Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-08 / 158. szám, kedd
LASSO, DE BIZTOS FEJLESZTÉS Fokozatosan megváltoznak az állattartás kÖFÜiménYei A mezőgazdasági üzemeik állattartó telepeit vizsgálva azt látjuk, hogy a kollektivizálás kezdetén épült istállók nagy része már elavult. A közel harmincéves épületek között itt-ott azért látni új, korszerű istállót is, de az összkép még így is régies. Ez a helyzet a galántai járás mezőgazdasági üzemeiben is. Bonyolult feladat — A tejet, húst termelő részlegek mostohagyermekei lennének e fontos népgazdasági ágazatnak? — kérdeztük Mészáros Vendelt, a járási mezőgazdasági igazgatóság beruházási osztályának vezetőjét. — Az állóeszközállomány felújítása járásunkban már folyamatban van. Még az ötödik ötéves tervidőszak idején elkezdődött. Viszont csak nagyon lassan megy végbe, megoldása bonyolult feladat és zökkenőktől sem mentes. — Milyen beruházásokat eszközöltek például a hatodik ötéves tervidőszakban? 387,3 millió koronát fektettünk építkezésekbe. Ebből 3904 tehén, 9047 hízómarha 1554 anyasertés, 25 460 hízósertés tartási körülményeit változtattuk ímeg. Nagy befogadóképességű tehénfarm épült a Hidaskürti, a Pusztaíödéme- sí, a Sókszelőcei Efsz-ben, a Galántai és a Tornóci Állami Gazdaságban és másutt. Ezek létesítése nagy pénzeszközöket emésztett fel. A hízómarhák és hízósertések részére viszont olcsó, egyszerű, mégis a célnak messzemenően megfelelő Istállókat építettünk. A járás állatállományának azonban így is csak kis hányada került korszerű tartási körülmények közé, tudom meg. A sertéseknek ez idáig mintegy 20 százaléka. Némileg megnyugtató az a tény, hogy a hatodik ötéves tervidőszak Idején tovább folytatódik az építés. Mégpedig olyan formában, ahogy már elkezdődött; más telepen építik fel a sertésólakat és megint más helyen a szarvasmarha-istállókat. Vagyis szakosítják a telepeket. — Az elkövetkező időszakban jóval több szarvasmarha részére építünk új istállókat — magyarázta az osztályvezető. — Mégpedig 5006 tehén és 5377 hízómarha részére. Viszont csak kevés sertést telepítünk jobb körülmények közé, mindössze 1650 anyát és 1560 hízót. Igények Mészáros elvtárs azt is ei- snondta, hogy a járás mező- gazdasági üzemeinek vezetői erőteljesen szorgalmazzák az építkezést. Nem csoda, hiszen a régi istállókban a munkakörülményeik nagyon mostohák. Hiába jók a kereseti lehetőségek, az állattenyésztési részlegre nehéz munkaerőt szerezni. Bizony sokszor munkaerőhiány hiúsítja meg az állattenyésztéshez fűzött elképzeléseik megvalósítását. Az is tény viszont, hogy az új istállóba költöztetett állatok termelékenysége is sok esetben csökken. Hogy miért, arra majd visz- szatérünik. A szövetkezetek nemcsaik igénylik az új istállókat, hanem vállalják azok felépítését és megvannak rájuk az anyagiak is. A szövetkezetekben működő építőcsoportok az állami kivitelezőktől eltérően mindig időben átadják az épületeket. Azonban mindez kevés. Sehol sem építkezhetnek tetszés szerint. Saját elképzeléseiket egyeztetni kell az állami tervekkel, a beruházások ezek alapján valósulnak meg. S mint ismeretes, a beruházási lehetőségek most korlátozottak. Ez vonatkozik a mező- gazdaságra is. Vitatható, hogy helyes-e, ha az ipari beruházásokat egy kalap alá veszik a mezőgazdasági építkezésekkel, hiszen a mezőgazdasági beruházások az összes beruházásoknak csak az öt százalékát teszik ikí. Próba és használói! Ugyancsak az állami tervek; szabják meg, melyik ágazatot (kell jobban és melyiket kevésbé fejleszteni. Most például a marhahústermelés „felfuttatása“ a cél, tehát az ehhez szükséges épületek létesítése kapott szabadot. — Mi a követlkező lépés, ha valamelyik mezőgazdasági üzem építési engedélyt kap? — Beszerezni annak az épületnek a tervrajzát, amit „fel szeretne építeni — mondja Mészáros Vendel. — Ezt is nagyon körültekintően kell elvégezni, hiszen egy-egy épületnek legalább 30—50 esztendeig kell szolgálnia. Semmiképp sem szabad felületesen eljárni, mert az megbosszulja magát. Az elmúlt esztendőkben járásunkban is épültek fel olyan istállók, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek a hibák úgy adódtak, hogy amikor időszerűvé vált új istállók építése, a régiektől lényegesen eltérő típusoikat terveztetk, így a kivitelezők nem tudhatták előre: beválik-e a gyakorlatban. Vagyis nemcsak használói, de kipróbálói is lettek egy-egy technológiának. S aztán az egyik jobban, a másik kevésbé vált be. Most az a követelmény az épületekkel szemben, hogy megfeleljenek az energiatakarékossági, munkabiztonsági követelményeknek, a bennük termelődött hígtrágya kezelése is megoldott - legyen, hogy ne szennyezze a talaj- és a felszíni vizeket. A tartástechnológia megváltoztatása nem utolsósorban a termelés és ugyanakkor a gazdaságosság növelése érdekében történük. Tervezés és üzemeltetés — A bratislavai Mezőgazda- sági Tervező Intézet számos olyan épületet tervezett, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek — mondja Mészáros elvtárs. A választék tehát bő. Nekik mégis az a céljuk, hogy a jö- vőlien mindenütt lehetőleg egyfajta épületet építsenek. A közelmúltban épített istállók szinte mind különbözőek, s annyifélék a termelési eredményeik is. Ezek az istállók annyiban hozhatók közös nevezőre, hogy sokat javultak bennük a munkakörülmények, nőtt a munkatermelékenység, ugyanannyi állatot jóval kevesebb gondozó lát el. Viszont az állatok termelékenysége csőikként, legjobb esetben azonos szinten maradt a régivel. A mezőgazdasági üzemek a tervezőket szidják, hogy a tervezéskor nem vették figyelembe más tudományágak ismereteit, különösen nem az állatok élettani tulajdonságait. A tervezők pedig azt mondják, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői, amikor istállót terveztetnek csak azt közlik, mekkora befogadóképességű legyen, az állományról semmit sem szólnak. Az igazság az, ha az állat környezete megváltozik, a szervezetében is n^gy változások mennek végbe. Ez a folyamat általában nem előnyös a termelésre. Ezért meg kell változtatni a takarmányozástechnikát és a tenyészmunkát is. Az állami tervek 1990-ig írják elő a mezőgazdasági épületek, berendezések felújítását. Ebben az átmeneti időszakban felemás körülmények között folyik az állattenyésztés. A régi és az új tartási viszonyok közepette. Ez egyszerre okoz örömet és gondot vezetőnek; és dolgozónak egyaránt. Ugyanakkor egyéb mezőgazda- sági nagyberuházások kivitelezése is folyamatban van. Közülük külön figyelmet érdemel a galántai járásban is az agrokémiai központ és a vágsellyei (Sala) mezőgazdasági kooperációs egyesülés speciális gépesítő központja. A kettő közel negyvenmillió koronába kerül. KOVÁCS ELVIRA BIZAKODÁSSAL VÁRjÁK az aratást 1980. VII. 8. Néhány héttel ezelőtt még meglehetősen szánalmas látványt nyújtott a muzslai (Muž- la) határ. A szokatlanul hideg időjárás megviselte c. vttemé- nyeket. Különösen a kalászosok, ezek közül is elsősorban a kukorica maradt vissza a fejlődésben. Most azonban már Zalába András, a szövetkezet üzemgazdásza is bizakodással szemléli a buján zöldellő határt. A muzslai szövetkezet 3463 hektáron gazdálkodik, ebből 2809 hektár a szántó. A szövetkezet a takarmánytermesztésre helyezi a súlyt, ami érthető is, mert a 2100 szarvas- marhának és az 5500 sertésnek takarmány kell. Hogy megfontoltan gazdálkodnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még most is van tavalyi silókukoricájuk, és most is aggodalommal figyelik a kukorica fejlődését. — Egy kicsit visszamaradt a fejlődésben — mondja Zalaba András —, de bízunk benne, hogy még összeszedi magát. Hatszázötven hektáron termesztjük, és ha ezek után nem is számíthatunk rekordtermésre, azért csiiggedésre sincs ok. Annál jobban sikerültek viszont az évelő takarmányok. Háromszázhetven hektárról Zalaba András (A szerző felvétele) szenázsoltuk be a jól fizető lucernát. Jól bevált a 40 hektárnyi rét intenzív művelése is. Silókukoricát 650 hektáron termesztünk, és bízunk a jó termésben. Ezenkívül 35 hektáron termesztünk korai burgonyát. Már javában folyik a szedése. Helyére szintén siló- kukoricát vetünk. Számunkra a takarmány létkérdés, de éppen ezért derűlátóak vagyunk, mert minden kedvezőtlen külső hatás ellenére jól gyarapodik a takarmányalap. A szövekezetben is a soron következő legfontosabb teendő az aratás. Muzslán 800 hektáron termesztenek búzát, 240 hektáron tavaszi árpát, és 240 hektáron őszi repcét. Milyenek a kilátások, és hogyan készültek fel a gabona betakarítására? — A búzát és az árpát kevésbé viselte meg a kedvezőtlen időjárás — mondja az üzemgazdász. — A tavalyinál lényegesen jobb terméshozamra számítunk. Bár a nagy hideg és a tavaszi szárazság a kenyérgabonának sem használt, és még most is közbejöhet valami, az előzetes becslések szerint búzából 45—50, árpából 46—48 mázsára számítunk hektáronként. A hűvös tavasz miatt megkésett a termés beérése. A muzslaiak azonban már most készen állnak, hogy sikeresen megvívják a -kenyércsatát. — Tizennyolc kombájnunk van, már valamennyit kijavítottuk — mondja az üzemgazdász. — Egy kombájnra 80 hektár esik, ami nem sok, s nincs szükségünk idegen segítségre. Kombájnosaink pedig már számtalanszor bebizonyították, hogy mesterei a szakmájuknak. Nem lesz semmi fennakadás. P. L. A kelet-szlovákiai kerületben is minden alkalmas percei kiiuisz- nálnak a takarmány betakarítására. Nagyon jó eredményeket érnek el a Kassa (Košice) melletti rozhanovcei egységes földművesszövetkezetben. E szövetkezet határában készült a felvétel, amelyen balról Milan Ereš, a szövetkezet elnöke, František Eged és Ladislav Kušnír ellenőrzik a levágott lucerna minőségét. (Felvétel: CSTK — A. Haščák) Az iHattnvésztis jelene és jövője a íiifflaszerdaiieiyÉ (Dunajská Streda) járásban A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei a felmérések szerint az év végéig teljesítik a hatodik ötéves terv* időszakra előirányzott feladatokat az állattenyésztési termelésben. Amint OHé Gyula elvtárs, a járási pártbizottság titkára elmondotta, tervszerűen dolgoztak, minden időszakban jó feltételeket teremtettek a termelés növelésére. Az állattenyésztés fejlesztéséhez felhasználták a külföldi kutatóintézetek tapasztalatait is. Szerinte a jó eredmények egyrészt a tudomány és technika legújabb vívmányai felhasználásának és az emberek jó munkájának köszönhetők. Sok függ attól, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői milyen lehetőségeket teremtenek az állattenyésztési dolgozók számára. Viszont attól is, hogy a dolgozók milyen lelkiismeretesen végzik el a rájuk bízott munkát. A titkárral való beszélgetés után több szövetkezeti vezető, tapasztalt szakember nyilatkozott a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével kapcsolatban. Tóth Tamás, a járási állattenyésztési felügyelet dolgozója azt állította, hogy ma már a járás egyes gazdaságaiban, köztük a Vásárúti (Trhové Mýto] Efsz-ben olyan teheneket tartanak, amelyek termelékenysége megfelel a világszintű követelményeknek. Mégis felhívta a figyelmet arra, hogy a tehénállományt gyorsabb ütemben kell felfrissíteni. Jó példaként hozta fel a Gellei (Holicej Efsz-t, amelyben az első borjas teheneket a tejelé- kenység értékelése után hagyják meg továbbtenyésztésre, vagy selejtezik ki. Ily módon megelőzik a kisebb hasznossá-, gú tehenek továbbtartását. Többen emlegették a járási pártbizottság elnökségének határozatát is, amely feladatul adja a mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunistáknak: a gazdasági vezetőket arra ösztönözzék, hogy nagyobb gondot fordítsanak a növendék állatok nevelésére. Ugyanis számos mezőgazdasági üzemben a növendék állatok részére nem biztosítanak elegendő és megfelelő összetételű takarmányt és azok nem fejlődnek a kívánt ütemben. Különböző betegségek miatt sem lehetséges egy részük továbbtenyész- tése. Ez2£l szemben a Felsőpa- tonyi (Horná Potôň), az Alis- táli (Hroboiiovo) Efsz-ben és a Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaságban olyan istállókban tartják a növendék állatokat, amelyekben már jók a lehetőségek a betegségek megelőzésére is. Amint a járási pártbizottság legutóbbi, a gazdasági kérdé- sekkel foglalkozó ülésén is megállapították, nagy eltérések vannak a hízó szarvasmarhák gyarapodásában. Bár a napi darabonkénti átlagos súlygyarapodás 90 dekagramm — jóval több mint a szlovákiai átlag — mégis nyolc dekagrammul kevesebb a tervezettnél. Főleg azért, mert egyes mezőgazdasági üzemekben a lehetőségekhez viszonyítva lassúbb a felhízás. A Dercsikai (Jurová) Efsz-ben 80 dekagramm, az Albári (Dolný Bár) Efsz-ben pedig csak 65 dekagramm a hízómarhák napi súlygyarapodása. Ezzel szemben a Nagylúcsí (Lúč na Ostrove) Efsz-ben, a Felsopatonyi és más Efsz-ben a hízómarhák naponta átlagosan több mint egy kilogrammot gyarapodnak. A mélyebb elemzések azt mutatják, hogy az eltérések jórészt a nem megfelelő összetételű takarmány etetéséből erednek. Ezért a járásban szintén célul tűzték, hogy & mezőgazdasági üzemek minden szarvasmarhára legalább 8—10 mázsa jó minőségű szénát, és 70—90 mázsa silózott takarmányt biztosítanak. Jó hatású konzerváló szerek felhasználásával elérik, hogy a lesilózott takarmány 70 százaléka első osztályú legyen. A növendék állatok számára jó minőségű szénát és vitaminnal dúsított keverékeket biztosítanak. A szarvamarha-tenyésztés fejlesztésére általában kedvezőek a feltételek minden mezőgazdasági üzemben. További kereszteződésekkel még nagyobb tejelékenységű teheneket nemesítenek. Ezzel egyidejűleg jó hízőképességű hús- szarvasmarliák tenyésztését is megkezdik. Azonban a mező- gazdasági üzemek vezetőinek sok gondot okoz a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány termesztése. Erre két lehetőség van. Az egyik a hektárhozamok növelése, a másik a termőterület bővítése. Egyes mezőgazdasági üzemek úgy döntöttek, hogy a lucerna mellett olyan ffiféléket is termesztenek, amelyek hektárhozama 80—100 tonna zöldanyagban számítva. Más mezőgazdasági üzemek a hektárhozamok fokozásával egyidejűleg arra törekednek, hogy nagyobb területen termeljék az évelő takarmányokat. Ezzel a problémával még foglalkozik a járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a kerületi pártbizottság és a kerületi mezőgazdasági igazgatóság is. Közösen tesznek javaslatokat a növényter-1 mesztés szerkezeti összetételének megváltoztatására. Felmérik, hogy az állattenyésztési termeléshez mennyi szemes takarmányra és tömegtakarmányra van szükség. El akarják érni, hogy minden mező- gazdasági üzemben bizonyos takarmány tartalékot létesítsenek. Ha az elképzelés sikerül, akkor még egyenletesebb lesz a termelés: BALLA JÓZSEF
