Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-27 / 202. szám, szerda

PANASZOK INTÉZŐI Szóban és írásban sok állampolgár fordul a népi ellenőrzés járási bizottságához, ha úgy érzi, hogy sérelem érié, vagy ta­nácstalan ügyes-bajos dolgai intézésében; néha pedig a kör­nyezetükben tapasztalható visszásságokra, esetleg törvénysér­tésekre hívják fel e szerv figyelmét. A bizottságnak sok egyéb teendőjén kívül egyik fontos feladata a lakosság panaszainak, kéréseinek, indítványainak, figyelmeztetéseinek elintézése. Az ezzel összefüggő kérdésekről beszélgettem dr. Jaroslava Terne- nyovával, a Galántai Járási Népi Ellenőrző Bizottság elnökével, Ján Rojkoval, a bizottság alelnökével és Anna Szabovával, a bizottság munkatársával. Bevezetőben néhány adatot ismertettek a benyújtott pana­szok számát illetően. Ezekből kiviláglott, hogy míg több éven keresztül szinte azonos volt a jelentett panaszok száma — 1979-ben például 163 ilyen üggyé* foglalkoztak — addig az idei első félévben aránylag többen, százegyen fordullak pa­naszukkal a bizottsághoz. Ezek­ből ötvenhatot közvetlenül a járási népi ellenőrző bizottság dolgozói intéztek el, a többit elintézésre a jnb illetékes szak­osztályaihoz továbbították. Ter­mészetesen ezek sorsát is figye­lemmel kísérik. A számbeli gyarapodás nem­csak a kiváltó okok számának növekedésével magyarázható, hanem elsősorban azzal, hogy egyesek bizonyos ügyeiket pa­nasz formájában igyekeznek el* intéztetni, megkerülve az ille­tékes szerveket. Ügy véleked­nek — talán nem is alaptala­nul —, hogy ha a népi ellen­őrző bizottsághoz fordulnak, dolgukat hathatósabban, gyor­sabban elintézik. Ezzel összefüggésben hang­zott el az a tapasztalati meg­állapítás, miszerint az állampol­gárok nemcsak élnek panasz- tevési jogukkal, hanem néha vissza is élnek vele: az indo­kolt panaszokon kívül gyakorta minden alapot nélkülözőkkel, indokolatlan követelményekkel is terhelik a bizottságot, sőt sok esetben a felsőbb szerve­ket is. Az első félévben például a benyújtott panaszok nem egészen egyharmada — har­minchárom százaléka — bizo­nyult teljesen vagy részben helytállónak. Milyen Jellegű panaszok bi­zonyulnak a legkevésbé indo­koltnak? A statisztika is azt bizonyít­ja, hogy a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek, illetve dol­gozóinak munkájával kapcsola­tos a legtöbb megalapozatlan panasz. Tavaly negyvenegy pa­naszos fordult ilyen ügyben a népi ellenőrző bizottsághoz, az idei első félévben pedig tizen­nyolc. A vizsgálat folyamán a panaszok 27,7 százaléka bizo­nyult valósnak. Elég gyakran megtörténik, hogy egyesek egy­oldalúan ítélik meg a dolgo­kat, sőt nemegyszer bizonyos „számlát akarnak törleszteni“ az alaptalan vádaskodás elíté­lendő eszközével. Kimondottan rágalmaknak bizonyultak pél­dául azok a „panaszok“, ame­lyek a Zemianske Sady-l, va­lamint a nagyfödémpsi (Veiké Űíany) nemzeti bizottság tiszt­ségviselőivel kapcsolatban hangzottak el. Ebből következik az is, hogy az ilyen „panaszosok“ többnyi­re a névtelenség homályában maradnak. A bizottság tehát az anonim panaszokkal is foglalkozik? „Magától értetődik, hogy ugyanúgy kivizsgáljuk ezeket is, mint azok panaszát, akik állításukat a nevük aláírásával hitelesítik“ — hangsúlyozta Ja­roslava Ternenyová. S eljárá­sukat mindjárt meg is indokol­ta azzal, hogy névtelen beje­lentések, panaszok nemcsak egyes dolgozók, tisztségviselők helytelen eljárására derítenek fényt, hanem kimondottan tör­vénysértés eseteit is feltárták Példát is említhetnének? Anonim panasztevő hívta fel a figyelmet az egyik helyi nem­zeti bizottság törvényszegő el­járására. A vizsgálat megállapí­totta. hogy a bejelentés meg­alapozott volt: a családi ház* határidőn belüli felépítéséért járó négyezer korona jutalmat jogtalanul utalták ki az építő­nek mivel 'a ház még nem ké szült el. A vétkeseket a népi ellenőrzésre vonatkozó 103. szá­mú törvény alapján felelősség­re vonták. Tárgyukat tekintve élelünk mely területeire vonatkoznak leginkább a panaszok? Az első félévben a legtöbb panaszt a helyi gazdálkodási vállalatok szolgáltatásaival és a lakásgazdálkodási vállalat munkájával kapcsolatban kap­ta a népi ellenőrző bizottság. A lakásokban mutatkozó ko­moly hibák eltávolítását kérték, .bizonyos javítások, munkák ki számlázásával nem értettek egyet a panaszosok, ezenkívül a kereskedelmi dolgozók árdrá­gításaira mulattak rá. A szol­gáltató vállalat és a megrende­lő között — például gépkocsi­javítás esetében — nem egyszer ellentmondást okozott, hogy a javítás várható költségeit elő­zetesen helytelenül becsülték fel, s a megrendelő beleegye­zése nélkül előre nem látható javítást is elvégeztek, ami ter­mészetesen növelte a költsége­ket. Márpedig a vonatkozó ren­delkezések világosan megálla­pítják, milyen lehet az eltérés a feltételezett és a tényleges költségek között. Kellő előrelá­tással tehát az efféle panaszok­nak elejét vehetik. A bizottság következetesen eljár az árdrá­gítások esetében is, s a fegyel­mi eljárásról jelentést kap. La­káskiutalásra vonatkozóan az első félévben tizenhárom pa­nasszal foglalkozott a járási népi ellenőrző bizottság. A ki­vizsgálás folyamán egyetlen esetben sem állapítottak meg törvénysértést. Milyen problémákkal talál koznak a panaszok intézésével összefüggésben ? Nemegyszer megtörténik, hogy az állampolgárok vagyon­jogi ügyeiket oanasz formájá­ban akarják megoldani. A népi ellenőrző bizottság a maga ha­táskörében megteszi amit te­het, sokkal egyszerűbben elin- tézhetők azonban az ilyen ügyek, ha az állampolgár köz­vetlenül a járásbírósághoz for­dul. Az emberek együttéléséből eredő panaszok nagy részét vi­szont a hnb k közrendvédelmi bizottságai Intézhetnék el ru­galmasan és gyorsan; a helyzet alaposabb ismeretében, ha a panaszosok ügyükkel hozzájuk fordulnának. Az is gyakori, hogy az emberek nemcsak a helyi, hanem a járási szerve­ket is megkerülve közvetlenül a felsőbb szervekhez, sokszor a köztársasági elnöki irodához vagy a CSKP Központi Bizott­ságához forduluak olyan pana­szokkal is, amelyet helyben, vagy járási szinten is elintéz­hetnének. Ez felesleges munkát és időveszteséget jeleni, mert a felsőbb szervek is rendszerint a járási népi ellenőrző bizott­ságot kérik meg a kivizsgálás lefolytatására. Az állampolgárok személye­sen is felkeresik a járási népi ellenőrző bizottságot? Aránylag elég sokan szemé­lyesen adják elő panaszukat, gondjaikat, javaslataikat. Néha olyanok is a bizottsághoz for­dulnak, akik nem panaszkodni jönnek, csak éppen ügyes-bajos dolgaik intézésében tanácsta­lanok. A népi ellenőrző bizott­ság dolgozói készséggel segí­tenek ilyen esetekben is. Az el­ső félévben körülbelül ötven- hatvan iiyen ügyfelünk volt. Ez a tevékenység lényegében jogi nevelés is? A népi ellenőrző bizottság a panaszok kivizsgálását és meg­tárgyalását a panasztevő sze­mélyes részvételével és annak a szervnek a képviselője jelen­létében folytatja le, amelyre a panasz vonatkozott. Ennek egyik előnye, hogy helyben ki­világlik a panasz megalapozott­sága, vagy indokolatlansága, azonnal megegyezhetnek az el­intézés módjában is. A beszélgetés végén, az el­mondottak összegezéséül a né­pi ellenőrző bizottság elnöke a lakossági panaszok intézésével összefüggésben hangsúlyozta: „Az a célunk, hogy minden egyes indokolt panaszt gondo­san, a jogi előírásoknak meg­felelően, idejében elintézzenek a panaszos megelégedésére. Mégpedig nemcsak járási szin­ten. hanem alsóbb szinten Is. A helyi szervek munkáját is rendszeresen figyelemmel kí­sérjük. Úgyszintén szemmel tartjuk, ellenőrizzük a pana­szok intézéséből következő va­lamennyi feladat teljesítését.“ GÄL LÄSZLÖ APRÓHIRDETÉS ADÄSVÉTEL ■ Eladó jó állapotban levő 2UK gépkocsi. Cím: Jozef Markovics, Calovce, okr. Komárno. 0-986 ■ Eladó MB 1000 es kitűnő álla­potban. Bernáth Vince. Potôň 201. Telefon: 932-05. Ú-987 ■ Eladó családi ház (4 szoba, konyha, központi fűtésJ Köbölkú- ton (GbelceJ. Érdeklődni lehet a 428. h. sz. alatt. 0-988 KÖSZÖNTŐ j ■ ‘L a n c z Gáspárnak, Nagymácsédra [Veľká Mača), 50. születésnapja alkalmából szív­ből gratulál, sok erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kíván a Madarász család Nagyfödé- mesről (Vefké OfanyJ 0-981 ■ Illés Lászlónak, Kolárovo, Ortény születésnapja alkalmából erőt, egészséget és hosszan tartó bol­dog életet kíván felesége és kisfia, Roblka 0-989 [g| Vászondl Juliannának, Tešedíkovóra 67. születésnapja alkalmával szív­ből gratulál, jó egészséget és még hosszan tartó, örömteli, bol­dog életet kíván férje, gyermekei, vejei, me­nyei, unokái 0 990 MEGEMLÉKEZÉS 0 Bánatos szív­vel, könnyes szemmel emlé­kezünk drága fiunkra. Karakó Ferenere, aki életének 21. évében, 1979. augusztus 30-án tra­gikusan elhunyt Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec). Akik ismerték és szerették, gon­doljanak rá szeretettel ezen a szomorú, első évfordulón. Gyászoló szülei, kisfia, Ferike, testvérei és az egész rokonság 0-937 ■ Halálának első évfordulóján mély fájdalommal emlékezünk meg Kovács László bajtal (Bajtava) lakosról. Özvegye, gyerekei és unokái 0-955 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, szerető, gondos édesapára és nagyapára, Schwarcz Lajosra, Gútor {Hamuliakovo), akit a kegyetlen halál 1978. au­gusztus 24-én, 71 éves korában váratlanul, búcsúszó nélkül ki­szakított közülünk. Akik ismerték és szerették, gon­doljanak rá és szenteljenek em­lékének egy néma pillanatot ezen a szomorú második évfordulón. Örök emlékét őrző felesége és családja 0-969 Q Fájó szívvel emlékezünk drá­ga halottunkra, szeretett férjre, édesapára, após­ra és nagyapára, Szalma Imrére, akit a hirtelen és váratlan halál 46 éves korában, 1979. augusztus 18 án kiragadott szerettei köré­ből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek reá szeretettel, és szentelfenek számára egy néma pillanatot ezen a szomorú első évfordulón. Emlékét őrzi: gyászoló felesé­ge, gyermekei, veje, kis uno­kája és édesanyja 0-983 Szocialista t á rsadal mun k alapvető céljainak megfelelően nagy jelentőséget tulajdonít n munkavédelemnek és általában az emberről való gondoskodás­nak. A munka- és egészségvé­delem szerves része annak a gondoskodásnak, amelyben a dolgozók a munkahelyükön ré­szesülnek. Egyúttal az életszín­vonal fontos összetevője is. A munkavédelem azonban csak akkor te'ljesítheti fontos felada­tait, ha a foglalkozási ártalmak és betegségek és a balesetek megelőzésére irányul. Szocialista rendszerünk poli­tikai programja elsőrendű fel adatának tekinti a dolgozókról való gondoskodást. Ennek meg­felelően szüntelenül arra tö­rekszik. hogy javítsa a dolgo­zók munka és életfeltételeit, tökéletesítse a munkavédelmet. Elsősorban azt akarjuk elér­ni, hogy a dolgozók egészsége ne károsodjon és a lehető leg­kisebbre csökkentsük a baleset­veszélyt. A védelem és a biz­tonság feladatait ezért a Mun- katörvénykönyv is meghatároz­za. Eszerint a munkavédelem és a munkafeltételek állandó javítása a tervezés, a termelési feladatok teljesítése és a tech­nika fejlesztésének elválasztha­tatlan része. Szocialista alkotmányunk szavatolja, hogy mindenkinek joga van egészsége védelmére és hangsúlyozza, hogy e jog gyakorlásához a feltételeket a munkahelyeken az egészség és munkavédelem megszervezése teremti meg. Annak ellenére, hogy álla­munk nagy gondot fordít ezek­re a kérdésekre, országos vi­szonylatban nem lehetünk elé gedettek a helyzettel. Továbbra is aránylag sok az üzemi bal­eset, s ezek óriási károkat okoznak népgazdaságunknak azáltal, hogy a dolgozókat ideiglenesen vagy tartósan megakadályozzák abban, hogy bekapcsolódjanak a munkafo­lyamatba. A balesetek számának csök­kentését több tényező befolyá­solja. Az egyik, falán legfonto­sabb az, mennyire ismerik ar. irányítás különböző szintjén a gazdasági vezetők a munkavé­delmi előírásokat. Közismert ugyanis, hogy a törvényrende­letek értelmében a vezetők fe­lelősek a munkavédelemért. Milyen azonban a helyzet? Sajnos, gyakran győződhetünk meg arról, hogy a vezetők nem ismerik az általuk betöltött funkciónak és munkakörüknek megfelelően a munkavédelmi szabályokat. Az ellenőrzések során olyan hibákra is fény derül, amelyeket maguknak, sa­ját hatáskörükben kellene meg­oldaniuk Nem heiyictno az az állítás, hogy a vezető maga nem befo­lyásolja a munkavédelem hely­zetét az egyes munkahelyeken. A szabályok pontos megtartá­sával, a munkahelyeken a szi­gorú rend bevezetésével bal­esetek nélkül is elérhető a munkatermelékenység növelése. Az eredményes munka egyik alapvető feltétele a fegyelem, a rend, a munka- és egészség- védelmi szabályok szigorú meg­tartása. A tapasztalatok szerint a munkavédelem helyzete at­tól is függ, hogyan viszonyul­nak a dolgozók saját munká­jukhoz, hogyan teljesítik köte­lességeiket és hogyan ismerik a biztonságos munka szabá­lyait. A balesetek gyakori oka a fegyelmezetlenség, a könnyel­műség, a szabályok megsértése. Mindez pedig annak a követ­kezménye, hogy a dolgozókat nem készítik fel megfelelően a munkavégzésre, nem isfrierik a szabályokat. A munkavédelmi tanfolyamok gyakran formáli­sak. a róluk készült feljegyzé­sek csak a jelenlevők aláírását tartalmazzák. A tanfolyamokat többnyire csak a munkavédel­mi előadók vezetik, a műszaki* gazdasági vezetők úgy gondol­ják, ezzel át is ruházták fele­lősségüket a munkavédelemért. Pedig a Munkatörvénykönyo pontosan leszögezi, hogy min­den vezető felelős a munkavé­delemért. Ha ezt mindenki tu­datosítaná, lényegesen csök­kenne a balesetek száma, nem merülnének fel problémák a tanfolyamokkal és a nyilvántar­tással kapcsolatban. Vannak’ munkahelyek, ahol félévenként, vannak ahol negyedévenként tartanak tanfolyamokat — te* hát ezt a kérdést is úgy inté* zik el, ahogy éppen számukra megfelel. A Munkatörvénykönyv sze» rint a vezetőket és a többi dől* gozót rendszeresen meg kell' ismertetni a munkavédelem szabályaival, az új technikai is­meretekkel, rendszeresen ellen­őrizni kell ismereteiket és el* lenőrizni a szabályok megtar­tását. Ezt a rendeletet az eddiginél sokkal következetesebben kel» lene érvényesíteni valamennyi munkahelyen. Legalább egyszer évente tanfolyamot kell ren* dezni, de minden munkahelyi változtatás, új munkafolyamat bevezetésekor tájékoztatni kell a dolgozókat biztonságuk fel5 tételeiről. Ha minden munkahelyen kö* vetkezetesen megtartanánk a rendeleteket és a szabályokat, bizonyára jelentősen kevesebb lenne az üzemi baleset és ez lehetővé tenné gazdasági ered­ményeink további javítását is. JÚLIUS MÚCKA A SAZKA — ŠPORTKA vállalat a szokott díjakon kívül minden páratlan héten még 100 jutalomdíjat sorsol ki 10000—10000 koronás összegben. A sorsolásban mindenki részt vehet, ha Športka-szelvényén mind a három oszlopot kitölti. ÜF 100 1980. VIIL 27. A munkavédelem és a vezetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom