Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-05 / 210. szám, péntek

BÁNYÁSZMÚLTAT IDÉZ Alig egy kilométernyire a történelmi városközponttól, a ter­mészet ölében, a látogatót megcsapja, a bányászmúlt szele. Selmecbányán (Banská Štiavnica) a Kiinger tónál a maga ne- mében egyedülálló a természeti bányamúzeum. A jelszíni bá­nyaipari létesítmények, gépek és berendezések mellett 960 méter hosszúságban megtekinthetőek itt a 18. és a 19. század­ra emlékező föld alatti tárnák, folyosók is. BARANGOLÁS A TÁRNA MÉLYÉN Mindez nemcsak a hazai látogatókat vonzza, hanem a külföldieket is. A parkolóhe­lyen különböző rendszámú szlo­vákiai és csehországi gépkocsik mellett magyar, NDK-beli, len gyei, sőt angol, kanadai, török- országi, kubai, stb. turisták mo­toros járművei sem mennek ritkaságszámba. — Érdekes ez —- mondja a prágai firí Kvapil. — Mi fogott meg a legjobban? Nos, a víz­oszlopos fejtőgép és a régi vá­jár szer számok ... A komáromi turisták egy cso­portjának viszont legjobban a fúrógépek, meg aztán a csille­sor vontatására alkalmas kis Diesel-mozdony tetszett. — Né­hány kilométernyire innen a počuvadlói tó mellett, vállalati üdülőben töltjük szabadsagun­kat — magyarázzak. — Hallot­tunk erről a múzeumról és kí­váncsiságból eljöttünk ide. Nem bántuk. Nemcsak érdekes, ha­nem egyben romantikus dolog is védősisakkal, bányászlám­pával, vízhatlan köpennyel fel­szerelve végigkaptatni a fíerta- lan-tárnán... A budapesti Nagy Ferenc, aki egész családjával, feleségevei, lányával és fiával együtt jött el ide, így szól benyomásairól: — Ebben az aknában a bányafo­lyosók lent hetven, fent pedig alig harminc centiméter széle­sek. Épp hogy átbújik rajtuk az ember. Kísérőnk elmagyarázta, hogy a 17. század vájárja kez­detleges fejtőszerszámaival — véső, kalapács, csákány — nem is hajthatott szélesebb folyo­sót. Hiszen így is lassú volt a vágathajtás, évente legfeljebb húsz méter. Különben is a tra­péz alakú vágat jobban bírta a kőzet nyomását. S a felszí­nen mi érdekelt a legjobban? A Zsófia aknatornya, továbbá az a helyiség, amelyben a bányád szók átöltöztek, mielőtt leszáll­tak a tárna mélyébe s ahol átvették szerszámaikat, meg­kapták ércfejtési feladatukat. Az aknát manapság a múlt feltárt titkait megismerni szán­dékozók keresik fel. Számuk csak ez idén már meghaladta a húszezer személyt. fogják további értékes techni­kai és építészeti műemlékek. Erről így beszélt Eugen Kladi- vík mérnök, a Természeti Bá­nyamúzeum helyi osztályveze­tője: — A felszíni létesítmények további komplexumának felépí­tésével' még vonzóbb, színvona­lasabb lesz ez a múzeum. Nem­rég Poproöból, a Rúfusz akna­tornyát kaptuk meg. Nemsoká­A Bertalan-tárna előtt FELSZÍNS KÜLÖNLEGESSÉGEK A múzeum területén, az And- rás-tárónál megtekinthető a fel­színen elhelyezett vízoszlopos fejtőgép. A Kachelmann cég gyártotta Vihnyén, 1881-ben. Jozef Karol Hell volt a konst­ruktőrje. Különben ez a gép a Lill-tárnában, kétszáz méteres mélységben, az említett évtől egészen 1960-ig szolgálta az embert 1 Valamivel odébb, a bélabá- nyai Zsófia aknatornya domF1 nál. A századeleji éveket idé­zi. A múzeum évről évre gaz­dagodik. Jelenleg a Žilinai Mű­emlékvédelmi Vállalat helyi részlegének dolgozói a vízosz­lopos fejtőgépet komplettizál- ják, illetve azon munkálkod­nak, hogy befejezzék az András- táró épületét. A bányaipari lé­tesítmények, emléktárgyak át­mentésében az utókor számára segédkezet nyújtanak nemcsak a nyugdíjasok, hanem a város bányaipari szakközépiskolájá­nak lanulói is. A közeljövőben a dicső bá­nyászmúlt emlékeit gyarapítani A bányamúzeum bejárata, háttérben a Zsófia aknatornya BALESETVESZÉLY A MAGÁNÉPÍTKEZÉSEKEN A munkahelyen kívüli bal­esetek, melyek a dolgozókat szabad idejükben érik, követ­kezményeikben épp olyan sú­lyosaik, mint az üzemi balese­tek. Tény, hogy közvetlenül a dolgozóknak okoznak kárt, ugyanakkor azonban a gazda­sági szervezeteknek is. A nép- gazdasági veszteségeken kívül egészségügyi és szociális téren is negatív a hatásuk, főleg a gyógyításra, a beteg- és nyug­díjbiztosításra fordított össze­geket tekintve. A legnagyobb veszteség azonban, ha az ilyen balesetek örökre megkárosít­ják az egészséget, vagy ember­életet követelnek. A háztartási, közlekedési, sportolás vagy más kedvtelést szolgáló tevékenység közben történő balesetek mellett, leg­több munkahelyen kívüli bal­eset a magánépítkezéseken for­dul elő. Tavaly ezek Szlovákiá­ban a munkahelyen kívüli bal­esetek több mint 20 százalé­kát tették 'ki. A magánépítkezéseken a bal­esetveszély abban rejlik, hogy az építők nem készítik elő megfelelően az építkezés he­lyét, nem gondoskodnak a kel­lő felszerelésről, lebecsülik az építéshez szükséges műszaki és szakmai felkészültséget, a mun­ka fizikai igényességét. Sőt, a munkába bekapcsolják a csa­ládtagokat — a fiatalkorúakat is —, akik még kevésbé tuda­tosítják a munka veszélyessé­gét, gyakorlati és szakmai ta­pasztalatuk sincs. Különösen veszélyesek a -magasban — áll­ványokon, vagy a tetőn — vég­zett munkák. A szakszerűtle­nül, rossz minőségű anyagok­ból összeállított állványzat, az, hogy nem használnak biz­tonsági védőeszközöket, sok balesetet okoz. A biztonsági előírásokat különböző gépek, például betonkeverők, szállító- eszközök kezelésekor sem tart­ják meg. A munkahelyen kívüli balesetek gyakori okozója a villanyáram is. A munkavédelmi előírások nemcsak az építőipari vállala­tokra vonatkoznak, hanem az egyéni építkezőkre is. Ezt szem előtt kell tartaniuk az érintet­teknek, ha nem akarnak szem­be kerülni az érvényes előírá­sokkal. S a legfontosabb, hogy az emberi élet és az egészség nagy érték, s körültekintéssel minden baleset elkerülhető. KAROL K0LAČEK (A szerző felvételei) ra elkészítjük a bányamozdo­nyok részlegét is, ahol elhe­lyezzük a régi és új típusokat. Ehhez kötődik majd a tervbe vett keskenyvágányú vasút, amely a látogatóknak megköny- nyíti és még attraktívabbá te­szi múzeumunk megtekintését. A medzevi kovácshámor beren­dezése utalni fog azokra a rég­múlt időkre, amikor ügyes mesterkezek élesítették és kö­szörülték a bányászszerszámo­kat. A 19. század bányaipari dúsító berendezéseinek kiállítá­sával is számolunk. Külön rész­leget képez majd a jellegzetes szlovákiai bányászházak falu­múzeuma. A szintén 19. száza­di dugattyús légsűrítő fogja le­vegővel ellátni a múzeum fel­szín alatti részét. A föld alatti kiállítási részleg különben be­mutatja — az összehasonlítás kedvéért — a jelen fejtési tech­nikáját is. JÚLIUS TADIAN Kommentáljuk A Honvédelmi Szövetség taggyűlései előtt Ezekben a napokban a Honvédelmi Szövetség 4060 szlo­vákiai alapszervezete és több száz klubja értékeli munkáját az évzáró taggyűléseken. A beszámolókban felsorolják púi­déul azt, hogy tavaly 3 350 439 óra társadalmi munkát dol­goztak, több száz honvédelmi bemutatót tartottak, élspor­tolóik számos jó eredményt értek el. Szokásukhoz híven rámutatnak a munkájukban előforduló nehézségekre, azok ra a feladatokra, amelyeket objektív vagy szubjektív okok miatt nem tudtak megvalósítani. A Honvédelmi Szövetség munkája sokrétű. A szakköri tevékenység mellett első helyet foglal el a fiatalok felké­szítése a tényleges katonai szolgálatra. Ezen a téren szlo­vákiai viszonylatban jó eredményeket érnek el. A rozs­nyói (Rožňava! járásban például a nemzeti bizottságok, más szervek bevonásával a kiképző központokban ünne­pélyes keretek között veszik át a sorköteleseket. Több más helyen is hasonlókról számolhatnak be. Ennek elle­nére az évzáró taggyűléseken mindenütt fel kell mérni, hogy a kiképzés mellett megfelelő színvonalon van-e az eszmei-politikai nevelő munka. A szakköri tevékenységben, a honvédelmi sportokban is számos alapszervezet jó munkáról számolhat be. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly a szakkörök és a szakklubok szá­ma 972-vel gyarapodott. Ennek ellenére nem hagyható fi­gyelmen kívül az a tény, hogy a lövészet terén kisebb visszaesés mutatkozik. Az alapszervezetek vezetői a lőfegy­verek elraktározásának nehézségeivel, a lövöldék, lőterek hiányával magyarázzák,- hogy a járási, kerületi lövészliga résztvevőinek száma az elmúlt évben lényegesen csökkent. Ezzel nemcsak a felsőbb szervek, de a tagság túlnyomó többsége sem elégedett. A megoldást az évzáró taggyűlé­seken okvetlen meg kell találni. A rádiósok, a hi-fi-klubok, a modellezők és a motoros sport kedvelői ma már ismer­tek arról, hogy nagyon igényesen fejtik ki tevékenységü­ket. Munkájuk eredményességét, főleg a fiatalok körében, bizonyítja az a tény is, hogy például a trnavai rádiósklub tagjainak többsége szakközép-, illetve főiskolán folytatta tanulmányait, gyarapította rádiós és elektrotechnikai tu­dását. A fiatalkori vesszőparipa tehát a szakemberek irá­nyításával hivatássá, életpályává vált. Minden alapszervezetnek vannak sajátosságai, eredmé­nyei és nehézségei. Mindez szóba kerül az évzáró taggyű­léseken. Az értékelés során nem szabad arról sem megfe­ledkezni, hogy az alapszervezetek képviselői hogyan lát­ták el feladatkörüket a helyi és a járási nemzeti bizott­ságokban, hogyan teljesítették választási ígéretüket, meg­felelőképpen képviselték-e a szövetséget. Szükség van er­re annál is inkább, mert a jövő éviién általános választá­sokra kerül sor. A mérlegkészítéskor azt is fel kell mérni, hogy az alap- szervezet hogyan teljesítette a CSKP XV. kongresszusa ha­tározataiból a szövetségre háruló tennivalókat, főleg a honvédelmi és az eszmei-nevelő munka terén. Az önámí- tás helyett mindenütt élni kell a bírálat, és — természete­sen — a dicséret lehetőségével. Csakis így léphetünk előbbre. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A TERHESSÉGGONDOZÁS CÉLJA ÉS FELADATAI Államunk egyik fő egészség- ügyi feladata, az új nemzedék­ről való gondoskodás, már a magzati időszakban megkezdő­dik. Minden szülő vágya, hogy gyermeke egészséges legyen. Ennek érdekében hazánkban már évek óta működnek az ún. terhességi tanácsadók. Az egészségügyi gondoskodás fej­lődésével, a nőgyógyász-szülész szakorvosok számának növeke­désével, a szakrendelők és nő- gyógyászati osztályok felszere­lésének és munkájának javulá­sával e téren világviszonylat­ban is sikerült előkelő helyet elérnünk. A terhességgondozás alapve­tő feladatai a következők: a terhesség követése a harmadik hónaptól a szülésig, a veszé­lyeztetett terhesség felismerése és idejekorán történő gyógyítá­sa. Ennek a gondoskodásnak része a testnevelés és a terhes nők testi és lelki felkészítése a szülésre. Eszményi lenne, ha minden terhességet már 2—3 hetes ko­rában felismernénk. Ebben a korai szakaszban viszont csak azok a nők fordulnak szakor­voshoz, akik valamilyen oknál fogva nagyon kívánják a ter­hességet, vagy akik számára a terhesség nem kívánatos. A nők többsége azonban csak később fordul orvoshoz. Nagyon előnyös lenne, ha a negyedik lunáris hónap végéig minden terhes nő jelentkezne orvosnál (egy lunáris hónap — 28 nap). A terhesség alatt min­den nő legkevesebb 10—12 al­kalommal keresse fel a szakor­vost, a terhesség utolsó hónap­jában hetente egyszer menjen orvoshoz. Az első látogatás alkalmával az orvos részletes anamnézlst vesz fel a terhes nőről és an­nak családjáról. Ebbe részlete­sen bejegyzi az esetleges koráb­bi terhességek és szülések le­folyását. Továbbá az orvos fel-, jegyzéseket készít a nő káros szokásairól, a dohányzásról, al­koholfogyasztásról stb, Ezután következik a tulaj­donképpeni nőgyógyászati ki­vizsgálás, a medence és az em­lők kivizsgálása, a vér- és a vi­zeletvizsgálat. Az orvos ponto­san megméri a kismama súlyát, hogy a terhesség idején nyo­mon követhesse a testsúly gya­rapodását és megméri a vérnyo­mást is. A nőgyógyász ezután belgyógyászati és fogorvosi ki­vizsgálásra küldi a terhes nőt. Ha a terhesség bebizonyoso­dott, a nőgyógyász kiállítja az ún. terhessségi bizonyítványt. Ebben feltüntetik a kivizsgálá­sok eredményeit, a laboratóriu­mi eredményeket. Ezen kívül sok fontos tanácsot is tartal­maz. Éppen ezért, a terhes nő mindig hordja magával.- Minden további kivizsgálásnál ellenőrzik a kismama egészségi állapotát, megmérik vérnyomá­sát, kivizsgálják vizeletét, meg­hallgatják a magzat szívhang­ját, az orvos érdeklődik a mag­zat mozgásáról. A szakorvos ta­pasztalata és hozzáállása sokat segíthet a terhes nő panaszain. Fontos szerepe van az egész­ségügyi nővérnek is. Sok függ attól is, hogy a kismama érté­kelje az egészségügyi dolgozók őszinte érdeklődését és igyeke­zetét is. Bizonyos betegségek vagy ter­hességi bonyodalmak különle­ges gondoskodást igényelnek. Az ilyen anyákat különleges ta­nácsadókban figyelik. Ezeknek segítségével vált lehetővé, hogy egészséges gyerek szülessen olyan esetekben is, amelyeknél ez korábban kizárt volt. A szü­léssel nem ér véget az anyáról és a gyermekéről való gondos­kodás. Minden kismama hat hét után jelentkezzen szakorvosnál akkor is, ha a gyermekágyi Időszak bonyodalommentes. Az újszülöttről a gyermekor­vosok gondoskodnak, míg az anya évente egy alkalommal nőgyógyászati kivizsgáláson vesz részt. Dr. JAROSLAV HINŠT ÚJ szó 1980. IX. 5. *! A választási program teljesítése során a martini járás Sklabine községében, a Z akció keretében korszerű, 60 férőhelyes óvodát építettek fel és adtak át rendeltetésének (V. Gabčo — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom