Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-22 / 198. szám, péntek
Egészségűnk és az Az idei nyár valóban kiszámíthatatlan időjárást, hoz magával. Hol hűvös, esős az idő, hol pedig kánikula, átmenet nélküli hirtelen felmelegedés tesz bennünket próbára. Sokan megrendült egészségi állapotukért a szeszélyes időjárást okolják. Képzelt betegek alaptalan állítása lenne ez, vagy talán némi igazság van a dologban? Kommentáljuk HOL JÁTSSZANAK? Városaink és falvaink arculata gyorsan változik — új negyedek, korszerűi középületek, széles utak épülnek. De vajon gondolnak-e a tervezők, a beruházók arra, hogy a lakótelepeken, de ugyanúgy a korszerűsödő régi városnegyedekben is a gyerekek ezrei élnek, akiknek életelemiik a mozgás, egészséges fejlődésük elképzelhetetlen a szabad levegőn folytatott játék, szaladgálás és sport nélkül. Ha a játszóterek számát vesszük alapul, a kérdésre csakis nemmel válaszolhatunk. A településfejlesztést bizonyos szabályok, rendeletek határozzák meg. Ezek többek között megszabják, hogy egy lakosra két négyzetméternyi játszótérnek, illetve a gyerme kék és felnőttek szabad sportolását szolgáló létesítménynek kell esnie. A népesedési kormánybizottság a közelmúltban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Jelentésében megállapította, hogy a szabályok szerint egy húszezer lakosú telepen negyvenezer négyzetméternyi játszóteret kellene tervezni, ami mintegy negyven szokásos nagyságú játszótérnek felel meg. A valóságban nagyon messze járunk ettől a számtól, nincs is olyan lakótelepünk, ahol a tervezők megtartanák ezt a normát. Felmérések szerint a legkedvezőbb a helyzet Liberecben, ahol 1,08 és Bratislavában, ahol 1,02 négyzetméter jut egy lakosra, de Prágában vannak olyan negyedek, ahol csak 0,3 négyzetméter. A többi városban ez az arány a két — egyáltalán nem hízelgő — adat között mozog. Ki tehet erről? Nagyon nehéz lenne pontosan meghatározni a felelősséget, számtalan objektív okot is felsorolhat nánk a tervezők, beruházók mentségére. Nem járunk azonban messze az igazságtól, ha az áldatlan állapotot a közömbösség, a nemtörődömség, a gyermekek és a fiatalok meg nem értésének számlájára írjuk. Összehasonlításként említsük meg, hogy a Szovjetunióban öt négyzetméternyi játszótér a norma és a lakótelep építését nem tekintik befejezettnek, amíg a játszótereket nem adják át. Az NDK-ban 4,8 négyzetmétert számítanak egy lakosra és a tornatermeket, medencéket a lakóházakkal párhuzamosan építik. Talán ez is egyik magyarázata lehet annak, miért oly eredményesek a német és szovjet sportolók... Mi azonban megelégednénk azzal a bizonyos két négyzet- méterrel is, csak lenne. A városok körül épülő új telepeken még aránylag elfogadható a helyzet, de a régebbi negyedekben nemritkán csak a biztonságosnak egyáltalán nem mondható utcákon láthatuk játszó gyerekeket. Sokszor azzal érvelnek, nincs terület a játszóterek létesítéséhez, de ez az állítás többnyire nem helytálló. Mert a szabadban való játékhoz még a zsúfolt házfalak közé szorított, lelkes felnőttek által átalakított szűk udvar is alkalmasabb mint az utca. Igaz, a fő gond a játszóterek hiánya, de azért említsük meg a meglevőket is. Néhány hinta, mászóka, homokozó csúszda — kész is a leltár, és mindez sokszor szürke betonba ágyazva. A nemzeti bizottságok ebben az ötéves tervidőszakban rengeteget tettek a gyerekekért, az ő kezdeményezésük, szervezőmunkájuk eredményeképpen bővült az óvodák és bölcsődék hálózata. A játszóterek építésében, üzemeltetésében is rájuk vár a szervezés, hiszen a szülők, nagyobb gyerekek maguk is szívesen bekapcsolódnának a nem sokba kerülő játszóterek, igénytelenebb sportpályák építésébe. A statisztikák elhízott, keveset mozgó gyerekekről beszélnek. Tegyünk meg mindent azért, hogy a kisebbek nagyobbak necsak igényeljék, hanem meg is kapják a lehetőséget az egészséges mozgásra, a