Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-23 / 172. szám, szerda

LEVELEZŐINK ÍRJÁK Eredményes kisállattenyésztők Az apróállatok szervezett te­nyésztése nemcsak egyéni, ha­nem népgazdasági szempontból is hasznos tevékenység. Inám­ban (Dolinka) a Szlovákiai Kls­állattenyésztők Szövetségének szervezete alig kétéves, ered­ményei azonban már jelentő­sek. Csicsay Imre, a szervezet tit­kára elmondta, hogy 1978-ban 25 taggal alakult meg a szer­vezet. A vezetőség elsődleges feladatának tartja, hogy a tag­ság és a község lakossága faj­tiszta apróállatokat tenyésszen. Az idén 3000 csirkét és 1000 kiskacsát vettek az oCovái ne­mesítő állomásról. A szervezet taglétszáma az idén 27 űj tag­gal gyarapodott. Bodzsár Gyula Méltók a kitüntetésre Községünkben, Perbenyíken (Pribeník) lói végzi feladatát a fogyasztási szövetkezet ellen­őrző bizottsága. Bizonyítja ezt az is, hogy a napokban dicsé­rő oklevelet kapott a helytál­lásért, a munkaversenyben el­ért jó eredményért. Estefan József, a bizottság elnöke beszélgetésünkkor el­mondta, hogy szervezetük né­pes és egyre több új taggal gyarapszik. A bizottság tagjai rendszeresen látogatják az üz­leteket. Az ellenőrzéskor azt vizsgálják meg, hogy az üzle­tek vezetői és alkalmazottai hogyan tartják meg a higiéniai és egyéb előírásokat, milyen az üzletekben a kiszolgálás, az áruellátás stb. Tapasztalataikat beírják az ellenőrző könyvbe. Kázsmér Éva Készül a kompót Katarína Hunková és Helena Pastierová lezárják a dobozokat A nyitrai konzervgyárban már megkezdődött a gyümölcs és zöldségfélék tartósításának idénye. Először az eper feldol­gozásához láttak. Űgy tervez­ték, hogy idén 50"—60 tonná­nyiból készítenek konzervet. Az év folyamán 800 tonna gyümölcsöt — három százalék­kal többet mint a múlt évben — fognak tartósítani. Pavel Matis Sokoldalú fejlesztés A Gellei jHolice) Elsz dolgo­zói nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a nagyüzemi mezőgaz­daság korszerűsítésének, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés sokoldalú fejlesztésé­nek. A szokásos gabonafélék ter­meszlésén kívül 74 hektáron szőlőt, 25-ön dohányt és 10 hektáron zöldséget termeszte­nek. Sertés és baromfitenyész­téssel is foglalkoznak, de fő­leg szarvasmarha-állományukat fejlesztik. Szélesjiörben Ismert a gelleiek teljesen automatizált Egy járás életéből JÓL SZERVEZTÉK A MUNKÄT A Kassai (KoSice) Járási Út­karbantartó Vállalat igazgató­ságának Szepsiben (Moldava nad Bodvou) két útmester! kör­zete van. A 31 munkás 247 ki­lométer útszakaszt gondoz. A széna kaszálásakor 208 kilomé­ter hosszú sáncot kaszáltak le. Munkájukat 4 korszerű gép és 16 kézi kaszás segítette. A-ka­szálást — a jó munkaszerve­zés és ez igyekezet eredménye­képpen — a tervezettnél két nappal előbb elvégezték. A LAKOSSÁGÉRT Molnár; Júlia és fia, Molnár Árpád már 11 éve dolgozik a kassai szénlerakal tornavéral­jai (Turnianske Podhradie) részlegén. Kilenc község és 21 vállalat téli tüzelőjéről gondos­kodnak. A téli tüzelőnek mint­egy 80 százalékát már a nyári HUSZONÖT ÉV A Pecuck Andor huszonöt éve gondoskodik Makranc (Mok­rance) község 