Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-24 / 173. szám, csütörtök

Korszerűen, igényesen mindenben A nagyüzemek egyre inkább hasznosítják a tudomány, a technika vívmányait, a termelésszervezés korszerű módszereit. Pártunk Központi Bizottságának 15. ülésén hangsúlyozták azt a követelményt is, hogy az állami gazdaságok példamutató, munkájukkal, kezdeményezéseikkel gyakoroljanak hatást az egész mezőgazdasági termelésre. Dolgozzanak ki olyan hatékony gazdálkodási módszereket, amelyek megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek, s következetesen alkalmazhatók és sikeresen terjeszthetők. Ebben döntő szerepe van az üzemi pártszervezetek hatékonyabb munkájának, a pártmunka tervezésének és szervezésének is. E kérdésekre kerestem választ a Bajcsi Állami Gazdaságban. A gazdaság igazgatója dr. Kosztankó Antal, ö mondja: — Állami gazdaságunk a feladatok megoldásában, a terv teljesítésében mindig számíthatott az üzemi pártszervezet hathatós támogatására. — Ha szabad közbe szólnom — ül az asztalhoz közelebb Kmetyo Károly, az üzemi pártszervezet elnöke —, mi mindig azt kértük az öt pártalapszervezet vezetőitől, hogy mozgósítsák a párttagokat, a pártonkívüli dolgozókat a pontos fegyelmezett munkára, támogassák a több és a hatékonyabb termelést elősegítő bátor kezdeményezéseket. Üzemi pártszervezetünknek 270 tagja van. — Meg kell azt is említenünk, hogy az itt dolgozó munkások közül majdnem minden hanmadlk párttag, és ez nagyon meghatározó a feladatok teljesítésében. A céltudatos politikai nevelés és a tervszerű kádermunka egyik fontos feltétele a gazdaságunk továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának — mondja az igazgató. S ez a gondolkodás színvonalának növekedésében, a terv teljesítésében is visszatükröződik. Az egyre korszerűbb termelési eljárások megteremtésével intenzívebbé és gazdaságosabbá vált a termelés. A műszaki fejlesztés, a korszerű irányítás megteremtette a belterjesebb gazdálkodás jó feltételeit. Ez egyben az emberi tevékenység megkönnyítése, a fizikai munka igénybevételének csökkentését is jelentette. A termelés értéke például 1960ban csak 44 millió korona volt, s az állandó dolgozók száma pedig 1650. Jelenleg a dolgozók létszáma 950, s a termelési étréik 110 millió korona. A gazdaság évek óta nem igénye) állami dotációt, hiszen 10—12 millió korona nyereséggel gazdálkodik. A bruttó termelési érték több mint negyven százalékát az állattenyésztés képezi. Ezzel kapcsolatban még megjegyzi a gazdaság igazgatója: — Célunk az állattenyésztés fajlagos hozamait olyan szintre emelni, hogy továbbra biztosítsa a nyereség jelentős százalékát. — Hogyan kívánjuk ezt megvalósítani? — A korszerű állattenyésztés feltételeinek megteremtésével. — Ehhez sok pénz is kell . — Igaz, de ezzel sajnos mi sem Igen rendelkezünk. A beruházási keresetünk az idén is csak 13 millió korona, a földterület- pedig, amelyen gazdálkodunk, 5700 hektár. Számításaink szerint is évente legalább kétszerese kellene a gazdálkodás korszerűsítéséhez. Itt említem meg azt is, hogy a termelés elsősorban azokban az ágazatokban növekedett lényegesen, amelyekben már kialakítottuk az iparszerű termelési módszereket. Nekünk ezen az úton kell továbbra Is haladnunk. — Tehát a mezőgazdaság Iparszerű fejlesztése olyan általános mezőgazdasági érdek, amely összehangolt, bátor, kezdeményező vezetést is igényel. — Gazdálkodásunk korszerűsítését az eddigi eredményeik is jól érzékeltetik. De ahhoz, hogy lépést tartsunk az egyre növekvő követelményekkel s továbbra is az élen járjunk, biztosítanunk kell a termelőmunka egymáshoz kapcsolódó folyamatainak műszaki, gazdasági összhangját, a szakmai követelmények fokozását. A rutin ma már kevés, a korszerű termeléshez képzett mezőgazdasági szakemberek kellenek. Nálunk például jelenleg 14 agrármérnök dolgozik, lényegében minden szakágazatot ők irányítanak. Csak így teremthető meg a termelésben a korszerű agrotechnika alkalmazásának személyi és szervezeti feltétele. — E gondolatkörhöz kapcsolódik a pártalapszervezetek politikai munkájának tervszerűsége is. — Nálunk a politikai munka folyamatos, és szorosan kapcsolódik a gazdasági imunká-t hoz. Mi már régen tudatosítottuk, hogy a pártmunka csak akkor eredményes, ha a pártszervezet képes a gazdasági vezetőkkel együttműködni, ha segít az egyes gazdasági feladatok megoldásában. Nemcsak a gazdasági, de a politikai munkának is alfája és ómegája a tervszerűség és a folyamatosság — magyarázza az igazgató. — A gazdasági munka nagyrészt előre tervezett tevékenység, s tervszerűség érvényesül a politikai munkában is. Tehát szükség van olyan munkaprogram rögzítésére, amely meghatározza a feladatok helyét, idejét, és megjelöli a végrehajtásért felelős személyeket. Hogyan tesz eleget e követelményeknek az önök pártszervezete? — Részben úgy, hogy konkrétabbá vált a feladatok ellenőrzésének határideje. Az egyes ágazati vezetők rendszeresen beszámolnak feladataik teljesítéséről. Leglényegesebb azonban a gazdasági munka pártellenőrzésének folyamatossága. Az alapszervezetek a korábbinál rendszeresebben és határozottabban foglalnak állást termelési kérdésekben — válaszolja a pártelnök. — Ide kívánkozik az a gondolat is — szól közbe az igazgató —, hogy egy ilyen nagy pártszervezet és gazdaság irányításához nemcsak szakértelemre, hanem sok megbízható és hasznosítható információra is szükség van. Csak így tud a vezető a bonyolultabb politikai és gazdasági kérdésekben is eligazodni. Nyugodt lelkiismerettel elmondhatom, hogy gazdaságunkban olyan szakemberek dolgoznak, akik képesek az egyes farmok és ágazatok önálló, magas színvonalú vezetésére. — Nem véletlen tehát, hogy a Bajcsi Állami Gazdaságban kedvezően alakul és egyre eredményesebbé válik a gazdálkodás. A népgazdaság igényeinek (megfelelően évről évre nagyobb szerepet vállal a termelés korszerűsítésében. Már üzemel a tízezer férőhelyes sertésfarm, ahol minden munkafolyamat gombnyomásra történik. Befejezés előtt áll a hasonlóan korszerű tehénfarm építése is. Terveik szerint 1985 végére az egész gazdaságban megteremtik az iparszerü állattenyésztés kedvező feltételeit. Ezért mondhatta oly magabiztosan búcsúzáskor az igazgató és a pártelnök: — A gondok ellenére is bízunk a jövőben ... TÖRÖK ELEMÉR Pörkölt takarmányillat száll a levegőben, s az országút vándora akaratlanul is körülnéz: csak nem tűz van valahol? Szerencsére semmi vész, csupán az ipolybalogi (Balog nad Iplom) Ipolymente Ejsz szécsénkei (Seőianky) részlegén épült takarmányszáritóból hozza a szél a jellegzetes illatot. Hozza szünet nélkül, mert a szárító megállás nélkül üzemel. Érthető az igyekezet, hiszen nagy szükség van a jó minőségű, kalóriadús takarmányra. Az idő pedig nem kedvező a takarmányok hagyományos szárítására, arról nem is szólva, hogy az így szárított takarmány jobban megőrzi a benne levő tápanyagokat. A mostani időjárási viszonyok között főnyeremény egy szárítóüzem. Jó ideje, hogy megkezdődött a takarmánybetakarítás, gondolom, ez megmutatkozik a szárító teljesítméuyén — szólítom meg Bozsó fánost, a szárítóegység vezetőjét. — A napi huszonnégy órás termelésünknek megvan az eredménye, hiszen évi 120 vagonos tervünkből több mint 40 vagonnal már elkészítettünk. Sőt, már a szomszédos szövetkezetnek is szárítottunk 15 vagonnal. Összesen 24 365 mázsa zöldanyagot használtunk fel, melyből 5302 mázsa kiváló minőségű granulált takarmányt és lisztet állítottunk elő. — Sok üzemanyag szükséges a szárító üzemeltetéséhez? — Az eredményeket figyelembe véve talán nem is: egy mázsa szárított takarmányra 32 kilogramm van előirányozva. Az üzemanyaggal való takarékosságot mi is komolyan vettük, s megpróbáltuk csökkenteni ezt a mennyiséget. Igyekezetünk eredményes volt, minden mázsa szárított takarmányon sikerült 5 kilogramm üzemanyagot megtakarítani. Egyik formája a takarékosságnak az volt, hogy a zöldtakarmányt egy kis Ideig hagytuk száradni, így a nedvességtartalmából vesztett takarmány szárításához kevesebb üzemanyagra volt szükség. Igaz, a gyakori esők idején ezt a módszert nem lehet alkalmazni, tehát a szecskázott zöldanyag a határból azonnal a szárítóba kerül. Itt 800 Celzius fokon szárítjuk, de az előbb említett módszer esetében elég volt 600 Celzius fok is. — A megállás nélküli üzemeltetés több munkaműszakot igényel. Hányan dolgoznak a szárítóban? . — Egy nap alatt három műszakban 9 dolgozó váltja egymást. A hármas munkacsoportokban két nő és egy férfi végzi a teendőket, az utóbbi a műszakvezető feladatát is ellátja. Most Oroszlán Gyula, Molnár Józsefné és Sztrigacs Magdolna dolgozik, utánuk Szabó Gyula, Csernus Lajosné és Burdics Istvánná következik, akiket Nagy Mihály, Morvay Józsefné és Kukolik józsejné vált fel. — Nem nehéz munka ez a nőknek? — Látszatra talán Igen, mert a teli zsákok nagyoknak tűnnek. Am a szárított takarmány könnyű, egy zsákban csak 40 kilogramm fér el belőle. Ezek mozgatásit különféle felszerelések segítik, raktárba szállításukat pedig emelőtargoncával végzik. — Úgy tudom, még egy részleg üzemel a szárító tőszomszédságában? — Igen, a közelmúltban épített takarmánypogácsázó, m-lynek évi teljesítménye, terve 360 vagon. A nálunk készített lucernagranulátumból répaszelet, szalma, és egyéb komponensek hozzáadásával készül a takarmány. Idén 2400 tonna körül állítottak már elő. A részlegnek két állandó traktorosa: Bozsó József és Cseri Árpád szállítja a keverékhez szükséges szalmát, Illetve viszi a takarmányt az Istállókba. Ott szintén nők dolgoznak: Jász Ferencné és Kozák Angéla a komponenseket adagolják és darálják a keverékhez szükséges gabonát, ami naponta 60—80 mázsát tesz ki. Két kettős csoport: AnnUs Istvánné és Csernus Ferencné, illetve Zöllei Józsefné és Szatmáry Józsefné a kész takarmányt kezeli. A gépek zavartalan üzemeléséről Balázs László és Zólyomi István karbantartó gondoskodik. Az Ipolymente Efsz állattenyésztése szempontjából nagy szerepet tölt be az évek óta eredményesen és megbízhatóan üzemelő takarmányszárító és a szerves részeként beindított pogácsázó. Nagy előnye, hogy időjárástól függetlenül biztosítani tudja a takarmány begyűjtését, megkönnyíti tárolását. Mindez pedig az eredményes állattenyésztés egyik alapfeltétele. BÖJTÖS JÄNOS Kommentáljuk RUGALMASAK A pártalapszervezetek cselekvőképessége nagymértékben függ a pártcsoportok munkájától. Éppen ezért a pártbizottságok és az alapszervezetek igen fontosnak tartják a csoportok tevékenységének állandó javítását. Ennek érdekében rendszeresen értékelik a pártcsoportok munkáját. Egyik feltétele a pártcsoportok sikeres tevékenységének a csoportvezetők személyének helyes megválasztása. A pártcsoportok vezetésére rendszerint tapasztaltabb, szervezőképességgel is rendelkező, a munkáját példásan végző, tehát megfelelő tekintélynek örvendő személyeket választanak ki. Ugyancsak fontos, hogy a pártalapszervezetben megfelelő számú pártcsoportot hozzanak létre, s az egyes csoportúkba olyan párttagok kerüljenek, akik ismerik egymást, azonos vagy hasonló munkakört látnak el, ugyanolyan feladatokat teljesítenek. Ez lehetővé teszi, hogy a pártcsoportok mindig rugalmasan reagálhassanak a termelési terv teljesítése során felmerülő váratlan feladatokra is. Továbbá azt, hogy ne kelljen okvetlenül megvárni a taggyűlést, esetleg a pártbizottság elé terjeszteni a felvetődött kérdést. Persze, akadnak olyan gondok is, melyeknek megoldására a pártcsoportok egyedül képtelenek. Ilyen esetben a csoportban megtárgyalt kérdéssel ismertetik a pártbizottságot, illetve a taggyűlést. A pártcsoportok összejövetelein gyakorta megbíznak valakit azzal, hogy egy-egy megtárgyalt kérdést vessen fel a taggyűlésen. Ez a feladat fiatal tagokra, esetleg tagjelöltekre is bízható, annál is inkább, mert a felszólalások segítik őket a nagyobb kollektívában való bátor fellépés megszokásában. Igen jól bevált ez a módszer, egyebek közt a nyitrai (Nitra) Plastika 1. pártalapszervezetében. Ugyancsak jó tapasztalatokat szereztek az említett alapszervezetben a pártcsoportok tanácskozása időpontjának a megválasztásában. A csoportok összejöveteleit ugyanis rendszerint egy órával a taggyűlés kezdete előtt tartják meg. Ennek két előnye van: egyrészt a csoportok összejövetelén felvetett kérdések azonnal továbbíthatók a tagságnak, másrészt hozzájárul a hiányzási arány csöklaentéséhez. Kedvező tapasztalatokat szereztek- a pártcsoportok a taggyűlésekről hiányzók arányának csökkentése terén ez Ipolyszakállasi (IpeTsky Sokolec) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz pártalapszervezetében ls, ahol a taggyűlésekre szóló meghívókat a pártcsoportok vezetői adják 6t a csoportok tagjainak egy héttel az alapszervezet tanácskozásának megtartása előtt. A pártcsoportok munkájának sikere a pártbizottsággal való szoros kapcsolat nélkül elképzelhetetlen. A csoportok terv szerinti összejövetelein lehetőleg részt vesz valaki a pártbizottság tagjai közül. A pártbizottságok rendszeresen értékelik a pártcsoportok munkáját. A SókszeIőcei ISelice) Efsz 130 tagú pártalapszervczetében a 7 pártcsoport vezetői negyedévenként beszámolnak a pártbizottságnak a csoportok tevékenységéről. Ebben a szervezetben a pártcsoportok nyilvános gyűléseket is tartanak. Például a traktorosok 13 tagú pártcsoportja a tavaszi és az őszi munkák megkezdése előtt nyilvános gyűlésen ismerteti a szövetkezet 50 traktorosára váró feladatokat. A fuvarozási részleg pártcsoportja természetesen máskor tartja nyilvános gyűlését. A nyár folyamán, a gabona betakarítása, illetve a mezőgazdasági csúcsmunkák idején számos helyen ideiglenes pártcsoportokat is létrehoznak, például az aratásban részt vevő kommunistákból, kombájnosokból, traktorosokból stb. Igen gazdag tapasztalatokra tetíek szert ezen a téren többek közt az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban. A nyári szabadságok idején természetesen az ipari üzemekben tevékenykedő pártcsoportokra is jelentűs feladatok várnak, hiszen aktivitásuk ezekben a hetekben sem csökkenhet. Sőt éppen ilyenkor van a legnagyobb szükség rugalmasságukra. FÜLÖP IMRE Megállás nélkül Az ostravai Klement Gottwald Oj Kohó az idei év áprilisában kötött csoportos szocialista vállalása keretében egy hónappal határidő előtt építi fel a 11. számú nagyméretű jüiőtelepet. Ez azt jelenti, hogy az üzemelést 1981 májusában megkezdheti. Felvételünk az építkezésről készült (P. Berger felvétele — CSTKJ