Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-12 / 189. szám, kedd

MAGASODNAK A SZALMAKAZLAK JÖL ÖSSZEILLESZTIK A BÄLÄKAT Egyre forróbban tűznek a nap sugarai. A hőmérő higanyszája már 30 íok fölé emelkedett. Kozák Kálmán bácsi, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz agronómusa emlegeti, hogy jó lenne most valahol a vízben lubickolni. Azonban a betakarító csoportok tagjaival együtt ő is inkább verejtékben fürdik. — Majd tíz óra után, ha megállnak a kombájnok, akkor jó hideg vízzel lezuhanyozok otthon. Addig nem pihenhetek, mert sok a munka. Véleményem szerint a 6. ötéves tervidőszakban idén termett a legtöbb gabona szövetkezetünkben. Ügyelnünk keli, hogy minél kevesebb vesszen belőle kárba. Megmozdult az egész tagság, a szövetkezet hatáskörébe tartozó négy falu lakossága. Bizonyításképpen megemlíti, hogy a hídaskürti, tallósi, (Tomááikovo), és vezekényi (Vozokany) sportegyesület valamint a CSEMADOK vízke'eti (Cierny Brod) helyi szervezetének tagjai Is segítenek a szalma összehordásában. Karácsony Sándor főagronómus Is örül a nagyfokú aktivitásnak. — Nemsokára már közös öszszefogással raktárakba hordhatjuk az összes gabonát — mondja. — Igaz, kezdetben nem kedvezett az időjárás, de most ebben a kánikulában a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtják az emberek és a gépek. Késő este kilenc-tíz óra tájban ls dolgozunk, hogy meghosszabbítsuk a napot. Ajánlja, hogy nézzünk körül a határban. Majd az emberek elmondják, hogyan folyik a munka. Pár perc múlva már porfelhőt kavarva haladunk a határúton. Mindenfelé gondosan berakott kazlakat látunk. Az egyik előtt megállunk. A főagronómus köszönti a vezekényi Vörös Csillag sportegyesület tagjait: — Jól rakjátok meg azt a kazlat, nehogy pár nap múlva szétdőljön. Hamar Lajos, a sportegyesület elnöke nevetve válaszol: — Ne féltsenek minket! Állni fog az a kazal még hónapok múlva is, mert Gál Feri bácsi a kazalrakó mester. Az idős bácsi leszól az egyre magasodó kazal tetejéről: — A kazalrakásnak is megvan a maga fortélya. A bálákat úgy kell összeilleszteni, hogy legalább húsz-harminc centiméterre takarják egymást. Nagy László, aki szintén elleste már Feri bácsitól a mesterséget, még hozzáfűzi: — Ügy kell kötni a bálákat, mint a sarokfalban a téglákat. Akkor nem csúsznak szét. Valóságos szakmai vita folyik a kazalrakás mesterségéről. Végül is állítják, hogy az utóbbi években egy kazluk sem ázott be, mert olyan hegyesre tetőzték, hogy a csapadék gyorsan lecsurgott róla. Molnár Lajos, a sportegyesület titkára még elmondja, hogy két kazal rakását vállalták, összesen 200 órát dolgoznak a szövetkezetben. így hálálják meg a vezetőségnek és a tagságnak azt a sok támogatást, amit tőlük kapnak. Elbúcsúzunk a kazalrakóktól és a Barmitó dűlőben állunk még, ahol a tábla szélén egy árokparti fa alatt kombájnosok ebédelnek. Fáradtak, porosak, de ízlik nekik a bableves és a rizzsel körített sülthús. Többen az árokparton ülnek, néhányan állva fogyasztják az ételt. Arcukról tükröződik, hogy türelmetlenek. Ügy érzik, máris gépükhöz kell rohanniuk. Az örökös készenlét miatt gyorsan fogyasztják az ebédet. Hatalmas porfelhőt kavaró kombájn érkezik a tábla szélére. Szilvást Gyula szalad hozzá az ebédlők közül. Menet közben lép fel a hágcsón, megragadja a kormányt és ebédelni küldi a már eléggé elfáradt Kádár Dénest. A főagronómus elégedetten látja, hogy a munkaidőt jól kihasználják a betakarító csoport tagjai: — Ügyes gyerekek ezek, elérik, hogy a gép egy percet se álljon, ha üzemképes. Ily módon is időt nyernék. A fáradt kombájnost kínálgatják: — Egyél Dénes, kell még az erő, este tíz óráig. Köszöni a bíztatást, de kanalazgatás közben is a munkáról beszél: — Ugyancsak meg kell dolOrszágos jelentőségű kezdeményezés A CSKP KB kezdeményezésére dolgozták ki nyitrai (Nitra) járás mezőgazdasága 1990-ig megvalósuló fejlesztésének komplex modelljét, melyet az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hagyott jóvá. Kidolgozásában több kutatóintézet, tudományos dolgozó és mezőgazdasági szolgáltató vállalat vett részt. A nyitrai Járásban a termelés növelésére a jövőben több anyagi és pénzeszköz áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Ez első pillantásra úgy túnik, hogy ez a járás előnyben lesz Szlovákia többi járásával szemben. Erről beszélt Jáa Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára abban a felszólalásában, mely a pártfunkcionáriusok és a gazdasági vezetők nyitrai járási politikai-gazdasági aktívaértekezletén hangzott el, s amelyen az említett modellről tanácskoztak. — A modellre azonban úgy kell tekinteni — mondotta —, Bogy a nyitrai járás földműveseinek az ötéves terv feladatai mellett a tervezetből rájuk háruló Igényes feladatoknak is eleget kell tenniük. Az egy hektárra eső bruttó mezőgazdasági termelés értékét — amely 13 500 korona — a jövőben 22 600 koronára kell növelniük. Ha a modellben lefektetett elképzeléseket valóra akarják váltani, akkor gabonából 6, hüvelyesekből 3,2, cukorrépából 50, napraforgóból 2,4, dohányból 2 tonnát kell betakarítaniuk egy hektárról. Még igényesebbek a feladatok az állattenyésztés szakaszán, ahol 100 hektár mezőgazdasági területre számítva növelni kell az állatsűrüséget, mégpedig százra az eddigi 85-tel szemben. A szarvasmarhák számát 31 ezerrel, ebből 8000 tehénnel növelik. Ezzel egyidőben növekednie kell az állatok hasznosságának ls. Az egy tehénre számított évi tejhozamnak például a mostani 3350 literről 4070 literre, a szarvasmarháknál a napi felhízásnaik 0,80 kilogrammról 1,03 kilogrammra, a sertéseknél pedig 0,54 kg-ról 0,65 kilogrammra. Állattenyésztési termékekből jövőre — az idei esztendővel szemben — 44 millió liter tejjel, 12,5 ezer tonna hússal, 27 millió darab tojással kell többet szállítaniuk az állaimi alapokra. Már a hetedik ötéves tervidőszak elején a gazdasági állatállomány — főleg a szarvasmarha létszámnövekedése, és az állami alapokra történő termelés — többszöröse lesz annak, amit a mostani ötéves tervidőszak előirányoz. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítése a hetedik ötéves tervidőszak Idején egymilliárd korona beruházást igényel. Ebből új, nagy befogadó képességű istállókat építenek, illetve átépítik a meglevő, elöregedett épületeket. A növénytermesztés területén tökéletesítik a termesztési-technológiai eljárásokat, azért mert ezen a szakaszon a modell alapján jelentős mértékben koncentrálják és szakosítják a termelést, főleg a technikai növényeknél. A párt és állami szervek a modell kivitelezése során elvárják minden illetékestől — a nyersanyagtermelőktől és a feldolgozó Ipartól egyaránt —, hogy hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló eszközöket és tárják fel saját tartalékaikat. JOZEF LUKÁC, mérnök a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója goznunk a napi norma teljesítéséért. Nagyon megdőlt a búza, ezért a vágószerkezetet a földön kell csúsztatni. Még szerencse, hogy vetés előtt a talajt egyenesre művelték. Kisebb a vágószerkezet törésének lehetősége. Lombos Kornél technikus a tarlón széttúrja a szalmáf és megállapítja, hogy Dénesék Kombájnja kevés veszteséggel dolgozik. Biztatja is a pihenő kombájnost, hogy így dolgozzanak tovább. A fő agronómussal egy másik táblára igyekszünk, ahol teljes ütemben folyik a szalma összehordása, kazlakba és piramisokba rakása. Útközben tájékoztat: — öt csoport szállítja a szalmát, egy csoport pedig szecskázza és piramisokba fújatja. Odébb négy géppel bálázzák a szalmát. Serczel Ferencék szintén állva ebédelnek. Elmondják, hogy a gépek eddig jól dolgoztak. Amíg lehet, üzemeltetik őket. Azonban egy kicsit morgolódnak is: — Módosítani kellene a normákat főagronómus elvtárs — mondja Modrócki András. Nagyon sok a szalma, ezért naponta nem bírunk annyit öszszebálázni belőle, mint más években. Kevesebbet keresünk. A főagronómus megnyugtatja őket, hogy igazítanak valamit a normán, mert aratás előtt a vezetőség sem tudta, hogy enynyi szalmája lesz majd a búzának. Gyorsan elfogyasztják az ebédet és újra indulnak a gépekkel. Szaporodnak a bálák, amelyeket ügyeskezű emberek gyorsan pótkocsikra raknak. A tábla szélén pedig magasodnak a szalmakazlak. BALLA JŰZSEF Ondik Mária és Bartók Cecília paradicsomszedés közben Szép termesre van kilátás Ez a negyedik paprikaszállít, mány (A szerző felvételei) Napjaink mezőgazdasági munkái közül fontossági sorrendben első helyen az aratás áll, de szorosan a nyomában található a zöldségtermesztés is. Lehet, hogy nem minden egységes földművesszövetkezetben, illetve állami gazdaságban ilyen a sorrend, hiszen vannak üzemek, amelyeik nem foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz-ben ez utóbbira helyezték a hangsúlyt. Az ottani 65 hektáros zöldségkertészet 32 alkalmazottjának ezekben a napokban legalább annyi a teendője, mint a kombájnosoknak, azaz reggeltől estig igyekezniük kell a munkával, mert az új termés betakarítása nem tűr kényelmes, ráérős hozzáállást. Ottjártunkkor a ikét hektáros területen levő fóliasátrak körül szokatlan csend honolt. Hiányzott az ottani életet jelentő és mozgatóerőként ismert asszonysereg. A szemerkélő esőben kihaltnak tűnt a vitaminok tárháza. Persze csak addig, míg a paprikával tele ládahegy mögött felfedeztük a mozgást. — Tegnap kellett volna jönni, akkor sokkal többen voltunk. Mára nem maradt a szednivalóból, így az asszonyok a babföldre mentek, ott gyomlálnak — tájékoztatott Harihovszky József, a kertészet agronómusa. Zsupcsan József és Lackó János, a Zelenina zöldségfelvásárló vállalat szepsi üzemének gépkocsiját rakták. Az agronómus segített nekik, s úgy, munka közben „árulta el", hogy az idén még csak a negyedik autót rakják. Hogy miért csak a negyediket? Mert a hosszan tartó kedvezőtlen időjárás folytán a fóliasátor sem volt képes arra, hogy korai paprikát termesszen. A késést, amit teljesen nem lehet behozni, részben kárpótolja a most beérett termés, amely a Magyar Népköztársaságból behozott magból cseperedett igen széppé, egészségessé, húsos parikává. Szilágyi József szerint — aki egy nyugat-szlovákiai szakember társaságában a most készülő üvegház tervrajzát, illetve kihasználási lehetőségeit tanulmányozta —, a hűvös tavasz után nem lehetett olyan teljesítményt várni a zöldségkertészettől, mint a korábbi években. Hátráltatott a hideg, s mindamellett a télutón lehullott nagy hó kétszer is tönkretette a fóliasátrakat. Hogy az idei lassú, nehéz indulás nyomot hagy maga után, nem kétséges, azonban az is biztos, hogy az újbódvai kertészek nem hagyják ennyiben a dolgot. Igyekeznek a rossz feltételek között is eredményesen dolgozni és jó, valamint elegendő zöldséget adni a fogyasztóknak. Paprikából az idén 90 tonna az eladási tervük. Július végéig ugyancsak öt tonnát sikerült teljesíteniük — azt is a fóliasátorban termesztettből —, de ha beérük a szabadban termesztett zöldség, akkor az évi teljesítményük alig lesz kisebb a vártnál. Fejes salátából ebben az esztendőben 11 tonnát, karalábéból 3 tonnát, káposztából szintén 3 tonnát adtak piacra és ugyanakkor ebből a kertészetből nagy mennyiségű retek, zöldhagyma, uborka, paradicsom és más zöldségféle is került a fogyasztók asztalára. Ezzel azonban még korántsem merült ki a Bódva parti kertészet zöldségtára, mert az év hátralevő részében is sok vitamindús áruval fogják kiegészíteni Kassának (KoSice), Szepsinek (Moldava nad Bodvou) és környéküknek a zöldségigényeit. GAZDAG JÓZSEF DIVATÉ KSZEREK NEMZETKÖZI SEREGSZEMLÉJE A bizsu, a divatékszer tudatunkban már összeforrott a Jizera-hegység városkája — Jablonec nad Nisou nevével. Évszázadok óta híres üvegipara és a közeli Turnov nagy hagyományokkal rendelkező, főleg féldrágaköveket feldolgozó ékszermüvessége nagy hatással volt a bizsuipar kibontakozására, mivel adva volt annak két alapjeltétele: az alacsony hőfokon formálható és csiszolható üveg és a lakosság fejlett kézművessége, alkotókészsége. Így a múlt században c drágakövek helyettesítése céljából megjelent az üveggyöngy és az üvegkö, az ékszer utánzataként a bizsu, amely világszerte Ismertté tette a városkát. A századfordulón már a világ minden részén ismerték a jabloneci faktúrák csillogó termékeit, melyek az előállítási módok tökéletesítése révén mind nagyobb elismerésnek örvendtek. A bizsugyártás a felszabadulás után alapvető változásokon ment át. A hazai nyersanyag finom, művészi igényű megmunkálásával népgazdaságunk egyik jelentős kiviteli cikke lett. Ma az össztermelés mintegy kétharmada a világ csaknem 120 különböző országába vándorol. A kis műhelyek helyett a termelés a Preciosa konszern vállalat Jablonec és környékének üzemeiben összpontosult. (A vállalat legfiatalabb üzeme a lévai (Levice) járás egyik községében. Tlmaéon épült fel.) Mai bizsugyártásunkra jellemző. bogy a termékek esztétikai színvonalának növelésére helyezi a fó hangsúlyt, nem a drágakövek és az ékszer utánzata többé, hanem öiTálló iparművészeti termék. Értékét nem a drága anyag, hanem a kidolgozás művészi színvonala határozza meg. Stílusunkhoz igazodik, öltözetünk divatos kiegészítője. Az utolsó két évtizedben háromévenként július végén és augusztus elején a bizsugyártás központiában, Jablonecben, nemzetközi divatékszerkíállítást rendeznek. Ez lehetővé teszi a szakembereknek, hogy a csehszlovák termékek színvonalát összehasonlítsák a külföldi bizsugyártás utolsó éveinek eredményeivel. A nagyközönséget pedig tájékoztatja a divatékszerek fejlődésének arányáról. Az idei, sorrendben hatodik nemzetközi kiállításon csaknem 40 ország .kiállítói vettek részt. A mintegy 7000 kiállított tárgy több mint fele hazai produkció, s egyikük sem régebbi, mint hároméves. Különböző nagyságú, árnyalatú és formájú csiszolt gyöngyökből és kövekből készült, vagy azokkal díszített karperecek, gyöngysorok dicsérik alkotóik ötletességét, fantáziáját, kézügyességét. Csiszolt gyöngycsiliárok és más lakberendezési kellékek, fém, porcelán, fa, ízléses összehangolásával létrehozott gyűrűk, láncok, nyakékek, hajtűk és csattok tanúskodnak a tervezők és kivitelezők művészi érzékéről, mesterségbeli tudásáról. Esztétikai élményünket fokozta a kiállított tárgyak ízléses, jól átgondolt elreníezése is. A kiállítás szakbizottsága az eredetiség, esztétikai színvonal és kivitelezés szempontjából a termékeket 80 arany, ezüst és bronzéremmel, valamint elismerő oklevéllel jutalmazta. A díjazott alkotások mintegy fele hazai egyéni tervezők, iparművészeti iskolák diákjainak, üzemek dolgozóinak a termékei. örvendetes hír, hogy a jövőben megkezdik a díjazott alkotások sorozatgyártását. A divatékszerek idei jabloneci seregszemléjét audovizuá lis programok és napjában többször megrendezet* divatbemutatók egészítettél: ki. ^elyek az öltözékek kiegészítőjeként mutatták be a bizsuújdonságokat. A kiállításnak része volt a jablonec! múzeum üveg- és bizsuipar történetét bemutató tárlata is. MOLNA« ANGÉLA