1200 lakosának élelmiszerellátásáról. Arra tö­rekszik hogy az üzlet, ahol fe­leségével együtt dolgozik, mi­nél több áruval rendelkezzék és mindenben kielégítse a vá­sárlók Igényét. A kassai Jedno­KEVESEN, DE Péder községben másfél éve nyolc taggal „menyecske-kórus" alakult. Az -együttes tagja lett Dlenes Piroska is, aki a CSE­MADOK rendezvényein már a kórus megalakítását megelőző­en is gyakran szerepelt. Egy­begyűjtötte szülőfaluja és a környék népdalklncsét. Eddig A 4500 LITERES ÄTLAGERT A Valalikyi Állami Gazdaság dolgozói 7450 hektár mezőgaz­dasági területet művelnek meg eredményesen, ezért már 1974­ben magas állami kitüntetésben részesültek Munka Érdemren­det kaptak. Évente egy hektár földterület után átlagban 805 liter tejet és 370 kilogramm húst adnak el. Ez elsősorban a jó munkaszervezésnek és a szocialista munkabrigádoknak köszönhető. Margita TokarCíková (a ké­pen), az egyik élenjáró dol­gozó — akinek arcképe nemrég került a tárási dicsősé'g táblá­ra —, az állattenyésztésben munkálkodó szocialista munka­brigád vezetője, már több mint 18 éve dolgozik a gazdaságban. Nyolc munkatársával együtt ta­marhaistállója, amelyben négy­száz fejóste'hent két ember lát el. Nagyon sok szakember, me­zőgazdasági dolgozó tekintette már meg ezt az istállót, ahol valóban gombnyomásra műkö­dik minden. A szövetkezet költségvetése előirányozza, hogy növényter­meléssel évente 25 millió, állat­tenyésztéssel pedig 25 705 000 korona hasznot biztosítanak. Ezt általában évente 2—3 szá­zalékkal túlteljesítik. Minden évben eladnak hat és fél va­gon baromfit, 53 vagon sertést, 28 vagon vágómarhát és 2000 malacot, 300—400 tenyészser­tést és 30 tenyészüszőt — mon­dotta Mészáros József elnök, aki már 23 éva áll a szövet­kezet élén. Kcrtés a. Udi a időszakban széthordják. Gab­riela Pochybová. a szénlera­kat vezetője elmondta, bűgy munkáscsoportjuk a lakosság igényeinek kielégítésére és az előirányzott terv teljesítésére törekszik. PULT MÖGÖTT ta fogyasztási szövetkezet ve­zetőségétől már többször ka­pott jó munkájáért elismerő oklevelet. A Pecuok Andor ve­zette üzlet évente 4 millió ko­rona forgalmat bonyolít le. Ter­vét az év első felében is túl­teljesítette. LELKESEIM közel ötszáz népdalt jegyzett le. A Boda Ferenc irányította kórus gyakran szerepel a kü­lönféle rendezvényeken. Fellé­pett a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny bratislavai dön­tőjén is. Jelenleg új népdalokat tanul, és új fellépésre készül. Farkas Rózsa 70 éves nyugdíjas problémái P. J.: Eddig mint öregségi nyugdíjas 890 korona összegű nyugdíja mellett dolgozott, de most felesége egészségi álla­potának romlása miatt kényte­len volt a munkát abbahagyni. Mivel most már nyugdíja a kéttagú család egyetlen bevéte­li forrása, perelhető jogigény nélkül kérheti, hogy nyugdíju­kat havi 1330 korona ^összegig emeljék. Mivel felesége nem szerzett igényt járadékra s teljesen rok­kant is, kérheti, hogy részére a jnb az 1975/121 számú társa­dalombiztosítási törvény 43. §-a és az 1975/132 számú SZNT törvény értelmében feleségjá­radékot állapítson meg. Ha megállapítják a feleségjáradé­kot, ehhez feleségének részle­ges magatehetetlensége miatt az 1975/121 számú törvény 47. paragrafusa értelmében igé­nyelhet majd magatehetetlensé­gi pótlékot. A kettőjük részé­re folyósított nyugdíj összege ezzel a pótlékkal együtt meg­haladhatja a havi 1330 koro­nát. Mivel On már betöltötte 70. életévét, az esetleges további munkaviszonyból származó be­vétel nem befolyásolja az ala­csony nyugdíj felemelését (1975/121 számú törvény 42. §. 4. bek.). Munkára való beosztó» a szövetkezetben S. I.: Meghosszabbított szü­lési szabadságról való vissza­térése után nem tudták önt eredeti munkájára beosztani és egy fűtetlen helyiségbe került raktárosnak. Már kétszer azó­ta súlyosan megbetegedett és az orvos sem ajánlja ezt a munkahelyét. A kérdést elsősorban a szö­vetkezetükben érvényes házi­rend alapján kell megoldani. Kérheti, hogy vegyék tekintet­be az1, hogy ön három gyer­mek édesanyja, hogy gyengébb az egészsége, ezért kér más ^munkahelyet. Rokkantjáradék Cz. I.: Feltehető, hogy rok­kantjáradéka megállapításához nem szerezte meg a szükséges ledolgozott éveket és a szociá­lis segélyt ön részére férjének magasabb keresete miatt nem állapíthatták meg. Ezen az ala­pon valószínűleg hiába kérné a feleségjáradékot is. Mivel nincs munkaviszonyban, illetve a szövetkezetben sem dolgozik, nincs igénye táppénzre. Édesapja, aki ápolásra szo­rul, az 1975/121 számú törvény 47. §-a alapján a járási nem­zeti bizottságon magatehetet­lenségi pótlékot igényelhet. En­nek összege havonta 200—400 korona. Fejadag nagysága V. M.: Nehezményezi, hogy önnek, mint három kiskorú gyermekről gondoskodó özvegy­nek és efsz-tagnak az efsz nem juttat annyi fejadagot, mint a családfőknek. A kérdésre a szövetkezet saját alapszabály­zatában találhat irányadó ren­delkezést, ha nem, forduljon a járási mezőgazdasági igazgató­sághoz tájékozódásért. Feltehe­tő, hogy a juttatás összefügg a háztáji föld nagyságával Is. Egyébként kétségtelenül önt kell tekinteni három kiskorú gyermeke törvényes képviselő­jének és így a család fejének is, ámbár a törvény ezt a ki­fejezést már nem használja. Végrendeleti öröklés N. I.: Unokaöccse az ún. gon­dozási szerződéssel egymagában még nem szerez jogcímet az ön utáni törvényes öröklésre. Csak úgy lehetne testvére mellett mint további törvényes örökös, ha az ön halála előtt iközös háztartásban éltek és erről kö­zösen gondoskodtak. A végren­deletben ajánlatos a betét­könyv adatait pontosabban megjelölni, különösen akkor, ha más-más személynek akarja őket juttatni, de a jelszó meg­adása nem feltétele a végren­deleti öröklésnek. Az állami jegyzőség döntése értelmében a betétkönyvet illetően az örö­kös rendelkezési jogot nyer. Munkavállalás Magyarországon L. G. Kérdésével forduljon a járási nemzeti bizottság mun­kaügyi osztályához. Dr. F. J. Nem másodrendű kérdés valy 160 tehénnél elérték az évi 4325 literes fejési átlagot. Je­lenleg a 4500 literes átlagért „harcolnak". Iván Sándor A rokkantak peredi (TeSedí­kovo) szervezetének taglétszá­ma mintegy háromszáz. Török Aladár (felvételünkön], a jó hí­rű alapszervezet elnöke beszél­getésünkkor többek között el­mondta, hogy a helyi efsz két és fél hektárnyi kevésbé termő területet adott a szervezetnek, amelyen kamillát és levendu­lát termesztenek. Évente több "taint ezer kilogramm kamillát és nagyobb mennyiségű leven­dulát adnak el a hlohoveci Slo­vakofarma gyógyszergyárnak. Elhatározták, hogy ebben az évben 1600 kg mákfejet is ér­tékesítenek. A szervezet tagsá­ga a gyógynövényeket különle ges berendezéssel szárítja. Krajcsovics Ferdinánd ROPJÁK A TÁNCOT A hodosi (Vydrany) művelő­dési otthon keretében dolgozó tánccsoport Angyal Sándorné vezetésével 1977-ben kezdett népi táncokat tanulni. Az együttesnek jelenleg 16 tagja van. A táncok tanítása közben sokat segít Győry Béla. Heten­te háromszor próbálnak. A kor­reográfus és a megfelelő zene­kar hiánya okozta nehézsége­ket igyekeznek leküzdeni. Helyeslem, hogy Jozef Sluka 1980. július 2-án az Oj Szóban Nem másodrendű kérdés című cikkéDen szóvá tett néhány visszásságot, részletesen fog­lalkozott környezetünk higié­niájával. Egyetértek soraival és egy észrevételemmel szeretném kiegészíteni azokat — írja le­velében K. Szőke Éva olva­sónk. Minap a bratislavai nagyállo­másról 11 órakor az Érsekúj­vár (Nővé Zámky) felé induló vonat egyikében olvastam az írást. Már máskor is felfigyel­tem a vonatok elhanyagolt ál­lapotára, cikkük elolvasása után azonban szinte elviselhe­tetlennek éreztem a vagon „tisztaságát". A padlózaton szétfolyt valamiféle nedűre majdnem félujjnyi piszok ta­padt. A padok műbőrhuzatá­nak a színe a rajta levő szenny­től alig állapítható meg. Az ablakokon a másik ablakból kiloccsantott maradék italnak (vagy ki tudja minek) több éves nyoma éktelenkedett. Azóta, ha utazom (ami gyakori eset) mindig figyelem a vonatokat. Sajnos, azok higiéniája egyál­talán nem kielégítő. A legtöbb vagon állapota siralmas. Bosszúságot okoz az utazó­közönségnek az is, hogy — gyakran még a napi csúcsfor­galom idején is — csa'k két­három pénztár van nyitva, pe­dig legalább tíz van a nagyál­lomáson. A pályaudvari dolgo­zók (tisztelet a kivételnek) tá­jékozatlanok, pontos felvilágo­sítást ritkán lehet tőlük kapni. Idősebbektől hallottam, hogy régebben a. személykocsik, de még a mozdonyok is ragyog­tak a tisztaságtól. A pályaud­varok tiszták voltak, a vidéki áJlotaásokon pedig sok volt a virág. Sajnos, ez mind a múlté. Mindenütt eldobott papír, sze­mét, ápolatlan környezet. Tu­dom, ez nem csak a Csehszlo­vák Államvasutak, a munkaerő­hiány stb. hibája. Mi, utazók is ludasak vagyunk a dologban. Bár Igaz, az elhanyagolt kör­nyezetben könnyebben vétke­zik az ember. Valakinek való­ban el kell kezdenie a rend­csinálást. Miért késik Köszönjük, hogy az Oj Szó hasábjain Gazdag József Miért késik című cikkében foglalko­zott az 1240 férőhelyes épülő­ben levő tehénfarmunk prob­lémáival és a befejezés körüli Szelte Beáta fogyatékosságokkal. A cikk ha­tására a siló is elkészült és az Agrostav terebesi (Trebiäov) üzeme a fogyatékosságokat fo­kozatosan eltávolítja, írja le­velében Lefkovics József, a Királyhelmeci (KráT. Chlmec) Állami Gazdaság igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom