Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-30 / 231. szám, kedd

Közös harccal őrizheti meg a világhete ÚJFASISZTÁK KÖVETTÉK EL A MÜNCHENI TERRORAKCIÓT '( (ČSTK) — A müncheni bom- ^aniíjrényle-tet minden valószí- jbüség szerint az ún. Hoffmann ©önvédelmi sportcsoport nyu- jjatnéinet újfasiszta szervezet követte el. Ez tűnik ki íi ine- fénylet kivizsgálásának eddigi Eredményeiből. Mint ismeretes, Iczombatra virradóra a bajor |ő városban bomba robbant, «mcl ynuk következtében 12 em­ber életét vesztette, több mint jOO an megsebesültek. Kurt Rebmann, az NSZK fő illamiigyésze közölte, hogy le tartoztatták Karl Heinz Hoff «namti, az egyik félkatonai új fasiszta szervezet vezetőjét és ü szervezet hat tagját. A cső port egyik tagja, a 21 éves (luudolf Koehler diák minden Valószínűség szerint maga is a fnerénylet áldozata lett. A boin- lw valószínűleg idő előtt fel­robbant. Várható volt, hogy a műn Oheni terrorakció vitát fog ki váltani a hatalmon levő pártok és az ellenzék között. Franz Jo­sef Strauss, a bajor tartományi kormány elnöke, ellenzéki kan-* cellárjelölt azzal vádolta Ger- hard Hamu bonni belügyminisz­tert, hogy ,,elnéző“ a terroriz­mussal szemben. A bonni kor­mány szóvivője ezt határozot­tan visszautasította. Helmut Schmidt kancellár, aka választási kőrútján ért utói a tragikus hír, Strauss tartomá­nyi miniszterelnökhöz intézett táviratában fejezte ki részvétét Arra a kérdésre válaszolva, hogy <i súlyos eset miatt nem szakad-e félbe a választási kampány, a kancellár kijelen­tette erről a bajor tartomány miniszterelnökének, vagyis Straussnak kell nyilatkoznia. A választási harc egyelőre folytatódik, akárcsak az új sör tiszteletére rendezett október 5 ig tartó ünnepségsorozat is. Ezt csupán mára, az áldozatok temetésének idejére függesztik fel. A szófiai fórum akcióprogramja a békemozgalom időszerű tennivalóiról OLASZORSZÁG A 39. kormányválság (CSTK) — Sandro Pertini ölasz köztársasági elnök vasár­nap este megszakította kínai látogatását, és visszatért Róma |>a. Azonnal megkezdte konzul­tációit a politikai pártok kép­viselőivel a Cossiga-kabinet le mondása nyomán kialakult kor inányválság — amely immár a Í9. a háború utáni időszakban megoldásának lehetőségéről, J\z olasz államfő első megbe Szélesét Cossiga miniszterei nőkkel tartotta, aks beszámolt a kormány szombati parlamenti szavazáson elszenvedett veresé géről. Pertini tegnap elődjeivel, Giovanni Leonéval és Giuseppe Saragattal, s ezt követően o parlament két házának elnökei­vel tárgyalt. Az olasz államfő ma a parlamentben képviselt pártok vezetőivel tart konzul­tációkat, s várhatóan a hét ko zepén ismét Cossigát bízza meg az új kormány megalakításával A NORVÉG KOMMUNISTÁK NÉPSZAVAZÁST SÜRGETNEK (CSTK) — Oslóban befejező dótt a Norvég Kommunista Párt kétnapos országos konferenciá­ba. A résztvevők megtárgyalták az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket, valamint a parla­menti választásokra való élőké szilieteket. A konferencia nyilatkozatot fogadott el az amerikai kato oiai berendezések Norvégiában való elhelyezésével kapcsolat ban. A dokumentum hangsú­lyozza, hogy az amerikai szán­dékok aláássák a norvég poli­tika alapjait, hozzájárulnak Észak-Európában a feszültség fokozásához, s ellentétben áll­nak a nemzeti érdekekkel. A norvég kommunisták ezért kö­vetelik, hogy e kérdésről nép­szavazáson döntsenek. VÁRHATÓAN KÖVETELIK A KILÉPÉST A KÖZÖS PIACBÓL A bi it ellenzék évi országos konlereticiája Blackpoolban (ČSTK) — Blackpoolban teg­nap megkezdődött az ellenzéki brit Munkáspárt 79. országos konferenciája. A párt helyi szervezeteit, a szakszervezeti szövetségeket és a szövetkeze­teket képviselő 1200 küldött a brit bel és külpolitika sürgős, megoldásra váró problémáiról tanácskozik. A konferencia elé terjesztett határozati javaslatok minde­nekelőtt a Thatcher-kormány gazdaságpolitikájának radikális megváltoztatását, egyebek kö­zött a munkanélküliség felszáj múlására irányuló hatékony in­tézkedéseket, a tőkekivitel azonnali korlátozását, az im­port ellenőrzésének bevezeté­sét, az állami szektor bővítését, a magas jövedelmekre kirótt adókat, a szociális szükségle­tekre fordított kiadások növe­lését és a katonai kiadások csökkentését követelik. A mun­káspárti kongresszus minden bizonnyal nyilatkozatban köve­teli, hogy Nagy Britannia lép­jen ki a Közös Piacb"’. 1980 IX. 30. (CSTK) — Szófiában szeptember 23-a és 27-e között ülése­zett a Népek világparlamentje a békéért. A résztvevők több fontos dokumentumul, többek között akcióprogramot fogad­tak el. a békemozgalom időszerű tennivalóiról. A dokumentum leszögezi: A Népek világparlamentje a békéért Szófiában olyan idő­szakban tanácskozott, amikor a háború veszélye hirtelen foko­zódott. A több mint 21)00 résztvevő — a különböző tömegszerveze zetek, mozgalmak és politikai pártok képviselői, tudósok, kul turális, vallási, közéleti és po litikai személyiségek — kifejezve 134 országban éló polgártársaik békevágyát. — mélyen aggódva azért, hogy megromlott a nemzetközi helyzet, és állandóan fokozó­dik az igyekezet, hogy erősza­kot alkalmazzanak, vagy erő­szakkal fenyegetőzzenek, boj- bottboz, blokádhoz vagy a nem­zetközi kapcsolatokat megron­tó lélektani hadviseléshez fo­lyamodnak, — mélyen aggódva amiatt, hogy a világon gyorsul a fegy­verkezés üteme, felháborodva a fegyverkészletek további fel­halmozódásához vezető felelőt­len politika miatt, — aggódva azért, hogy a szociális, gazdasági és politi­kai problémák a katonai kiadá­sok növekedése miatt kiéleződ tek, széles körű és nyílt vita után a békeerdk a következő meg­állapításra jutottak: A népeknek elvitathatatlan joga van a békés élethez! Békében élni minden emberi lény és minden nép szent és elvitathatatlan joga. A béke az egész emberiség kincse, a ha­ladás fő feltétele és előfeltéte­le. A szociális, gazdasági és po­litikai jogokat csak akkor le­het érvényre juttatni, ha biz­tosított a békés élethez való jog­E szent jog bármilyen meg­sértése, a háború tervezése, előkészítése vagy kirobbantása az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűn. Az ún. új atomstratégia szer­zői, amely a „korlátozott atom­háború“ doktrínáján alapul, búut követtek el az emberiség ellen. Semmilyen „korlátozott“, „helyi“ vagy meghosszabbított atomháború nein képzelhető el. Ez szükségszerűen általános atomkatasztrófához vezet. A militarista erők az embe­riséget a fegyverkezési verseny fokozódó veszélyének teszik ki, A katonai erőfölény megszerzé­sére tett kísérletek nemcsak értelmetlenek, hanem nagyon veszélyesek is, mert ezek a kí­sérletek a fegyverkezési ver­senyt új, minőségileg magasabb szintre emelhetik. Ez esetben lehetetlenné válna annak el­lenőrzése. Valamennyi atomfegyvert é9 más tömegpusztító fegyvert be kell tiltani. A legfőbb feladat a harc az ellen, hogy a szomszédos álla­mok függetlenségét, a világbé­két veszélyeztető fajüldöző dik­tátori és reakciós rezsimek ne jussanak atomfegyverhez. Sürgősen le kell állítani a lázas fegyvergyártást. A fegy­verkezési verseny megfékezésé­nek egyedüli útja az egyenlő­ség és a kölcsönös biztonság elveinek szigorú szem előtt Az egyre mélyülő brit gazdasá­gi válság számos nehézséget vet fel, amit a brit konzerva­tív kormány az egészségügyre és az iskolaügyre fordított összegek korlátozásával igyek­szik orvosolni. Az elmúlt na­pokban a brit főváros lakossá­gának viharos tiltakozása elle­nére bezártak egy kórházat, s a betegeket kitelepítették. Fel­vételünk a londoni rendőrség brutális beavatkozásakor ké­szült. (CSTK-felvétel) tartásán alapuló tárgyalások megkezdése. Más alternatíva nincs! A béke megőrzése érdekében követeljük: — hogy mielőbb ratifikálják es tartsák be a SALT—II. szer ződést, és folytatódjanak a tárgyalások a stratégiai fegy­verek korlátozásáról; — hugy azonnal kezdődjenek tárgyalások a közép-hatótávol­ságú rakétákról és az előretolt rendszerekről; — oszlassák fel párhuzamo­san a katonai szövetségeket, és számolják fel a külföldi kato­nai támaszpontokat; — állítsák helyre az államok közötti bizalmat, amely a het­venes években az enyhülési fo­lyamatban jelentős haladást hozott. Nagy felelősség hárul a hel­sinki Záróokmányt aláirt orszá­gok képviselőinek madridi ta­lálkozójára. Azt várjuk, hogy a résztvevők e szellemben tevé­kenykednek és hozzájárulnak az említett célok eléréséhez. Rendkívül nagy jelentőségű lenne, ha konkrét döntés szü­letne az európai katonai eny­hülésről és leszerelésről meg­tartandó értekezlet összehívá­sáról. A népek tartós és igazságos békét kívánnak, amely biztosí­taná számukra azt a jogot, hogy egyedül válasszák meg fejlődé­sük, útját, szociális és politikai rendszerüket. Az imperialista politika viszont igyekszik a népeket megfosztani jogaiktól, vagy korlátozni próbálja azo­kat. Ez ellentétben áll a törté­nelmi fejlődéssel, és lényegét tekintve reakciós. Valamennyi népnek szociális és gazdasági fejlődését tekint­ve egyenlő lehetőségekkel kell rendelkeznie. A megkülönböztetés vala­mennyi formájának felszámolá­sa, a korlátozó kereskedelmi intézkedések, az egyenlőtlen­ség, a diktátum és a kizsákmá­nyolás minden formájának fel­számolása, valamint az igazsá­gos és egyenjogú gazdasági kapcsolatok megteremtése az emberiség alapvető jogai közé tartozik. A fejlődő országok haladó rendszerei elleni destabilizációs politika tényleges agressziót jelent, amelyet lélektani, gaz­dasági, politikai és más esz­közökkel folytatnak, beleértve a fegyveres intervenciót is. Ez a békéhez való jog megsértését jelenti. A feszültséggócok veszélyez­tetik a világ különböző részein élő népek biztonságát, szabad­ságát, és függetlenségét. Ugyan­akkor a fegyverkezés újabb fordulóját kényszerítik ki, mér­gezik a nemzetközi légkört, és aláássák a feszültség enyhülé­sének folyamatát. A más államok belügyeibe való beavatkozás szöges ellen­tétben áll a népeknek a béké­hez, a szabadsághoz és a füg­getlen fejlődéshez való jogá­val. Az új nemzetközi gazdasági rend megvalósítása terén a las­sú haladás abból adódik, hogy az imperialista nagyhatalmak és monopóliumok nem akarnak lemondani előnyös helyzetük­ről, amint azt az ENSZ-köz- gyűlés legutóbbi rendkívüli ülésszakán is bizonyítottak a felszólalások. A nemzetközi feszültség ki­éleződése a világuralomra tö­rekvő imperialista politikához való visszatérésnek a jele. Ezért a világ különböző részeit „létérdekzónáknak“ nyilvánítot­ták, és létrehozták a gyorshad­testeket, amelyek veszélyeztetik a békét, a nemzeti függetlensé­get és a népek szabadságát. A hidegháború, a konfrontá­ció és a háborús hisztéria fé­kezi az emberiség szociális ha­ladását, valamint az alapvető emberi jogok teljes érvényesí­tését. Ezzel a reakciós és ag­resszív erők nyernek, ugyan­azok az erők, amelyek óriási nyereségekhez jutnak a fegy­vergyártás révén. A katonai kiadások szüntelen fokozását a dolgozó nép rovó* sára érik el. Növekszik az inf­láció, az adók éx a munkanelkü« liség. A tapasztalat bebizonyí­totta, hogy a gazdaság nülitari- zálása nemcsak nem teremt új munkalehetőségeket, hanem el­lenkezőleg: korlátozza azokat és a költségvetésnek az egész-* ségügyre, az iskolaügyre, a kuh túrára és más szociális szük­ségletekre szánt részösszegeit csökkenti. Véget kell vetni a fegyver- gyártók és a fegyverkereskedők bűnös üzletének. Megvalósítha« tó és hasznos lenne, sőt sziik« ségszerű, hogy a fegyvergyártás­ra szánt összegeket más, békés célokra használják fel. A demokráciát és a uépek alapvető jogait eltipró fajüldö« ző és fasiszta diktátori rezsi« mek létezése összeegyeztethet teilen az emberiség lelkiisme- retével. A militarizmus és a nemzetközi feszültség olyan té­nyezők, amelyek a táptalajai az antidemokratikus puccsokuak, a fasiszta junták életben tar« fásának és a népellenes diktá« torrezsimek hatalomra juttatá« sának. A háborús hisztéria feléledé« se és a gyűlölet, valamint a propagandakampány szítása el« lentétben áll a népek érdekei« vei. A tömegtájékoztató eszkö« zöknek a béke érdekeit kell szolgálniuk, nem pedig a köz« vélemény hazugságokkal való félrevezetésével a hadi ipari komplexumuk érdekeit. Azoknak, akik felelősek az íj nemzedék neveléséért, a béke. a barátság, a szolidaritás és a népek tiszteletben tartásának eszméit kell szolgálniuk, A háború nem elkerülhetett len. A béke megőrizhető es megerősíthető. Ezt azonban egyedül egyetlen ország, nép, párt vagy szerve« zet sem érheti el. Csak közös harccal hiúsíthatjuk meg a vi« lágbéke elleni bűnös összeeskü« vést. Más alternatíva nincs! Nem engedjük meg, hogy va« laki az emberiség túléléséért vívott közös harcban megosz« szón bennünket! A világ közvé­leményének ereje nyilvánuljon meg és fékezze meg azok bű­nös tevékenységét, akik az em« beriséget egyre közelebb sodor­ják az atomkatasztrófához! A népek hangja a korábbinál még erőteljesebben érvényesül« jön a tömegtüntetéseken, a pe- tíciókban, a parlamentekhez és a kormányokhoz szóló felhívá« sokban, a nemzeti és neinzetkö« zi szolidaritási akciókon. Legfőbb ideje, hogy minden ország népe felemelje szavát a béke megőrzése és az emberi« ség jövőjének védelmében! Támogassuk azoknak a kor« mányoknak a törekvéseit, ame« lyeket a józan ész, a realiz­mus és a jószándék vezérel, s támogatják az enyhülést és a leszerelést! Támogassuk az el nem köte« lezettek mozgalmának törekvé« seit, amely hatalmas antiimpe- rialista erejével egyre aktívabb szerepet játszik a világbéke megőrzésében! Támogassuk az ENSZ és olyan kormányközi szervezetek kezdeményezését, amelyek célja a fegyverkezési verseny megfékezése, a béke és a népek biztonságának sza­vatolása, valamint az új nem­zetközi gazdasági rend megte­remtése. Tegyünk meg mindent az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka ajánlásai­nak megvalósításáért és a le­szerelési értekezlet mielőbbi összehívásáért. Az ENSZ által meghirdetett leszerelési akcióhét október 24-e és 30-a között, valamint a politikai pártok, szakszerve­zetek, nő-, ifjúsági és diákszer­vezetek, vallási, kulturális és tudományos szövetségek közös vagy párhuzamosan folyó ak­ciói erősítsék meg a népek szi­lárd akaratát, hogy el akarják kerülni a háborút! Az 1981-es év váljon a nyolc­vanas évek előhírnökévé és a békeerők határozott offrmzívá- jának évévé, amelynek célja az, hogy megfékezze a feevverek felhalmozását!

Next

/
Oldalképek
Tartalom