Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-05 / 183. szám, kedd

Mikor fog őrölni? A Hernád partján Közép-Európa egyik legkorszerűbb malma épül A tervek alapján jobb rajtra lehetett számítani Még néhány évvel ezelőtt a kassai (Kosice) vasútállomás­ra, illetve onnan a városba tar­tókat a volt Malomárok hídja közelében egy régi, kopott, ma­gas épület, a korszerűsödő vá­ros látképébe sehogy sem illő malom zúgása fogadta. 1976. augusztus 24-től, amikor tűz­vész pusztított a Petrovligetnek ezen a részén, megváltozott u környék képe. Igaz, egy ideig a füstös és elhagyatott, égnek meredő falak még emlékeztet­tek az épület múltjára, de az őrlés ott örökre megszűnt. Az­óta Kassának nincs malma. Hogy mikor lesz, azt pontosan lehetetlen megmondani. Annyi bizonyos, hogy a Hernád parti város molnárhagyományának a jövőben lesz folytatása, mert nz illetékes szervek, üzemek hozzáláttak az új malom fel­építéséhez. Nem a régi he­lyén, hanem a város déli pe­remén, közvetlenül a Tóhát la­kónegyed szomszédságában. Ott nem lesz annyira egy­magában, mint elődje volt a város központjában, hiszen a helyet, ahol épül, már most néhány élelmiszeripari üzem, így többek között'a húskombi­nát, a Frucona, a baromfifel­dolgozó üzem és az új tejüzem övezi. A kerületnek, és a városnak Igen nagy szüksége van egy ilyen létesítményre, ezért az lenne a legjobb, ha minél előbb felépülne és üzemelne. Ennek a „minél élőbbnek" a tervek szerint 1984 májusában kell­(-enej lennie. Sajnos, úgy tű­nik, ez a határidő négy hó­nappal eltolódik. Az építkezési terület szélén elhelyezett ideiglenes faházak­ban, ahol a malom igazgatósá­ga és az építkezést irányító tes­tület tevékenykedik,' szinte mindenki a „papírok" fölött tölti munkaidejét. Érthetően, hiszen alig száz méterrel tá­volabb a hatalmas, közel 320 millió korona ráfordítással épü­lő malomnak még csupán az alapjait rakják, így sokat kell számolni, tervezni, rajzolni. — Igen, késünk egy kicsit, de lia jó lenne a folytatás, ak­kor ez a lemaradás behozható lenne — mondják az építkezé­sen dolgozó szakemberek. A kezdés időpontja 1979 má­jusára volt kitűzve, a gépek és az emberek négy hónappal ké­sőbb kezdték a munkát. A vá­laszokból kiderül, hogy az el­tolódásnak több oka is volt. Megemlíthető a tervrajzok kö­rüli huzavona is, de a legtöbb gondot az okozza, hogy nincs, aki a terveket valóra váltsa. Pontosabban fogalmazva: a ki­vitelező ismert, az a Kassai Kohóépítő Vállalat, de kevés a Az epítük egyelőre uz alapoknál tartanak (A szerző felvétele) Az elmélet és a gyakorlat egységéért A kutatómunka eredményeit feltáró konferencia „Üj ismeretek a borjúneve­lésben" címmel jelentős ta­nácskozást tartottak a közel­múltban a Nyitrai (Nitua) Me­zőgazdasági Főiskolán, amelyen mintegy 145 mezőgazdasági szakember vett részt egész Szlovákiából. Értékes előadás hangzott el a mezőgazdasági főiskola dol­gozóinak a borjúnevelés terü­letén végzett kutatómunkájá­ról, melynek során a legkölt­ségesebb és technológiailag legigényesebb borjúnevelés ha-) tékonyabbá tételének szentel­ték a legnagyobb figyelmet. Ez ped|g az az időszak, amikor a fiatal állatokat tejjel táplál­ják, mégpedig olyan tejjel, ami az üzletekben is értékesíthető. A kutatók új módszert dol­goztak ki a Töcstej felhaszná­lására a borjúnevelésben. A föcstejet jól lehet hasznosí­tani a szoptatás ideje alatt éppúgy, mint később az egész tejjel tápláló időszakban. Ez a módszer lehetővé teszi a tel­jestej mellőzését a borjak ta­karmányozásában, mégpedig­nyolc napos koruk után, illet­ve a tejes takarmánykeveré­kek teljes vagy részleges mel­lőzését a borjúnevelésben. Ugyanakkor 18—42 százalékkal csökkenti a takarmányozás költségeit, és megakadályozza a föcstej és a piaci tej kevere­dését. A másik ajánlott módszer lé­nyege: a sikeres borjúnevelés csökkentett mennyiségű tejes takarmánykeverékekkel. E mód­szer alkalmazása során 35 ki­logramm t e j esta k a r m ány - k e v e ­mmmm ré k helyett csupán 17—20 ki­frt'Ii j logrammot használnak fel égy borjú takarmányozására. Ugyanakkor a tejjel való túplá­1980 lás időszaka az eddigi 60—70 napról 40 napra csökken. Ki­Vlll 5 egészítőként a borjakkal spe­ciális abraktakarmány-keveré­ket etetnek és nyalósót adnak 5 nekik. A nvalósó különféle táp­szereket és ásványi sókat tar­talmaz. A borjak harmadik és hatodik hónapjában elért nö­vekedési eredmények azonosak azokkal az eredményekkel, amelyeket régebben alkalmaz­tak a borjúnevelésben, s ami­kor még a fenntebb ismertetett módszer ismerete nélkül sok­kal több tejes takarmánykeve­réket etettek velük. Ennek a módszernek az al­kalmazása tejmegtakarításf tesz lehetővé, s a tejjel való táplálás ideje alatt csökkenti a nevelési költségeket. A kísérleti munkák bizonyí­tották, hogy napi egyszeri szoptatással is lehet eredmé­nyesen borjút nevelni. Ennél a módszernél az egész napi tejes­takarmánykeverékeket a ré­gebbi 1:9 arány helyett most 1:4,5—5 arányhoz hígítják víz­zel. Mivel az ételükben keve­sebb a víz, ezért gondoskodni kell róla, hogy egész nap le­gyen ivóvizük, továbbá, hogy abrak- és tömegtakarmány is álljon a rendelkezésükre. A vitában felszólaltak azok­nak a mezőgazdasági üzemek­nek a vezetői, amelyek tejta­karékos módszerrel nevelnek borjakat, és jó eredményeket érnek el. A konferencia végül rámu­tatott annak szükségességére, hogy ezeket a tudományos is­mereteket mielőbb érvényesí­teni kell a gyakorlatban. To­vábbi olyan munkahelyeket vá­lasztottak ki, ahol ezeknek az eredményeknek az alapján fog­nak a jövőben borjúkat ne­velni. A konferencián elliang­zottakat brosúrában is megje­lentetik, hogy a termelésben dolgozók rendelkezésére bocsát- , hassák. A konferencia résztvevőit megismertették azokkal az új technológiai és építészeti meg­oldásokkal, amelyeket sikere­sen alkalmazhatnak olyan bor­júistállók építésében, amelyek tehénfarmok szerves részét ké­pezik. DUSÁN MEDVECKY mérnök, kandidátus munkás. Naponta mintegy húsz, ember tevékenykedik az épít­kezésen, holott negyven-ötven dolgozónak is lenne mit csi­nálnia. Ez eredményezte, hogy a kivitelező tavaly a meghatá­rozott feladatosaik «ealc^e 6*;3 százalékát -tudta elvégezni, és késik az idén is. Jozef Rybár mérnök, építés­vezető szerint a kohőépítő vál­lalat 05-es üzemének alapké­szítő szakemberei nem győzik a munkát. Szükség lenne a vállalat 07-es üzemének segít­ségére, hiszen Közép-Európa készütőben levő egyik legna­gyobb malmának alaplerakása rendkívül munkaigényes. Jelenleg keveset látni a jö­vő nagy élelmiszeripari üzemé­ből, hiszen az egyetlen emelő­darun, valamint a földgyalukon kívül más nincs az építkezési területen. Azt, hogy ott épít­kezés folyik, az ember csak a gépek közelébe érve veszi ész­re. Olt viszont szokatlan kép tárul a szeme elé. Nem a mun­kamódszer, nem az alaprakás a szokntlan, hanem az, hogy az 52 ezer tonna gabona tá­rolására készülő közel 60 mé­ter magas épület „fundamen­tuma" alig van a földben. — Nem lehetett mélyrebbre ásni — tájékoztatott Ján Ca­lek mérnök. — Itt eléggé laza a talaj, megbízhatatlan a fu­tóhomökréteg, így ezt a meg­oldást válaszottu'k. Vagyis az 1,55 méter vastag vasbeton­alap, — amelybe 500 tonna me­revítő vas és közel 3 ezer 600 köbméter betonhabarcs kerül — mindössze 90 centiméter mé­lyen lesz a földbenl Kiszámí­tottuk, megtartja az épületet, nem lesznek elferdülések. A vastag merevítő vaspálcák­ból készülő, szitaszerű kon­strukció, amelyet Ján NiC, Nagy Béla, Ján Majerník és társaik raknak össze, egyre hosszabb. Rövidesen beönthetik betonnal. Most ez a legfonto­sabb munka. Persze a közvet­len szomszédságában sincs tét­lenség, ott is dolgoznak a gé­pek, túrják a földet, készül a raktárak, a csomagoló és a többi üzemrész vasbeton alap­ja. Szemre nincs hiba az építke­zésen, hiszen ott minden nap szorgos munka folyik. Ha azon­ban összehasonlítjuk az elvég­zett munkát a tervvel, akkor kiderül, hogy nincs minden rendben, késés mutatkoziki Ogy tűnik, az építés lassan jut kerékvágásba, ezért valószí­nűtlennek tűnik, hogy az 1984­es év gabonaterméséből a kas­sai malom is őrölni fog. Per­sze a befejezésig még van idő bőven. Lehet, hogy a kivitele­ző megcáfolja a hitetlenkedők mai, kevésbé derűlátó feltéte­lezéseit? GAZDAG JÖZSEF Hana Busková, a bútorszövetet és ágyneműt gyártó Dour Králové-t Tiba vállalat kiváló dolgozója munka közben (J. KruliS felvétele — CSTK) KORSZERŰSÍTIK AZ ÜZEMET Nagykürtösön (Velky Krtís) még nem fejezték be a LIAZ helybeli gépipari üzemének épí­tését, s a termelés hatékonysága és minősége azért nem éri el a kívánt szintet, mert a gépek elöregedtek. A legtöbb gép több. •mint 21 éves és gyakran elrom­lik. A helyzeten csak gyorsabb műszaki-fejlesztéssel lehet javí­tani, s ezzel a munkaerőhiány is megoldható. A legújabb is­meretek szerint az üzem keve­sebb dolgozóval is teljesíteni tudja igényes feladatait és lé­pést tud tartani a népgazdasá­gi szükségletekkel. Ennek a nemrég létesített üzemnek az a sajátossága, hogy eredetileg gépkocsijavító üzem­nek szánták, két éve azonban a Szlovákiai Gépkocsiipar fej­lesztésének koncepciójával összhangban megváltoztatták "ezt a döntést. Az üzem fokoza­tosan igényesebb termelési programra áll át, még az idén megkezdik a Skoda RT típusú motorok gyártását, később pe­dig a fékgyártást. Természete­sen ilyen arányú termelési vál­tozásnak nagyszabású műszaki fejlődéssel kell együttjárnia. A nagykürtösi járási pártbi­zottság dolgozóinak véleménye szerint a LIAZ üzem legjobb évei még hátra vannak. A fia­tal dolgozók már eddig is szép sikereket értek el szakképzett­ségük növelésében. Ezen a té­ren a Jablonec nad Nisaou-i LIAZ vállalat legjobb üzemei közé tartoznak. Az üzem jó hírnevéért mun­kások és irányító káderek be­csületes munkájukkal küzde­nek. Termelési feladataikat az idén is síkeresen teljesítik. Je­lentős mértékben növekedett a párttagok száma: az üzem in­VIGYÁZZUNK A VÍZ TISZTASÁGÁRA Hazánkban a természetes fel­színi és rétegvíztartalékok nem egyenletesen oszlanak meg. Na­gyobb víztartalékok főként a nagyobb folyók alsó szakaszán találhatók. így van ez a Dolná Labe és az Ohfe mentén, a Moldva Otiík és Prága közti szakaszán, a Dyje alsó folyása mentén, a Duna, a Vág, az On­dava, a Labore mentén és a Bodrogközben. Tekintettel arra, hogy ele­gendő rétegvíz csak a Csalló­közben és a Cseh Krétahegy­ségben található, s más helye­ken a rétegvizek kapacitása nem elegendő az ivóvízszükség­let fedezéséhez, nagyobb gon­dot kell fordítani a felszíni vizekre. Folytatni kell a víz­duzzasztók építését. Csehor­szágban a második világháború befejezése óta 107 vízduzzasztó épült csaknem 3 milliárd köb­méter űrtartalommal. Szlová­kiában 35-öt építettek, amelyek űrtartalma a felét teszi ki a csehországiakénak. Az igényes beruházások ellenére még min­dig nem sikerült kielégíteni minden vízszükségletet, mert a szükséglet az új lakások építé­se, a meglevő lakásállomány korszerűsítése, az öntözőberen­dezések létesítése következté­ben évről évre nő. Míg húsz éve hazánk évi vízfogyasztása körülbelül 476 millió köbméter volt, az idén már e mennyiség háromszorosa, és az évszázad végén feltehetően megközelíti a a 3 milliárd köbmétert. A jelenlegi víztartalékok és a következő tíz esztendőben al­adandó vízgazdálkodási létesít­mények és vízduzzaszlók nagy­részt fedezni fogják az ipar és a mezőgazdaság vízszükségle­teit, s egyes vidékek ivóvízel­látását is bizlosítják. Ennek ellenére egyes váro­sok ivóvízellátásában továbbra is lesznek nehézségek, ezért jól kell gazdálkodni a vízzel, s törekedni kell tisztaságának megőrzésére. Sajnos, fokozódik a mezőgazdaság, az ipar és a háztartások okozta vízszennye­zés, s ezt az új szennyvíztisztí­tó állomások építése sem ellen­súlyozza teljes mértékben. A környezet védelméhez azonban nemcsak beruházások­kal, hanem ésszerűsítő intézke­désekkel is hozzá lehet járulni. Ide sorolhatjuk az elavult üzemegységek felszámolását, valamint a termelési fegyelem szilárdítását a kőolajiparban, az állattenyésztésben, s nem utol­sósorban az új rétegvíztartalé­kok feltárását célzó hidrológiai kutatómunka javítását. (CSTK) dulásakor hat párttag volt, ma már 120-an vannak s júniusban üzemi pártbizottságot is alakí­tottak. Szüntelenül emelkedik a politikai tömegmunka szín­vonala. Pár napja helyezték próba­üzembe az összekötőtengely keresztcsapjait megmunkáló új gépsort, amelyet az NDK-ból hoztak be. A gépsor már most óránként 40 kiváló minőségű munkadarabot készít, s mellet­te csak ketten dolgoznak. A régi gépeken rosszabb minősé­gű termékeket előállítva hat­szor annyi ember dolgozott. Ha a gépet jól befuttatják, a meg­takarított munkaerőt az új üzemegységbe helyezik át. Ha­sonló haladást eredményez — közölte Pavel Halmi tnérnök, az üzem műszaki osztályának vezetője — a Bulgáriától vásá­rolt programvezérlésű félau­tomata esztergapad. Ezen több­féle alkatrészt fognak gyárta­ni. E gépsor segítségével is lé­nyegesen javul a termelés mi­nősége. Egy éven belül továb­bi két ilyen esztergapadot vá­sárolnak, s azok üzembehelye­zése után a termelés minden szükségletét fedezni tudják. Számos további dolgozó mun­káját megtakarítva, be tudják tölteni a ma még betöltetlen posztokat. Tehát, a legjobb évek valóban még előttük áll­nak. Más területeken ls jelentős tartalékok vannak, főként a munkaminőség színvonalának emelésével kapcsolatban. Ez főként az ellenőrzésre vonat­kozik': a régi sorozathoz tarto­zó kardántengelyek ellenőrzé­sére. Az ezzel összefüggő felada­tokat FrantiSek Zafko, az üze­mi pártbizottság elnöke, a mi­nőségellenőrzési osztály vezető­je így magyarázza: Tovább kell javítani a művezetők munkáját, akiknek az elavult gépek miatt most sincs könnyű dolguk. Például nemrég meghibásodás miatt állt a kardántengelyek dinamikus kiegyenlítését végző régi gép. Az ilyen helyzet nem megy ritkaság számba. Ez is azt mutatja, hogy a műszaki fejlesztés eddigi üteme túl las­sú. Ugyanezt a nézetet vallja Jí­fi Kulhánek, a LIAZ vállalat termelés-koordinálással foglal­kozó osztályának dolgozója, aki a nagykürtösi üzemben teljesí­tett néhány feladatot: Vállala­tunk a reszortminiszter dönté­se alapján mindent megtesz, hogy az itteni üzem a műszaki­fejlesztés területén „egyenes­be" kerüljön. Az idén e téren az új importált gépek megvásár­lásával már megtelték az első lépéseket. Természetesen a műszaki­fejlesztés optimális feltéleleit fogja megteremteni az üzem to­vábbi bővítése. Nemsokára be­fejezik az univerzális csarno­kot, amelyet a Banská Bystri­ca-i Stavoindustria épít. Az át­adási határidő már közel van: 1980 decembere. Az építőknek mindent meg kell tenniük^ hogy a nagykürtösi LIAZ üzem sike­resen kezdhesse meg az 1981. évet. JÄN RAJNIC

Next

/
Oldalképek
Tartalom