Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-29 / 177. szám, kedd

MINŐSÉG Szinle minden könnyűipari (Ízemben, legyen az félkész­avagy készárut gyártó gyár, a problémák között az egyik leg­súlyosabbnak éppen az anya­gok minőségét emlegetik. Rossz alapanyagból nem lehet kivá­ló félkész termékel gyártani, rossz félkész termékből pedig pem készülhet osztályon felüli készáru. A jó minőségű áru gyártásá­nak feltételeit meg kell terem­teni. Ez pedig mar az írányí­Sajátos az a jelenség is, amikor a készáru-termelőt köt­bérezi a megrendelője, mivel a hónap végéig nem szállította le a megrendelt árutl Ez még eddig helyénvaló is lenne, csak­hogy a megrendelő havi szál­litásellenörzésével nincs össz­hangban a gyártó vállalat gaz­dasági szerződése, amelyet a részére alapanyagot, félkész árut szállító vállalattal kötött. Azt ugyanis negyedéves szállí­tási határidők kötelezik! Elő­fordulhat, hogy a kötbér befi­zetése már kezd aktuálissá 1880 VII. 22. Nők a szalag mellett a bordejovi tási-vezetési-tervezési-szabá­Jyozási feladatkomplexum tárgykörébe tartozik. Hogy e feladatsor teljesítésébe újra meg újra hiba csúszik, bizo­nyítják azok a milliók, amelyek szinte kivétel nélkül minden vállalat veszteséglistáján meg­találhatók, s éppen ,a minőség rovására írandók. Megrövidül általuk a vállalat tervezett nye­resége, s kevesebb jut belőle a dolgozóknak, akik sok esetben jelentős áldozatvállírfással tud­ják csak kielégíteni a velük szemben támasztott igényeket. Az említett veszteséglistán még ilyen tételek találhatók: külföldi megrendelő kártalaní­tása, rossz minőségű áru köt­bére, visszaküldött termék stb. A sok esetben siralmas ex­portmérleg javítását szorgalma­zó rendelkezéseknek se szeri se száma a vállalatokban. Az egyik textilipari vállalat pél­dául elfogadott egy rendelet­füzért, amelynek alapján nem szabad utasítást adni nem szo­cialista országból megrendelt árucikk termelésére mindaddig, amíg nincs biztosítva a teljes anyagkészlet és valamennyi dí­szítőelem. Ugyancsak e rendel­kezések között olvasható, hogy az olyan anyagot — félkész árut, amely nem éri el a nor­mában leírt követelményeket, vissza kell küldeni a szállító­nak; számos közbülső ellenőr­ző fokozat beiktatása is a kül­piacra szánt termékek minősé­gének javítását lenne hivatott szolgálni. A hazai piacra ter­melt áru minősége javításának korántsem biztosítanak ekkora teret. Néha már-már az az érzé­se az embernek, hogy a soro­zatos alapanyag-minőségi si­rámok egy bűvös körben foly­nak le, amelyekből meg nem találták meg a kiutat a gazda­sági szakemberek. Legalábbis idehaza ... ANYAGELLÁTÁS Ezt a kérdéscsoportot- már futólag érintettük, most a mi­nőség megelőzésével vizsgáljuk, vajon mi is • helyzet az anyagellátás útvesztőjében. Egyet mindjárt bevezetőben le kell szögeznünk, mégpedig azt, hogy nálunk általában a szállítói-megrendelői kapcsola­tok olyannyira tisztázatlanok és megoldatlanok, hogy hiába bizonyosodik be akár bírósági úton is egy vállalat igaza, ha a másik vállalat még ennek el­lenére sem küldi a kötelezett­sége szerinti megrendelést. Hiába az ítélet, meg a vállalat igaza, abból még nem lesz — teszem azt — szabadidő ruha. Legfeljebb a munkahelyen ha­szontalanul eltöltött drága idői fAS cipógyárban (A szerző felvétele) válni, amikor még a leendő készáru alapanyag meg sem érkezett a készárut gyártó vál­lalathoz. Egyik kelet-szlovákiai ruha­gyárunk szerencsésnek bizo­nyult, hiszen akkor az év ele­je táján még nem gondolták, hogy az egész évre biztosított ruhaanyag-mennyiség ellenére meggyűlik az anyagbeszerzők baja, mert nem akad majd nitt, gomb, cippzár ... (Az az érzé­sem, hogy ilyenkor hasonlóan érezhetik magukat, mint egy­koron Robinson, agyagkorsóit szemlélve: „Könnyű azt monda­ni, hogy máz...") A cipzárral meg különösen sok probléma akad. A szóban forgó gyár anyagbeszerzőinek 700 ezer koronás tételben, ne­gyedéves késéssel sikerült im­port cipzárhoz jutnia, holott a gyár fő szerződéses szállítója „cipzárügyben" hazai cég,csak­hát ő elsősorban tőkés export­ra termel. Hazai kötelezettsé­geit még az 1975-ös szinten hajlandó teljesíteni, holott csu­pán az említett gyár termelé­se — és persze igénye is — azóta már 18 százalékkal meg­nőtt ... Más. Szerződést köt a kész­árugyártó a félkészruha-gyártó­val, amely szerint az állami normáknak megfelelő minősé­gű anyagot küld a megállapí­tott mennyiségben. Erre a szál­lítás időszerűvé válása idején közli a félkészáru-szállító, hogy az alacsonyabb minőségű kategóriából is szállít, s ha nem fogadja el a megrendelő (aki ilyen minőségű anyagot ugyebár nem rendeltl) akkor az általa kínált alacsonyabb mi­nőségű anyag mennyiségével egyenlő mennyiséget lefarag az eredeti megállapodásban aláirt anyagmennyiségből... IRÁNYÍTÁS Érthető, hogy ilyen körülmé­nyek közölt nem mondható ideálisnak még nagy adag jó­akarattal sem a vállalatok irá­nyítása. Van például olyan kér­dés, amelyet egyébként „pusz­tán" adminisztratív úton is meg lehetne oldani, s ezt gyakran felsőbb hozzájárulás híján el kell odázni. Ilyen például a cipőgyárakban a téli cipők ál­landó, folyamatos gyártásának a biztosítása, hiszen a lábbelik­nek ez a fajtája jóval munka­igényesebb a nyári cipőkénél. Ha bevezethetnénk a folyama­tos gyártást, akkor ugyan né­mi eltolódás lenne a tervtelje­sítés eddigi megszokott — és megkövetelt — struktúrájában, azonban kevesebb akadály me­rülne fel a termelési folyamat­ban. (A munkaigényes téli ci­pők gyártását a nyári szabad­ságok kellős közepén iktat­ják be...) Gyakran, persze, az is elő­fordul, hogy a fejlesztés nem szolgálja kellőképpen a ter­melést. A tervezők, mintha füg­getlenítve lennének a gyártás követelményeitől, mert sok olyan — egyébként kiváló mo­dell javaslata is elkészül, amely­re eleve nincs alapanyag-fede­zet, s igy a gyártása kizárt. Van olyan is, amikor meg az alapanyag lenne biztosítva, de a modell olyan, hogy gyártását el sem kezdik, mert aligha nyerné meg az üzletemberek — s ami még ennél is fontosabb a vásárlók — tetszését. Az sem ritkaság, hogy volna alap­anyag is, kiváló, divatos ter­mék, de a hazai kereskedelem nem kéri, mert porlepte nor­máinknak nem felel meg! Ebből a néhány röpke példá­ból is látni, hogy az irányítás javításának fogalma messze meghaladja egy-egy üzem vagy vállalat kereteit. A javítást több szinten egyidejűleg kell kieszközölni, hiszen vészesen közeleg az év vége, s az új év­ben életbe lépnek a népgazda­ságirányítás tökéletesítését cél­zó komplex intézkedések. Az pedig ugrásszerűen magasabb minőségi követelményt ró az egész irány ítási-vezetési-terve­zési-szabályozási folyamatra — az ugrásszerűen növekvő gaz­dasági igények zavartalan ki­elégítéséért. MÉSZÁROS JÁNOS MEZŐGAZDASÁGS GÉFÍ& — A magyar mezőgazdasági gép­ipar évről évre gazdag válasz­tékkal jelentkezik a brnói vá­sáron. Állandó kiállítási terüle­ten, minden alkalommal, a ma­gyar vállalatok ízelítőt adnak a legértékesebb és a legújabb típusokból. A csehszlovák me­zőgazdaságban nem ismeretle­nek a különböző géptípusok, már eddig is számos berende­zés működik közmegelégedésre. Ezúttal több olyan gyártmány­ról lesz szó, amelyek minden bizonnyal osztatlan sikert arat­nak majd az őszi brnói sereg­szemlén. A Klado típusú adaptersoro­zatból, ez alkalommal, az SKA —04 silókukorica- és az FKA 602 csűtörő adaptert tekinthe­tik meg a szakemberek. Az előző adapter rendeltetése a soros vetésű silókukorica beta­karítása. Az említett típus fel­szerelhető bármelyik szecskázó berendezéssel ellátott önjáró alapgépre, amely 150 LE feletti munkateljesítményű és lega­lább 545 mm-es etető nyílása van. A másik típus az FKA— 602 csőtörő adapter. A több éves gyakorlat végérvényesen eldöntötte, hogy a kukorica be­takarításának egyik legmoder­nebb, legtermelékenyebb mód­ja a morzsolásos betakarítás. Ennek leggazdaságosabb mód­szere a gabonakombájnok cső­törő adapterekkel való üze­meltetése. A szemeskukorica­betakarító 'különböző adapte­rek, NDK, szovjet, NSZK és lengyel gyártmányú kombáj­nokhoz csatlakoztathatók. Nagy érdeklődésre tarthat számot az RAE 3,6 típusú rend­rearató, amely a hüvelyes nö­vények betakarítására szolgál. Az adapter az E—301 típusú gép vágóasztala helyére sze­relhető. A 360 centiméter szé­lességű kaszaszerkezet vágja le a terményt. Az anyagmozgatás problémá­ja a gazdasági élet minden te­rületén jelentkezik. így a mező­gazdaságban is központi kérdés a munkaerővel való takarékos­kodás. A nehéz és körülményes fizikai munkát hivatott meg­könnyíteni a CSR—40 típusú önjáró csigás rakodó. A konst­KÖNNYŰIPAR - KŰNIIVŰ IPAR?! II. Minőség — irányítás A könnyűipar nehézségeivel foglalkozó írá­sunk elsO részében azokkal a kérdésekkel jog* lalkoztunk, amelyekkel a termelésben dolgozók közvetlenül találkoznak, avagy személyük köz­vetlen alanya a tárgyalt jelenségnek. A munka­feltételek, a munkaidő-beosztás, a túlóra és az ezeket közvetlenül befolyásoló tényezők meg­nyilvánulásai elsődlegesen jók vagy kellemetle­nek a termelésben dolgozóknak. Az ezeket ki­váltó okok összetettebbek, s nemcsak a munká­sokat érintik, hanem a termékeket ?s. I ­A Gombai [Hubicej Állami Gazdaságban 29 saját illetve vendég­kombájnnal vágják a gabonát. A felvételen a Losonci (Luéenec) GTA-ról érkezett kombájnos, Stefan Pauőko, a szlovákiai kombáj­nosok múlt évi versenyének győztese látható (Felvétel: CSTK — B. PalkoviC) TERVTEUESÍTES - NEHEZSEGEKKEI Ipolykeszi (Kosihy nad Ip­l'om) határában több mint fél­száz hektáron gazdálkodik Bali Károly, az ipolybalogi (Balog nad Ipl'omj Ipoly mente Efsz zöldségkertészete. Sajnos, az eredmények nem dicsekvésre méltóak, ezért nem is szívesen nyilatkozik. — Ez a rendkívüli időjárás ha valakinek rossz, akkor ne­künk, kertészeknek, kétszere­sen az. Napfény és meleg nél­fél ezer darabot szállítottunk, de ez a tervezettnek csak 70 százaléka. Itt a lemaradásban közrejátszott az is, hogy tavasz­szal nem volt elég palántánk, mivel annak nagy része beteg­ség miatt tönkrement. A iké« sőbbiek folyamán pedig károi san befolyásolta fejlődését az 4 hogy hideg volt a melegágy. Salátát 61 ezer darabot, papri-i kát 900 kilogrammot, uborkát: 3200 kilgrammot adtunk el. Fo-> A kertészeti dolgozók egy csoportja a paprika kapálása közben (A szerző felvétele) kül nemcsak a szabadon, de a fólia alatt sem fejlődik a nö­vény. Ezért jelentős késésben vagyunk az áruszállítással ls, ami pénzügyi tervünk teljesí­tését is bizonytalanná teszi. — Mi került már eddig pi­acra? — Először a karalábé érett be, abból több mint hatvan és BRNÓEAN rukció műtrágyafélék és egyéb ömlesztett anyagok felszedését és közvetlenül a szállítójármű­be, vagy fogadógaratba továb­bítását végzi. A berendezés tel­jesítménye óránként 40—60 tonna. Újdonságnak számít a há­romszintes ketreces HKT típu­sú tojóházi berendezés. A be­rendezés az iparszerű tojáster­melés feltételeit teremti meg. A háromszintes elrendezés jó épületkihasználást biztosít. A Sterimob gépcsaládból ez­úttal érdemes megemlíteni az St—80-Mg melegvizes és gőz­sugaras mosó-fertőtlenítő be­rendezést. A géppel mezőgaz­daságban az állattartó telepek fertőtlenítése, a padozatok, a rácsos és sima felületű ketre­cek tisztítása rövid idő alatt elvégezhető. Ezenkívül haszno­san alkalmazható az építőipar­ban, vegyiparban, gyógyszeré­szeiben, élelmiszeriparban, sör­gyárakban, borászatokban, ha­jógyárakban, repülőtereken és traktorjavító műhelyekben. STEIGERVALD JÖZSEF lyamatban van a káposzta és a kel szállítása. Júniusban csafc az uborkából tudtuk a tervet teljesíteni, mely a 14 fóliasá­tor alatt most is gazdagon te­rem. — Melyek a főbb termények a kertészetben? — Legnagyobb területen pap­rikát termesztünk: van 20 hek­tár csemege- és 25 hektár fű­szerpaprikánk, 23 hektár para­dicsom, 20 hektár salátauborka, 5 hektár karfiol és néhány más zöldségféle. Egy része a szé­csénkei határban van, ahoi Hornyák András kertész szer­vezi a munkát. Mindkét kerté­szetet Cibulya László agronó­mus irányítja, aki rendszere­sen ellenőrzi és segíti a ker­tészek munkáját. — Van-e elég dolgozójuk? — Átlagosan 50 személy dol­gozik, szinte mindannyian nők. Ha valamilyen oknál fogva munkatorlódás adódik, akkor eljönnek a szőlészetben djlgo­zó nők is segíteni. Néha bi­zony szükség is van rájuk, mert hiányos gépesítésünket olykor emberi erővel kell pó­tolnunk. Például a fólia alatti öntözés nem teljesen megol­dott, és naponta 10 dolgozót kell erre a feladatra beosztani, így az ő munkájuk valahol már hiányzott. — A mi tervünk 3 millió 200 ezer koronát irányoz elő, de­hát mivel csodák nincsenek, ennek teljesítése valószínűtlen* nek tűnik. BOJTOS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom