Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-12 / 163. szám, szombat

Tervteljesítés [tárom kelet-szlovákiai vállalatban (Folytatás az 1. oldalról) nyúló szállítások egész évi ter­vét a vasmű eddig 50,7 száza­lékra teljesítette, az acélcső­szállítás első félévi tervét pe­dig 500 tonnával túlteljesítette. A tőkés országok közül a leg­több szállítmányt a Német Szövetségi Köztársaságba és Olaszországba indítják útnak. A belső piac szükségleteinek kielégítése során a Kelet-szlo­vákiai Vasmű főként a gépko- csiipar megrendeléseit igyek­szik teljesíteni. Több tucat al­katrész szállításával a Mladá Boleslav-i Autógyár id«'i meg­rendeléseinek már több mint a felét teljesítették. A Kelet-szlovákiai Vasmű si­kereinek értékét növeli az, hogy jelenleg több olyan javí­tómunka folyik, amely akadá­lyozza a termelést. Nemrég fe­jezték be a 2-es számú nagyol­vasztó generáljavítását, és megkezdték a 3-as számú nagy- olvasztó középjavítását. A Kassai Nehézgépgyár dol­gozói is jól megállták a helyü­ket: az árutermelés első félévi tervét 100,3 százalékra teljesí­tették, Az elmúlt hat hónap­ban 914 millió korona értékű munkagépet, forinázógépet, vegyipari berendezést, tengely­kapcsolót és más gépipari ter­méket állítottak elő, ami a terv 2,35 millió koronával való túl- leljesítését jelenti. A sikerhez nagyban hozzájárul a vállalat kassai, bardejovi, sabinovi, prakovcei és szepsi [Moldava nad Bodvou) üzeme. A vállalat az év eleje óta eladási tervét 2,5 százalékkal, a nagyberuhá­zásokhoz irányuló szállításai­nak tervét pedig 7,8 százalék­kal túlszárnyalta. A szocialista országokba 100,6 millió korona értékű árut exportál, ami csak­nem 25 százalékkal több a ter­vezett értéknél. A tőkés export tervét több mint 17 százalékkal teljesítette túl, s a nyugati pia­cokra 52,6 millió korona érté­kű árut szállított. A KAPCSOLATOK ELMÉLYÍTÉSÉRE TÖREKSZÜNK Alois Indra fogadta a francia szenátorokat (ČSTK) — Jaroslav Knižka, a külügyminiszter első helyet­tese tegnap a prágai Cernín- pölotában fogadta a francia szenátus francia—csehszlovák csoportjának küldöttségét, amelyet Pierre-Christian Tail- tinger vezet. A fogadáson részt vett Alois Hűla, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alel­nöke és Mefcislav Jablonský külügyminiszter-helyettes. A baráti légkörű találkozón a te­lek eszmecserét folytattak ne­hány időszerű nemzetközi kér­désről, és áttekintették a cseh­szlovák—francia együttműkö­dés elmélyítésének lehetősé­geit. A küldöttséget Evžen Erbau, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke is fogadta. A baráti találkozón, amelyen Marie Jarošova és Öestmfr Adam, a CSNT a lel nő­kéi is részt vettek, a jelenle­vők méltatták a csehszlovák- francia kapcsolatok gazdag tör­ténetét. A francia szenátorokat teg­nap délután Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke is fo­gadta. Köszönetét mondott azért, hogy a francia—csellé szlovák baráti csoport tagjai a francia szenátusban a két or-, szag kapcsolatainak fejleszté­sén munkálkodnak. Csehszlová­kia — állapította meg — e kapcsolatok bővítésére és el­mélyítésére törekszik. Vélemé­nyünk szerint — jelentette ki Alois Indra — minden meglevő probléma tárgyalások útján rendezhető, s készen állunk ar­ra, hogy részt vegyünk a par­lamenti vagy bármilyen más szinten megtartandó megbeszé­léseken. Pierre-Christian Ta it ti nger nagyra értékelte azt a fogadta­tást, amelyben a küldöttség ha­zánkban részesült és megálla­pította, hogy a látogatás le­hetővé tette az eszmecserét számos kérdésről. A francia szenátorok így jobban megis­merhették a mai Csehszlová­kiát, s tapasztalataikról és be­nyomásaikról odahaza objektí- van beszámolnak. Leonyid Zamjatyín hazautazott (CSTK) — Hazautazott teg­nap Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB osztályvezetője, aki a CSKP KB meghívására látoga­tást tett. hazánkban. A repülőtéren búcsúztatásán megjelentek: Vasil Bejda és Ot­to Cmolík, a CSKP KB osztály­vezetői, Michal Štefaňák, a CSKP KB osztályvezető-helyet­tese és Alekszandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. Elvtársi találkozó (CSTK) — Josef Hainan, a CSKP KB titkára tegnap fogadta Nyikolaj Szorokint, a Szovjet­unió kőolajipari és petrolké­miai miniszterhelyettesét, aki munkalátogatáson tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörben lezaj­lott találkozó résztvevői a két ország gazdasági együttműkö­désének néhány kérdéséről ta­nácskoztak. Jelen volt Ladislav Gerle kohó- és nehézgépipari miniszter. Vietnami vendég Prágában (ČSTK) — Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában fo­gadta Le Thanh Nghit, a Viet­nami Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság miniszterelnök-helyettesét, aki látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Az elvtársi légkörű találko­zón tapasztalatcserét folytattak a két testvérpártnak a CSKP XV. és a vietnami KP IV. kong­resszusán elfogadott határoza­tai, főleg á gazdasági határoza­tok teljesítése terén kifejtett tevékenységéről. RÖVIDEN ★ Marie Kabrhelovának, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Csehszlovákiai Nöszövetség KB elnökének vezetésével cseh­szlovák küldöttség utazott teg­nap Koppenhágába, hogy részt vegyen az ENSZ nőügyi világ- konferenciáján és a kormányon kívüli szervezetek fórumán. 'Henryk Jabícnski fogadta Martin Dzúrt (ČSTK) — Henryk Jabionski, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az Államtanács el­nöke tegnap Varsóban fogadta Martin Dzür hadseregtáborno­kot, a CSKP KB tagját, nemzet­védelmi miniszter, aki küldött­ség élén ötnapos hivatalos lá­togatást tett Lengyelországban. Küldöttségünk tegnap eluta­zott Varsóból. A repülőtéren n csehszlovák vendégektől Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter vett bú­csút. Az SZKP és az OKP párbeszéde (ČSTK) — Moszkvában befe­jeződött a találkozó a Szovjet­unió Kommunista Pártja és az Olasz Kommunista Párt képvi­selői között. A találkozón szov­jet részről Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Bo­risz Ponomarjov, a PB póttagja, a KB titkára és Vagyim Zagla- gyin, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetóhelyettese, olasz részről pedig GiancarJo Pajetta és Paolo Bufalini, az OKP vezetőségének tagjai vet­tek részt. A találkozóról kiadott közle­mény szerint az eszmecsere so­rán a két küldöttség kifejtette és megerősítette álláspontját a nemzetközi politika és a világ­helyzet számos kérdéséről. Ä két küldöttség hangot adott ag­godalmának a nemzetközi hely­zet romlása és a fegyverkezési verseny következtében az egész Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának ülése (ČSTK) — Tegnap Genfben megkezdődött az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsának évi rendes ülése. A résztvevők a világgazdasági helyzet kér­déseiről és a jelenkor fejlődé­sének szociális szempontjairól tárgyalnak. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az ENSZ keretében készülő, a nyolcva­nas évek fejlődésének straté­giájáról szóló dokumentum csak abban az esetben lehet hasznos, ha világosan rámutat a harmadik világ függetlensé­gének elérését gátoló fő okok­ra — a gyarmatosításra, a kül­földi agresszióra, a megszállás­ra, a fajüidözés és a táji meg­különböztetés politikájára, a külföldi uralom és kizsákmá­nyolás valamennyi formájára. világot fenyegető veszély miatt. Ugyanakkor aláhúzták: fontos­nak és pozitív jellegűnek tart­ják Leonyid Brezsnyev varsói találkozóját Giscard d’Estaiňg- nel és a moszkvai tárgyalását Helmut Schmidtlel. A felek hangsúlyozták, hogy határozottan vissza kell utasí­tani a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal szembeni ellenséges politikát, amely a többi között a nyomás eszkö­zeiben, a gazdasági, a kultu­rális és egyéb együttműködés felbontásával Való fenyegető­zésekben nyilvánul meg. SORBAN MENGISZTU HA1LÉ MARIAM, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke, mi­niszterelnök Todor Zsivkov nak, a BKP KB első ttikárának,. az Államtanács elnökének a meg­hívására hivatalos látogatáson Szófiában tartózkodik. JOSZIP VRHOVEC jugoszláv külügyminiszter hivatalos láto­gatáson Rómában tartózkodik, ahol olasz kollégájával, Emilio Colombóval folytat megbeszélé­seket, s fogadja őt Pertini köz- társasági elnök, valamint Cos- siga kormányfő. HENG SAMRIN, a Kambodzsai Nepi Forradalmi Tanács elnöke levélben mondott köszönetét In­dira Gandhi indiai miniszterel­nöknek, hogy kormánya elis­merte. a Kambodzsai Népköztár­saságot. A levél egyebek közölt megállapítja, hogy Delhi lépese a kambodzsai nép iránti baráti viszony kifejezője, kedvezően hat igazságos harcára, és hoz­zájárul a délkelet-ázsiai béke megszilárdításához. ENYHÜLÉS - AZ EGYEDÜLI ÉSSZERŰ ALTERNATÍVA LEONYID ZAMJATYIN NAK, AZ SZKP KB OSZTÁLYVEZETŐJÉNEK INTERJÚJA A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓBAN 1. kérdés: Nem vitás, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok meghatározó jellegűek a nem­zetközi helyzet alakulására néz­ve. Ezért ma az embereket kis­sé aggodalom tölti el; aggoda­lommal kísérik figyelemmel Carter elnök nagyon is provo­katív politikáját, amely élesen szovjetellenes és a nyugat-eu­rópai szövetségeseket is olyan lépésekre kényszeríti, amelyek nagyon emlékeztetnek az ötve­nes évek hidegháborús idősza­kára. Hogyan teikint Ön erre a helyzetre, és mivel magyaráz­za az Egyesült Államok e lé­péseit? 2. kérdés: Tokióban Carter elnök találkozott Hua Kuo-feng kínai vezetővel. Az Egyesült Államok nemcsak diplomáciai szövetségesre talált hanem olyan szövetségesre, amelynek jellem­zője a szovjetellenesség. Meny­nyire nehezíti meg az enyhü­lésre tett erőfeszítéseket Wa­shingtonnak és Pekingnek e szovjetellenes szövetsége? 3. kérdés: A Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének legutóbbi ülé­se nagyon határozottan felhív­ta egész Európát és a világot a fegyverkezés terén teendő bárminemű további lépések be­szüntetésére, tehát a leszere­lésre és az enyhülés további folytatására. Schmidt nyugat­német kancellár és Giscard d’Estaing francia elnök nemrég találkozott Leonyid Brezsnyev- vel. Ebből a szemszögből ho­gyan értékeli egyes európai po­litikusoknak azt a törekvését, hogy folytassák az enyhülést, amely az egyedüli ésszerű al­ternatíva? 1. válasz: Ezt nagyon egysze­rű lenne megmagyarázni. Azt mondani, hogy ezt a politikát befolyásolja az Egyesült Álla­mokban végbemenő ‘kampány, s az Egyesült Államok elnöke a jelenlegi választási kampány során taktikai lépésként kiélezi a nemzetközi feszültséget, hogy választóinak azt mondhassa: politikáját a feszültség kény­szeríti ki, s minden tevékeny­ségét alá kell vetnie az Egye­sült Államok nemzeti érdekei védelmének. Úgy tűnhet, egy­szerű magyarázat ez; hogy az elnök az Egyesült Államok nem­zeti biztonságának erősítésére törekszik, hogy úgymond, az el­nök leváltása most népszerűt­len, lehetetlen lépés lenne, mert az országnak ebben a helyzetben stabilitásra van szüksége. íme egy magyarázat. Szinte el is fogadhatjuk. Csakhogy e politikának mélyebb gyökerei vannak. A Carler-kormányzatnak az enyhülés aláaknázására irányu­ló politikája azonban távolról sem kezdődött 1979 utolsó vagy 1980 első hónapjaiban. Kezdete sokkal korábbra tehe­tő. Senki más, mint maga Car­ter elnök jelentette ki már 1976-ban, amikor hatalomra ke­rült, hogy politikájának egyik célja az Egyesült Államok ka­tonai fölényének biztosítása a szocializmussal és a Szovjet­unióval szemben. Más szóval, ez a lázas fegy­verkezési hajsza fokozását je­lenti az Egyesült Államokban és a NATO többi tagországában. Alátámasztotta ezt az a körül­mény, hogy 1978-ban döntés született arról, hogy a NATO- tagországok évente három szá­zalékkal növelik »katonai költ­ségvetésüket, tekintet nélkül a nemzetközi helyzet alakulására, és 1979-ben Carter bejelentette, hogy Európában 600 amerikai közép-hatótávolságú rakétát te­lepítenek, amelyeket a szocia­lista országok, s a Szovjetunió ellen irányítanak. Carter ezzel akarta biztosíta­ni a katonai fölényt, és aláás­ni azt az elvet, amelyre az eny­hülés épül, a kölcsönös bizton­ságnak, a katonai egyensúly­nak az elvét. Es hogy megte­remtse a lélektani alapot, fő­ként az amerikai közvélemény számára, hogy elfogadtassa ve­le a fegyverkezés fokozását, Carternek alá kellett aknáznia az enyhülést. Ezek ugyanis összeegyeztethetetlen folyama­tok: aligha lehet fokozni a lá­zas fegyverkezést az enyhülés légkörében. De most, amikor megkezdte az enyhülés aláak- názását, az európai országok (kapcsolatainak megrontását és a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony kiélezését, könnyű meg­magyaráznia minden olyan kí­vánságát, amely a katonai költ­ségvetés növelésével, új tömeg- pusztító fegyverfajták kifejlesz­tésével kapcsolatos. Meg tudja magyarázni a telteit és csele­kedeteit arra hivatkozva, amit három szóban összefoglalha­tunk: szovjet katonai fenye­getés. És az amerikai polgárság ezt elhiszi, az amerikai kongresz- szus pénzt bocsát a rendelke­zésére, sőt néha túl is licitál­ja az elnököt. Az Egyesült Ál­lamok így Európát és a világot úi fegyverkezési hajszába ránt­ja bele azzal, hogy aláássa az enyhülés folyamatát. Ez veszélyes dolog, s az ame­rikai politikusoknak egyidejű­kig teljes mérteikben tiszta ban kell lenniük azzal: a szocialis­ta világrendszer nem engedhe­ti meg, hogy a tőkés világrend katonai fölénybe kerüljön. Ma már más idők járnak, és nem ésszerű politika katonai fölény­re támaszkodni. Azt hiszem, az Egyesült Államokban később eljutnak erre a következtetés­re, mert teljesen világos, hogy Európa, az európai országok szembehelyezkednek az Egye­sült Államok ilyen politikájával. Az európai államférfiak, tar­tozzanak akár a szocialista or­szágok tömbjéhez, közösségünk­höz vagy a tőkés világhoz, megértük, hogy az enyhülésen ikívül nincs más ésszerű alter­natíva. EZért mindent meg kell tenni, hogy megőrizzük az eny­hülést, hogy elhárítsuk a há- boiús veszélyt, hogy biztosít­suk az országok békés együtt­működését, amely minden eu­rópai ország számára kölcsönö­sen előnyös. Ezért Leonyid Il­jics Brezsnyevnek az utóbbi időben Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnökkel Var­sóban megtartott találkozója, SChmidt nyugatnémet kancel­lárral lolytatott párbeszéde Moszkvában, valamint a Var­sói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületének határozata nagyon jelentős. Mindezen találkozók záródoku­mentumai kifejezik, hogy meg kell őrizni az enyhülési folya­matot. Ezzel tulajdonképpen azt hangsúlyozzák, liogy az érintett országok ellenzik a Carter-kormányzat néha telje­sen megfontolatlan irányvona­lát, amely a fegyverkezési haj­sza új, veszélyes formáját akarja kényszeríteni a világra. 2. válasz: Kérdésében telje­sen helyesen állapítja meg, hogy az Egyesült Államok és a jelenlegi kínai vezetők által ikövetett politikának közös ne­vezője, közös alapja van, ami elsősorban nem is annyira a szovjetellenesség, hanem tá- gabb fogalmat használva, a ikommunistaellenesség. Mert Kí­na és az Egyesült Államok ar­ra törekszik, hogy aláaknázzák a szocialista országok egysé­gét. Hiszen gyakran hangzik lel Peking szava, amely arra ösztönzi az Egyesült Államo­kat, hogy lankadatlanul foly­tassák a NATO-tömb szilárdítá­sára tett erőfeszítéseiket. Pe­kingben szinte úgy tesznek, mintha Kína már ehhez az ag­resszív tömbhöz tartozna. Szin­te senki sem vitatja el, hogy a NATO a szocialista országok el­len irányul. Hua Kuo-feng és Teng Hsziao-ping szüntelenül követeli, hogy az Egyesült Ál­lamok a világ különböző része­in ne csak hogy ne csökkentse, hanem éppenséggel erősítse fegyverzetét és katonai poten­ciálját az Indiai-óceán térségé­ben ugyanúgy, mint Délkelet- Azsiában és Európában. Min­denütt hallható Kína felhívása, hogy folytatni kell az Egyesült Államok ikatonai hatalmának erősítését. Meg kell tehát mondani, hogy ennek a kommunistaellenes- ségnek az alapján az Egyesült Államok és a mai pekingi ve­zetőik, akik országukban defor­málták a szocializmus eszméit, közös utat keresnek. Gyakran mondják, hogy már számos kül­politikai kérdésben megpróbál­nak egybehangoltan eljárni; vegyük például az afganisztáni eseményeket: Kína és az Egye­sült Államok fegyverrel segí­tik azokat az intervenciós erő­ket, amelyek Pakisztán és Irán területéről támadnak, s szem beszállnak az afgán nép forra­1980 VII. ijjr NEHANYi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom