eredményekkel, amelyek kétségkívül ki­mutathatók a mezőgazdasági termelés minden szakaszán. E jő eredmények állandó növelésére kell törekedni. Rendszeresen ellenőrizni kell, miként hajtják végre a CSKP KB 13. ülésének határozatait a mezőgazdasági üzemekben és a népgazdaság minden ágazatában. (Rp) Megnyitották a 22. brnói nemzetközi gépipari vásárt A TECHNIKA A HALADÁS ÉS A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN A megnyitón részt vett Gustáv Husák elv társ % Josef Šimon beszéde # Jó feltéte­lek az üzleti tárgyalásokra és a tudományos műszaki fejlődést elősegítő tapasztalatcserére (Tudósítónktól) — Ragyogó napfényben, színpompás kör nyezetben került sor tegnap a 22. brnói nemzetközi gépipari vásár ünnepélyes megnyitására. Az A-pavilon bejáratánál ösz- szesereglett részvevők a kiállító vállalatok, a hazai és a kül kereskedelmi szervezetek képviselői nagy tapssal fogadták a megnyitóra érkező vendégeket, közöttük Gustáv Husák elvtár sat, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt. A vásári Jo­sef Šimon szövetségi miniszterelnök-helyei tes, a párt■ és kor mány küldött ség vezetője nyitotta meg. Simon elvtárs hangsúlyozta, hogy a 22. brnói nemzetközi gépipari vásár a hagyományok nak megfelelően jó feltételeket teremt mind az üzleti tárgya­lásokhoz, mind pedig a tudó mányos-műszaki fejlődést elő­segítő tapasztalatcseréhez. A kiállítók széles körű nemzetkö­zi részvétele a különböző tár­sadalmi rendszerű országokból a vásár tudományos-műszaki programjával együtt azt bizo­nyítja, hogy a Csehszlovák Szó* cialista Köztársaság a helsinki konferencia Záróokmányának szellemében fejleszteni akarja kereskedelmi kapcsolatait a vi lág minden országával. Kiemel te továbbá. Iiogy az idei vásár ra Csehszlovákia felszabadítá­sának 35. évében kerül sor, s a vásár küldetését a CSKP XV. kongresszusának határozatai, valamint a 6. ötéves terv céljai határozzák meg. A legfontosabb cél az, hogy eredményesen fel lesszük a feltételeket a cseh­szlovák gépipari termékek kivi teléhez, valamint a fejlett kül­földi gépek és berendezések be hozatalához. E cél lehetővé te­szi a kiállítók számára, hogv MEGKEZDŰBOn A MADRIDI ÍAlAlKOZfl attszirfl SZAKASZA A TASZSZ hírügynökség állásfoglalása (ČSTK) — A spanyol főváros­ban tegnap délelőtt megkezdő­dött az európai biztonsági ós együttműködést értekezleten részt vevő országok képviselői madridi találkozójának előké­szítő szakasza. Az előkészítő bizottság ülésén a helsinki Zá­róokmányt aláírt 30 ország mintegy 700 küldötte vesz részt. Ogy tűnik, hogy a madridi találkozó előkészítése nem lesz könnyű. Am annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az imperialista erők fokozták az enyhülési folyamat lefékezésé-» re irányuló törekvéseiket, még­is pozitív az a tény, hogy Mad­ridban 35 ország küldötte azért ült össze, hogy megvitassa a helsinki Záróokmányban foglal­tak teljesítését. Hisz mincíazt, amit az államok az enyhülés, a bizalom légkörének megszi­lárdítása terén elértek, konst­ruktív vita eredménye volt. Az előkészítő tanácskozást az új spanyol külügyminiszter, jósé Pedro Perez nyitotta meg. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség a madridi találkozó előké­szítő szakaszának megkezdésé­vel kapcsolatban emlékeztet rá: a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország azzal a szilárd elhatározással jött Madridba, miszerint mindent megtesznek, hogy a tlaálkozón pozitív ered­mények szülessenek. A Leonyid Brezsnyev és a szocialista or­Munka Érdemrend átadása (ČSTK) — Ondrej Öurinának 60. születésnapja alkalmából sokéves aktív politikai és köz­életi tevékenységéért, valamint az irányító munkában elért jő eredményeiért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A magas kitünte­tést tegnap Bratislavában Fran tlšek MiSeje szlovák pénzügy miniszter adta át a jubilánsnak. szagok testvérpártjainak képví selől között a Krímben nemrég lezajlott találkozók világosan Igazolták a szocialista közösség államainak konstruktív hozzáál­lását a madridi találkozóhoz Rendkívül nagy jelentősége len­ne, ha sikerülne megállapodni az európai katonai enyhülésről és leszerelésről tanácskozó konferencia összehívásában termékeik legjavát mutassák bo fi vásáron. Ez a koncepció összhangban van a nemzetközi munkameg­osztás további elmélyítésével s a KGST-országok között megvaló­suló szocialista gazdasági integ ráció fejlesztésével. A csehszlo vák gépipari behozatal több mint 60 százaléka a KGST-or- szágokból származik, s ennek több mint a felét hosszú távú gyártásszakosítási és kooperá­ciós szerződések támasztják alá. Kétoldalú szerződéseket elsősorban a Szovjetunióval kö töttünk, amelyek főleg atom energetikai, számítástechnikai berendezések, villanymotorok, (Folytatás a 2. oldalon) ÜOViZtÖ TÁVIRAT (ČSTKjl — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága táviratban fejezte ki jókívánságait a Török Kommu nista Párt Központi Bizottságá­nak a párt megalapításának 6(1 évfordulója alkalmából. Távira- fában a CSKP Központi Bizott­sága nagyra értékeli a török kommunistáknak a szociális igazságért, a török dolgozó nép szabad és boldog életéért vívott áldozatkész becsületes harcát, * további sikereket kívánt a pártnak a demokráciáért, a sza­badságért. a nemzeti független ségért, a békéért, a szocializ­musért, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom és az összes haladó és bé­keszerető erők egységének megszilárdításáért folytatott küzdelméhez. Felkészülés és egység A CSSZSZK és az NDK néphadseregének közös akciójával kezdődött meg a hadgyakorlat (ČSTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság délkeleti részén fekvő gyakorlóterepen Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Állam­tanácsa és Nemzetvédelmi Taná­csa elnökének a jelenlétében megkezdődött a Varsói Szerző dés tagállamai fegyveres erői nek Fegyverbarátság '60 elne- nevezésű hadgyakorlata. A hadgyakorlat az NDK népi nemzeti hadserege, valamint a csehszlovák néphadsereg szá­razföldi egységeinek és légi­erőinek harci akcióival kezdő­dött, amely a Varsói Szerződés (Folytatás a 2. oldalonf Ili* Heinz' Hoffmann hadseregtábornok, át NDK honvédelmi miniszte­re (középen) a hét elején meglátogatta a Fegyverbarálság '80 hadgyakorlaton részt vevő csehszlovák egységeket. Balra Karcl Rosov vezérezredes látható (CSTK-folvételJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom