Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-04 / 156. szám, péntek

Sok munka vár még ránk Egészségügyi ellátás a rozsnyói (Rožňava) járásban Bármennyire is hívei vagyunk a nők és a férfiak egyenjogú­ságának, mégsem tagadhatjuk ha egy-egy olyan poszton talál­kozunk nővel, amit általában férfiak szoktak betölteni *— akaratlanul is felkapjuk a fe­jünket. Mindezt pedig csak azért bocsátom előre, mert ma­ga dr. Mária Birtoková, a Rozs­nyói Járási Egészségügyi Inté­zet igazgatónője is így véleke­dik, s ezt számos személyes példával támasztja alá. Hogy mást ne mondjak, minekután igazgatónak nevezték ki és el­ment az első kerületi értekez­letre, többen azt hitték róla, hogy titkárnő, s az igazgatóját helyettesíti. Ma már ismerik a szakmában, de a kelet-szlová­kiai kerületbei még mindig ő az egyetlen igazgatónő és hat az igazgatók között is a leg iiatalabb. A Rozsnyói Járási Egészség- ügyi Intézetben előtte tíz igaz­gatót cseréltek gyors egymás­utánban. Mária Birtoková vi­szont már 1973 tói betölti ezt e funkciót, s amint mondják, nagy odaadással Igyekszik ja­vítani a lakosság egészségügyi ellátását. Nos, mi is éppen er­ről akarunk vele elbeszélgetni, de mielőtt erre sort kerítünk, arra is kíváncsiak lennénk: ho­gyan került Rozsnyóra? — A Magas-Tátrában nőttem lel. Édesanyám most is Smo- hovecen él. A hegyeket és á sízést nagyon szeretem. Nem tudom miért, de engem a nagy városok sohasem vonzottak. Azt hiszem az életem egyik leg- megtisztelöbb feladatának tart­hatom, hogy igazgatónak ne­veztek ki. — Hány egészségügyi körzet van ebben a járásban, s elé gedett-é a jelszerelésükkel? — Huszonöt körzeti egészség- ügyi központ és kilenc üzemi orvosi rendelő van a járásunk ban. Valóban korszerűnek mondható a štítníki, a dobšinai egészségügyi központunk és ugyancsak ilyen a Iubeníki-jel- Šavai Magnezit. Művek, a revú- cai Lykotex, s nem utolsósor­ban a Nižná Slaná-i Vasércbá­nyák üzemi orvosi rendelője. Nagyon példásan gondoskodnak dolgozóinkról a görgői szövet­kezet vezetői is. Sajnos, Rozs­nyón rosszabb a helyzet. A Csehszlovák Autóközlekedési Vallalat épületében elhelyezeti üzemi orvosi rendelőintézet nem felel meg a követelmé­nyeknek, noha tizenhárom Jkü- lőnböző üzem dolgozóinak egészségügyi ellátását kell itt biztosítanunk. Véleményem sze­rint az érintett üzemeknek na­gyobb erőfeszítéseket kellene tenniük azért, hogy közös vál­lalkozásként minél előbb fel­épüljön egy új egészségügyi központ. — És szakemberekből, vagyis orvosokból nincs hiány? . — Orvosaink több, mint ki­lencven százaléka már letette a szakvizsgát. Úgy hiszem, jó szakember gárda van kialakuló­ban, ám az is igaz, még több orvosra lenne szükségünk. — Ügy tudom, hogy a rozs­nyói kórház az utóbbi években sokat változott, kérem foglal­ja össze erről u legfontosabb tudnivalókat. — Kórházunknak 1975-ig csak négy osztálya volt, s így az úgynevezett első típusú kór­házakhoz tartozott. Ezt követő­en viszont hozzáépítettünk két osztályt — s így már második típusú kórházzá nyilvánítottak. Kórházunkat az utóbbi öt év alatt sikerült inég idegosztály- lyal, rehabilitációs osztállyal bővítenünk. Eredményeink kö­zött könyvelhetjük el, hogy négy évvel ezelőtt új épületben kapott helyet a belgyógyászat, a nőgyógyászat, illetve a szü­lészet. Belgyógyászatunkhoz tartozik még a diabetológia! és az endokrinológiai rendelő. Mindezen túl azt sem szeret­ném elhallgatni, hogy belgyó­gyászatunknak van azért egy szépséghibája isi Az eredeti tervek szerint három rendelő­nek kellett volna épülnie, de a végén csak egy lett belőle; Ez pedig kevés, és így nem cso­da, hogy a betegeknek olykor délután négy óráig is várniuk kell egy-egy vizsgálatra. — A második típusú kórház kialakítása tehát, már befeje­zett? — Még nem. Hiányzik az or­topédia és az urológia. Szüksé­günk lenne továbbá még né­hány jó röntgenológusra, klini­kai vegyészre, elmegyógyászra. Ez irányú gondjaink megoldásá­ban már eddig, is sokat segített a kassai Egyetemi Kórház, s mi bízunk abban, hogy a jó kapcsolat továbbra is fennma­rad. — A rozsnyói járás egészség- ügyi ellátásán minden bizony­nyal sokat javít majd az az új kórház, melynek építése, már folyik. — Az új kórház felépítését nagyon várjuk. Az alapkőleté­teltől már öt év telt el. A 280 millió koronányi beruházásból a Poprádi Magasépítő Vállalat eddig valamivel több, mint száz­millió korona értékű munkát végzett el. Az építők kapacitás- hiányra panaszkodnak, azt mondják, hogy az ez évre ter­vezett 62 millió korona beru­házásból éppen ezért csak 18 milliós tételt tudnak megvaló­sítani. Ez elszomorít minket, de egyben arra is ösztönöz, hogy keressük a módját, miként tud­nánk mi magunk is segíteni az építőknek. Nagyon szeretnénk, ha ez év folyamán a fekvőosz­tály egyik ‘szárnyát — 285 ággyal — a tervek szerint át­adnák. Az új kórházban össze­sen 585-ágy lesz, s a laborató­riumunk, a központi röntgen, a műtők, a rehabilitációs helyisé­gek a legkorszerűbb orvosi mű­szerekkel és gépekkel lesznek felszerelve. — Önnek havonta nyilván sok gyűlésen és különböző megbeszéléseken kell részt ven­nie, mégis ha csak teheti, he­tente kétszer rendel Rozsnyón és egyszer Revúcán. — Sohasem sajnálom azt az időt, amit a betegekre fordí­tok. Szeretek gyógyítani, ezért is akartam orvos lenni. Ettől az igazgatói tisztségem sem té­ríthet el. Egyszerűen szeretek az emberekkel lenni, meghall­gatni őket és ha csak tudok, segíteni rajtuk. Gond, probléma mindenütt akad. Az egészség­ügyben például sok nővér dol­gozik. Az anyáknak bizony a három műszak sok nehézséget okozott. Előfordult, hogy a gye­reket nem volt kire hagyniuk. Olomoucban járva láttam, hogy ott olyan óvoda is van, mely éjjel-nappal nyitva van. Gon­doltam, ezt nálunk is meg le­hetne csinálni. Összejöttünk, megbeszéltük és nem is nyu­godtunk addig, míg meg nem lett. — Befejezésképpen már csak egy kérdést, járásunkban mit tart a legfontosabb tennivaló­nak? — A kelet-szlovákiai kerület­ben a rozsnyói járásban a leg­több a foglalkozási megbetege­dés. Mi ezért egy külön osz­tályt is nyitottunk, ahol az ilyen esetek kivizsgálásával és orvoslásával foglalkozunk. Min­denképpen csökkentenünk kell az ilyen jellegű megbetegedé­sek számát. Ügy érezzük a megelőzés szempontjából na­gyon fontos a tanácsadó mun­ka fejlesztése, s ezért erre is igen nagy gondot kívánunk for­dítani. Ismeretes továbbá az is, hogy járásunkban a Lubeníki és a Jelsavai Magnezit Művek, a revúcai Lykotex, a Nižná Sla- ná-i Vasércbányák a megenge­dettnél jobban szennyezik a le­vegőt. Orvosaink jelenléte az üzemekben és a konkrét esetek feltárása — hisszük — bizonyá­ra elgondolkoztatja majd az érintett üzemek vezetőit, s rá­jönnek: azt a kérdést nem in­tézhetik el annyival, hogy kifi- zetikr a levegő szennyezéséért kirótt bírságot. Hirtelenjében talán ennyit, persze számos más apró tennivaló is van, me­lyek szintén fontosak. SZÁSZAK GYÖRGY Bővül a gyermekintézmények hálózata Tapasztalatok a közép-szlovákiai kerületből Közép-Szlovákiában évenként átlagosan mintegy 30 ezer gyermek születik. A párt- és az állami szervek vezetői ezért a kiemelt feladatok között tartják számon a bölcsődei és az óvodai férőhelyek számának ehhez mért növelését. A kerü­let 1078 óvodájának 2294 osz­tályában jelenleg már 64 029 gyermek megfelelő elhelyezé­sére van lehetőség, ami a 3—5 éves korú apróságok 75 száza­lékát jelenti. A közép-szlová­kiai városokban és községek­ben ezzel már teljesítették a CSKP XV. kongresszusának er­re vonatkozó határozatát. A ke­rület és a járások vezetői azon­ban nem elégednek meg az utóbbi 5—10 év során bekövet­kezett pozitív változásoknak köszönhetően jónak mondható mostani helyzettel. Ugyanis a nemzeti bizottságok illetékes szakosztályain még valamivel több mint 9200 elintézetlen, óvodai elhelyezésre vonatkozó kérvényt tartanak nyilván. A kérvényező szülők között pe­dig nem kevés az olyan édes­anya, aki azért kényszerült munkaviszonya megszakításá­ra, mert a túljelentkezés miatt gyermekét nem vették fel az óvodába. Az elintézetlen kérvények és az egyre újabb igénylések mie­lőbbi teljesítése érdekében ke- rületszerte további jelentős ösz- szegeket fordítanak a bölcső­dék és az óvodák építésére. A Nemzeti Front választási programjában fontos helyen vannak ezek a létesítmények. Építésükből, illetve a már meg levők bővítéséből örvendetes módon egyre nagyobb mérték­ben kiveszik részüket az ipari és a mezőgazdasági termelő­vállalatok, valamint a tömeg­szervezetek, elsősorban a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom tagjai is. A múlt évben például, amely Közép Szlová­kiában a Nemzeti Front vá­lasztási programjai teljesítése szempontjából különösen ered­ményes időszaknak értékelhe tő, 56 új óvodai és öt korszerű bölcsődei osztályt nyitottak meg a legkisebbeknek. Külön említést érdemel a szakszervezeti tagok példamu­tató kezdeményezése, amelynek eredményeként a „Szakszerve­zetiek üzemüknek és a köztár­saságnak“ elnevezésű mozga­lom keretében tavaly öt bölcső­dében 439, tizenkét újabb üze­mi óvodában pedig 555 gyer­mek, minden szempontból meg­felelő elhelyezésére teremtet­ték meg a feltételeket. Ugyan­csak a jó példák közé sorol­ható, hogy a Banská Bystrica-i Slovenka, a Smrečina, a Számí­tástechnikai Üzemek, a pod­brezová) Šverma Vasmű, a Breznól Hídelemgyár, és a Ziar nad Hronom-i SZNF Alumínium­gyár mellett, ahol már úgy­szólván teljesen megoldották a dolgozók gyermekeinek óvodai, illetve bölcsődei elhelyezését, egyre több vállalatban fordíta­nak komoly figyelmet a dol­gozók gyermekei elhelyezésé­re. Legutóbb a Kysucké Nové Mesto-i Görgőscsapágy vállalati eszközeiből 50 gyermek szá­mára építettek óvodát. A ZDROJ élelmiszerkereskedelmi válla­lat Liptovský Mikuláš-i üzemé­nek vezetői pedig 30 gyermek­nek és azok szüleinek szerez­tek nagy örömet egy korszerű óvoda átadásával. Ezenkívül többek között a Cadcai járásban kilenc-, a Dolný Kubín-i járás­ban hét-, a losonci (Lučenec) járásban pedig nyolc új óvo­dát vehettek birtokukba a dol­gozó szülők gyermekei. A közép-szlovákiai kerület három déli járása közül, ahol a lakosság jelentős hányada magyar nemzetiségű állampol­gár, jelenleg a losonci számít élenjárónak azzal, hogy a 3—5 éves korú gyermekek több mint 86 százaléka részesül a sok oldalúan előnyös óvodai ellá­tásban és oktatásban. A loson ci, a nagykürtösi [Veľký Kr­tíš) és a rimaszombati | Rimav­ská Sobota) járás politikai ve­zetői külön gondot fordítanak a nemzetiségi óvodák fenntar­tására és ahol szükséges, az ilyen óvodák férőhely számá­nak fokozatos növelésére. L. K, Kommentáljuk BIZTONSÁGOSAN Az időjárás még rakoncátlankodik, de ez mit sem vál­toztat azon, hogy itt a nyár, megkezdődött a fő turista­idény. Tízezrek ülnek gépkocsiba, hogy mielőbb eljussa­nak az üdülőkbe, hogy a hazai tájak szépségeiben gyö­nyörködhessenek. Mindenkinek sietős az útja, nemegyszer túllépik a megengedett sebességet, kockázatosán előznek. Pedig ilyenkor nyáron a közutak túlzsúfoltak. Csupán a nyugat-szlovákiai kerületben naponta 650—700 ezer gép­jármű közlekedik az utakon. Éppen ezért az SZSZK Bel­ügyminisztériuma, az idén is júliust — amikor is a közúti forgalom 40 százalékkal sűrűbb, mint máskor — közleke­désbiztonsági hónapnak nyilvánitolta. A múlt év júliusában Szlovákia közútjain 2618 közleke­dési baleset történt, 54 személy életét vesztette, s az anyagi kár több mint 13 millió koronát tett ki. Az idei év öt hó­napja alatt országos viszonylatban a múlt évhez viszonyítva kerületenként 2Ü— 25 százalékkal csökkent a balesetek szá­ma, ami a közrendészet egyre alaposabb munkájának az eredménye. A szóban forgó idő alatt Szlovákiában 9102 bal­esetet jegyeztek fel, s ez 2214-el kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A halottak száma 53-al, a sé­rülteké 568-al, az anyagi kár pedig több mint 11 millió ko­ronával csökkent. Sajnálatos azonban az a tény, hogy az említett időszakban Szlovákiában 6 százalékkal növekedett az ittas állapotban vezető személyek által okozott közúti balesetek száma. Ez elgondolkodtató tény és arra ösztönzi a közlekedésrendészet dolgozóit, a közbiztonsági szerveket, hogy a gépjárművezetők alkoholfogyasztását az eddigiek­nél még szigorúbb bírságolással, a hajtási jogosítvány be­vonásával sújtsák. Mielőtt tehát útrakelnénk, gondoljunk az említettekre, $ arra, hogy az utakon nem vagyunk egyedül. Vezessünk tehát figyelmesen, óvatosan. A kijelölt helyeken adjunk elsőbbséget a gyalogosoknak. Bármennyire is sietünk, ne lépjük túl a megengedett sebességet. Ne tévesszük szem elől a régi közmondást — lassan járj, tovább érsz. Aki e szerint cselekszik, annak megvan minden feltétele a biz­tonságos célbaéréshez. Az, aki hosszabb útra indul, úti- programjába iktasson be pihenőket is. A több száz kilomé­teres vezetés ugyanis elfárasztja a gépjárművezetőt, s amint a múlt év tanulsága is bizonyítja, nem egy esetben emiatt egész családok közúti balesetek áldozatai lettek. A közutakon nemcsak gépjárművek, hanem gyalogosok, kerékpárosok is közlekednek. A főútvonalak menti telepü­lések nagy részében még nem építettek járdát, a lakosok az úttesten közlekednek, s ez veszélyezteti testi épségüket. A nemzeti bizottságoknak a következő megbízatási időszak­ban erre is gondolniuk kell. Szlovákia-szerte sok a panasz a kerékpárosokra, akik este kivilágítatlan kerékpáron köz­lekednek, s amint a statisztika is mutatja, nemegyszer bal­esetet okoznak. Pedig pár koronás kiadás miatt nem ér­demes saját és mások életét kockáztatniuk. A közútjainkon közlekedők kötelessége, hogy megtart­sák a közlekedési szabályokat, a járművek jó műszaki ál­lapotban legyenek. A közlekedési rendőrség ebben a hó­napban fokozza ellenőrző tevékenységét. Megkülönbözte­tett figyelmet szentel a gyorshajtásnak. Az előírt sebesség megtartásának ellenőrzésén kívül figyelme kiterjed az elő­zésre, a gépjármű műszaki állapotára is. Amíg mi szabad­ságon vagyunk ők a mi érdekünkben szolgálatot teljesí­tenek, azon fáradoznak, hogy kevesebb legyen a közleke­dési baleset és mindenki biztonságosan érjen célba. Cél­jukat csak akkor érhetik el, ha valamennyien mindig és mindenhol szabályosan és biztonságosan közlekedünk. NEMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Mi A STRESSZ? Ez a mostanában gyakran használt szó tulajdonképpen fe­szültséget, idegi megterhelést jelent A modern orvostudo­mány ezzel a szóval jelzi a szervezet védelmi és alkalmaz- kodókészségét mindennemű testet és lelket veszélyeztető behatással szemben. Ezért a legtöbb stresszreakciót célsze­rűnek mondhatjuk. Az érzelmi stressz főképp a szívet és a vérkeringést ká­rosítja. Kimutatták, hogy a nagy izgalmaiknál a mellékve­se hormonanyagokat, szteroi- doikat dob hirtelen, nagy meny- nyiségben a véráramba. Ezek az anyagok erősen hatnak a szívre és a véredényekre, s így szívdobogást, vérnyomás-emel­kedést okolhatnak. Hatással vannak még a tüdőre, a vesé­re, a gyomorra, a belekre sőt az izzadtságmirigyekre is. Igy például, ha hirtelen nagy öröm vagy nagy Ijedtség éri az embert, a szíve erősen do­bogni kezd vagy kiüt rajta a verílék. Az erős kedélyhullám­zások a gyenge idegzetűekre károsan hatnak, az egészsége­sek azonban normálisan reagál­nak ezekre az ingerekre. Rossz hír hatására ájulás vagy szív- infarktus igen ritkán fordul elő. Másként áll a dolog, ha a kel­lemetlen hatások hosszan tar- tóak, még akkor is, ha nem súlyosak Gyenge idegzetűek- nél súlyos, hosszan tartó be­tegségek után a kiegyenlítő mechanizmus felmondhatja a szolgálatot, ami túlerőltetés- nél, kimerültségnél is bekövet­kezhet, ugyancsak kifejlődhet neurózis, magas vérnyomás vagy keringési zavarok esetén. Pavlov, a nagy orosz fizioló­gus így magyarázta az érzel­meik és a szívműködés össze­függéseit. „Elképzelhető, lmgy egy állat, például az oroszlán vagy a tigris a haragtól meg­dermed? Természetesen nem. Az oroszlán azonnal megtá­madja az ellenséget, a nyúl azonnal elrohan félelmében. Az erős érzelmek az állatoknál energikus izomtevékenységgel párosulnak. így volt ez az em­ber őseinél is. Félelem esetén menekültek, harag esetén le­rohanták az ellenséget és ha örültek, táncba kezdtek. Az efféle izomtevékenység csöke- vényes jeleit ma is észlelhet­jük. A temperamentumos em­bernek — ha haragszik — ökölbe szorul a keze, ha ide­ges, jár-kel vég nélkül a szo­bában. Ezek azonban csak nyo­mai az ősember viharos izom­tevékenységeinek. A modern ember érzelmei nem nyilvánul­nak meg okvetlenül mozgás­ban, mi gyakran hallgatagon és mozdulatlanul viseljük el az izgalmakat.“ Ma már van orvosság a mel­lékvesében izgalmak miatt ki­választott anyag ellen. Ez a gyógyszer érzéktelenné teszi a káros anyagokkal szemben a szív és a vérerek idngvégződé- seit. Gyógyszer nélkül is sokat se­gít azonban a gyenge idegzetű embereken az autogén idegtré­ning, amelynek segítségével úr­rá lehetünk érzelmeinken és visszanyerhetjük lelki egyensú­lyunkat. Ősrégi és nagyon ter­mészetes megelőző gyógymód lehet a káros stresszhatások kivédésére is a rendszeres tor na és a jó alvás. Dr. MARÉK ANTAL tfl szó 1980. VII. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom