Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-25 / 174. szám, péntek

Gyűlik a takarmány a silógödrökbe (A szerző felvétele) BŐVEN TERMETT TAKARMÁNY Mezőgazdasági üzemeinknek ni:m egy évben okozott gondot a takarmányhiány, de úgy látszszik, idén ilyen problémáik nem lesznek, mert a csapadék dús időjárás kedvezett a fű és szántóföldi takarmányok fejlődésének egyaránt. — A takarmánytermésre nálunk sincs panasz — mondja Molnár László, az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz főagronómusa —, hiszen száraz állapotban 38 mázsa körül termett hektáronként. Itt, az ipolynyéki határban a begyűjtés is zavartalan volt, a nagy teljesítményű gépekkel jól haladt a munka. Különösen Bojtos István, és Kristóf István dolgozott nagyon eredményesen az SPS 420-as önjáró silókombájnnal, Dankó László és Súth Gábor pedig E 301-es önjáró kaszálóval két műszakban készítette elő a silókombájn részére az anyagot. A 216 hektár lóhere- és lucernatábláról betakarítottuk már a második kaszálást is, melynek egy részét zöldtakarmányként hasznosítottuk, mintegy 60 százalékát szenázsoltuk, 20 százalékából pedig 15 vagon takarmánylisztet készítettünk a szomszédos ipolybalo'gi (Balog nad Ipfom) takarmány szárítóban. — A széna betakarítása körül több volt a probléma? — Bizony, ott nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan szerettük volna. A Csali és Magasmajtény határában 885 hektárról, túlnyomó többségben meredek domboldalakon kellett lekaszálni és összegyűjteni n termést. A területeken gépeket csak elvétve alkalmazhattunk, a széna nagy részét hagyományos módon, kézi kaszával és motoros kézi kaszával kellett levágni. A begyűjtést az Időjárás is fékezte, a gyakori záporok miatt némely részen ötszö-hatszor is meg kellett forgatni a szénát. Azt, persze, mondani sem kell, hogy így jelentősen romlott annak minősége is. — A tervezett mennyiséget sikerült elérni? — Megnyugtató, hogy jelentősen többet takarítottunk be, mint terveztük. Igaz, jóval költségesebben, mint máskor, amit nem csupán az időjárás idézett elő, hanem az említett nehéz terepviszonyok is. Más megoldás nem volt, a takarmány betakarítását pedig minden áron el kelle ' végezni, hiszen ez a biztosítéka az állattenyésztés sikerének. BÜJTOS JANOS ...ahogy éltem, űav halok meg" SCHÖNHERZ ZOLTÁN SZÜLETÉSÉNEK 75. ÉVFORDULÓJÁRA Schönherz Zoltán 1905. július 25-én született, Kassán (Kosice). Szülei haladó szellemű értelmiségiek voltak. A fiatal Schönherz már gimnazista korában tevékenyen bekapcsolódott a kommunista ifjúmunkásés a baloldali diákmozgalomba. Szellemi és politikai gondolkodására nagy hatással volt nagybátyja, Kassai Géza, aki 1920ban tért vissza gazdag forradalmi tapasztalatokkal oroszországi fogságából, és később a Kassal Munkás főszerkesztője lett. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a brnól, majd a prágai műszaki egyetemen folytatta tanulmányait, ahol elektromérnöknek készült. Kitartóan tanult, fáradhatatlanul dolgozott, nevelt, agitált, főiskolás társai körében. Tevékenyen részt vett a Főiskolai Hallgatók Kommunista Frakciója, valamint a Komszomolszervezet munkájában. Csakhamar a brnól és a prágai ifjak népszerű, közkedvelt vezetője lett. 1930-ban több havi fogházbüntetésre ítélték a bevonuló újoncok között kifejtett forradalmi tevékenysége miatt. Egy évvel később a kommunista párt megbízásából sikeresen irányítja a Teplice-Sanov-i üvegipari ifjúmunkások bérmozgalmát. Miután megszerezte elektromérnöki képesítését, csak rövid ideig dolgozott a szakmájában, de annál lelkesebben kivette részét Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységéből. 1934-ben egyik fő szervezője volt annak a hatalmas politikai tüntetésnek, amelyet a bratislavai munkásifjúság szervezett a Redut nagytermében, Major elvtárs börtönből való szabadulása alkalmából. A Komszomol működésének több éves betiltása után ez az akció volt Bratislava ifjúmunkásainak első legális politikai megmozdulása, 1935—36-ban * a Szovjetunióban a CSKP ifjúsági szövetségét képviselte a Kommunista Internacionáléban. A további években mint hivatásos forradalmár Csehszlovákia Kommunista Pártjában az antisegítségével jutott át a határon. Moszkvában a Kommunista Internacionálé illetékes személyiségeivel tárgyalt az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja helyzetéről, majd megbízatással visszatérve Budapestre költözött, és onnan irányította az elcsatolt területek kommunista mozgalmát. 1940-től -a Kommunista Internacionálé határozata alapján az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésének megerősítésére a Központi Bizottság és a Titkárság tagjaként dolgozott. 1942 február elsején Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc elvtársak szerkesztésében megjelent a párt illegális lapja, a Szabad Nép. Részt vett az antifasiszta függetlenségi mozgalom szervezésében, amelyet nagyarányú rendőrségi üldöztetések és letartóztatások követtek. 1942. július 6-án elfogták és hadbíróság elé állították. Október 9-én, a Margit-körúti fogház udvarán végezték ki. Schönherz Zoltánt, a rendíthetetlen kommunistát és embert a leghűbben családjához írt utolsó levele jellemzi: „Drága Feleségem, kedves Kisfiam! Mikor e sorokat kézhez kapjátok, nem leszek már az élők sorában. A természet örök törvénye, minden ami keletkezik, idővel elmúlik ... Anyukád majd elmeséli, ki volt a Te édesapád, és milyen nagy háború volt... Kedvesem, viszszagondolok feledhetetlen, szép, közös emlékeinkre, Prága, Brno, Kassa ... Abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiábavaló, ha újból születnék, nem tudnék másképp cselekedni... ahogy éltem, úgy halok meg ..." Schönherz Zoltán születésének 75. évfordulóján önkéntelenül is Csehszlovákia Kommunista Pártjára gondolunk, amely a porletár nemzetköziség szellemében évtizedeken át úgy nevelte tagjait, hogy a legnehezebb időkben is helytálljanak. Ezt a feladatot Schönherz Zoltán becsülettel teljesítette. ROJÄK DEZSŐ fasiszta ifjúsági mozgalom, elsősorban d Szlovák Ifjúsági Szervezet alosztálya, a Magyar Fiatalok Szövetsége politikai tömegszervezetének kiépítéséért és irányításáért volt felelős. Schönherz ezt a felelősségteljes feladatot pártunk népSchönherz Zoltán (Archívumi felvétel) frontpolitikájának szellemében, nagy lelkesedéssel és sikeresen végezte. 1938-ban, a Csehszlovák Köztársaság összeomlása után Kassán maradt, és Magyarországon folytatta munkáját. Az új helyzetben is csakhamar feltalálta magát. Néhány hónappal a város megszállása után máris megszervezte a kommunista párt illegális területi vezetőségét, amelynek hatásköre Rozsnyótól (Rozfiava) Ungvárig (Uzsgorod) terjedt. A területi vezetőség számos illegális röplapot, valamint egy időszaki tájékoztatót adott ki Dolgozók Lapja címen, amelynek Schönherz volt a szerkesztője. Az illegális sajtótermékeket Szlovákia megszállt területén kívül Magyarország számos iparvidékén, sőt Budapesten is terjesztették. 1939. októberében a párt megbízásából a Szovjetunióba utazott. A kárpát-aljai elvtársai ÍSSO V«. 25. , 5 N

éhány egymáshoz tartozó, egy egységet alkotó hoszszú, szürke épület a falu peremén. Hullámpala tető; az udvart körülvevő „fal" helyén néhol csak oszlopok; közülük rozsdamarta gépek, gépvázak, vasszerkezetek és egymásnak támaszkodó, pihenő kerekek, gumiabroncsok kandikálnak ki; zárt és sarkig tárt hatalmas ajtók, kapuk sora; többnyire kopott, szürke falak, csupán egy épületé, az újé csillog a napfényben; a pár kémény nyári tétlenségét egyedül a kovácsműhelyé nem vállalja. 'A tágas udvaron felváltva — rendben és szabálytalan elrendezésben, úgy ahogy a szerelés, a javítás üteme engedi — sorakoznak a gépek. Tömören így vázolható a Szomotori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaság központi műhelyének látképe. Nélküle elképzelhetetlen Bodrogköz egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemének élete. A szerelőcsarnokban nincs uborkaszezon. Nem is lehet, hiszen ott megy végbe a gazdaság termelési folyamatának zöme. Oda szalad a traktoros, a tehergépkocsi vezetője, ha gépével baj van; ha elromlik a mezőn az öntözőberendezés, az Ahol a műszaki hiba rövid életű ismerik a régi gépek „megfiatalításának" receptjét istállóban az adagoló, vagy más műszaki szerkezet; ha meghibásodik a magszárító gépsora, innen várható a segítség. A közel negyven szakember keze nyomán meggyógyulnak a beteg szerkezetek, roncsok épülne,, újjá, üzemképessé. > Napjainkban sem más a kép ebben a kis üzemben. A téli és tavaszi napokéhoz képest csupán annyiban változik, hogy a szerszámgépek — eszterga-, maró- és fúrógépek most nem ontják a házilag is elkészíthető alkatrészeket, hanem csak rendszertelenül, olyankor búgnak fel, amikor a javításhoz szükség van valamilyen hiányzó darabra. A gépek zöme a hideg évszakokban van „gyógykezelésen", ilyenkor csak a munka közben jelentkező műszaki hibák foglalkoztatják Kocsis József műhelyvezető szakembereit. Köztük azt a kilenc ipari tanulót is, akik mesterségük elsajátításához a Királyhelmeci (Královskf Chlmec) Szakmunkásképzőben szerzik az elméleti tudást, itt pedig a gyakorlatot. A nagy csarnokban kényelmesen elférnek egymás mellett a gépek A szalmavágó-fúvógép Tennivalója mindenkinek van bőven, hiszen az állami gazdaság szegénynek nem mondható gépállománya, amely évente 3,5 millió korona értékű új berendezéssel gyarapodik, jó karbantartást igényel. A gépekkel való komoly törődés annál is inkább szükséges, mivel, ahogy országszerte, úgy Szomotoron sem engedhetik meg a pazarlást. Július derekán az állami gazdaság készen várta az aratás rajtját. Annyira készen, hogy a gépek akár azonnal indulhattak volna a mezőre. Nem indulhattak,' mert a gabona még érésben volt, ám az udvaron nem ültek ölbe tett kézzel az emberek. Találtak munkát. A lánctalpas földgyalu, amely a Bodrognak július elejei áradásakor gátépítés közben sárban küszködött, megérdemelte a karbantartást. A tizenkilenc gabonakombájn közül néhány szintén a műhelyajtók előtt állt Harcsa László és Kendy István Kolosz kombájnja olajcserére kényszerült, ugyanakkor a gumiabroncsok is puhák vol(A szerző felvételei-) tak. A Kiss Béla és Feke Béla kettős, amely tavaly a magtermesztő üzemek aratóinak szlovákiai versenyében a második volt, a kék E 516-os körül sürgölődött. — Mi ezzel indulunk, de a többi javításában is részt vettünk, mivel a géplakatosság a fő szakmánk. Az aratás legalább változatossá teszi a javításból álló évi munkákat. Persze, aratáskor sem csupán ezért az egy gépért leszünk felelősök — tájékoztattak —, hanem szükség esetén másoknak is segítünk. A kovácsműhely tárt ajtaja előtt egy permetezőgép, egy szalmabálázó prés és egy érdekes külsejű szerkezet, a kombájnból és szénafúvóból „házilag" előállított szalmavágó-fúvógép foglalkoztatta Hangácsi Ernő munkacsoportját. A telep új, hosszú csarnokában kényelmesen elfért egymás mellett egy Kolosz, egy Nyiva, egy kukoricakombájn és két tehergépkocsi. Nem volt zsúfoltság, nyugodtan folyt a munka. — Igen kellett már ez —> mondták a géplakatosok —, hiszen itt akkor is zavartalar.il dolgozhatunk, amikor esik az eső és sár van. A javítók — amint arról a műhely- és gépparklátogatás során meggyőződtünk — nemcsak „dolgozhatnak", hanem dolgoznak is. Loksa Tibor üzemi pártelnök és a gazdaság gépesítesi részlegének vezetője szerint: — Ha a helyzet megköveteli, vállalják a nyújtott műszakot is, s rendszeres a kora reggeltől késő estig tartó szolgálatuk. A műhely, illetve a szerelők munkájára eddig nem volt panasz, hiszen a sok szakképzett fiatallal felfrissített csoport, amelynek tagjai — a már említetteken kívül Festik fózsef, Iski József, Albert János, Simko János, Pallér Béla, Kanda Vince, Illés László, Bodnár Imre és a többiek — mindig megbízhatóan dolgoznak. Igaz, néha előfordul, hogy egy-egy „házilag" legyárthatatlan pótalkatrész, mint például jelenleg az ékszíj is hiánycikk és azért hosszabb ideig áll valamelyik gép. Szerencsére, az utóbbi időben az ilyen eset egyre ritkább, mivel ha szükség van rá, a környező üzemek műhelyei, raktárai valamilyen módon segítenek egymáson. A

Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság központi műhelye már jelenleg is felbecsülhetetlen értékű munkát végez a gépesítésben. Ha pedig valóra válnak a további fejlesztését és korszerűsítését biztosítani szándékozó tervek, vagyis ha elkészül a diagnosztikai állomás, felépül egy újabb szerelőcsarnok és gyarapodik a szakemberek száma, akkor további lépcsőfoknyi haladáshoz segíti hozzá Bodrogköznek ma is eredményes mezőgazdaságát. GAZDAG JŐZSEF