Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-18 / 221. szám, csütörtök

Miért versenyképesek gyártmányaik? Látogatás a Calex hütőszekrénygYárbcm Idestova harminc éve, hogy Aranyos- marót on IZlaté Moravce) létrehoz­ták a város első gépipari üzemét, a Calex néven ismert hűtőszekrény gyá­rat, mely a surányi (Šurany) üzemegy­ségével együtt öt­ezer embernek biz­tosít foglalkozta­tottságot, s a terv-' kimutatásaikba ezt jegyezhetik fel: az évi termelési érték egy és negyed mil­liárd korona. Egy és negyed milliárd!... Tetszetős berende­zések, légsűrítő fagyasztómoto­rok, mélyhűtött élelmiszerek tartósítására alkalmas szekré­nyek, pultok egész serege. Macskay Ede — kezdetben beosztott géplakatos — ma a gyár karbantartó-javító részle­gének tekintélyes, kommunista vezetője mostani beosztásában Is igényes. Kérdéseimre mun­ka közben tud csak válaszolni, hiszen egy ilyen üzemben, ahol a bonyolult háztartási beren­dezéseket százszámra gyártják naponta, van mire odafigyelni, felügyelni. Azt jegyzem meg tehát néhány elejtett szavából, ami most mindnyájunkat közel­ről érint: a sok nehézség elle­nére ütemes, tervszerű a ter­melés, a gyártmányok minősége kifogástalan, a jól működő gép­sorok, a szakmailag és politi­kailag felkészült munkáskollek­tívák biztosítják a terv teljesí­tését. — Bár korántsem ilyen egy­szerű a dolog — figyelmeztet, miközben a javításra szoruló gépsorok műszaki rajzait ta­nulmányozza. — De hiszen a Calex gyárt­mányoknak mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi piacokon egyaránt nagy a tekintélyük. — Ogy van. Persze ezt azzal érdemelték ki, hogy kezdettől fogva komoly gondot fordítot­tunk a munka minőségére. Eleinte ötéves jótállással szál­lítottuk berendezéseinket az el­árusítóhelyekre. A fogyasztók igényeit követve aztán áttér­tünk a nagyobb űrtartalmú hű­tőgépek gyártására. A termék­felújítás során azonban megvál­tozott a beépítendő anyagok minősége, a gyártás technoló­giája, és egyszer arra lettünk figyelmesek, hogy a selejtes áruk aránya is egyre növek­szik. Természetesen a rossz mi­nőségű termékek előtt lezártuk a gyár sorompóját, a minőség- romlás megszüntetésére idejé­ben megtettük a szükséges lé­péseket. Pártalapszervezetein- ken keresztül elsősorban a Macskay Ede Molnár József vállalkozását, együtt küzdöttek a gyár hírnevének öregbítésé­ért. Hogy állításának súlyt adjon, példaként említette a hűtőgé­pek szívét jelentő légsűrítő mo­torok gyártóit, akik szorgal­mukkal, leleményességükkel az eredetileg tervezett 350 ezer­rel szemben csaknem megkét­szerezték az igényes szerkeze­teket gyártó részlegük évi ter­melését. Ez év májusában már a tízmilliomodik darabbal lep­ték meg a gyárat, üzemrészle­gük — hét hónapot véve alapul — 105,8 százalékra teljesítette feladatait. Gyártmányaik, mint félkész áruk, a Szovjetunióban, az NDK'ban, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában és más tőkés orszá­gok piacain is állják a versenyt. — A Calex dolgozói valóban emelt fővel járhatnak, és sehol sem kell szégyenkezniük, mert hűtőberendezéseik a világ min­den táján keresettek, ezzel, egy­szersmind hazánk szocialista iparának, munkásosztályának jó hírnevét is öregbítették — bi­zonyította Molnár József, a gyár törzsgárdájának tagja, aki kom­munista meggyőződését és szak­munkás-bizonyítványát szintén az aranyosmaróti üzemben sze­rezte. Pontos, Jó minőségű munkál végeznek a szerelő részleg dolgozói (Ladislav Čalády felvételei) kommunistákat mozgósítottuk. Arra serkentettük őket, hogy munkahelyükön feladatuk ma­gaslatán, példamutatóan telje­sítsék kötelességeiket. — Az eltelt három évtized folyamán a párttagoknak szám­talan esetben kellett bizonyíta­niuk — vette át a szót Ľudo­vít Cúzy, aki a gyár élenjáró dolgozói közé küzdötte fel ma­gát a hegesztőszakmában. — De ezt azért tehették meg, mert szoros kapcsolatot építettek ki a pártonkívüliekkel, erejük tel­jéből segítették a kommunisták — Nem lőtt túl a célon? — Egyáltalán — mondotta meggyőzően. — Az elvtársak megbízásából huzamos időt Ku­bában töltöttem. Szerelői kikül­detésem ideje alatt bő alkalom nyílott arra, hogy hűtőberende­zéseink paramétereit más orszá­gok hasonló gyártmányaival egyeztessem. A minősítés két­ségkívül a mi javunkra billen­tette a mérleget. Egyébként ezt a neves szakemberek egybe­hangzó véleményei is alátá­masztották. Ľudovít Cúzy — De azóta sokat változtak a külpiaci feltételek és a belgaz- dálkodási körülmények. Ezek ellenére is bízik a Calex-gyárt- mányok versenyképességében? — Határozottan. A gyár párt­ós gazdasági vezetőségének, mind a kommunistáknak, mind a pártonkívüli dolgozóknak kö­zös törekvése, hogy tovább ja­vítsuk a minőséget. Erre pedig az új évtől bevezetésre kerülő tökéletesített gazdaságirányítási rendszer érvényesítése is lehe­tőséget biztosít. Jóllehet, ennek a meggyőző­désének adott kifejezést Dionýz Urbanský mérnök, gyárigazgató is, ám kijelentette, hogy a ver­senyképességhez, gyártmányaik világpiaci keresettségének meg­tartásához csak keretet adnak az új gazdaságirányítási rend­szer mutatói, tartalommal azon­ban a vállalat dolgozóinak kell megtölteniük az irányelveket. A most harmincéves Calex tíz pártalapszervezetében tömö­rülő mintegy hatszáz kommunis­ta nagy erőforrást jelent, har­minc év alatt nehezebb helyze­tekben is bizonyította rátermett­ségét, s vállvetve a többi dolgo­zóval, a következő években is leteszik a garast. SZ. A. Kommentáljuk A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS EREJt Az újságok hasábjain és a televízió képernyőjén naponta jelennek meg tudósítások a mezőgazdasági munkák állásá­ról, a földeken dolgozók hősies erőfeszítéseiről. Noha sok esetben szűkszavúak a jelentések, mégis örülünk, hogy a növények fejlődésére kedvezőtlenül ható időjárási viszo­nyok és késedelem ellenére országszerte befejezéséhez kö­zeledik az aratás; a gazdaságok, járások, kerületek kölcsö­nös és szervezett segítsége folyamán mindenütt magtárba kerül a gabona. De a társadalmi összefogás és a nyári lendület ezután sem lankadhat. Mindnyájunk közös érdeke, hogy a lehető legrövidebb időn beiül az őszi termények is biztos helyre kerüljenek, s a rengeteg gyümölcs, paradicsom, zöldpaprika még a korai fagyokat megelőzően eljusson a fogyasztókhoz. Bármennyire is ésszerűen szervezik a munkát a mezőgaz­dasági nagyüzemekben, mindenre nem futja erejükből, mi­vel a talajelőkészítéssel, vetéssel párhuzamosan most már a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a kukorica betakarítását is meg kell kezdeniük. Ezért nem a véletlen müve, hogy az ipar és a különböző intézmények területén működő pártalapszervezetek szep­temberi taggyűlésein kiemelt helyen foglalkoznak a mező- gazdasági üzemek megsegítésére vonatkozó párt- és kor­mány felhívás gyakorlati megvalósításával. A Lévai (Levice) Járási Nemzeti Bizottság kommunistái azonban a taggyűlést sem várták meg, szinte az aratással egyidejűleg mozgósí­tották a szakosztályok dolgozóit, akik azóta is rendszeres segítséget nyújtanak a munkaerőhiánnyal küzdő mezőgaz­dasági üzemeknek. Hasonlóképpen beszélhetünk a Csehszlovák Gépkocsijavl- tó Vállalat nyitrai (Nitra) üzeméről is, ahonnan népes cso­portot, szakembereket küldenek naponta a szövetkezetekbe. Segítségük természetesen azzal is jár, hogy a javítóműhe­lyekben csak megcsappant létszámmal folyhat a munka, de az otthon maradt kollektívák nagyobb erőkifejtéssel dolgoz­nak, s ennek következtében a megrendelők, ügyfelek az át­meneti létszámcsökkenésnek nem látják kárát. Az őszi gondok enyhítésében természetesen nagy szere­pet vállalhatnak a falusi pártszervezetek, amelyek a saját és a regisztrált tagjaikon keresztül az egész község lakos­ságát mozgósíthatják. Ennek a kezdeményezésnek követen­dő példáját adták Alsópélen (Dolný Piai), ahol a falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság ösztönzése foly­tán jelentősen megnövekedett a lakosok aktivitása. A mezőgazdasági üzemeken kívül a hónap végén beinduló cukorgyárak is igénylik a segítő munkás kezeket. Nem ke­vésbé a konzervgyárak, amelyek ugyan már túl vannak az idei nyár végi hajrán, de a paradicsom-, a zöldpaprika és a többi zöldségfélék jelentős részét várhatóan a következő napokban kell tartósítaniuk. Gyakran hallani mostanában, hogy a munkák torlódását a kedvezőtlen időjárás miatti késedelem okozza. A kommu­nisták nem békélhetnek meg ezzel a szemlélettel. A politi­kai tömegmunka sajátos eszközeivel azonban alkalmazkod­hatnak szokatlan körülményekhez, rugalmas szervező mun-, káiukkal enyhíthetik a kedvezőtlen időjárás következmé­nyeit. SZOMBATH AMBRUS ÉLETŰT — RENDÍTHETETLEN ELVHŰSfCBEN A pártsajtó ügy hozzátarto­zik az életünkhöz, mint a min- denapi l^enyér. De voltak idők, amikor az olvasók kezébe csak ritkán és áldozatok árán jutott el. Akkor volt ez, amikor ne­hézséget okozott a mindennapi kenyérre való megkeresése is. Erről beszél az érsekújvári (No­vé Zámky) Blaho Károly elv­társ. Az érsekújvári proletárne­gyed, a Vágóhíd utca lakóinak életszemléletét a környezet formálta. így volt ez Blaho elv­társ esetében is. Családjukban évről évre több volt az éhes száj, a hét gyerek közül ő volt a legkisebb — 1913-ban szüle­tett. Most gondolatban gyak­ran el-elmereng, a múlton. Idézi a bánatokat, az örömö­ket, a harcot, azt az időt, ami­kor a jelent alapozták. — A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltása fellelkesítette nálunk a munkásokat. Nagyon sokan, köztük az én bátyám is, a Vörös Hadsereg soraiban harcoltak. Később a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom visszhangja ösztönzött fokozott aktivitásra, a dolgozók jogaiért folytatandó harcra. A luboch- Kai pártkongresszus küldöttei új szellemet és új orientációt hoztak a munkások közé. Még a kommunista párt helyi szer­vezetének megalapítása előtt, 1921 tavaszán megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Proletár Testedző Egye­sület városunkban. Tagja lett a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek, majd 1931- ben belépett a kommunista pártba. Az ő feladata a párt- sajtó terjesztése volt a mun­kások között. A pártsajtó fá­radhatatlanul harcolt a mun­kásság jogaiért. Blaho elvtárs lelkiismeretesen végezte fele­lősségteljes pártfeladatát. Ter­jesztette az Ifjú Harcosi, a pártlapokat, a röplapokat és plakátokat. Amikor munkahe­lyén tudomást szereztek tevé­kenységéről, kitették az utcára. Számára ezután kezdődött az Igazi politikai munka. Az ifjú­munkások közt dolgozott. Ö felelt Érsekújvárott és környé­kén a pártsajtó terjesztéséért. A környező falvak kommunistá- 1, Száraz József, Kutrucz Lász­ló, Nagy Béla, Kiss Alajos, Ha­lódik András, Kántor Miklós, Imrich Mrkvica és Ján Baria elvtársaknak ő továbbította a kommunista sajtótermékeket és a propagandaanyagot. Érsekúj­várba főleg a Munkás, a Mladá garda és két-háromszáz példány Ifjú Harcos járt. Az 1933—39-es években a Rudé právo legáli­san járt a megrendelők címé­re. De a pártsajtó minden ter­mékét nem lehetett legális úton terjeszteni. A lapok fik­tív címre jártak, a csomagot mindig a helyi postahivatalban vették át. Terjesztésükhöz nagy találékonyság, elvtársi összetar­tás és rendíthetetlen optimiz­mus kellett. Mert az akciók bi­zony nem végződtek mindig si­keresen. — Egyszer, 1933 nyarán va­lahogy megszimatolta a rend­őrség, mit tartalmaz a postán fekvő csomag. Csongád Béla és Ľudovít Šimunek eivtársak men­tek kiváltani. Észrevették, hogy a rendőrök követik őket. A cso­magot eldobták és futásnak eredtek, de letartóztatták és a kihallgatáson megverték őket. Este már engem Is letartóztat­tak. A kínzások a kihallgatás során tovább folytak, de a lap szerkesztőinek nevét nem árul­tuk el. A köztársaság feldarabolása után Blaho elvtárs akarata el­lenére a Horthyék által meg­szállt területen, Magyarorszá­gon találta magát. A Cikta-cég- nél kapott állást. Akkor már a CSKP területi vezetőségének tagja volt. Csak illegálisan dol­gozhattak. Másodszor 1940 májusában bocsátották el munkából, de ak­kor mindjárt le is tartóztatták. Szálanként gombolyították fel a mozgalmat. Győrben állítot­ták bíróság elé, és Komárom­ban (Komárno) volt bebörtö­nözve. — Mikor a hitleri fasiszták megtámadták a Szovjetuniót, átszállítottak bennünket a bu­dapesti Mosonyi utcai tolonc- házba. Az volt a szándékuk, hogy onnan internáló táborba hurcolnak bennünket. Az a négy hónap, amit a toloncház- ban töltöttem, életem legborzal­masabb időszaka volt. Egy he­lyiségben, ahol legfeljebb 6Ű ember számára volt hely, két­százunkat is összezsúfoltak, s lefeküdnünk se volt hová. Az ételt, amit kaptunk mindennek nevezhettük, csak ételnek nem. Haza csak 1942 márciusában kerültem Kolozsvárról, mert oda internáltak. De az a négy hónap borzalmasabb volt, mint a sokévi börtönbüntetés. Hazatérte után Blaho elvtárs folytatta a mozgalmi munkát. De nagyon óvatosnak kellett lennie, mert rendőri megfigye­lés alatt állt, s ha valami tör­tént, a kommunistákat s a kom­munistagyanús embereket rög­tön előállították. A felszabadu­lásig újból letartóztatták és a szőnyi lágerba internálták. Át­élte a borzalmas érsekújvári bombázást, sokat szenvedett, míg a szovjet hadsereg 1945 márciusában felszabadította Ér­sekújvárt. A párt új életet kezdett épí­teni és ő fáradhatatlanul szol­gálta a szocializmus építésé­nek ügyét. Egész sor tisztséget töltött be, különböző városi és kerületi szervekben. Sokéves, lelkiismeretes politikai munkás­ságáért több kitüntetést kapott. Mint a párt érdemes tagja 1973- ban megkapta a Munka Érdem­rendet. Ma sem pihen. Azok kö­zé tartozik, akik nyugdíjas ko­rukban sem tétlenkednek. Több tisztséget tölt be a pártszerve­zetben, a CSSZBSZ-ben, az An­tifasiszta Harcosok Csehszlová­kiai Szövetségében. A kommunisták szerény em­berek. Keveset tudunk róluk. De fel kell idézni harcaikat, bátor tetteiket, hogy tudja mind az ifjú, mind az idősebb nem­zedék, kik készítették elő a je­lent, amikor a pártsajtó életünk oly természetes részévé vált mint a kenyér az asztalon. MÁRIA BALLOVA 1980. IX. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom