Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-18 / 221. szám, csütörtök
Miért versenyképesek gyártmányaik? Látogatás a Calex hütőszekrénygYárbcm Idestova harminc éve, hogy Aranyos- marót on IZlaté Moravce) létrehozták a város első gépipari üzemét, a Calex néven ismert hűtőszekrény gyárat, mely a surányi (Šurany) üzemegységével együtt ötezer embernek biztosít foglalkoztatottságot, s a terv-' kimutatásaikba ezt jegyezhetik fel: az évi termelési érték egy és negyed milliárd korona. Egy és negyed milliárd!... Tetszetős berendezések, légsűrítő fagyasztómotorok, mélyhűtött élelmiszerek tartósítására alkalmas szekrények, pultok egész serege. Macskay Ede — kezdetben beosztott géplakatos — ma a gyár karbantartó-javító részlegének tekintélyes, kommunista vezetője mostani beosztásában Is igényes. Kérdéseimre munka közben tud csak válaszolni, hiszen egy ilyen üzemben, ahol a bonyolult háztartási berendezéseket százszámra gyártják naponta, van mire odafigyelni, felügyelni. Azt jegyzem meg tehát néhány elejtett szavából, ami most mindnyájunkat közelről érint: a sok nehézség ellenére ütemes, tervszerű a termelés, a gyártmányok minősége kifogástalan, a jól működő gépsorok, a szakmailag és politikailag felkészült munkáskollektívák biztosítják a terv teljesítését. — Bár korántsem ilyen egyszerű a dolog — figyelmeztet, miközben a javításra szoruló gépsorok műszaki rajzait tanulmányozza. — De hiszen a Calex gyártmányoknak mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi piacokon egyaránt nagy a tekintélyük. — Ogy van. Persze ezt azzal érdemelték ki, hogy kezdettől fogva komoly gondot fordítottunk a munka minőségére. Eleinte ötéves jótállással szállítottuk berendezéseinket az elárusítóhelyekre. A fogyasztók igényeit követve aztán áttértünk a nagyobb űrtartalmú hűtőgépek gyártására. A termékfelújítás során azonban megváltozott a beépítendő anyagok minősége, a gyártás technológiája, és egyszer arra lettünk figyelmesek, hogy a selejtes áruk aránya is egyre növekszik. Természetesen a rossz minőségű termékek előtt lezártuk a gyár sorompóját, a minőség- romlás megszüntetésére idejében megtettük a szükséges lépéseket. Pártalapszervezetein- ken keresztül elsősorban a Macskay Ede Molnár József vállalkozását, együtt küzdöttek a gyár hírnevének öregbítéséért. Hogy állításának súlyt adjon, példaként említette a hűtőgépek szívét jelentő légsűrítő motorok gyártóit, akik szorgalmukkal, leleményességükkel az eredetileg tervezett 350 ezerrel szemben csaknem megkétszerezték az igényes szerkezeteket gyártó részlegük évi termelését. Ez év májusában már a tízmilliomodik darabbal lepték meg a gyárat, üzemrészlegük — hét hónapot véve alapul — 105,8 százalékra teljesítette feladatait. Gyártmányaik, mint félkész áruk, a Szovjetunióban, az NDK'ban, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában és más tőkés országok piacain is állják a versenyt. — A Calex dolgozói valóban emelt fővel járhatnak, és sehol sem kell szégyenkezniük, mert hűtőberendezéseik a világ minden táján keresettek, ezzel, egyszersmind hazánk szocialista iparának, munkásosztályának jó hírnevét is öregbítették — bizonyította Molnár József, a gyár törzsgárdájának tagja, aki kommunista meggyőződését és szakmunkás-bizonyítványát szintén az aranyosmaróti üzemben szerezte. Pontos, Jó minőségű munkál végeznek a szerelő részleg dolgozói (Ladislav Čalády felvételei) kommunistákat mozgósítottuk. Arra serkentettük őket, hogy munkahelyükön feladatuk magaslatán, példamutatóan teljesítsék kötelességeiket. — Az eltelt három évtized folyamán a párttagoknak számtalan esetben kellett bizonyítaniuk — vette át a szót Ľudovít Cúzy, aki a gyár élenjáró dolgozói közé küzdötte fel magát a hegesztőszakmában. — De ezt azért tehették meg, mert szoros kapcsolatot építettek ki a pártonkívüliekkel, erejük teljéből segítették a kommunisták — Nem lőtt túl a célon? — Egyáltalán — mondotta meggyőzően. — Az elvtársak megbízásából huzamos időt Kubában töltöttem. Szerelői kiküldetésem ideje alatt bő alkalom nyílott arra, hogy hűtőberendezéseink paramétereit más országok hasonló gyártmányaival egyeztessem. A minősítés kétségkívül a mi javunkra billentette a mérleget. Egyébként ezt a neves szakemberek egybehangzó véleményei is alátámasztották. Ľudovít Cúzy — De azóta sokat változtak a külpiaci feltételek és a belgaz- dálkodási körülmények. Ezek ellenére is bízik a Calex-gyárt- mányok versenyképességében? — Határozottan. A gyár pártós gazdasági vezetőségének, mind a kommunistáknak, mind a pártonkívüli dolgozóknak közös törekvése, hogy tovább javítsuk a minőséget. Erre pedig az új évtől bevezetésre kerülő tökéletesített gazdaságirányítási rendszer érvényesítése is lehetőséget biztosít. Jóllehet, ennek a meggyőződésének adott kifejezést Dionýz Urbanský mérnök, gyárigazgató is, ám kijelentette, hogy a versenyképességhez, gyártmányaik világpiaci keresettségének megtartásához csak keretet adnak az új gazdaságirányítási rendszer mutatói, tartalommal azonban a vállalat dolgozóinak kell megtölteniük az irányelveket. A most harmincéves Calex tíz pártalapszervezetében tömörülő mintegy hatszáz kommunista nagy erőforrást jelent, harminc év alatt nehezebb helyzetekben is bizonyította rátermettségét, s vállvetve a többi dolgozóval, a következő években is leteszik a garast. SZ. A. Kommentáljuk A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS EREJt Az újságok hasábjain és a televízió képernyőjén naponta jelennek meg tudósítások a mezőgazdasági munkák állásáról, a földeken dolgozók hősies erőfeszítéseiről. Noha sok esetben szűkszavúak a jelentések, mégis örülünk, hogy a növények fejlődésére kedvezőtlenül ható időjárási viszonyok és késedelem ellenére országszerte befejezéséhez közeledik az aratás; a gazdaságok, járások, kerületek kölcsönös és szervezett segítsége folyamán mindenütt magtárba kerül a gabona. De a társadalmi összefogás és a nyári lendület ezután sem lankadhat. Mindnyájunk közös érdeke, hogy a lehető legrövidebb időn beiül az őszi termények is biztos helyre kerüljenek, s a rengeteg gyümölcs, paradicsom, zöldpaprika még a korai fagyokat megelőzően eljusson a fogyasztókhoz. Bármennyire is ésszerűen szervezik a munkát a mezőgazdasági nagyüzemekben, mindenre nem futja erejükből, mivel a talajelőkészítéssel, vetéssel párhuzamosan most már a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a kukorica betakarítását is meg kell kezdeniük. Ezért nem a véletlen müve, hogy az ipar és a különböző intézmények területén működő pártalapszervezetek szeptemberi taggyűlésein kiemelt helyen foglalkoznak a mező- gazdasági üzemek megsegítésére vonatkozó párt- és kormány felhívás gyakorlati megvalósításával. A Lévai (Levice) Járási Nemzeti Bizottság kommunistái azonban a taggyűlést sem várták meg, szinte az aratással egyidejűleg mozgósították a szakosztályok dolgozóit, akik azóta is rendszeres segítséget nyújtanak a munkaerőhiánnyal küzdő mezőgazdasági üzemeknek. Hasonlóképpen beszélhetünk a Csehszlovák Gépkocsijavl- tó Vállalat nyitrai (Nitra) üzeméről is, ahonnan népes csoportot, szakembereket küldenek naponta a szövetkezetekbe. Segítségük természetesen azzal is jár, hogy a javítóműhelyekben csak megcsappant létszámmal folyhat a munka, de az otthon maradt kollektívák nagyobb erőkifejtéssel dolgoznak, s ennek következtében a megrendelők, ügyfelek az átmeneti létszámcsökkenésnek nem látják kárát. Az őszi gondok enyhítésében természetesen nagy szerepet vállalhatnak a falusi pártszervezetek, amelyek a saját és a regisztrált tagjaikon keresztül az egész község lakosságát mozgósíthatják. Ennek a kezdeményezésnek követendő példáját adták Alsópélen (Dolný Piai), ahol a falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság ösztönzése folytán jelentősen megnövekedett a lakosok aktivitása. A mezőgazdasági üzemeken kívül a hónap végén beinduló cukorgyárak is igénylik a segítő munkás kezeket. Nem kevésbé a konzervgyárak, amelyek ugyan már túl vannak az idei nyár végi hajrán, de a paradicsom-, a zöldpaprika és a többi zöldségfélék jelentős részét várhatóan a következő napokban kell tartósítaniuk. Gyakran hallani mostanában, hogy a munkák torlódását a kedvezőtlen időjárás miatti késedelem okozza. A kommunisták nem békélhetnek meg ezzel a szemlélettel. A politikai tömegmunka sajátos eszközeivel azonban alkalmazkodhatnak szokatlan körülményekhez, rugalmas szervező mun-, káiukkal enyhíthetik a kedvezőtlen időjárás következményeit. SZOMBATH AMBRUS ÉLETŰT — RENDÍTHETETLEN ELVHŰSfCBEN A pártsajtó ügy hozzátartozik az életünkhöz, mint a min- denapi l^enyér. De voltak idők, amikor az olvasók kezébe csak ritkán és áldozatok árán jutott el. Akkor volt ez, amikor nehézséget okozott a mindennapi kenyérre való megkeresése is. Erről beszél az érsekújvári (Nové Zámky) Blaho Károly elvtárs. Az érsekújvári proletárnegyed, a Vágóhíd utca lakóinak életszemléletét a környezet formálta. így volt ez Blaho elvtárs esetében is. Családjukban évről évre több volt az éhes száj, a hét gyerek közül ő volt a legkisebb — 1913-ban született. Most gondolatban gyakran el-elmereng, a múlton. Idézi a bánatokat, az örömöket, a harcot, azt az időt, amikor a jelent alapozták. — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása fellelkesítette nálunk a munkásokat. Nagyon sokan, köztük az én bátyám is, a Vörös Hadsereg soraiban harcoltak. Később a Nagy Októberi Szocialista Forradalom visszhangja ösztönzött fokozott aktivitásra, a dolgozók jogaiért folytatandó harcra. A luboch- Kai pártkongresszus küldöttei új szellemet és új orientációt hoztak a munkások közé. Még a kommunista párt helyi szervezetének megalapítása előtt, 1921 tavaszán megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Proletár Testedző Egyesület városunkban. Tagja lett a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, majd 1931- ben belépett a kommunista pártba. Az ő feladata a párt- sajtó terjesztése volt a munkások között. A pártsajtó fáradhatatlanul harcolt a munkásság jogaiért. Blaho elvtárs lelkiismeretesen végezte felelősségteljes pártfeladatát. Terjesztette az Ifjú Harcosi, a pártlapokat, a röplapokat és plakátokat. Amikor munkahelyén tudomást szereztek tevékenységéről, kitették az utcára. Számára ezután kezdődött az Igazi politikai munka. Az ifjúmunkások közt dolgozott. Ö felelt Érsekújvárott és környékén a pártsajtó terjesztéséért. A környező falvak kommunistá- 1, Száraz József, Kutrucz László, Nagy Béla, Kiss Alajos, Halódik András, Kántor Miklós, Imrich Mrkvica és Ján Baria elvtársaknak ő továbbította a kommunista sajtótermékeket és a propagandaanyagot. Érsekújvárba főleg a Munkás, a Mladá garda és két-háromszáz példány Ifjú Harcos járt. Az 1933—39-es években a Rudé právo legálisan járt a megrendelők címére. De a pártsajtó minden termékét nem lehetett legális úton terjeszteni. A lapok fiktív címre jártak, a csomagot mindig a helyi postahivatalban vették át. Terjesztésükhöz nagy találékonyság, elvtársi összetartás és rendíthetetlen optimizmus kellett. Mert az akciók bizony nem végződtek mindig sikeresen. — Egyszer, 1933 nyarán valahogy megszimatolta a rendőrség, mit tartalmaz a postán fekvő csomag. Csongád Béla és Ľudovít Šimunek eivtársak mentek kiváltani. Észrevették, hogy a rendőrök követik őket. A csomagot eldobták és futásnak eredtek, de letartóztatták és a kihallgatáson megverték őket. Este már engem Is letartóztattak. A kínzások a kihallgatás során tovább folytak, de a lap szerkesztőinek nevét nem árultuk el. A köztársaság feldarabolása után Blaho elvtárs akarata ellenére a Horthyék által megszállt területen, Magyarországon találta magát. A Cikta-cég- nél kapott állást. Akkor már a CSKP területi vezetőségének tagja volt. Csak illegálisan dolgozhattak. Másodszor 1940 májusában bocsátották el munkából, de akkor mindjárt le is tartóztatták. Szálanként gombolyították fel a mozgalmat. Győrben állították bíróság elé, és Komáromban (Komárno) volt bebörtönözve. — Mikor a hitleri fasiszták megtámadták a Szovjetuniót, átszállítottak bennünket a budapesti Mosonyi utcai tolonc- házba. Az volt a szándékuk, hogy onnan internáló táborba hurcolnak bennünket. Az a négy hónap, amit a toloncház- ban töltöttem, életem legborzalmasabb időszaka volt. Egy helyiségben, ahol legfeljebb 6Ű ember számára volt hely, kétszázunkat is összezsúfoltak, s lefeküdnünk se volt hová. Az ételt, amit kaptunk mindennek nevezhettük, csak ételnek nem. Haza csak 1942 márciusában kerültem Kolozsvárról, mert oda internáltak. De az a négy hónap borzalmasabb volt, mint a sokévi börtönbüntetés. Hazatérte után Blaho elvtárs folytatta a mozgalmi munkát. De nagyon óvatosnak kellett lennie, mert rendőri megfigyelés alatt állt, s ha valami történt, a kommunistákat s a kommunistagyanús embereket rögtön előállították. A felszabadulásig újból letartóztatták és a szőnyi lágerba internálták. Átélte a borzalmas érsekújvári bombázást, sokat szenvedett, míg a szovjet hadsereg 1945 márciusában felszabadította Érsekújvárt. A párt új életet kezdett építeni és ő fáradhatatlanul szolgálta a szocializmus építésének ügyét. Egész sor tisztséget töltött be, különböző városi és kerületi szervekben. Sokéves, lelkiismeretes politikai munkásságáért több kitüntetést kapott. Mint a párt érdemes tagja 1973- ban megkapta a Munka Érdemrendet. Ma sem pihen. Azok közé tartozik, akik nyugdíjas korukban sem tétlenkednek. Több tisztséget tölt be a pártszervezetben, a CSSZBSZ-ben, az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségében. A kommunisták szerény emberek. Keveset tudunk róluk. De fel kell idézni harcaikat, bátor tetteiket, hogy tudja mind az ifjú, mind az idősebb nemzedék, kik készítették elő a jelent, amikor a pártsajtó életünk oly természetes részévé vált mint a kenyér az asztalon. MÁRIA BALLOVA 1980. IX. 18.
