Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-01 / 153. szám, kedd
IS 1980. VII. 1. 5 HOGY FOGYASZTHASSUNK - lERMELNONK KELL Jól végzett munka minden gyarapodás talpköve — tartja a régi szólás, ami viszont ma is érvényes. Főleg azért, mert valamennyiünknek aktívan részt kell vállalnia a termelés, a munkatermelékenység növeléséből, a minőség javításából, a gazdaságosság fokozásából. Csupán az ilyen munkával tölthetjük meg konkrét tartalommal a CSKP )ő politikai és szociális célját, ami a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére irányul. Az emberek fogyasztás-igényességének növekedését minden esetben meg kellene előznie — időben — a többet, jobbat, gazdaságosabban termelésnek. Vagyis: először meg kell teremteni az erőforrásokat, azután ezeknek megfelelően fogyaszthatunk. Ha elégedetlenek vagyunk a fogyasztás színvonalának kielégítésével, akkor az azt jelenti, hogy a jövőben is — jobban mint eddig — az említett elvhez kell igazodnunk. Erről beszélnek a múlt évi tervteljesítésről szóló adatok is. Míg például a képzett nemzeti jövedelem 1978-hoz viszonyítva 1979-ben 2,6—2,8 százalékkal növekedett, az ipari és építőipari termelés 3,7 százalékkal, a bruttó mezőgazdasági termelés pedig 3,9 százalékkal növekedett. A termelés költségessége az említett időszakban relatívan csökkent ugyan, de e tekintetben nem sikerült megvalósítani a tervszándékot, ami a nyereségterv nem teljesítésében nyilvánult meg. A munkatermelékenység mutatóját is a tervezett színvonalon alul, mindössze 2,9 százalékkal sikerült növelnünk. Ennek ellenére növekedtek a lakosság pénzbevételei, és 3,6 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom, 4,4 százalékkal pedig a társadalmi fogyasztás. A jó eredmények mellett azonban a fejlődést számos probléma és fogyatékosság is kíséri. Bizonyos területeken sem mennyiségi szempontból, sem a választék szempontjából nem teljesítették az ipari termelés tervét, ugyanakkor pedig a minőség sincs mindig összhangban a bel- és a külkereskedelem igényeivel. Az energia, a nyersanyagfélék, az anyag és a takarmány értékesítésében jobb eredményeket vár el a társadalom, és ugyanezt állapíthatjuk meg a tudományos-műszaki fejlődés nyújtotta lehetőségek érvényesítéséről is. Pioblémáink, tartalékaink Nem alakult, sajnos, megfelelően a beruházások megvalósításának üteme. A befejezetlen építkezések milliárdos értékeket kötnek le, így a befektetett összeg is lassabban térül meg a tervezettnél. A. készletgazdálkodásban is gyökeres fordulatra van szükség. Számos vállalat új beruházásokat igényel, miközben a meglevő állóeszközöket sem tudja'ltellően kihasználni. Ez főleg a gépiparban okoz gondot, ahol nem kielégítően alakul a műszak- szám. Nyilvánvaló, hogy ez a hatékonyságot, a nemzetijöve- delem-képzést és a felhasználható nemzeti jövedelem növekedésének ütemét kedvezőtlenül befolyásolja. Ezekre a problémákra és a kiaknázatlan népgazdasági tartalékokra a CSKP KB 14. ülése is figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy az irányítást az eddiginél sokkal tökéletesebbre kell fejleszteni. Igényesebb feltételek között dolgozunk, mint amilye-_ nekkel a hatodik ötéves terv kidolgozásának időszakában számoltunk, így tevékenységünket is minden területen tökéletesebbé kell tenni. Társadalmunk törődik a lakosság jelenlegi igényeinek kielégítésével, ugyanakkor azonban a népgazdaság fejlesztéséről, a holnapi, holnaputáni nemzedékek igényei kielégítésének bizonyításáról sem feledkezhetünk meg. 1979-ben emeltük a nyugdíjak és a családi pótlékok összegét, így (1978- hoz viszonyítva) 5 százalékkal növekedtek a szociális-ellátási kiadásaink. Jelenleg 3,739 millió személy kap járadékot, 40 ezerrel több mint 1978-ban, és az öregségi járadékok átlagos összege elérte az llbO koronát. Ezeket a kiadásokat az állam vállalta magára, a kiadások fedezetét pedig a munkafolyamatban kell megteremteni. Társadalmunk ugyanakkor a gyermekekről és az ifjúságról is nagyvonalúan gondoskodik. Az említett időszakban hazánkban 4,4 százalékkal növekedett a társadalmi fogyasztás, és 1979- ben a személyenkénti társadalmi fogyasztás 8472 koronát tett ki. Az iskolaügyi, egészségügyi, szociális-ellátási, kulturális és egyéb létesítmények rendszerének lejlesztésére, üzemeltetésére fordítjuk ezeket a Társadalmi erőforrásokat, Hatalmas összegekről van szó, ezért állapítottuk meg a bevezetőben, hogy először meg kell teremtenünk az erőforrásokat és csak ezeknek megfelelően fogyaszthatunk. Együttműködve a szocialista közösség országaival F.gyes vállalatok az idei terv kidolgozásakor a lehetségesnél több munkaerőt, beruházást, anyagot és energiát igényeltek, miközben a társadalom számára kevesebb jó terméket állítanak elő a szükségesnél. Ez nem éppen helyes szemlélet Különösen nem helyes, ha figyelembe vesszük, hogy mind belső, mind külső szempontból bonyolultabbá és nehezebbé vált az erőforrás képzés. A külgazdasági feltételek romlását főleg az jelenti, hogy gyorsan emelkedik a kapitalista országokból behozott nyersanyag ára, ugyanakkor egyre nehezebbé válik kész termékeink hatékony exportja. A belső feltételeket viszont az nehezíti meg, hogy gondot okoz a munkaerő-, anyag- és energiahíány, és hogy korlátozott földterülettel rendelkezünk. Egyre nagyobb kiadásokkal jár a munkaerő reprodukciója, képzése és stabilizálása, egyebek között a szociális kérdések megoldása is. Egyre drágább lesz a hazai szén- és nyersanyag-kitermelés, mert e tevékenység mind nehezebb geológiai viszonyok között megy végbe A mezőgazdaságban — miközben csökken a termőföld területe — egyre nagyobb összegeket kell kiadnunk gépre, műtrágyára, építőanyagra stb. A tudományban és technikában azonban korlátlan lehetőségek rejlenek. Az adottságok kiaknázása érdekében viszont állandóan és szorosan együtt kell működnünk a szocialista közösség országaival, elsősorban pedig a Szovjetunióval. Éneikül elképzelhetetlen a tudományos és műszaki ismeretek hatékony kihasználása. Ezért és a népgazdaságirányí- tás minden szinten való fejlesztéséért dolgoztuk ki a komplex intézkedéseket, amelyeket a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya már jóváhagyott. Hibát követnénk el, ha azt gondolnánk, hogy ez az eszköz mindent önműködően megold. Az eszközök a népgazdaságban is csak akkor hatnak megfelelően, ha jó kézbe kerülnek, főleg ha a gazdasági vezetők és a tisztségviselők minden tőlük telhetőt elkövetnek megvalósításuk érdekében. A minőség a döntő Az utóbbi időben gyakran elgondolkodunk az élelmiszertermeléssel kapcsolatos problémákról. Közismert tény, hogy miközben csökken a rendelkezésünkre álló földterület, állandóan növekszik a lakosság lé- lekszáma és az egy főre eső élelmiszerfogyasztás. 1979-ben például személyenként 84 kilogramm húst és húsipari terméket fogyasztottunk. E téren tehát a világ élvonalában állunk. Nyilvánvaló, hogy a jövőben a húsfogyasztás növekedésének indexét nem szemlélhetjük lehetőségeinktől elvonatkoztatva. Ugyanakkor az ésszerű táplálkozás követelményeit is figyelembe kell vennünk, és erőforrásaink ésszerű kihasználására fogunk törekedni. Nem szabad megengedni, hogy egye- sak pazarlóan bánjanak az élelmiszerekkel, akkor, amikor a világ különböző pontjain éheznek, sőt éhen halnak emberek. Pazarlásra pedig, sajnos, elég sok példa akad. Nagyon sok élelmiszer kerül a szemétbe, s ugyanakkor társadalmunk nagyon sok pénzeszközt fordít azoknak a gyógyítására, akik a helytelen táplálkozás következtében betegedtek meg. Nem azt akarjuk, hogy húzzuk összébb a nadrágszíjat, hanem az .észszerű táplálkozás követelményének megtartásáról van szó. E téren is a minőség, nem pedig a mennyiség a döntő. Persze, hogy ennek eleget tudjunk tenni táplálkozásukban, az élelmiszeripartól bővebb választékkínálatot várunk el, mint a jelenlegi. Változásra van tehát szükség a gyártásban, de a fogyasztásban is. Dialektikus egységben Nem véletlenül hangsúlyozta a CSKP KB 15. ülése, hogy a politikai, népgazdasági és ideológiai feladatokat dialektikus egységben kell értelmeznünk, és hogy a szavaknak és a tetteknek összhangban kell lenniük, A Központi Bizottsági ülés rámutatott, hogy a társadalom erejének alapja a tömegek szocialista öntudata, és hogy a marxizmus—leninizmus elsajátításának a politikai meggyőződés szilárdulásához kell vezetnie. Mindez a fejlett szocialista társadalom építésébe való egyre aktívabb bekapcsolódásban kell hogy tükröződjék. Az ideológiai nevelésnek, a szavak és tettek egysége megteremtésének ma különös jelentősége van, hiszen az imperializmus jelenleg — az ideológiai aknamunka mellett — a gazdasági szférába helyezi át az osztályharc fő arcvonalát. Ideológiai tevékenységünknek tehát épílő munkával kell megfelelő anyagi fedezetet biztosítanunk. FRANTIŠEK NIKEL, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke Az együttműködés új távlatai A szlovákiai fafeldolgozó Ipar központjába, Žilinába a közelmúltban magyarországi bútoripari külkereskedelmi szakemberek csoportja érkezett. A csoport célja az volt, hogy csehszlovák partnereikkel taz együttműködés új lehetőségeiről tárgyaljanak. Csehszlovákia részéről Jozef Cigánik mérnök, a Fafeldolgozó és Bútoripari Termelési-Gazdasági Egység vezérigazgatója, valamint Peter Cigánik mérnök, a Drevounia külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója vett részt a megbeszélésen. A tárgyalásokra a csehszlovák—magyar fafeldolgozó ipari kapcsolatokat irányító állandó munkabizottság ülését követően került sor. E bizottság elnöke Jozef Cigánik mérnök. Öt kértük meg, hogy röviden jellemezze a kereskedelmi megbeszélés eredményét. — A Ligninimpex vezető képviselőivel való találkozásunk során értékeltük az elmúlt időszakban elért együttműködési eredményeinket, s tárgyaltunk az elkövetkező ötéves tervidőszakra vonatkozó együttműködési lehetőségekről. A feladatok konkretizálása a két ország illetékes termelési-gazdasági egységeinek illetve vállalatainak részéről elsősorban a szállítói-megrendelői kapcsolatokra, a kooperációs és gyártásszakosítási lehetőségekre, a tudományos-műszaki és tervezési együttműködésre irányul. Tárgyaltunk a padlóburkoló elemek gyártásának kooperációs lehetőségeiről is. Magyarországon ezt korszerű berendezésen gyártják, mi pedig a szükséges faanyagot szállíthatnánk a termeléshez. Magyarországra egyébként az idén 22 millió korona értékben szállítunk ajtókat, ablakokat, 10 millió korona értékben faházakat, bútort pedig közel 12 millió korona értékben. Ezt a mennyiséget az elkövetkező években növelni akarjuk. Magyarországról pedig többek között faforgács-lemezeket, parkettát, vasalást és egyéb termékeket akarunk importálni. ANTON MRNlK Várakozáson felül A tapasztalati módszer alkalmazásának eredményei a Prága-Hostivar-i Megmunkáló Gépeket Gyártó Vállalatban A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalatai módszerét már harmadik éve alkalmazzák 12 termelési-gazdasági egység 150 vállalatában, mintegy félmillió dolgozó részvételével. Az eredmények — a termelés hatékonyságát, minőségét, a megtakarításokat, a költségek csökkentését és a hasznot tekintve — majdnem mindenütt kielégítők. Emellett a vállalatok több magasabb műszaki színvonalú, újfajta árut is termelnek. A tervezés és műszaki fejlesztés színvonalának emelkedésével pedig az állóalap gazdaságosabb kihasználása és az újabb beruházásokra irányuló igények csökkentése észlelhető. A PrágaHostivaf-i Megmun-. káló Gépeket Gyártó Vállulat korszerűbb gépgyára, amely kiváló minőségű csiszológépeivel megtartotta helyét a világpiacon. Annak a kiemelt termelési-gazdasági egységnek egyik vállalata ez a gyár, amelyben a komplex tapasztalati módszer alkalmazása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Igényes előkészületek Legutóbb 1977-ben jártam a gyárban, abban az időben, amikor a tapasztalati módszer bevezetésének az előkészületeiről folytak a tanácskozások. De már akkor nyilvánvaló volt, hogy az igényes gazdasági feladatok — a színvonalas termelési programmal, az irányítás és a szervezés tökéletesítésével és a többi feltétel megteremtésével — megvalósíthatók. És hogy a gazdasági vezetőknek megvolt minden okuk a derűlátásra, arról már meggyőződhettek, A tavalyi értékelés során termékeik 80 százalékát az első minőségi osztályba sorolva — egy kivételével valameny- nyit — műszaki újdonságnak minősíthették. — Anyagiakban kifejezve ez a figyelemre méltó eredmény 1978-ban 15 millió, 1979-ben pedig 18 millió korona többletbevételt jelentett a gyárnak — mondja Zdenék Šubrt gazdasági igazgatóhelyettes, majd hozzáfűzi. — Ez tette lehetővé a kulturális és szociális alap kiegészítését is, ami lényegesen hozzájárult a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásához. A saját kedvező tapasztalataik alapján megértették végre, hogy csak a megtermelt javak oszthatók el, s ezért a vállalat kimagasló sikereit a saját érdeküknek kell tekinteniük. Meggyőződtek tehát arról, hogy a szocializmusban a társadalom céljai nem választhatók el az egyének igényeitől. Figyelemre méltó, hogy ebben az időszakban lényegesen csökkent a túlórák száma. Ez főleg a párt- és a szakszervezet érdeme. Az elvtársak a dolgozók felvilágosítására megren dezett tanfolyamokon, termelési és egyéb értekezleteken kívül is minden alkalmat megragadtak, hogy rávilágítsanak a tapasztalati módszer alapelveinek előnyeire és az általa elérhető még jobb eredményekre. Ebben természetesen nagy segítséget jelentett a szocialista munkabrigádok példamutatása is. Előtérben o gépszerkesztés és a műszaki fejlesztés Feltételezhető tehat — és a kezdeti eredmények erre mutatnak —, hogy a gazdasági vezetőknek sikerült megérteniük a gyár többi dolgozójával, munkásaival a követelmények lényegét. Ezért is indokolt a kérdés: Milyen mértékben befolyásolja a tapasztalati módszer a termékek minőségét? Az igazgatóhelyettes szavai szerint a hosszú távú tervfeladatok folyamatban levő teljesítése miatt az eredmények csak a 7. ötéves tervidőszak végén lesznek felmérhetők. De az évenként értékelt éves feladatok teljesítésével kapcsolatos igények kielégítésében — pl. az anyagmegtakarításban máris kedvezőek a tapasztalatok. A takarékoskodást a termelés gondosabb előkészítése is lehetővé teszi. Ezért szentelnek nagy figyelmet a gépszerkesztés és a műszaki fejlesztés problémáinak. Kétségtelen ugyanis, hogy a korszerű, megbízhatóan működő, tehát kifogástalan minőségű gépek csak a komplex racionalizációs brigádokba tömörült technikusok és munkások szoros együttműködésével állíthatók elő. A műszaki-fejlesztési, valamint a minőségi mutatók bevezetésének azonban más előnye is van: meggyorsult a gyártmányfejlesztés üteme, vagyis rövidebb idő alatt több újdonságot állítanak elő. Megoldásra váró problémák — Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy nincsenek problémáink — folytatja az igazgató- helyettes. — A termékei 70 százalékét exportáló vállalatnak ugyanis — az egyre növekvő világpiaci árak miatt — sok gondot okoz például a külkereskedelmi feladatok teljesítése, bár a tavalyi tervnek nem maradtak adósai. A reklamációk száma ugyan évről évre csökken, de az ezzel kapcsolatos költségek még mindig emelkednek. A korszerű gépekkel kapcsolatos panaszok főleg a külföldi és a hazai szervizszolgáltatás javításával lesz megszüntethető, Az egyének teljesítményeit ellenőrző további mutató bevezetésével könnyebben rávilágíthatnak azokra, akik rossz minőségű termékeket engednek ki kezük alól. Az üzem és a dolgozók érdekei azonosak A népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítését, a fogyatékosságok fokozatos megszüntetését kilátásba helyező, 1981-ben foganatosításra kerülő komplex intézkedések iránti érdeklődés tehát indokolt az üzemben. Nemcsak azért, mert elősegítik a tudományosműszaki fejlesztést és nagyobb áttekintést nyújtanak a tartalékokról, hanem mert érvényesítésük az egész vállalat érdeke. • • • összegezve az elmondottakat: megállapíthatjuk tehát, hogy a vállalatoknak a tapasztalati módszerrel kapcsolatos két és féléves gazdasági eredményei várakozáson felüliek. Ez azonban nem ok az elbizakodásra, vagy arra, hogy a dolgozók megpihenjenek. A tervfeladatok arányos teljesítése ugyanis megkívánja a folyamatos nyersanyagellátást és partner vállalatokkal való színvonalasabb egy üti működést. KARDOS MARTA A laboratóriumi műszereket gyártó prágai vállalat munka társai 13 más tudományos munkahely dolgozóival vállaltak együttes kötelezettséget. A Csehszlovák Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel és a felsőoktatási intézményekkel kifejtett együttműködés a 6. ötéves tervidőszakban csak az alapkutatás területén 1,8 millió korona megtakarítást eredményezett. A képen: Lidié Hradi* láková elektromechanikus, az egyik szocialista munkabrigád tagja (J. Vrabec felvétele — ČTK)
