Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-01 / 180. szám, péntek

A politikai fejlettség foka meghatározó (A szerző felvétele) Hasznos munkát végeznek A fejlett szocialista társadalom Jelenlegi időszakában a párt Ideológiai munkája egyre hatékonyabb tényezőjévé válik társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének és meg. határozó eszközévé a szocialista módon gondolkodó és cselekvő embernek. Fokozódik az ideológiai hatás a dolgozók politikai- és munkaaktivitására. A marxizmus—leninizmus és a társadalomtudományok alkotó fejlesztés megbízható alapokat ad a szocializmus elméletét és gyakorlatát támadó burzsoá revizionista kritika hatástalanításához. Az utolsó évtizedben pártunk ideológiai munkája lendületes fejlődésének lehettünk tanúi. Ez a fejlődés az eredmények analízise alapján megkövetelte, hogy mélyebben elgondolkodjunk, és minden öszszefüggést figyelembe véve hozzálássunk a különféle belső és külső tényezők hatására kialakult problémák alkotó megoldásához. Ezt az igényes feladatot tűzte célul ' a CSKP KB 15. és az SZLKP KB áprilisi Illése, amelynek a felmerülő problémák terjedelme, tartalma, módszertani megközelitése szempontjából rendkívüli jelentősége van e kérdések megoldásában. Különösen azért, mert a politikai és az ideológiai nevelőmunka hatékonyságának és színvonalának további emelése, kapcsolata a fejlett szocialista társadalom gyakorlati kérdéseivel, a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztése és következetes érvényesítése minőségi szempontból magasabb fokon áll, s a jelenlegi bonyolult helylzetben szocialista társadalmunk fejlesztése objektív szükségleteinek megfelelően tudományosan meghatározott. Számunkra lényegtelen, milyen jelentőséget tulajdonítanak a CSKP KB 15. ülésének a burzsoá ideológusok. Több évtizede ismerjük „jóindulatukat", problémáink megoldására ajánlott különféle „egyetemes orvosságaikat". Ezért senkit nem lep meg, hogy a burzsoá propaganda kiforgatja az ülés alapvető kérdését, torzítja a belpolitikai helyzetet, támadja a szocialista demokrácia alapelveit — egyáltalán a párt politikáját. E durva támadások célja jiemcsak az, hogy csökkentsék dolgozóink érdeklődését a CSKP KB ülései és határozatai iránt, hanem főleg az, hogy valamiféle válságról terjesszenek tévtanokat az ideológiai nevelést és hatást illetően, mintha pártunk nem lenne képes elemezni a helyzetet és megtalálni a hibák kiküszöbölésének módját. Ezeknek és az ezekhez hasonló elméleteknek nyilvánvalóan politikai jellegük van: a szocialista ideológia, a kommunista párt ellen irányulnak. A marxista—leninista tanítás, a reális, létező mszocializmus ellen. A szocialista társadalmi rendszer magasabbrendűsége ellen. De miért indítanak ily durva támadásokat az ideológiai munka és általában a kommunista pártok ideológiai tevékenysége ellen? Azért, mert tények bizonyítják, hogy nem a párttagság magában, hanem a politikai fejlettség foka, a társadalmi aktivitás az a kritérium, amelynek alapján a szocialista társadalom tagjai tevékenységét értékeljük. Ez a gondolat végigvonul a CSKP KB 15. és az SZLKP KB áprilisi ülésének egész tartalmán. Az ideológiai munka hatékonyságát objektív ismérvek alapján állapítjuk meg. Ez egy reális folyamat: a marxizmus— leninizmus elméletének gyakorlati érvényesülése és visszatükröződése a fejlett szocialista társadalom építésében. A tömegpolitikai munka sikerének ismérve: az állampolgárok konkrét tevékenysége. Az ideológiai munka színvonalának további emelése a fejlett szocialista társadalom viszonyai közt, amint a CSKP KB 15. ülése is hangsúlyozza, csak úgy lehetséges, ha a társadalom jelenlegi állapotát és az ideológiai feladatokat komplex módon közelítjük meg. Ismeretes, hogy Lenin a kommunizmus építését komplex feladatként fogta jel, amelyben a gazdasági és szociális-politikai problémák megoldása szervesen összekapcsolódik az új embertípus formálásával és a sokoldalúan fejlett és felkészült ember nevelésével. Ideológiai területen a komplex megközelítés segítségünkre van, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk a kölcsönös hatásokat, a kölcsönös összefüggéseket, tehát több elemet: az elméleti tevékenységet és a gyakorlati tapasztalatokat, az ideológiai hatás objektumát és szubjektumát, a társadalmi viszonyokat, az életszínvonalat, a politikát és az ideológiát, az ideológiai munka célját és jellegét, az ideológiai hatás eszközeit és módszereit. Ebben tükröződik legjobban a párt sokoldalú ideológiai tevékenysége és a kommunizmus építése folyamatának dialektikája. Az ideológiai tevékenység akkor hatékony, ha a nevelés minden formáját összekapcsolja, ha benne következetesen érvényesül a komplex megközelítés elve, ha biztosítjuk az ideológiai hatás eszközeinek és módszereinek összhangját. Ezért kívánatos, hogy felöleljük az emberi tevékenység minden területét, az emberi öntudatot és az erkölcsi elveket. Munkánk tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a legjobb szándék és minden igyekezet hiábavaló, ha a dolgozók nevelése területén a helyzetfelismerés egyoldalú, részleges és hiányos, ha nem vesszük figyelembe azokat a jelenségeket, melyeket a fejlődés hoz magával. A komplex megközelítés megköveteli, hogy pontosan határozzuk meg az ideológiai munka céljait és feladatait, alapvető irányvonalát és legfontosabb elemeit. Ilyen megközelítés azonban nem lehetséges, ha nem vesszük tekintetbe a tömegek tapasztalatait, ha nem Ismerjük eléggé szükségleteiket, érdekeiket és nem közelítünk differenciáltan a lakosság különböző csoportjaihoz. A komplex megközelítés elvei alapján irányított ideológiai munka feltételezi az ideológiai intézmények és szervezetek tevékenységének összehangolását, az idoológiai front különböző irányainak és szakaszainak harmonikus fejlesztését, e munka szervezeti formáinak teljes mértékű, hatékony felhasználását és állandó tökéletesítését. Fontos szerepet játszik az ideológiai káderek megfelelő elhelyezése, hatékony kihasználása, a párt- és állami szervek, a társadalmi szervezetek vezető dolgozóinak bekapcsolása a tömegek nevelésének folyamatába. STANISLAV BOTTKA, az SZLKP KB munkatársa Az idén gyakran lehet látni, amint kézikaszások vágják a füvet a domboldalakon, útmenti árokpartokon. A takarmányalap biztosításához szükség van a már szinte elfelejtett, de nagyon hasznos szerszámra. Nem állíthatjuk azt, hogy versenyre kél a korszerű és nagy teljesítményű takarmánybegyűjtő gépsorokkal, de amint azt a gyakorlat igazolja, még mindig szükség van rá. Különösen ott, ahol meredek lejtőkről kell betakarítani a takarmányt, vagy esős idő esetén, amikor a gépek nem mehetnek a földekre. A nagykürtös) (Veik? Krtíá) járásban is szép számban dolgoznak kézi kaszások. Nagyobb részük nyugdíjas, vagy legalábbis 50 év fölötti, hiszen a mai kor gyermekei kezében meg sem melegedne, vagy ha igen, akkor gyorsan kihullna onnan a kaszanyél. Ök már a kapcsolókarokhoz, gázpedálokhoz vannak szokva, ami érthető is, hiszen abba születtek bele, kiskoruktól azt tanulták. Még szerencse, hogy az idősebbek — ha a szükség úgy kívánja —, tudnak bánni a kaszával és segítenek a szövetkezetnek. így van ez Szklabonyán (Sklabiná) is, ahol a nyugdíjasok is el-eljárnak a Győzelmes Február Efsz-be kaszálni, ha szükség van rájuk. A mellékelt képen Jozef Kovác, Stefan Magát, Stefan Paholic, Ján Urban, Mészáros Pavel, Ján Kovác és Ján Suchánsky éppen a keveréket kaszálta, ahová az esős idő miatt a gépek nem mehettek — Nem nehéz ilyen korban egész nap húzni a kaszát? — kérdeztem tőlük. — Legények ezek még, ki se lehetne venni a kezükből a kaszát — mondja Jozef Kováé, aki az élen halad, és rájuk neveti — Hozzá vagyunk szokva a kaszanyélhez, világéletünkben ez volt a munkaeszközünk. Arattunk, kaszáltunk, a mozdulatokat már el se tudnánk felejteni. — Mennyit keresnek naponta? — Nyolc órát dolgozunk, így, 60—70 korona összejön. — Saját szerszámukkal' dolgoznak? — Csak a sajáttal, hiszen kaszálni rossz kaszával nem le* het, ezért mindenki maga tartja rendben azt. Naponta kétszer meg ts kell verni a kaszát, mert bizony kimegy az éle. Kényes jószág ez, ezért nem ls ad, de nem is kér kaszát kölcsön senki. — Hol könnyebb kaszálni: füvet az árokparton, vagy 8 takarmánykeveréket itt a mezőn? — A sáncparton annyiból könnyebb, hogy nem folyamatos a munka, gyakrabban kerül sor pihenésre, hiszen min« dig más irányba kell fordulni. Itt viszont ha beállunk egymás mögé, fel se állunk, míg a tábla végére nem érünk, csalt éppen megfenni, élesíteni a kaszát. Meg egy kicsit kiegyenesíteni a derekat, mert egész nap hajlik eleget, s bizony, már nem vagyunk húszévesek ... Az országútról még visszanéztem rájuk: ritmusosan, katonás sorban vágták a rendet. Egyáltalán nem látszott rajtuk, hogy legtöbbjük a hetven felé ,közeledik BÖJTÖS JÄNOS Á

léval (Levice) járásban ls meggyorsult az aratás üteme. Amint Zoltán Cérnák, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke határszemle közben elmondotta, hamarosan befejezik a repce betakarítását. Az árpa és a búza aratását a leggyorsabb ütemben az oroszkai (Pohronsk^ Ruskov), a Lévai, Farnadi (Farná) és Nagysallói (Tekovské Luíany) Efszben végzik. Ezekbe az üzemekbe csoportosították át a gépeket a járás északi körzeteiből. Napról napra nagyobb segítséget nyújtanak a vendégkombájnosok is. A cseh országrészekből 118, a közép-szlovákiai kerületből 109, a Magyar Népköztársaságból pedig tíz kombájn érkezett kezelőszemélyzettel. A közép-szlovákiai kerületből szalmaösszehordó és elszállító munkacsoportok is érkeztek. A testvéri összefogás, az országrészek, járások és kooperációs körzetek között egyre jobban elmélyül. Megszemléltük a bő termést ígérő határt. A főmérnök megemlítette, hogy bór az átmeneti záporok és viharok megnehezítik a betakarítást, mégsem keletkeztek olyan nagy károk, mint azt korábban feltételezték. A gabonának mindössze csak tíz százaléka dőlt meg, tehát megvannak a lehetőségek a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarításra. Az Ipoly mentén is egymás után indultak meg a begyűjtő csoportok a gabonatáblákon. Kombájnok dolgoztak az ipolysági (Sahyj és a környékbeli szövetkezetek dombos, lejtős tábláin Is. Habár olykor-olykor megeredtek az ég csatornái, ahol .lehetett mindenütt üzemeltették az arató-cséplőgépeket. Több mezőgazdasági üzem vezetősége beszámolt arról, hogy kölcsönösen kisegítik egymást. Az a jelszavuk, hogy ott kell aratni ahol lehet. Erről győződtünk meg az Ipolysági Állami Gazdasági pusztafalusi (Pustá Ves) részlegén is. A környező dombok felett villámok cikkáztak. Egyre jobban hallatszott a TESTVÉRI ÖSSZEFOGÁSSAL A kombájnok után gyorsan betakarítják a szalmát mennydörgés. Lent a síkságon azonban két E 516-os kombájn aratott. Munka közben meg megálltak és kezelő személyzetük a vágószerkezeten igazított valamit. Amikor odaérkeztünk, Zdenék Müller, a kombájnos megmagyarázta a munka lelassulásának okát: — A gépek kifogástalanul dolgoznának, azonban a sok csapadéktól már nagyra nőtt az árpa között a lóhere, ezért vigyázni kell, nehogy a szalma közé keveredve befullassza a gépet. A szemveszteség nem nagy, mert a haladási sebességet mindig aszerint határozzuk meg, hogy mennyi a szalma és mennyi benne a zöldanyag. Nagy teljesítményt még nem érhetünk el, de majd pótoljuk a lemaradást később, amikor jobbra fordul az időjárás. F

eleségével, Eudmilával a Roudnicei Gép- és Traktorállomásról (Litoméricei járás) jöttek ide. Három éve járnak már együtt aratni. Eudmil-a is jól elsajátította már a kombájn kezelését. Szívesen dolgozik férjével, bejárja vele az országot. Csak a gyerekek hiányoznak. A két fiúra és a kislányra a nagymama ügyel. Kárpótolja őt az itteni emberek vendégszeretete. Szeretik a Müller-házaspárt a Hontianské Moravce-i Eísz-ben — ahová a kooperációs megegyezés alapján járnak —, és a környékbeli mezőgazdasági üzemekben is. Mert most is „feketén" aratnak. Ugyanis a kooperációs üzemben még nem dolgozhattak, mert éretlen volt a gabona. A burgonya szedésében segítettek a szövetkezeti tagoknak. Az állami gazdaságnak viszont nem volt elég kombájnja, ezért létrejött a megegyezés a két üzem vezetősége között, és addig aratnak a pusztafalusi határban, amíg nem hívják őket vissza a szövetkezetbe. A táblán Jifí Tkáö közeledik a másik kombájnnal. A kombájnos házaspár is megindítja a gépet. Pár perc múlva már villogó fényt adnak, és a kombájn tartályából Pál János traktoros pótkocsijába kerül az árpa. Ladislav Dudik, a pusztafalusi részleg vezetője örömmel szemléli a nagy teljesítményű kombájnokat: — Jól jártunk velük. A mi kombájnjaink a Magyar Népköztársaságban, a Tabasi Termelőszövetkezetben aratnak. Néhányat itthon hagytunk, azok közül azonban már egy meghibásodott. — Ki kell cserélni a Niva kombájnban a motort — panaszolja Horváth László, a részleg gépesítője. — Igaz, már tavaly sem működött tökéletesen. A többi kombájnok javításához ls alkatrészek kellenek. A járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke füzetébe jegyzetel és ígéri, hogy a lehető legrövidebb időn-belül biztosítják az alkatrészek, Illetve a motor leszállítását. A gépesítő és a részlegvezető rereménykedve indul az árpatáblák felé, ahol a két vendégkombájn még mindig zavartalanul dolgozik. A részlegvezető megjegyzi: — Ilyen jól kijavított és megfelelően karbantartott kombájnokra lenne szükségünk. M

egtekintjük a tágas raktárt, ahol 48 ventillátor segítségével, forró levegős szárítóberendezéssel és állandó forgatással szárítják az árpát. Balogh Kálmán pedig a repcét tisztítja. Megállapítjuk, hogy ezen részlegen szalagszerűen folyik a munka. Az aratás ütemétől függően két műszakban — ha kell éjjel-nappal — tisztítják, szárítják a gabonát, hogy minél kevesebb legyen a tárolással járó vesz-! teség. Gyönyör Istvánnal, a részleg agronómusával az árpatarlót nézegetjük. Elégedett, mert a gépek igazán^ kiváló munkát végeztek, örül annak, hogy az árpaszalma között sok a lóhere. — Mind feleteljük az állatokkal — mondja. — Ogy terveztük, hogy amint a kombájnok után megszárad, máris bálázzuk, és kazlakba hordjuk. Igyekszünk a szalma elhordásával, hogy a lóherét még megkaszálhassuk. A gazdaság vezetőjével egyült részletesen tájékoztattak arról, hogy az aratási munkákkal egyidőben nagy gondot fordítanak a takarmány betakarítására. A megfelelő szalmát takarmányozási célokra használják fel. A bő termést adó lucernából már elegendő takarmányliszt-pogácsát készítettek, amely felhasználásával a szalmából pogácsát készítenek. Már épül Is a pogácsakészítő berendezés. V

égre elvonultak az esővel terhes fellegek. A magasabb dombokon áztatták át a földet. A völgyekben azonban és az alacsonyabb dombokon tovább dolgozhatnak a kombájnok. Egy-egy táblán ötöt-tlzet és még többet is számolunk. A főmérnök elégedetten állapítja meg, hogy megvalósulnak o járási betakarítási bizottság- határozatai. A gépeket a közösségi szellem figyelembe vételével csoportosítják át. Sokoldalú együttműködés, rugalmas munkaszervezés következtében gyorsul a betakarítás üteme és egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak a gépek. Szűkség is van erre, mert hamarosan vissza kell térniük a kisegítő betakarító csoportoknak is üzemeikbe, mert a szélsőséges időjárás miatt már szinte egyszerre érik a gabona az ország minden részében BALLA JÓZSEF