Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-21 / 170. szám, hétfő

Csökkenő import — növekvő export Négy vállalat együttműködési programja megvalósításának első eredményei Országszerte, söl világviszonylatban mindenütt arra irányul a gazdasági szakemberek igyekezete, hogy a termelésben a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák a hazai nyers­anyagforrásokat, csökkentsék a külföldről vásárolt anyagok mennyiségét. Természetesen, a társadalmi, népgazdasági igé­nyeknek megfelelő termelési feladatok folyamatos, sikeres tel­jesítése közepette. Aki egy kicsit is jártas a gazdasági kérdésekben, Jól .tudja, hogy az említett célok elérése nem egyszerű. Csakis megfontolt, céltudatosan vég­zett munkával, a partnerágaza *ok szervezett együttműködésé­vel, a rendelkezésre álló erő és anyagforrások összpontosítá­sával valósítható meg. E cél elérésére irányuló kéz deményezés született ez év ele­jén Kelet Szlovákiában, amiről lapunkban is beszámoltunk. A kezdeményező Kassai (Košice) Ke rém iái pari Müvek, továbbá a Kelet szlovákiai Vasmű, a Szlo­vák Magnezit müvek ós a Vas ércbányák vezető képviselői szerződésben foglalt együttmű ködésí programot írtak alá. Röviden elmondjuk, mi en­nek az együttműködési prog­ramnak a célja és jelentősége. Együttműködni a hazai és saját nyersanyagforrások maximális, gazdaságos felhasználása terén, csökkenteni a behozatalt, eze két az anyagokat hazai forrá­sokból pótolni, kiküszöbölni a nagyobb szállítási távolságokat. Továbbá: beindítani és folya­matosan bővíteni az együttmű ködést a pótalkatrészek gyár­tásában, a műhelykapacitások és állóeszközök jobb kihaszná­lásában, az egyes vállalatok szükségleteit kielégítő új ter­mékek gyártásának arányos el­osztásában, az ezzel összefüg­gő közös beruházások megva­lósításában és a műszaki-fej - Jeszlési feladatok megosztva történő teljesítésében. Ezeken kívül gondoltak ezek a vállala­tok az irányításban szerzett ta­pasztalatok kicserélésére, az együttműködő vállalatok dolgo­zóinak csereüdültetésére és más közös rendezvényekre. itt Az együttműködést kezdemé­nyező Kassai Kerámiaipari Mű­vek vállalati igazgatója, Gejza l.anger elvtársat abból a célból kerestük fel, hogy egyrészt az együttműködés eddigi eredmé­nyeiről, másrészt pedig a vál­lalat idei gazdasági feladatai teljesítésének féléves mérlegé­ről tájékozódjunk. — Alig néhány hónap tolt el az együttműködési program aláírása óta, de — a rendsze­resen megtartott vállalatok közti értékelő tanácskozások eredményei alapján — mind a négy gazdasági intézmény ne­vében elmondhatom: helyes úton járunk, ennek az integrá­ciónak már megmutatkoznak a kedvező jelei. Az egyre tökéle­tesedő együttműködésnek és a népgazdaság tervszerű irányítá­si rendszere tökéletesítését cél­zó komplex intézkedések szel­lemében végzett, bizonyos ará­nyú beavatkozásoknak is kö­szönhető, hogy vállalatunk az első félévben — az előző év hasonló időszakához képest — kétharmaddal csökkentette a behozatalt. Ugyanakkor expor­tunkat csaknem 80 százalékkal növeltük. Ez jelentős eredmény „antiimport“ programunk meg­valósításában. — igazgató elvtárs, hu már szóba hozta az első féléves terv néhány mutatóját, kérem, szól­jon vállalatuk egész évi fel­adatairól. — Az említeti két gazdasági mutató sikej-es teljesítése ugyan sokatmondó, de néhány lovábbi adatot még felsorolhatnék. Vál­lalatunk az első féléves brut­tó termelési tervet 106,3 szá­zalékra, az árutermelési tervet 103 százalékra, exporttervét 108 százalékra, a munkatermelé­kenység tervét 108,8 százalékra teljesilette és hárommillió ko­ronán felüli nyereséget ért el. Említést érdemel talán, hogy a Szovjetunióba irányuló kivi­teli tervet 149 százalékra telje­sítettük és 100 százalékon fu­lfil eleget tettünk a tőkés piac megrendeléseinek is. Beszélgetésünk további ré­szében visszakanyarodtunk az „antiimport“ program teljesíté­sének kérdéseihez. — Mivel a négy vállalat együttműködési szerződésében konkretizált program teljesíté­sének eredményeivel a közeljö­vőben sorra kerülő közös ér­tékelő tanácskozáson foglalko­zunk majd, helytelen lenne ezekről szubjektív véleményt alkotnom — mondotta Gejza Langer. — Annyit azonban el­mondhatok, hogy kedvező szin­ten fejlődik vállalataink együtt­működése. A kijelölt műszaki, termelési, kereskedelmi és szo­ciális szakmunkacsoportok jól dolgoznak. Szerintem lesz is mit értékelnünk a vállalati ve­zetők legközelebbi értekezletén. Még pontosan nem tudom, mi­kor kerül erro sor ... — Milyen eredményeket ért el a vállalat az import csök­kentése érdekében kifejtett munkában? — Vállalatunknak a behoza­tal csökkentésére irányuló tö­rekvéseiből fakadó eddigi ered­ményeire ugyan már korábban utaltam a féléves gazdasági mérleg ürügyén, de szívesen „apróra váltom“ a közölt szá­zalékarányokat és elmondom, milyen mértékben sikerült nö­velni saját nyersanyagforrása­ink kihasználását. Például ho­mokból és hulladékpapírból el­kezdtük olyan szigetelő betétek gyártását, ami évente 23 mil­lió koronával csökkenti az ed­digi behozatalt. A kohászati üze­mekben használatos hintő- és szigetelő anyagok hazai nyers­anyagokból történő gyártásával évente hatmillió devizakoronát takarítunk meg. Hazánkban a iní vállalatunk a KGST-tagálla- mok közül egyedüli gyártója annak a perlitből készített „VAPEX“ nevű anyagnak, mely­ből egy köbméter is képes kö­zel 400 liter olajat „elnyelni“. Ebből az idén hétezer köbmé­tert gyártunk. A közeljövőben elkezedjük a függesztett szige­telő betétek gyártását a Kelet- szlovákiai Vasmű és az ostra­vai Klement Gottwald Vasmű részére. Ez az anyag gyorsan szerelhető, nem munkaigényes és optimális hőtartó. Gejza Langer beszélgetésünk végén leszögezte, hogy a négy vállalat rövid együttműködése már eddig is több millió ko­ronás népgazdasági hasznot ho­zott, s a jövőben ez messzeme­nően fokozható. KULIK GELLÉRT Az Ukrán SZSZK ban, a nyiknlajevi Fe­kete-tengeri ha­jógyárban must fejezték be a „Moszkvai olim­pia“ nevet vise­lő halászhajót és halfeldolgo- zót. Az 5415 tonna vízkiszo- ritású óriásha­jót mélyhűtő berendezéssel látták el. Órán­kénti sebessége 16 csomó. A ha­jó a Peüupav- lovszk—Kam- csatszkij kikötő számára ké­szült most pró- baútra bocsá­tották a Fekete- tengeren (CSTK felvétele) Ezekben a napokban több mint ezer kombájn érkezik a 'cseh o»* szágrészekből Szlovákia mezőgazdasági üzemeibe. Az idén a kom­bájnok nagy részét vasúton szállítják rendeltetési helyükre. Felvé­telünk a nagymegyeri (Čalovo/ állomáson készült. A Présticei Gép és Traktorállomásról érkezett gépeket rakják ki, amelyek a nagymegyeri gabonatáblákon vágták majd a termést (Fölvétel: CSTK — B. PalkoviC) Figyelmük mindeme kiterjedt Aratási előkészületek a Bodolői (Budulov) Efsz-ben Indulás előtti feszültség. A gépek és az emberek csak a parancsra várnak. A vezetőség naponta ellenőrzi és a helyzet­nek megfelelően módosítja az ütemtervet. Erről győződtem meg a Bodolói Egységes Föld­művesszövetkezetben, és erről győztek meg a szövetkezet el­nökének, Köteles Ágostonnak tájékoztató szavai is, aki egyéb ként derűlátó. Bízik a gépek­ben és az emberekben. Szemes terményből rekordtermésre szá mítanak a kései aratás ellenére is, csak az idő segítse az érést. — A gépek és az emberek készen állnak — mondja Köte­les mérnök. — Mindent elköve tünk, hogy a legtökéletesebb gépekkel kezdjük meg a nagy munkát. A szükséges alkatré­szeket már előre igyekeztünk beszerezni, hogy az esetleges meghibásodás ne késleltesse a munkát. Tizenkilenc kombájn várja az indulást. Négy kom­bájnt kapunk segítségül a Ma­gyar Népköztársaságból, ponto­sabban a szatmár megyei Tyú­kodról és hármat a Bardejovi testvérjárásból. Saját kombájn­jaink már elindultak Tyúkodra, mire ott végeznek, remélem, mi kezdhetjük az aratást. — Az aratás idejére — foly­tatja az elnök — az üzemi pártszervezet vezetősége külön bizottságot alakított. Ennek a hattagú bizottságnak lesz a feladata, hogy irányítsa és el­lenőrizze az aratás egész me­netét, gondoskodjon a gépekről, alkatrészekről, a termés gyors, s a lehető legkisebb veszteség­gel történő betakarításáról, gondoskodjon a dolgozókról, élelmezésükről, s nem utolsó­sorban a legszigorúbban betar­tassa a munkavédelmi előíráso­kat. Nagy feladatok várnak a bizottság tagjaira és szövetke­zetünk minden dolgozójára. Eb­ben az időszakban bizony nem sok időt tölthetünk otthon. A szövetkezet munkáját hat helyi nemzeti bizottság, s a hatáskörükbe tartozó tömeg­szervezetek segítik. Ezt a segít­séget a szövetkezet vezetősége nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is értékeli. Az idén a hat hnb, illetve a tömegszer­vezetek között differenciáltan, a tőlük kapott segítség figye­lembe vételével 60 000 koronát osztanak el. Pelegrin fózsej mérnök, fő­gépesítő feladata is sokrétű lesz. Gondoskodnia kell többek között arról, hogy folyamatos legyen az alkatrészellátás, s ar­ról, hogy az aratás ideje alatt a központi raktárban állandó szolgálat legyen. Komoly fel­adatot jelent a dolgozók élel­mezése, a brigádmunkások el­helyezése is. A dolgozók az aratás alatt háromszor kapnak meleg ételt. Reggelit és a vacso­rát a szállásukon, illetve a szövetkezet konyháján fogyaszt­ják el, az ebédet a munkahely« re szállítják. A szövetkezet vezetősége az aratás alatt nagy gondot fordít a tűzvédelemre is. A tűzvédelmi terv megtartásának ellenőrzése szintén a főgépesítő feladata. A betakarítási munkák alatt az aratócsoportok — mint min­den évben — az idén is ver­senyben állnak egymással. A szövetkezet vezetősége már ki­dolgozta és természetesen a dolgozók tudomására hozta a premizálás rendszerét, amely szintén ösztönzőleg hat. Nagy figyelmet fordítanak a propagációs, agitációs munkára is. Aratási híradót szerkeszte­nek és adnak ki, amellyel tájé­koztatják a dolgozókat a mun­kák menetéről, a legközelebbi feladatokról, az elért eredmé­nyekről, s közlik a legjobb dol­gozók névsorát is. Az előkészü­letek pontosak, figyelmük min­denre kiterjedt. A jó eredmé­nyek elérésének minden felté­tele megvan, most már az idő­járáson a sor, hogy segítse en­nek a szövetkezetnek a dolgo­zóit is. FECSÖ PÄL Oj adatbank a kgstben A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1962—1978 között több mint 80 ajánlást dolgozott ki és fogadott el a mutatók egységesítésére és összevethe- tőségének biztosítására. Rövid felsorolásuk is képet ad az el­végzett munka volumenéről. Egyeztették és gyakorlatba be­vezették a népgazdasági mérleg alapvető módszertani előírá­sait, beleértve az ágazati kap­csolatok mérlegét, az ipari és mezőgazdasági termékek, a kül- és belkereskedelmi, a mun­kaügyi statisztikát, a demográ­fiai és lakossági-összeírási sta­tisztikát, a lakosság fogyasztá­sát, a tudomány és a tudomá­nyos élet, az oktatás, a kultú­ra, az egészségügy, a testneve­lés, a könyezetvédelem helyze­tét elemző statisztikákat ás a szocialista statisztikát. Az integrációs folyamatok el­mélyülése és több alapvető népgazdasági probléma közös megoldása megköveteli az ada­tok nemzetközi összevethetősé- gének további javítását. Bőví­teni kell az összevethető érték­mutatók körét. Ezzel kapcsolat­ban ki kell dolgozni számos új mutató — a megtermelt nem­zeti jövedelem, a lakosság kö­zös fogyasztása, társadalmi munka termelékenysége, végső eredmény — összevetésének módszertanát. Igen fontosak a szocialista gazdasági integráció fejlődését, a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködést jel­lemző adatok. Ebből kiindulva a bizottság kidolgozza azon statisztikai mutatók rendszerét, amely a termelési specializá- cióra és kooperációra, a fontos ipari létesítmények együttes építésére, a kölcsön- és hitel- felvételre, a szakemberképzés­re vonatkoznak. Tovább mélyül az informá­ciósfeldolgozás automatizálásá­ban az együttműködés. A tag­országok statisztikai hivatalait mind nagyobb mértékben látják el elektronikus számítástechni­kával, többek között az egyes rendszerhez tartozó gépekkel. Ezen a bázison fejlesztik az állami statisztika automatizált rendszerét, hozzák létre az au­tomatizált adatbankokat, növe­lik a megoldandó feladatok számát, tökéletesítik és fokoza­tosan egységesítik az informá­ciós szolgálatot, bővítik a mű­szaki eszközök és a matemati­kai kiszolgálás parkját, az anyaggyűjtés- és feldolgozás technológiáját vezetik be és fejlesztik az adatok távfeldol­gozását. A bizottság az állami statisz­tika automatizált rendszerének alapjaként különleges figyelmet fordít az automatizált adatban­kok típustervének kidolgozásá­ra. Az ideiglenes tudományos­kutató kollektíva már előkészí­tette az automatizált adatban­kok kialakításának és alkalma­zásának tervezetét. (F.) SÖRGYÄR EXPORT A SZOVJETUNIÓBA Az utóbbi tíz évben a szovjet sörgyártás ötévenként mintegy 35—40 százalékkal nőtt. Egyre több sört gyártanak tehát, és egyre javul a sör minősége is. A Szovjetunióban gyakorlatilag valamennyi ipari központban terveznek, avagy már építenek is új sörgyárakat. Harminchat ilyen sörgyár kiváló, korszerű berendezése Hradec Královéból származik. A szovjet szakemberek vá­lasztását befolyásolta az a tény, hogy a csehszlovák söripari berendezések hagyományosan jó minőségűek, általában a ma­gasfokú automatizáció a jellem­zőjük, és emellett nagy telje­sítményűek. Valamennyi olyan üzem, amelynek berendezését a Szovjetunióba szállítjuk, évi 700 ezer, sőt egymillió hektoli­ter sört termel, ez nagyjából 150—200' millió üveges sört je­lent. A szovjet szakemberek külön­leges sörgyártási technológiát dolgoztak ki, amelynek pontos betartása esetén a sör minősé­ge nem marad el a legjobb külföldi sörfajták mögött. A „Moszkovszkoje“ nevű sört nagyra értékelték a csehszlo­vák szakemberek is, a „Szlav- janszkoje“ tulajdonságai na­gyon hasonlítanak a pilzeni sör tulajdonságaihoz és a „Szta­licsnoje“ sör — amelynek gyár­tását nemrég kezdték meg Moszkvában — vetekszik a vi­lág legjobb sörfajtáival. Nemrég adtunk el a Szovjet­unióba húsz teljes berendezést a sör tartósítására. Rövidesen nemcsak a „Sztolicsnoje“ ha­nem a többi szovjet sörfajták is háromhónapos szavatossági idővel készülnek majd. A sör minőségére nagy ha­tással van az érésidő. A 11 fo­kos Zsigulovszkoje érési ideje 21 nap. A hasonló sörfajtákat hazánkban 60—90 napig érle­lik. A szovjet sörgyári kapaci-1 tások jelentős növekedése a jö­vőben lehetővé teszi a nagy érésidejű sörök gyártása meny- nyiségének növelését. Csehszlovák sörgyári beren­dezésekkel épülnek jelenleg a vlagyivosztoki, irkutszki,' krasz- nojarszki, kijevi, szimferopoli, ogyesszai és más városok sörgyárai is. A legközelebbi időszakban tervezik hasonló üzemek építését Leningrádban, Szverdlovszkban, Tbilisziben, Novokuznyeckban és más váro­sokban. Ugyancsak csehszlovák berendezések pótolják a már régóta üzemelő szovjet sörgyá­rak elavult technológiai beren­dezéseit is. ('TA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom