Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-12 / 189. szám, kedd
ÚJ sző , 1980 -Vili. 12. 3 Mohammad Ali Radzsai az új iráni miniszterelnök Diáktüntetések Teheránban (CSTKJ — Csaknem három hetes viták után az iráni parlament Mohammad Ali Radzsait nevezte ki az iráni kormány elnökévé. Kadzsai, aki a monarchista rezsim idején az ellenzékhez tartozott és a forradalom után iskolaügyi miniszter volt, a 190 szavazat közül 153 at kapott. Almi Hasszan Baniszadr iráni elnök három héttel ezelőtt Mnsxtafa Mir Szalini belügyminiszter-helyettest, a teheráni rendőrség vezetőjét javasolta a miniszterelnöki tisztségre. A parlamentben többségben levő Iráni Iszlám Köztársaság Párt azonban a javaslatot nem fo gadta el. A miniszterelnök megalakítja az új kormányt, amelynek tagjait előbb a parlament hagyja jóvá. Az új miniszterelnök hivatalira lépésekor kijelentette: feladatát ,,vallási kötelesség nek“ tartja. Hangsúlyozta, hogy nem támogatja egy koalíciós kormány létrehozását. Teheránban tegnap reggel a brit nagykövetség épülete előtt több száz iráni diák tüntetett. A tüntetők a Londonban fogva tartott iráni diákok azonnali szabadon bocsátását követelték. Azért tartóztatták le az iráni diákokat, mert a brit fővárosban az amerikai nagykövetség épületénél tiltakozó akciót tartottak. A diákok a brit kormány politikáját elítélő jelszavakat kiabáltak. A üH letartóztatott diák ellen tegnap kezdődött meg Londonban a bírósági eljárás, Az iráni diákok többsége vasárnap befejezte az éhségsztrájkot azzal a feltétellel, hogy Irán Ion doni nagykövetének képviselője hivatalosan tiltakozni fog a brit hatóságoknál a rendőrség brutális fellépése ellen. Izrael lépése a békét veszélyezteti Jeruzsálem bekebelezésének visszhangja (ČSTK) — A sziriai külügyminisztérium felkérte az Arab Liga főtitkárát, hogy az állandó képviselők szintjén azonnal hívja össze a szervezet tanácsának ülését —, közölte a SANA hírügynökség. A tanácskozáson megvitatnák és jóváhagynák azon országok elleni politikai és gazdasági bojkottal össze- függő intézkedéseket, amelyek alapján izraeli nagykövetségei két áthelyezték vagy áthelyezni szándékoznak Jeruzsálembe. A sziriai külügyminisztérium (avaslata szerint a bojkott azokat az országokat is ériutené, amelyek elismerik Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Husszein Jordániái király a kormány ülésén Aramanban kijelentette, az izraeli parlament döntése, hogy Jeruzsálemet az ország örök és oszthatatlan fővárosává nyilvánítja, újabb agresszív akció valamennyi arab és iszlám nemzet ellen. Hangsúlyozta, hogy ez az izraeli lépés akadály az igazságos közel-keleti rendezés érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítések útjában. Husszein hangsúlyozta, hogy országa megszakítja diplomáciai kapcsolatait mindazon államokkal, amelyek elismerik az izraeli parlament e törvényellenes döntését. Jeruzsálem arab részének izraeli annektálása a béke súlyos veszélyeztetését jelenti. Algéria ezért elvárja, hogy az UNSZ Biztonsági Tanácsa a világszervezet alapokmányával összhangban olyan intézkedéseket foganatosít, melyek Tel Avivot a nemzetek jogainak tiszteletben tartására kénysze rítik — állapítja meg az a fél hivatalos kommentár, melyet tegnap valamennyi algériai lap közölt. Algéria élesen elítéli az Izrael által meghirdetett intézkedéseket, és kijelenti, hogy a« Arab Liga és az Iszlám Konferencia tagállamaival összhangban kész tárgyalásokat folytatni, hogy ismételten felújítsák az arab szuverenitást Jeruzsálemben — hangsúlyozza a kommentár Belfasthuu augusztus 9-én négy ember vesztette életét a rendőr« ség és a tüntetők összetűzése során. A város katolikus lakta Andersuusinwn nevű negyedében a lakosság viharos tüntetéssel akart megemlékezni a politikai internáriórúl szóló törvény életbe; lépesének 9. évfordulójáról. Felvételünk a tüntetését« készült (CSTK felvételi (CSTKj — Todor Zsivkov, BKP KB első titkára, a bolgár Államtanács elnöke vasárnap Várnában találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál KP főlit kárával. A találkozó során nagyra értékelték a Szovjetunió és a többi szocialista ország konstruktív javaslatait, amelyek a feszült nemzetközi helyzet enyhítésére és egy újabb világ háború fenyegető veszélyének az elhárítására vonatkoznak Zsivkov és Cunliuí beszámolt egymásnak pártjának tevékeny, ségéről, valamint megvitatott néhány időszerű nemzetközt kérdést. A BKP és a PKP vezetőié hangsúlyozta a nemzetközi kommunista és munkásmozga* lom egysége további megszilar- ditdsanak szükségességét, a vi< lág forradalmi erői közötti együttműködés fontosságát. Alvaro Cunhal, aki szabadságát töltötte Bulgá#iában. Haza,, utazott Színjáték és csalás A véres államcsíny évfordulóján népszavazást tartanuk Chilében (ŰSTK| — Pinochet tábor nők, a chilei fasiszta junta ló nt»k+! vasárnapra szeptember 11 éré — a véres államcsíny 7. évfordulóéinak napjára — nép AFGANISZTÁN SIKERES AKCIÓK AZ ELLENFORRADALMÁROK OSZTAGAINAK FELSZÁMOLÁSÁRA Az elmúlt napokban az afgán biztonsági erők és a pártaktivisták egységei egy sor sikeres akciót hajtottak végre ellenfor radalmi osztagok ellen — jelentette a Bakhtar afgán hírügynökség. Herat nyugat-afganisztáni városban elfogtak 35, helyi lakosok ellen tevékenykedő el. lenforradalmárt. A banda tagjaitól propagandaanyagot, röplapokat, pénzt és fegyvereket koboztak el. Aibaq városában (Samangan tartományi ártalmatlanná tettek, egy másik csoportot Az ösz- szecsapas során három ellen forradalmár életét vesztette, egy sebesülten fogságba esett. A biztonsági erők egy kínai gyártmányú géppuskát és amerikai kézigránátokat zsákíná nyoltak tőlük. Hazrat Sultanban ugyancsak megsemmisítettek egy bandát: öt tag|át fegyverrel a kezében fogták el. Khulm városában ártalmatlanná tettek egy középiskolát gyújtogató csoportot, amely megölt három embert. (TASZSZI szavazást irt ki az ország űj alkotmányáról, amely a tábor nokok uralmát hivatott megszi lárdítani. . x Amennyiben az új alkotmány jóváhagyásira kerül, Pinochet .nyolcéves átmeneti időszakra" (1989-ig j. újra az ország első embere lesz. Ezt. követően a Pinochetklikk újabb nyolcéves időszakra saját jelöltet állíthat az államfői posztra. Szabad elnökválasztásokat tehát csak 1997-ben tartanak Chilében. Az új alkotmány minden hatalmat az elnök kezébe összpontosít a egyebek között Pinochet joga lesz feloszlatni a 120 ťagú parlamentet, A baloldali pártok az új alkotmánytervezetet törvénytelennek minősítik, Patrició Aylwin, volt szenátor Pinochet alkotmánytervezetét színjáték* nak és csalásnak nevezte, s hangsúlyozta, hogy az csak a d iktat ú ra megszi Iá rdí fásának az eszköze. Csehszlovák kitüntetés Konsztantyin Ruszakovnak (CSTKj - Čestnuť l,n«£tin< sky. hazánk szovjetunióbeli nagykövete Moszkvában tegnap a Győzelmes Február Rend«!«! 1 (intette ki Konsztunfyim kovot. az SZKP KB titkárát. K maga* állami kitüntetést fím* táv Husák adományozta a CSKP és az SZKP, valamint Csehszlo vaku és a Szovjetunió közötti barátság és elvtársi együüiníi ködés fejlesztésében kifejtett érdemeiért. é Erich Honecker , a Szovjetunióban < (CSTK) — Erich Honecker, it Német Szocialista Egységpárť Központi Bizottságának főtitkár ra, az NDK Államtanácsának el* nöke tegnap az SZKP Kö meg* hívására a Szovjetunióba ut*u zott, ahol szabadságát tölti á Szovjet vezetők távirata (ČSTK) — Az elmúlt időszak teljes mértékben igazolta a Szovjetunió és a Német Szövet■* ségi Köztársaság között Moszki vában megkötött szerződés je-f lentőségét. A szerződés szilárd alapul szolgált a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaj ság közötti kapcsolatok norma-: lizálásához és fejlődéséhez hangsúlyozták Leonyid Brezs- niyew és Alekszej Koszigiu táviratukban, amelyet Kari Carstens szövetségi elnökhöz és Helmut Schmidt szövetségi kancellárhoz intéztek a szerző-« dés 1970. augusztus 12-én Moszkvában történt aláírásán nak 10. évfordulóján A szerző* dés rögzíti a határok sérthetetlenségének és az erőszakról való lemondás elvét és meghatározza a két ország kölcsönösen előnyös kapcsolatai megbízható jövőjét. Leonyid Brezsnyev, és Alekszej Koszigtn kifejezte szilárd meggyőződését, hogy mindkét ország a moszkvai szerződés szerint fog eljárni és tökéletesíteni fogja együttműködését a nemzetközi enyhülés, a béke, a Szovjetunió és az NSZK javára. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szintén táviratot intézett Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterhez, amelyben kifejezte meggyőződését, hogy a két ország a jö-; vőben is hozzájárulhat a feszültség további enyhüléséhez. Honsjáruiós a feszültség csökkentéséhez Tíz éve írták alá a szovjet—nyugatnémet szerződést T íz évvel ezelőtt — 1970. augusztus 12-én írták la Moszkvában a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződést. Ľ szerződésről a tárgyalások a szovjet fővárosban 1969 őszén kezdődtek meg, majd szakaszonként folytatódtak, és mindkét fél részéről intenzív erőfeszítéseket igényeltek. Ez érthető. hiszen alapvető fordulatról, a két ország közötti kapcsolatok teljesen új alapelvei- nek kidolgozásáról volt szó. Habár a Szovjetunió és az NSZK már 1955 szeptemberében felvette a kölcsönös diplomáciai kapcsolatokat, a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok a kereskedelem kivételével igen jelentéktelenek voltak, s a két ország teljesen ellentétes álláspontot foglalt el a fontos bilaterális és európai problémák megoldásában. A szovjet kormány következetes békepolitikát folytatott, amely az egymás mellett élés elvei alapján az európai biztonságra és a tőkés országokkal a kölcsönösen előnyös jő kapcsolatok fejlesztésére irányult. A Szovjetunió emellett tekintettel volt arra, hogy a fasiszta Németország leverése után és a háború utáni fejlődés hatására Európában új helyzet alakult ki, új politikai és területi realitások jöttek létre. Ezzel szemben az NSZK kormánya az Unió pártok, a CDU- CSU vezetésével folytatta a hidegháborús politikát, revansisz- ta és militarista hangulatot táplált, és nem mondott le alapvető területi és politikai követelményeiről a szocialista országok rovására. Tette ezt annak ellenére, hogy az NSZK- ban a helyzet javulása és a Szovjetunió sikerei következtében a hatvanas évek vége felé részben csökkent a szovjeteile- nesség. A bonni politikai irányvonal korrigálását feszült belpolitikai küzdelem előzte meg, amely a CDU-CSU hatalomfosztásával végződött. Csupán az új szociáldemokrata—szabaddemokrata (SPD—FDPJ koalíciós kormány — Willy Brandttal és Walter Schellel az élén — tett tanúságot politikai realizmusról és bátorságról, amikor a „keleti“ politikában fordulatot hajtott végre eltérve attól az irányvonaltól, amelyet az NSZK fennállásának első napjaitól kezdve követett. Az 1970. évi moszkvai szerződésben mindkét fél kijelentette, hogy a világbéke megőrzését és a nemzetközi feszültség enyhítését tekinti politikája fő céljának. Elismerték továbbá a második világháború után kialakult európai határok sérthetetlenségét, és kötelezték magukat, hogy tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetőzéstől és az erőszak alkalmazásától, ami annyit jelentett, hogy az NSZK „lemondott erőpolitikájáról“. Az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés aláírása óta eltelt időszakban jelentős fejlődésnek indultak a szovjet— nyugatnémet politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és egyéb kapcsolatok,, és folytatódtak a két ország vezető képviselőinek találkozói. Ezek közül az egyik legjelentősebb Leonyid JBrezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelscíbb Tanácsa Elnöksége elnökének 1973. május 18-a és 22-e között Bonnban tett látogatása volt, amelynek során tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezményt írtak alá. Ezt az egyezményt további megállapodással bővítették ki Schmidt kancellár 1974 októberében tett moszkvai látogatása folyamán. Nagy jelentőségű volt Leonyid Brezsnyev 1978 májusában Bonnban tett látogatása is, amikor közös nyilatkozatot, valamint egyezményt írtak alá a hosszú távú együttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről. Lényeges jelentősége van annak, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok akkor sem kerültek holtpontra, amikor Washington kiélezte a nemzetközi helyzetet, veszélyeztetve a világbékét. Schmidt kancellár a Carter-kormányzat elégedetlensége és nyomása ellenére eb-- ben az évben, június végén—> július elején a Szovjetunióba látogatott. Ez a látogatás pozitív eredménnyel zárult, habár a nyugatnémet vendégek a tárgyalások folyamán igyekeztek első helyre állítani az úgynevezett afgán kérdést. De mindkét fél hangsúlyozta, hogy po- litikájuk továbbra is a megkötött szerződéseken és egyezményeken, mindenekelőtt az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződésen alapul. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok azonban nem zavartalanok, nem egyértelműen pozitívak. Főként az utóbbi időben bizonyos zökkenőkkel alakultak e kapcsolatok, mivel az NSZK több nemzetközi lépése szöges ellentétben áll azokkal a kijelentésekkel, hogy Bonn hű az enyhülési politikához. Ez főként az NSZK szerepére vonatkozik a NATO-országok által indított fegyverkezési hajszában, amely az Egyesült Ál-* lamok agresszív reakciós köreinek érdekeit szolgálja. Bonn- nak ez a szerepe nyugtalanságot kelt és éberségre int. Az 1970. évi moszkvai szerződésnek döntő hatása volt az NSZK kapcsolataira a többi európai szocialista országgal. Willy Brandt 1970 decemberében Varsóba utazott, ahol szerződést írt alá az NSZK és a Lengyel Népköztársaság közötti kapcsolatok normalizálásáról. 1971 szeptemberében aláírták a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodást, amely jó alapot szolgáltatott a veszélyes európai feszültséggóc kiküszö- böléséhez. 1972 végén szerződést írtak alá az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjairól, 1973 decemberében pedig Prágában Ľubomír Štrougal, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke és Willy, Brandt szövetségi kancellár, szerződést írt alá a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról, a müncheni szerződés semmissé nyilvánításának alap-; ján. Ezt követően hamarosan aláírták a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodást az NSZK és Magyar- ország, valamint az NSZK és Bulgária között. Ilyen módon az 1970—1973-as években kialakult a szerződések rendszere, amely az NSZK és a Varsói Szerződés országai közötti kapcsolatok normalizálását jelentette. A z elmúlt tíz év bebizonyította az 1970. augusztus 12-i szerződésen alapuló szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlődésének hasznosságát, és bebizonyította, hogy téves és ártalmas álláspontra helyezkedtek az NSZK-nak azok a körei, amelyek szívós harcot vívlak e szerződés ratifikálása ellen. A moszkvai szerződés jelentős szerepet játszott az európai légkör megjavításában, ezért most is, éppúgy, mint aláírásakor, joggal minősíthetjük jelentős hozzájárulásnak a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. TODOR ZSIVKOV ÉS ALVARO CUNHAL TALÁLKOZÓM