friss levegőn való játszásra. CSIZMÁK ESZTER METEOROTRÓPIKUS BETEGSÉGEK Tény, hogy az egészségügyi központokban egyes napokon bizonyos tünetekre lényegesen többen panaszkodnak, mint egyébként. A páciensek zöme fáradtságról, étvágytalanságról, nyugtalan alvásról, fokozott fe- ledékenységről, légzési zavarokról, sőt izületi fájdalmakról is beszél. — Az időjárásváltozásra nem mindenki reagál egyformán — utalnak az orvosok az úgynevezett meteorotropikus betegségekre, amelyek közt mindenekelőtt a szív- és véredény- rendszer megbetegedését, az totegbántalmakat, az allergikus állapotokat, bizonyos fertőző és gyulladásos betegségeket, fekélyeket tartják nyilván. Tapasztalataik szerint a kór okozója semmi esetre sem a kedvezőtlen időjárás. Az csupán közvetve befolyásolja a túlságosan érzékeny, vagy legyengült, bizonyos betegségek kitörésére, illetve rosszabbodására hajlamos szervezetet. Kérdés azonban, miért érzékeny egyesek szervezete az időjárásváltozásra? A válaszra egyelőre még várnunk kell ugyan, tény azonban, hogy a Napon végbemenő folyamatok hatással vannak az éghajlatra, tehát közvetve az ember egészségét is befolyásolják. A foko-. zott naptevékenység idején az ember fiziológiai funkcióiban is gyakoribbak a zavarok. Van, aki azt állítja, hogy a „csontjaiban érzi a közelgő zivatart" s ez nem tekinthető képzelődésnek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy egyesek szervezete így reagál a légköri elektromos folyamatokra. Ezért foglalkoztatja ez a kérdés a világ tudósait, akik a probléma megoldásával az egészségre kedvezőtlen következmények megelőzését, illetve megszüntetését helyezik kilátásba. BIOMETEOROLÓGIAI IDÖJÖSLÄS 'Az egyik lehetőséget a szakemberek az időjárásváltozással kapcsolatos, feltételezett biológiai hatások előrejelzésében, vagyis a biometeorológiai időjóslásban látják. Az így kapott tájékoztatások alapján ugyanis a kockázatos napokon az egészségügyi Intézetek már ma töbti országban bizonyos preventív intézkedéseket foganatosítanak, így például az időjárásváltozás idején veszélyeztetett egyének ö kórházakban fokozott ellenőrzésben részesülnek. Korlátozzák ilyenkor az igényes gyógymódok alkalmazását, a klinikai kivizsgálásokat, az orvosi beavatkozást stb. Kétségtelen, hogy az időjárás kedvezőtlen hatásának megelőzése nemcsak a fekvő betegekre nézve, hanem a népgazdaság szempontjából is előnyös. Köztudott ugyanis, hogy sokszor a légköri zavarok is növelik a dolgozók fáradtságát, közönyét és csökkentik megfigyelőképességüket, ami a munka, illetve a biztonságos közlekedés legfőbb feltételének tekinthető. A Szovjetunióban, az NSZK- ban, Magyarországon, Lengyel- országban már bevezették a biometeorológiai időjóslást és kedvező tapasztalataik alapján — az egészségügyi és meteorológiai nehézségek leküzdésével — a mi szakembereink is felkészülnek erre az újításra. VÍVMÄMYAINK NEM BEFOLYÁSOLJÁK AZ IDŐJÁRÁST De térjünk vissza a gyorsan változó, szeszélyes időjárásra, amelynek okai — a meteorológusok minden fáradozása elle-* nére — még ismeretlenek. Szakkörökben se szeri, se száma a következtetéseknek és feltevéseknek. Egy angol tudós ezzel kapcsolatos megfigyelését a mi rádiónk is közölte. Szerinte az időjárást Közép-Európában a Szent Ilona szigetén levő vulkán kitörése befolyásolja. Dr. Vladimír Seifert, a ko- moranyi Meteorológiai Intézet dolgozója azonban megcáfolta ezt az állítást. — Találgatás az egész — mondja. — A tűzhányókról és az időjárásra gyakorolt hatásukról már a múltban is sok szó esett. A belőlük kiszabaduló porfelhő, szétszóródva a légkörben, tompítja a napsugarak energiáját. Ennyi az egész, de ez nem jelenti azt, hogy a rossz időjárás a tűzhányó kitörésére lenne visszavezethető, legalábbis kevés ennek a valószínűsége, hiszen a szeszélyes időjárás meglehetősen gyakori jelenség nálunk, de másutt is. Erről tanúskodnak a feljegyzések, amelyekből kitűnik, hogy a túlságosan hideg nyarak és meleg telek, illetve a szélsőséges kilengések gyakran váltakoznak. A prágai Klementinum- ban 1775 óta tartják nyilván az időjárással kapcsolatos tudnivalókat. Noha a mérések — a maiakhoz viszonyítva — akkoriban még kezdetleges készülékeken történtek, az adatok A haj minősége, növekedése több belső és külső tényezőtől függ. A hajat a bőr termeli, ezért tulajdonságaik hasonlóak* A száraz bőrű embernek a haja is száraz, a zsíros bőrűé viszont zsíros. A fejen a hajszálak száma 30—120 ezer között van. Ezen belül a hajszálak mennyisége egyénenként változó. A szőke haj a legvékonyabb, ezért számra a legtöbb — 100—120 ezer lehet. A sötét haj erősebb, ezeknek száma 80—100 ezer körül van, míg a vörös hajszál a legerősebb, számuk kb. 30 ezer. A haj állandóan nő, hónaidőjárás meglehetősen pontosak. Ezek szerint például 1781. július 4* én a hőmérő az esti órákban mindössze 7.8, 1890. július 14- én pedig csak 8.8 fokot mutatott. Ezzel szemben 1953. augusztus 1-én a hőmérséklet elérte a 37, 1973. július 2-án pedig a 38 fok C-t. A tények tehát megdöntik azt a gyakran hangoztatott elméletet is, hogy a világűrbe kilőtt mesterséges bolygók valamiképpen befolyásolnák az időjárást. Ám egy-két év múlva — ki tudja — a kutatások és elemzések jóvoltából talán • sikerül rávilágítani mindarra, amiről egyelőre élénk vita folyik a tudósok körében. HA MAJD EGYSZER MEGOLDÓDIK A PROBLÉMA Tagadhatatlan, hogy a mesterséges holdak és a többi kísérlet a világűrben nagy segítséget jelentenek a meteorológusoknak. de nemcsak nekik. Minden téren elősegítik a fejlődést s ezért nélkülük elképzelhetetlen lenne valamennyi tudományág, s ezzel a népgazdaság fejlesztése. Ám bármennyire is nagyra- becsüljük az így kapott tájékoztatásokat, előfordul, hogy az időjárás előrejelzése téves: a jelentés eltér a valóságtól. A szakemberek véleménye szerint azonban ez a rövid lejáratú előrejelzések esetében ritkaságszámba megy. Az egy-két napos időjóslatok ugyanis ma már 70—85 százalékra beválnak. A néhány hétre, vagy hónapra szóló jelentések, vagyis a távprognózisok azonban a körforgással és analógiával (pl. Medárd napja) kapcsolatos ismeretek ellenére sem megbízhatók még. Aki tehát azt szeretné tudni, hogy meddig tart még az augusztusi kánikula, vagy hogy milyenek az őszi hónapokra a kilátások, az a meteorológusoktól sem várhat kielégítő választ. Mert ha meg is tesznek minden tőlük telhetőt, a napsütést, vagy esőt sem ők, sem a mezőgazdasági dolgozók nem rendelhetik meg. Ha egyszer ez a probléma is megoldódik, akkor ismét tovább tartunk majd egy lépéssel. KARDOS MÁRTA ponként mintegy 1 centimétert. A haj növését és sűrűségét a nyírás nem befolyásolja. A hajra különböző betegségek, öröklődési tényezők, terhesség, gondok, hormonális, idegi tényezők hatnak. Ezeken kívül még az erős nap, különböző vegyszerek, szennyezett környezet, gyakori fürdés és mosás, úgyszintén a fodrászműveletek több eljárása Is káros hatással lehet. A hajmosás gyakorisága a haj minőségétől, hosszától, a környezet porosságától függ. A normális hajat kéthetenként, száraz hajat háromhetenként és a zsíros hajat hetente egyszer kell mosni. A túl gyakori mosás a fejbőrből kivonja a zsírt és ezért még nagyobb zsírtermelésre in- gerli. A száraz hajat lágy vízben mossuk. Hatásosak az olajos pakolások, amit 30 percig hagyunk a fejen. Az első lemosáshoz jó minőségű sampont használunk, második lemosáshoz használhatunk tojássárgáját, amit 15—20 perc után langyos vízzel leöblítünk. A bő öblítés a mosószer maradványainak a teljes eltávolítása miatt fontos. A világos haj öblítésére használhatunk kamilla-, a sötét hajra tea- vagy csalánfőzetet. Ha a haj zsírosodásra hajlamos hajszárítóval ne szárítsuk. A száraz hajra vitami- nos krémet vagy olajat alkalmazzunk. A normális haj különösebb eljárást nem igényel, azonban a nyírfakivonatos hajvíz, Vita- nol, Arvit használata hasznos. Minden típusú hajat ritkafogú fésűvel fésülünk, a szárazat naponta keféljük élőiről hátra, alulról felfelé. A zsíros hajat kefélni nem szabad. A haj őszülésével kapcsolatos betegségről nem beszélünk, inkább öröklődési hajlamról. Alapja abban rejlik, hogy csökken a hajfestéktermelés és helyette a hajszálba levegő tömörül. A paróka napi használata káros, zsírosodáshoz és hajhulláshoz vezethet. Fésülködés vagy hajkefélés alkalmával több-kevesebb apró fehér ún. fejkorpa hull a földre. A kor- pásodás voltaképpen állandó biológiai folyamat. A bőr felszínén a hámsejtek elszarusodnak, elpusztulnak és ezekből a halott sejtekből épül fel a bőr alatti szöveteket védő, a vizet, a baktériumokat át nem engedő szaruréteg. A szaruréteg a testünk egész felszínén megtalálható. Eszerint tehát a karunk, a hátunk bőréről szintén leválik a korpa, de ezt nem szoktuk észrevenni. A gyakori fejmosáshoz szokott egyének a fejkorpát nem észlelik, ha valaki 1—2 hétig nem mos hajat, annak a fejkorpája természetszerűleg számottevően megszaporodik. A kisebb arányú korpásodás többnyire tavasszal és nyáron, az erősebb pedig ősszel jelentkezik. Az erős fej- korpásodásnak voltaképpen ma sem Ismerjük a pontos okát. Az orvosok egy része úgy véli, liogy bizonyos gyomor: és bélrendszeri rendellenességek, májbetegségek okozzák, mások gócfertőzések (gennyes fog, mandula) rovására írják. Vannak, akik a zsíranyagcsere rendellenességében, a sok zsír fogyasztásában látják az okát. A kutatók többsége a fejbőrön élő mikroorganizmusokat teszi felelőssé a fokozott korpásodá- sért. Egyetértenek azonban abban, hogy a nagyon erős fej- korpásodásban szerepet játszanak az örökletes, alkati tényezők. Mit tehetünk a fejkorpásodás ellen? A fejbőr eiszarusodott sejtjeinek leválása nem akadá« lyozható meg. De a fejbőrön, és a hajszálak között felhalmozódott korpát, főleg zsíros haj esetén, hajmosással eltávolíthatjuk. A hajmosáshoz a haj típusának megfelelő sampont kell választani. A rendszeres hajmosás a fokozott korpáso-» dást azonban nem gátolja meg* A heves korpásodás enyhítésére kozmetikai szeréket és .gyógyszereket használunk. Tapasztalatok szerint a fejbőr szeszes vagy fertőtlenítőszeres bedörzsölése segít a bajon. A hajhullás a hajszálak természetes cserélődése. Ha a hajhullás meghaladja a határt, a napi 60—70 szálat, kóros hajhullásról beszélünk. A kopaszodás lehet ideiglenes, amit a hajképződésben történt ideiglenes zavar okoz. Ebben az esetben a hajhagyma átmeneti, kisebb károsodásáról beszélünk. Ha a hagymák valamely kóros folyamat alapján teljesen megsemmisülnek, tartós kopaszodásról beszélünk. Az ideiglenes kopaszodást okozhatják mecha* nikus tényezők, mint a dörzsölés, húzás, a tartósnál és festésnél használt vegyi anyagok, gyógyszerek. Leggyakrabban azonban a hosszan tartó betegségek, magas láz, műtétek, szülés és az anyagcserezavarok kísérőjele. Az egészség helyreállta után a hajképződésben beállt zavar magától elmúlik. A tartós kopaszodásnak külső és belső okai lehetnek. Nagyon fontos az idejében történő kezelés. Elsősorban el kell távolítani a vegyi és a mechanikus okokat, jó hatással lehet a besugárzás, B-vitamin, alkoholos oldatok és az egészséges életmód megtartása. A szükséges eljárásokat bízzuk azonban a hozzáértőkre, .a gyógyszeres kezelést pedig kizárólag bőrgyógyász szakorvosra. Dr, KVASZ LÁSZLÖ A strecnói vár a žilinai járásban még nemrég egy omladozó romhalmaz volt csupán. A brnói Ingstav vállalat kojetíni 05 számú tizemének dolgozói már harmadik éve foglalkoznak a vár rekon- struálásával. Az átépítés után megnyitják a turistáknak. Felvétem hinkön Jozef Tavad, a nagyapa és ifj. Jozef TanaL', az unoka^ mindketten streönói lakosok, segítenek a vár átépítésénél (V, Gabčo felvétele — ČSTK) ORVOSI TANÁCSADÓ Mit keli tudni a hajról
