Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-29 / 230. szám, hétfő
Fussunk egészségűnkért! A mozgás, nemkülönben a futás jótékony hatását az emberi szervezetre már régen felismerték és az utóbbi években — éppen a civilizációs betegségek ijesztő szaporodása következtében — az orvostudomány is állandóan és nyomatékosan hangsúlyozza. Megszámlálhatatlan azoknak száma, akik szeretik a természetet és szabadidejük nagyrészét a hegyekben, a vízpartján töltik. Persze a legcélszerűbb, ha nemcsak sétálgatunk a szennyezetten friss levegőn, hanem igyekszünk izmainkat, tüdőnket, szívünket megmozgatni. Erre a legalkalmasabb a futás. Igen, fussunk a betegségek elöl, fussunk egészségünkért. Hogy pedig mindezt változatossá, érdekessé, szórakoztatóvá tegyük, a legokosabb ha a tájfutók táborába lépünk. Ez a kép, amely az olimpiai labdarúgó-torna Csehszlovákia — Kolumbia mérkőzésén készült. Bemutatja, milyen is az úgynevezett magas láb és annak veszélye a futballban f ČSTK fölvétel) ÉSSZERŰ MEGEGYEZÉS Csehszlovákiában a tájékozódási futás az idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Jubilál ez a néhány éve mind nagyobb népszerűségnek örvendő sportág. Most már nemcsak a skandináv országokban, hanem kontinensünkön csaknem mindenütt, így Közép- Európában is nagy tömegeket mozgat meg és rendszeresen bonyolítják le a nagyszabású nemzetközi rendezvényeket, természetesen világbajnokságokat is. Nálunk az idén három nemzetközi versenyt bonyolítottak le Nový Borban, Jicínben és Bratislavában, amelyen érthetően nem hiányoztak a külföldi tájfutók sem. Jövőre Svájcban lesz a VB, 1983-ban pedig Magyarországon rendezik meg a világ legjobbjainak összecsapását, mégpedig a Kiskárpátok- ban kijelölt pályákéhoz hasonló terepen. A legközelebbi cél tehát a jövő évi világbajnokság. Ám vessünk egy pillantást e sportág fejlődésére, milyen utat tett meg Csehszlovákiában az elmúlt 30 esztendő alatt. Csak idő és megfelelő feltételek kérdése volt, mikor válik ez a szórakozás — térképpel és iránytűvel a kézben — versenysporttá. A kollektív turisztikából fokozatosan technikailag és fizikailag igényes sport fejlődött. Először a turisztikai szövetségen belül működő tájfutó bizottság irányította e sportág fejlődését, mely a hatvanas években kezdett valóban terebélyesedni. Megalakult a Cseh, a Szlovák és természetesen a Csehszlovák Tájfutó Szövetség és mindjárt az első esztendőben (1969) 2000-nél több tagot tartott nyilván. A létszám állandóan nőtt és 1978-ban 6653 tájfutó hódolt szervezetten kedvenc sportjának. Mintegy tíz éve nevezik tájékozódási futásnak ezt a sportot. Tájékozódási versenyekre persze már korábban is sor került. A harmincas években a csehszlovák haladó proletár egyesületek honvédelmi gyakorlatokat rendeztek, tájékozódási tartalommal. A mai tájfutástól természetesen nagyban különbözött, bár a lényeg azonos volt: ismeretlen terepen — néha éjszaka is — a térkép alapján tájékozódva haladni. A mai tájfutás formája 1950- ben kezdett kialakulni, amikor Csehszlovákiába látogatott Bergfors ismert svéd sífutó edző, aki egyúttal szenvedélyes tájfutó is volt. Gottwaldovban kijelentették, hogy náluk is van megfelelő terep, kidolgozták a tájfutás első szabályait és ezzel elindították útjára ezt a szép és egészséges sportágat. Ami pedig a legérdekesebb: tették mindezt, nem a futók, hanem a sífutók. A svédek nemzeti sportja azonban nem eresztett azonnal gyökeret. A gottwaldoviak hagyományosan megrendezték versenyüket, de négy évig kellett várni, amíg példájukat másutt is — Prága, Osti n/Labem, Bratislava — követték. Kiadták a tájfutás szabályait, bírókat képeztek ki, bajnoki versenyeket rendeztek és a külföldi versenyzőkkel is elmélyítették kapcsolataikat. Szervezetten folyt a versenyzők kiképzése és nagy figyelmet szenteltek a fiatalok nevelésének. Erre szükség is volt, mert miután 1961-ben megalakult a Nemzetközi Tájfutó szövetség, a rákövetkező esztendőben megrendezték az első Európa-bajnok- ságot. A nemzetközi szövetség alapítói közé — Bulgária, Dánia, Finnország, Magyarország, NDK, NSZK, Norvégia, Svédország Svájc — tartozott Csehszlovákia is. A szövetség tagjainak száma fokozatosan további országokkal szaporodott. Az első Európa-bajnokságot 1962. szeptember 22-én Löten- ben (Norvégia J rendezték meg és az első két győztes: a férfiaknál a norvég Magne Lys- tad a nőknél pedig a svéd Ulla Lindkvist. Két esztendővel később a svájci Le Brassuss volt az EB színhelye és már a váltók is bekapcsolódtak az érmekért folyó küzdelmekbe. A női egyéni versenyt a svájci Margrit Thommen nyerte a többi három számban az északi országok tájfutói domináltak. Az első világbajnokság színhelye 1966-ban Fiskars (Finnország) volt 11 ország versenyzőinek részvételével. Az első világbajnokok: férfi egyéni: Aage Hadler (Norvégia), váltó: Svédország, női egyéni: Ulla Linkvist (Svédország) —váltó: Svédország. 1968-ban Linköping (Svédország), 1970-ben Fried- richsroda (NDK), 1972-ben Staré Splavy (Csehszlovákia), 1974-ben Viborg (Dánia), 1975- ben Hyvinkaa (Finnország), 1976-ban Aviemore (Skócia), 1977-ben Veligrad (Bulgária), 1978-ban Kongsberg (Norvégia), és 1979-ben Tampere (Finnország) látta vendégül a világ legjobb tájfutóit. A tavalyi világbajnokságon már 21 ország képviseltette színeit. A férfiaknál a norvég Thon, valamint Svédország, a nőknél pedig Borgenström és Finnország szerezte meg az aranyérmet, tehát ismét teljes skandináv siker született. Az eddigi világ- és Európa- bajnokságokon a legtöbb első helyet az északi országok szerezték. Svédország 16, Norvégia 12, Finnország 7, Svájc, Magyarország és Dánia 1—1 győzelmet aratott. Az érmek elosztása a következő: Svédország 16 arany, 12 ezüst, 11 bronz, Norvégia 12 —- 9 — 11, Finnország 7 — 12 — 6, Svájc 1 — 5 — 2, Magyarország 1 — 1 — 2, Dánia 1 — 0 — 1, Csehszlovákia 0 — 0 — 4, Ez volt a helyzet az 1979. évi világbajnokságig. Mennyit változott tavaly óta a nemzetközi élvonalban a helyzet arra is választ kapunk. Csehszlovák szemszögből nézve lehet majd javítani az eddigi eredményeken, mert a magyarok sikerei Monspart Saroltára, a dánok eredményei pedig Nor- gaardra — tehát egy-egy versenyzőre épültek. A csehszlovák bronzérmeket viszont a férfi és női váltók szerezték. A sikeres szereplés érthetően hozzájárult e sportág népszerűségéhez, ami tovább növelheti az aktív tájfutók számát. l-r—f) A nyárasdi (TopoTníky) kézilabdázónők eddigi sikerei (annak ellenére, hogy nem sikerült az I. ligában maradniuk) szolgálnak a legjobb példaként arra, hogy kisebb községekben, városokban is el lehet érni jó eredményeket. Csupán odaadásra, szorgalomra és céltudatosságra van szükség, egyrészt a felkészülés folyamán és persze a teljesítmény nyújtása közben. A Dunaszerdahelytől (Dunajská Streda) 8 km-re fekvő Vár- kony (Vrakúň) elsősorban az Elektrosvit üzeméről ismert. Az alig 2000 lakosú községnek van ám még egy büszkesége: a női kézilabdacsapat. „Különösebb edzésmódszerek és feltételek nélkül jutott el a csapat a mai szintre. Szakképzett edzővel sem rendelkeztünk eddig. Mégis sikerült jó eredményeket elérniük a lányoknak. A sport, a kézilabda iránti szeretetnek és a rendszeres edzéseknek köszönhető a siker. Reméljük, hogy mindez csak a kezdet, a csúcspontra még nem értünk el“, — mondotta legutóbbi beszélgetésünk bevezetőjeként Horváth József, a TJ Elektrosvit Vrakúň sportegyesület alapító tagja és volt elnöke. A szervezőmunka nagy része most is az ő vállán fekszik. Hogyan is indult útjára VárA labdarúgásban válogatott szinten rendszeresen megrendezik a világbajnokságot. Erre négyévenkint kerül sor, s a legnépszerűbb sportág szurkolói szívesen vennék, ha gyakrabban lehetne részük ilyen sorozatos látványosságban. Igaz, kárpótlással az Európa bajnokság is szolgál, amelyet ugyancsak négyévenkint bonyolítanak le, így tehát u legközelebb 1982 ben rendezik az újabb világbajnokságot, melynek színhelye Spanyolország lesz, míg a következő Európa-bafnoki döntő-sorozat 1984-ben, egyelőre még ismeretlen helyen kerül megrendezésre. Klubszinten évente megrendezik a szintén nem hivatalos kontinens-bajnokságnak számító BEK (természetesen a KEK és az UEFA Kupa) küzdelmeit is, s a Bajnokcsapatok EK-já- nak védőjét minden esetben földrészünk első számú együtteseként tartják számon. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a BEK és a KEK mindenkori győztese eléggé rendszeresen, kétfordulós alapon megmérkőzik az úgynevezett Szu per kupáért, s azt nem egyszer éppen a Kupagyőztesek EK iának legjobbja nyeri el. E urópán kívül a klubszintű labdarúgás is Dél Amerikában a legjelentősebb. Ott is népszerű az évente sorra kerülő kupasorozat, az úgynevezett Felszabadítók Kupájáért, s annak védőjét e kontinens legjobbjának tartják. Elsősorban dél-amerikai részről jelentkezett rendszeresen az a kívánság, hogy a BEK védője konyban a kézilabdasport? „A lányok még az iskolában ismerkedtek meg a sportággal. Eleinte testnevelő tanáruk, majd Kukucs Pál irányításával folytak az edzések. Az első komoly eredményt 1978-ban érték el a lányok — járási ifjúsági bajnokságot nyertek. Majd sikeresen túljutottak a járási selejtezőmérkőzésen is és bejutottak a kerületi ifibajnokságba. A sikeres szereplésnek köszönhető, hogy amint a játékosok kiöregedtek az ifjúsági korból, 1979-ben besorolták a csapatot u felnőtt bajnokság első A osztályába. Itt már komoly erőt képviselnek az egyes ellenfelek: Bánovce, Topoľčany, Trnava, Modranka, Levice együttesei is ebben a csoportban harcolnak." A csapat eljutott tehát arra a szintre, amikor már a további helytálláshoz természetesen nem elég az eddigi edzésmunka. Az eddigi edzésmódszereken és a felkészülés további feltételein is feltétlenül javítani kell. Az üzem és a hnb vezetőségének segítségével, társadalmi munkában felépült és néhány napja át is adták rendeltetésének az új aszfaltburkolatú kézilabdapályát. Mészáros Tibor, az egyesület jelenlegi elnöke is büszke az új létesítményre, és a dél-amerikai legjobb klubcsapat minden évben odavisz- sza alapon megmérkőzzön az úgynevezett Interkontinentális Kupáért. Az ilyen találkozó- kon különösen Dél Amerikában adódtak gyakori kellemetlen jelenetek, amelyek eléggé két- ségbe vonták azok sportszerűségét. Többször előfordult cz is, hogy a BEK győztese nem mutatott hajlandóságot az ilyen fináléban való részvételre, s ezt a lehetőséget átengedte BEK-döntős társának. Ezzel is vesztett elképzelt értékéből az Interkontinentális Kupa, s az sem sokat segített rajta, hogy Dél-Amerikában európai, itt pedig dél-amerikai játékvezető irányította a küzdelmet. L egújabban érdekes változás kínálkozik. A BEK győztese, a Nottingham Forest és a dél-amerikai kupagyőztes Nációnál Montevideo ugyanis egyetlen mérkőzésben egyezett meg az Interkontinentális Kupáért, s azt nem Európában, ' vagy Dél-Amerikában, hanem semleges helyen, Japán fővárosában, Tokióban rendezik meg 1981. február 4-én. Így már remélhető, hogy valósabb körülmények között derül ki, melyik csapat is a földkerekség legjobb klubja. Azt még nem tudjuk, ki lesz a játékvezető, de ugyancsak a sportszerűség elveinek teljes tiszteletben tartásával a két érdekelt földrészen kívülinek kellene lennie, elvégre másutt is akadnak kivételes képességű játékvezetők. Ezt a legutóbbi labdarúgó VB és az olimpiai-torna is igazolta. ZALA JÖZSEF amelynek szomszédságában még teniszpályák és öltözők építését tervezik. „Sajnos, nagyon hiányzik a szakképzett edző a csapatnál. Megnőtt az edzések igényessége, hiszen taktikailag, de technikailag és fizikailag is még sokat kell fejlődniük a lányoknak. Kedvben, elszántságban és erőben nincs hiány. Jelenleg az a helyzet, hogy edző nélkül van a csapat. Szeretnénk, ha irányítását Hotový Pál, volt ligás játékos venné át legalább decemberig. Ugyanis számolunk azzal, hogy az edzői minősítéssel rendelkező Soóky Lajos, aki jelenleg katonai szolgálatát tölti és decemberben szerel le, elvállalja az együttes vezetését. Szeretnénk egy még ütőképesebb csapatot kovácsolni a meglévő gárdából"! Annak ellenére, hogy a helybeli lakosság különösebb figyelmét még nem keltette fe) a csapat eddigi jó szereplése, megvan minden remény arra — természetesen csupán a szükséges feltételek javítása mellett —, hogy a várkonyi női kézilabda színvonala tovább emelkedjen és a nyárasdiakboz hasonlóan a csapat betörjön a hazai élvonalba. Remélhetőleg a várkonyiak igyekezetét siker kíséri a jövőben is. kollAr gábor A jégkorong-liga menetrendje Kedden, a 2. fordulóval folytatódnak az I. jégkorong-liga küzdelmei. Ennek párosítása: Sparta — Slovan, Plzeň — Kladno, Jihlava — Pardubice, Trenčín — Vítkovice, Košice — Č. Budéjovice, Gottwaldov — Litvinov. 3. forduló, X. 3.: Litvinov — Sparta, Č. Budéjovice — Gottwaldov, Kladno — Jihlava, Vítkovice — VSŽ Košice, Pardubice — Trenčín, Slovan — Plzeň. 4. forduló, X. 7.: Sparta — Plzeň, Jihlava — Slovan, Trenčín — Kladno, VSŽ — Pardubice, Gottwaldov — Vítkovice, Litvinov — C. Budéjovice. 5. forduló, X. 10.: C. Budéjovice — Sparta, VŽKG — Litvinov, Pardubice — Gottwaldov, Kladno — VSŽ, Slovan — Trenčín, Plzeň — Jihlava. 6. forduló, X. 12.: Sparta — Jihlava, Trenčín — Plzeň, VSŽ — Slovan, Gottwaldov — Kladno, Litvinov — Pardubice, Č. Budéjovice — VŽKG. 7. forduló, X. 14.. VŽKG — Sparta, Pardubice — Č. Budéjovice, — Kladno — Litvinov, Slovan — Gottwaldov, Plzeň — VSŽ, Jihlava — Trenčín. 8. forduló, X. 17.: Sparta — Trenčín, VSŽ — Jihlava, Gottwaldov •— Plzeň, Litvinov — Slovan, C. Budéjovice — Kladno, VŽKG — Pardubice. 9. forduló, X. 21.: Pardubice — Sparta, Kladno — VŽKG, Slovan — Č. Budéjovice, Plzeň — Litvinov, Jihlava — Gottwaldov, Trenčín — VSŽ. 10. forduló, X. 24.: Sparta — VSŽ, Gottwaldov — Trenčín, Litvinov — Jihlava, Č. Budéjovice — Plzeň, VŽKG — Slovan, Pardubice — Kladno. 11. forduló, X. 26.: Kladno — Sparta, Slovan — Pardubice, Plzeň — VŽKG, Trenčín — Litvinov, Jihlava — JC. Budéjovice, VŠZ — Gottwaldov. Egyre népszerűbb a nők körében is a kézilabda-sport (Voitíšek fölv.) Pólya van, de az edző még hiányzik...
