Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-18 / 168. szám, péntek

Úi KELLENE A RÉGI HELYÉBE

ELAVULT ZÖLDSÉGRAKTÁR # SAJÓ PARTJÁN # AZ ÚJRA EGYELŐRE NINCS ANYAGI FEDEZET # A MINISZTÉRIUM MEGOLDÁST KERES

Pelsőc (Plešivec) irányából érkezve Rozsnyó (Rožňava) peremén számos kisebb-nagyobb üzem és raktár tarkítja a Sajó partját. Vannak közöttük új, szemre is tetszetős létesítmények, de olyanok is, amelyek kilógnak a sorból, nem illenek a rohamosan fejlődő bányászváros panorámájába. Ilyen például a helyi, állami gazdaság központi irodaházával szemben álló járási zöldségraktár. A Zelenina rozsnyói kis üzemrészlege közvetlenül a főút mentén aránylag ki.s területen van, néhány összetákolt épületből áll és zöldségesládákkal van bekerítve.

— Sajnos itt lehetetlen rendet teremteni, hiszen ahhoz holyre, jobb feltételekre, s elsősorban tágasabb udvarra lenne szükség — magyarázza a siralmas helyzetet a kapuban Karol Piater, az üzem igazgatója, miközben elindulunk az „iro- dabódék“ irányába. — Most itt székelünk — mutat a két lépésszer három lépésnyi nagyságú két faházikó fölé.

féléket nem sokáig tárolhatjuk, azonnal küldjük az üzletekbe. A legnagyobb baj, hogy az üzleteknek sincs megfelelő hűtőgépük.

Azt is meg kell említenünk, bogy a rozsnyói zöldségraktárban hiába keresnénk gyümölcsérlelőt, csomagolót, vagy zöldségmosót. A rakodáshoz szükséges emelőgépeket, illetve más korszerű műszaki berendezéseAz árumozgatás nincs gépesítve

A miért így?, meddig így? és az ezekhez hasonló kérdésekre az üzemlátogatás során vála- szolgat a jelenlegi tisztségét rövid ideje betöltő fiatal Igazgató.

— Ez volt az irodaház — mondja egy szürke, alacsony kis épülethez érve. — Most üres, nem használjuk, mert átalakítási munkák folynak benne.

A szűk, sötét folyosóról bebenézünk az apró, vakolatsza- gú, föltúrt padlózató helyiségekbe.

— Eddig nem voltak szociális helyiségeink, a munkások öltözőjében nem volt víz, csak a folyosón volt egy csap, ott mosakodtak nők, férfiak, ugyanakkor higiéniai szempontból sem az öltözők, sem az irodák nem voltak megfelelőek. A rekonstrukció után valamivel jobb lesz a helyzet.

A legnagyobb raktárban a roskadozó tetőzet, a pincében a nedves falak, a vermekben pedig a bokáig érő sár kötötte le a figyelmemet.

— Három vermünk van, de csak egyben van villany, hiányoznak belőlük a szellőztető berendezések is. A legnagyobb baj az, hogy esőzések idején néha hetven centiméteres víz áll bennük. 1978-ban a víz 140 tonna krumplit és rengeteg káposztát árasztott el.

Amikor a hűtőberendezések felől érdeklődöm, egyszerű választ kapok. — Nincs. Sem kicsi, sem nagy. Nálunk ez ismeretlen. A szőlőt, paradicsomot, vagy más gyümölcs- és zöldségket sem találnánk meg. Az. árumozgatás nincs gépesítve, kézzel történik.

Ezeket tudván nem meglepő, hogy ez a raktár a maga ágazatában D kategóriás.

Szükség von az újra

Hogy a szóban forgó kis üzem elavult, nem felel meg a mai Követelményeknek, azt nemcsak a kinézete árulja el, hanem a teljesítménye is. Jelenleg ugyanis telente 270 tonna zöldséget, 80 tonna gyümölcsöt és 350 tonna krumplit kellene tárolnia — ennyi a terv —, de a raktározási terület 160 tonnával kevesebb áru elhelyezésére alkalmas csak.

Ráadásul az Ilyen állapotú raktár javítgatása évente sokba kerül. Tavaly például közel félmillió koronába. Ez aligha mondható helyes megoldásnak, de mi mást tehet egy üzem vezetősége, ha jobb megoldás egyelőre nincs, a zöldség iránti kereslet pedig egyre nő. Csak az új raktár oldaná meg a kérdést.

Az üzem vezetőségétől a minisztériumig

Karol Piater üzemigazgató és helyetese Irena Klimová szerint az új üzem építéséről az utóbbi időben sok szó volt. Sőt az is ismeretes, hogy a vasútállomás szomszédságában épül majd az új raktár, ahol 3,2 hektár építkezési terület már be van kerítve, s két verem Is elkészüli már. A folytatás? Bizonytalan

A zöldségraktár helyzete a járás párt- és állami szerveit is sokat foglalkoztatja. Tanácskozás tanácskozást követ, de a haladás csigalassúságú. Tény, hogy a Zelenina kassai (Košice) vállalati igazgatósága kidolgozta az új létesítmény építési tervét — mely szerint 1990- ben a 25 millió korona ráfordítást igénylő korszerű raktár 1660 tonna zöldséget és 1023 tonna gyümölcsöt tárolhatna, de az ügy intézése Itt látszólag megállt. A helyiek azt is tudják, hogy az építkezés nem szerepel a hetedik ötéves tervidőszakra készülő tervjavaslatban.

Az üggyel kapcsolatban František Ottavához, a Zelenina bratislavai vezérigazgatójához fordultam:

— Ismerjük a rozsnyói helyzetet, s mindenáron arra törekszünk — remélem nem eredménytelenül —, hogy azt megoldjuk — mondta a vezérigazgató. Tervünkben a legfontosabb építkezések között szerepel, de eddig az illetékes minisztérium nem engedélyezte, hogy besoroljuk a beruházások közé, illetve nem ígérte meg rá az anyagi fedezetet.

Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumában Somogyi László miniszterhelyettes nyilatkozott. Elmondta, hogy a rozsnyói zöldségraktár egyelőre nem szerepel a tervjavaslatban — mert oda mostanáig csak a társadalmi szempontból legfontosabb építkezések kerültek —, de ez nem azt jelenti, hogy Rozsnyó végleg kimarad belőle. A minisztérium jogosnak tartja a Zelenina kérelmét, ezért mindent elkövet, hogy a Sajó partján mielőbb felépüljön az üj zöldségraktár.

4» I» *

Az ügy tehát nincs lezárva, s várható, hogy néhány év múlva a fogyasztóknak, az ottani alkalmazottaknak, s a Pelsőc— Rozsnyó útszakaszon utazóknak is sokkal jobb véleményük lesz a rozsnyói zöldségraktárról, mint jelenleg.

GAZDAG JÓZSEF

Kommentáljuk

MAGUNK LÁTJUK KÁRÁT

Nyáron fokozott figyelemmel kísérjük a mezőgazdasági dolgozók igyekezetét. Senki számára sem lehet ugyanis közömbös, hogy lesz-e elegendő takarmány, hogyan sike rül a termény betakarítása. A jó felkészülés fél siker, tartja a közmondás. Az idén ez különösen fontos, mivel az időjárás igen szeszélyes. Rég elmúlt már Péter Pál napja, de még csak a déli járásokban kezdődött meg az aratás, amely az idén nehéznek, igazi erőpróbának ígér kezik. Embertől és géptől a maximumot kívánja meg, mert a mostoha feltételek közepette is mindenütt arra kell törekedni, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség, több legyen az ország kenyere.

A mezőgazdasági dolgozók évről évre jobb eredményeket érnek el. Sajnos azonban nemegyszer a verejtékes munka val létrehozott javakat a tűz pusztítja el. Például 1976 ban a betakarítási munkálatok idején 149 tűzeset 4 203 700 ko- ronányi értéket pusztított el. A mezőgazdaság dolgozni és vezetői levonták ebből a tapasztalatokat és tavaly már csak 38 esetben pusztított a tűz és az anyagi kár is 810 280 koronára csökkent. Mindez arról tanúskodik, hogy a tűz megelőzése terén is lehet eredményeket elérni, meg lehet akadályozni, hogy a tűz takarmányt vagy gabonát változ tasson hamuvá.

Ezek az eredmények sem adhatnak okot azonban az elégedettségre. A mezőgazdasági üzemekben ügyelni kell arra, hogy a gépek műszaki állapota mindig kifogástalan legyen, ne hiányozzon róluk a kézi tűzoitóberendezés. A terménybetakarítást végző autókat, traktorokat szikrafogókkal kell ellátni. Ezt mondja az előírás, s jól tudja ezt minden gazdasági vezető, de sajnos, gyakorta mindkettő hiánycikknek számít, beszerzésük igen sok gondot okoz. Éppen ezért a központi szerveknek oda kell hatniuk, hogy e téren végre rendet teremtsenek.

Ma már a vasutakon jóformán egyetlen gőzmozdony sem közlekedik, de a védősáv létesítése még ma is tűzrendészet! előírás, ugyanúgy, mint az is, hogy a kombájnok csoportos alkalmazása esetében víztartálynak és ekével ellátott traktornak kell a közelben lennie. Csakis a kijelölt helyeken szabad dohányozni és rendszeresen portalanítani kell az aratócséplő gépeket. Szükséges, hogy minden mező- gazdasági üzemben, községben Ütőképes legyen a tűzoltó raj.

Az sem lehet közömbös senki számára, hogy a kicsépelt gabonával mi történik, megfelelő helyen tárolják-e. Tavaly az illetékes szervek 958 szükségraktárt ellenőriztek, s ebből 897-ben találtak komoly fogyatékosságokat. Többek között hiányoztak belőlük a hőmérők. Az ellenőrzött mennyiségből a helytelen tárolás következtében 380 000 tunna gabonát nem lehetett az élelmiszeriparban felhasználni. Mivel átmeneti raktározással az idén is számolni kell, s a szárítóberendezések kapacitása nem kielégítő, a gabona gondozására az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani.

A határ napról napra népesebb, nagyobb a tűzveszély. A megelőzéshez a betakarítási munkákban részt vevőkön kívül mindnyájan hozzájárulhatunk. Ugyanis a statisztika azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban keletkezett tüzek 25 százalékát a turisták és a gyerekek okozzák. Éppen ezért egy emberként tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban, de a népgazdaság többi ágazatában is minél kevesebbszer pusztítson a tűz. A felelőtlenség nek és a felületességnek magunk látjuk a kárát.

NÉMETH JÁNOS

ORVOSI TANÁCSADÓ

Az aranyér

Az épületek mellett zöldségládák sorakoznak

IA szerző felvételei)

Arany eres csomókon a végbélnyílás körül elhelyezkedő bőr alatti csomókat értjük. Az aranyér az említett terület visszereinek tőmlőszerű kitágulásával jön létre. Főleg olyan embereknél fordul elő, akik lábvisszér megbetegedésben is szenvednek. Az aranyér és a lábvisszér betegség oka közös: az érfal izom- és kötőszövetének született hibája.

A végbélnyílás körül elhelyezkedő, szabad szemmel is jól látható visszereken kívül ismeretesek az ún. belső visszerek, melyek a végbél nyálkahártyája alatt helyezkednek el és szabad szemmel nem láthatók.

A visszerek keletkezését nagyban elősegítik olyan külső tényezők is, mint az ülő életmód, hosszan tartó székrekedés, gyakori szülések és az emésztőrendszer egyéb megbetegedései. Idősebb korban, mikor az izomszövet zsírszövetté alakul, gyakran keletkeznek visszerek, csakúgy, mint hosz- szan tartó súlyos betegségek esetében.

Fiataloknál is jelentkezhet ez a betegség, főleg akkor, ha az illetőnek székrekedése van, melyet hashajtókkal kezel, ahelyett, hogy az életmódján változtatna. A visszerek gyakran súlyosabb betegség tüneteként jelentkeznek.

Az aranyér általában nem okoz különösebb nehézséget. A beteg székelés után viszketést, vagy égetést érez a végbél tájékán. Az aranyér gyakran vérzés formájában ad jelt magáról. Külső visszér esetén ez csupán néhány csepp vért je lent, belső visszér esetén a széklet felülete véres. Az ilyen vér élénkpiros színű és nem keveredik a széklettel. Ha huzamosabb időn keresztül tart, vérszegénységet okozhat. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a belső visszerek vérzés formájában jelentkeznek, míg a külső visszér legfontosabb jele a fájdalom.

A külső visszerek gyakori komplikációja a gyulladás. A gyulladásos erek kékeslila színűek, székelésnél nagy fájdalmat okoznak, olyannyira, hogy a végén a beteg már fél a székeléstől, fáradt, kimerült lesz. A gyulladásos visszér gyakran elgennyesedik és legyengíti az egész szervezetet. Sokszor magas láz és hidegrázás kíséri a betegséget, úgyhogy a beteg ágyba kényszerül. Ha a beteg nem részesül megfelelő kezelésben, az elgennyesedett visszerek gennyes üregeket képeznek (absces). Ha az ilyen üreg fala megreped, a gennyes tartalom továbbömlik és ún. tályogokat alkotva juthat el a test távolabbi részeire is. Egy ártatlan gyulladásból így keletkezhet egy komoly vérmérgezés.

Ha a beteg megkapja a megfelelő kezelést és megtartja a tisztaság alapvető szabályait, akkor a gyulladásos visszerek minden komplikáció nélkül meggyógyulnak, és apró érzéketlen csomó formájában helyezkednek el a végbélnyílás körül. A gyulladás azonban megismétlődhet, ezért az erre a betegségre hajlamos egyénnek mindig meg kell tartania az alapvető tisztasági szabályokat.

A betegség megelőzése a következőkben rejlik: Elsősorban gondoskodnunk kell a rendszeres székelésről. A kezelés menete más azoknál az embereknél, akik ülőfoglalkozást végeznek, mint azoknál, akik nem szentelnek elég figyelmet a helyes táplálkozásnak. Ez a betegség azonban azoknál az egyéneknél a legsúlyosabb, akiknél a székrekedés csak egy komolyabb betegség előjeleként jelentkezik, tehát sem a mozgás, sem a táplálék helyes megválasztása nem vezet gyógyuláshoz.

Az ülőfoglalkozásúaknak # friss levegőn való mozgáson kívül főleg a reggeli és esti tornát ajánljuk, a hasizomerő’ sítő gyakorlatokat. A guggológyakorlatokon kívül végezzünk lábemelő gyakorlatokat, úgy, hogy térdünkkel érintsük mellkasunkat. Kitűnő gyakorlat a következő is: hátunkra fekve kinyújtott alsó végtagjainkat váltakozva 10 cm magasba emeljük. Ugyanezt a gyakorlatot megismételhetjük úgy, hogy alsó végtagjainkat egymás fölött keresztezzük. Rendkívül fontos a széklet után a tisztaság megtartása. A végbélnyílás környékét mossuk meg langyos vízzel, majd töröljük szárazra. Jó hatású lehet a langyos kamillafürdő vagy hipermangános oldat. Székelés után gyulladás és fájdalomcsillapító kúpot vezetünk be a végbélbe. Ilyen kúpok az Anaesin, Aviril H stb. A kúp használatán kívül éjszakára kenjük be a végbélnyílás környékét ólomecetes vagy kámforichtiolos kenőccsel.

Az aranyér gyógyításának és megelőzésének legfontosabb előfeltétele a helyes étrend megválasztása. Az étrend lehetőleg rostos ételeket tartalmazzon. Lehetőség szerint barna kenyeret, friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. Hagyjuk ki az étrendből az erős teát, kakaót, csokoládét, rizsleveseket. A folyadék mennyiségét napi 2—3 literre emeljük. Reggel, éhgyomorra igyunk meg egy pohár langyos karlsbádi vizet és vezessünk be a végbélbe egy glicerines kúpot. Kb. 15 perc múlva próbáljuk meg a székelést, hogy az ürítési reflex rendbe jöjjön. Jó eredménnyel járhat a has masszírozása is.

Ha megtartjuk a felsorolt tanácsokat, megkímélhetjük magunkat az említett betegség kellemetlenségeitől. Ha állapotunk mindezek ellenére sem javul, keressük fel orvosunkat.

Dr. OĽGA KUSA, CSc.

úi szó

1980.

VII. 18,