Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-17 / 167. szám, csütörtök

Sokat ígér a júliusi határ

KÖZÉP-SZLOVÁKIÁBAN HAMAROSAN ELINDULNAK A GABONAKOMBÁJNOK

Az idén aligha mondhatja valaki könnyűnek, vagy netalán irigylésre méltónak a középszlovákiai mezőgazdasági válla- iátok munkaszervező szakembereinek dolgát, A késve érkezett és mindvégig szokatlanul hűvös tavasz következtében az egységes földművesszövetkezet ek és az állami gazdaságok határában mindenütt sorra eltolódtak az agrotechnikai határ- idők és aránylag hosszú időn át csak lassan fejlődtek a növénykultúrák. Mindez még most is érezteti kedvezőtlen hatását.

1980.

UH. 17.

A kerület több járásában csak az elmúlt héten fejezhették be a szántóföldi takarmányok, illetve a rétek első kaszálását. A sarjú, valamint a hüvelyesek, a burgonya és néhány más növény termésének begyűjtésére ezért ugyancsak később kerül sor a megszokottnál, ami azt jelenti, hogy egyidejűleg többféle munkát kell majd elvégezni a gabonaaratás napjaiban.

— Ennek tudatában készülünk a déli járásokban már hamarosan megkezdődő gabonabetakarításra — tájékoztatott a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóságon Vladimír Sestrienka mérnök igazgatóhelyettes. — A kerületi pártbizottság titkársága, majd pedig azt követően a helyi feltételeknek megfelelően az egyes járási párt- és állami szervek már júniusban megtárgyalták és jóváhagyták az aratási időszakra kidolgozott szervezéspolitikai intézkedések tervét. Ezt a tervet mindenütt két változatban dolgoztuk ki, előre számolva az esetleges kedvezőtlen időjárással is.

Közép-Szlovákiában a követ- kbző hetekben összesen több mint 119 ezer hektáron érik kasza alá a gabonaföldek termése. Mintegy 78 ezer hektáron kenyérgabonát termesztenek a gazdaságok. A tavalyihoz képest együttesen 7350 hektárral bővült a búza, az árpa, a rozs és a zab vetésterülete. A tavalyinál ugyancsak nagyobb területet vetettek be a takarmányként hasznosítható hüvelyesekkel is. Annak ellenére, hogy az őszi búzavetéskor csak kevés helyen kedvezett az időjárás, a tél beálltáig úgyszólván minden parcellán kellően megerősödött, majd jól áttelelt a növényzet. A tavaszi első mezei leltározáskor kerületi átlagban

5,9 százalékkal jobb egyed- számarányt. állapítottak meg hektáronként az agronómusok* mint 1974-ben, amikor Kö;?ép- Szlovákiában is rekordtermést értek el a gazdaságok. Az árpaföldeken, bár a szokásosnál valamivel alacsonyabb a növényzet, szépen fejlődnek a kalászok és alig egy két hétre csökkent a vegetációs késés.

— Amit tavasszal elront, azt rendszerint helyre is hozza a természet — folytatta az igazgatóhelyettes. — A terméshozamokat illetően bizakodóak vagyunk, de még korai lenne konkrét jóslásokba bocsátkozni. Egyelőre messze vagyunk attól, hogy már a raktárakban tudjuk a gabonát. A növényzet mostani állapotáról ítélve a legtermékenyebb vidékeinken legalább ugyanolyan hozamok várhatók, mint a nyugat-szlovákiai kerületben. Kenyérgabonából csaknem 92 ezer, takarmánygabonából 214 500 vetőmagból pedig 270 020 tonnára szólnak a felvásárlási tervek. A felvásárló vállalatok a tavalyinál 4,7 százalékkal több gabona átvételére kötöttek szerződést. Optimális aratási feltételek esetén azonban ennél bizonyára nagyobb termést takarítunk majd be.

A mezőgazdasági vállalatok saját gépei mellett a legnagyobb gazdaságokban ismét munkába állnak a vendégkombájnok is. Nyugat-Szlovákiábói 276, Csehországból 58, a Magyar Népköztársaságból 172 kombájnt várnak ezúttal a közép-szlovákiai földművesek. A kerület határain belül 338 kombájn átcsoportosítására oda- vissza alapon ugyancsak szerződést kötöttek a gazdaságok. Egy-egy kombájnnal így átlagosan mintegy 70 hektárról kell majd betakarítani a termést. Közép-Szlovákiából 524 kombájnnal viszonozzák a baráti kölcsönt.

— Az elmúlt évhez viszonyítva — az elkerületetlen ki- selejtezések következtében — csökkent a mezőgazdasági vállalatok saját kombájnjainak a száma, de több nagy teljesítményű szovjet gép áll a földművesek rendelkezésére — magyarázta Vladimír Sestrienka mérnök. — Sajnos, ezúttal iko- moly gondokat okoz az a körülmény, hogy az ugyancsak jól bevált NDK-beli E—512-es típusú gabonakombájnok javításához különösen kevés pótalkatrészt kaptunk. Elsősorban a kaszák, a különböző méretű ék- és lapos szíjak, a hajtóláncok és az áramfejlesztő alter- nátorok hiányoznak nagy számban Ezért az elmúlt hét végéig e gépeknek csak alig 80 százalékát készíthettük elő az aratásra. A legrosszabbnak a žilinai járásban mutatkozott a helyzet, ahol mindössze 44 százalék volt az indulásra kész E-—512-es kombájnok részaránya. Ugyanakkor a čadcai járásban 55, a martini járásban pedig 56 százalékra készültek el az NDK-gyártraányú gabona- kombájnok javításával.

— Behozható még ez a lemaradás az aratás kezdetéig?

— Rendkívüli alkatrész-szál- lítmányra kaptunk ígéretet. A sürgősen igényelt alkatrészek egy része már el is juiott a javítóműhelyekbe. így az aratás kezdetére mindenütt behozzuk ezt a késést. Félő azonban, hogy a munka közben újra meghibásodó gépek — megint csak a rossz alkatrész-ellátás miatt ~ tovább fognak vesztegelni, mint ameddig a javítás tartana.

— Hogyan készültek fel « gabonatermés elraktározására?

— Az utóbbi években jelentős vátozás történt a raktározási lehetőségek terén. Jelenleg már a kövei élményeknek megfelelő körülmények között tárolható az egész kerület termése. Némi különbségek csak az egyes járások között vannak A gabonát azonban sehol sem kell maid nagy távolságokra szállítani a raktárakba. Ugyanez elmondható a mezei szérűkkel kapcsolatban is. Amennyiben nem lesz túlságosan csapadékos a nyári időjárás és emiatt magas nedvesség! artalmú a termés, a gazdaságok szárítóberendezései napi húsz huszonkét órás üzemeltetéssel folyamatosan követni képesek a kombájnok teljesítményét. Ezúttal a felvásárló vállalatok dolgozói külön- külön megállapodtak az egyes gazdaságok vezetőivel a ter- ményszállítások részletes ütemtervében. Így teljesen elkerülhetjük az eddigi nem ritka torlódásokat, fölösleges várakozásokat, ami mindenekelőtt a szállító járművek optimális kihasználásában mutatkozhat majd meg.

Az aratás fontos művelete a szalmabegyűjtés. Az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az idén ezt a munkát is rendkívül nagy gonddal szervezik. Azt követően, hogy "gy-egy parcelláról elvonulnak a kombájnok, legtovább tíz napig maradhat a tarlón a szalma. A tarlóhántás mielőbbi elvégzése érdekében azonban sok helyen úgy irányítják majd a munkát, hogy már az aratás utáni harmadik-ötödik napon a szérűkbe, vagy legalább a táblák szélén kazlakba kerüljön az összes szalma.

— Külön gondot fordítunk a jó minőségű szalmabegyüjtés- ré. Az idén ugyanis minden eddiginél nagyobb mennyiséget akarunk takarmányozási célokra felhasználni. A mező- gazdasági vállalatok vezetőinek feladatul adtuk, hogy mindenütt, ahol takarmánygranuláló üzemet létesítettek, legalább 3200—1300 tonna kellően száraz és jó minőségű szalmát tároljanak a téli takarmányozási időszakra.

— Az utóbbi években a kerületi és a járási szervek több gazdaságban felrótták a szakembereknek, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a tarlóhántás jelentőségének. Okultak ebből az agronómusok?

— A tarlóhántás azonkívül, hogy a gyomirtás legolcsóbb és leghatásosabb módja, rendkívül fontos a következő termés szempontjából is. A mező- gazdasági vállalatok szakemberei a pártszervezetek segítségével most jól felkészültek erre a munkára. A kerületben összesen több mint 7000 kerekes traktor van az efsz-ek és az állami gazdaságok tulajdonában. Azokat a vontatókat, amelyekre nem lesz szükség a termés szállításakor, illetve már a szalmabegyűjtés során, azonnal a tarlókon állítjuk munkába Egyidejűleg összesen több mint ezer vontatóval számolunk. A traktorosok azonban úgy váltják majd egymást, hogy a késő esti és az éjszakai órák se maradjanak kihasználatlanul.

Közép-Szlovákiában a gabo- nabetakarítás idejére ismét széles körű szocialista munkaversenyt szerveztek a gazdaságok vezetői. A munkaverseny résztvevőinek igyekezete minden bizonnyal ezúttal is nagyban elősegíti majd, hogy idejében, jó minőségben és jelentősebb veszteségek nélkül kerüljön raktárba a gabonaföldek jónak ígérkező termése.

LALO KAROLY

pin

Előnyős az öntözött tarlóvetemények termesztése

Szaporító parcellákra is fusson a Perko PVH hidridből

Az abraktakarmányok, főleg a szemesek fogyasztásának csökkentése a háziállatok takarmányozásában megköveteli a tömegtakarmányok termelésének a növelését. A takarmánynövények ' termesztésében jelentős tartalékokat képeznek a tarlóvetemények. Melegebb vidékeinken a gabonafélék után marad a legtöbb szabad terület, ahol a vegetációs idő végéig második termés is nyerhető.

Az utóbbi években a hagyományos tarlóvetemények, a csalamádénak vetett kukorica és napraforgó háttérbe szorultak, helyüket fokozatosan a keresztesvirágúak családjába tartozó növények foglalták el. Ezek termesztése főleg azért előnyös, mert terület- egységre számítva lényegesen kisebb a vetőmagszükségletük, mint a szénhidráttartalmú takarmánynövényeké és a hüvelyeseké, emellett jól bírják a hideget és októbertől egészen november vegéig fokozatosan kaszálhatok.

A bratislavai öntözőgazdasági Kutatóintézet hidasi kísérleti telepén (Most pri Bratislave) 4 növény termesztését vizsgáltuk meg a keresztesvirágúak családjából, öntözött és nem öntözött feltételek mellett. A kísérletben őszi takarmányrepce, répa- repce, Perko PVH hibrid és takarmánykáposzta szerepelt. Az 1976—1979-es évek átlagában ezek a növények őszi búza után vetve öntözés mellett 109,3 százalékkal nagyobb hozamot adtak, mint öntözés nélkül, öntözés mellett az őszi takarmányrepce hektáronként 38,32 tonna, a réparepce 39,11 tonna, a Perko PVH hibrid 32,85 tonna zöld tömeget adott. A keresztesvirágúak elég gazdagok 21,4—24,5 százalék nitrogént tartalmazó fehérjékben. Korai vetés esetén a növényzet már szeptember végén eléri a 30 centiméteres magasságot, s fokozatosan használható vagy legeltethető. A kutatási eredmények szerint a keresztes- virágú tarlóvetemények arányos nitrogént rágyázást igényelnek, vagyis hektáronként körülbelül 80—120 kg nitro-, gént tiszta tápanyagban számítva, amit a vetéshez való talajelőkészítés folyamán kell a földbe juttatni.

A tarlóvetemények termesztésében fontos szerepet játszik az öntözés. Az említett négy év átlagában a kísérletekben szereplő öntözött növényekre hektáronként évi

átlagban 1350 köbméter vizet juttattak. Száraz időszakban a gabonafélék betakarítása után, főleg ha a termőtalaj felső rétege kiszáradt, már a vetés előtt legalább 400 m3 vizet kell a talajba juttatni. A növényzet fejlődése idején főleg a gyors növekedés időszakában kell az öntözéseket megismételni, tehát augusztus közepétől szeptember közepéig, éspedig a szükségleteknek megfelelően 2—3 alkalommal, esetenként 300— 400 m3 vizet számítva egy hektárra.

A kísérleti parcellákon szerzett eredményekből arra lehet következtetni, hogy megfelelő talajművelés és

öntözés mellett a keresztesvirágú takarmánynövények nagyüzemi termelésben is

megadják a 20—25 tonna zöldtömeget hektáronként. Értesüléseink szerint az állattenyésztési dolgozók elégedettek a keresztesvirágú takarmánynövényekkel, főleg a

Perko PVH hibrid etetése járt

kedvező eredménnyel.

Az idén a Slovosivo a Bratislavai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat közvetítésével eredeti vetőmagot biztosított külföldről a Perko PVH hibrid termesztéséhez a nyugat szlovákiai kerület vállalatai számára. A behozott vetőmag mintegy 2000 hektárra elegendő, s körülbelül 25 mezőgazdasági vállalatba juttattak belőle. Az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozói rövid útmutatást is küldtek ezekbe a vállalatokba a nevezett hibrid termesztéséhez.

A behozott vetőmag arány- lag drága, s nem biztos, hogy jövőre is sor kerül a beszerzésére. Ezért az érdekelt vállalatoknak azt ajánljuk, hogy a vetőmag egy részét hagyják meg szaporításra. Vetőmagnak úgy keli termeszteni ezt a növényt, mint az őszi repcét. Egy hektárról körülbelül 1,8—2,0 tonna ' vetőmag nyerhető, amivel 140 hektárt lehet bevetni tarlóvetemény- nek. A szaporító parcella azonban legyen megfelelő távolságra (500—800 méterre) a többi keresztesvirágú növénytől, hogy ne kerüljön sor a vetőmag biológiai leromlására.

MICHAL VENEÍMI mérnök,

kandidátus,

az Öntözőgazdasági Kutató- intézet munkatársa

Ringó búzatáblák között

Szükebb pátriámat járva, a régi barátokkal és alkalmi ismerősökkel beszélgetve jóleső érzéssel tapasztalom, hogy szocialista mezőgazdaságunkban egyre több fiatal szakembert vonnak be a nagyüzemi gazdálkodás irányításába.

A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság kismuzslai {Malá Mužlaj részlegének gazdaság- vezetője alig harmincéves. Kazán Miklós mérnök három évvet ezelőtt került a gazdaság élére. Azóta serénykedik, s ha kell, buzgó lendülettel hadakozik a jobb eredmények ekéséért. Figyelme szinte mindenre kiterjed. Három évvel ezelőtt nemcsak ír gazdaságvezetés gondjait vállalta magára, hanem a tanyasi életmódot is — előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Már három éve lakik Kis- muzslán feleségével és két kislányukkal. Kezdetben ő volt az ifjúsági szervezet elnöke.

Rövid beszélgetés után batár- szemlére indultunk. Gyönyörködve néztük a sárguló búzatáblákat, a haragoszöld kukorica- és napraforgótábla mellett elhaladva szemügyve vettük a szépen fejlődő dohánypalántá- kat. „Itt már rövidesen kezdhetjük a törést“ — magyarázza Kazán mérnök. Tőle tudtam meg, hogy a harminc asszony

munkáját a hét darab jugoszláv gyártmányú szárító üzembe helyezésével lényegesen megköny- nyítelték. Számukra szociális helyiséget és zuhanyozót is építettek, a dohány berakását pedig gépesítették.

— Mekkora területen gazdálkodnak? — kérdezem a bő termést ígérő határ láttán.

— Részlegünk szántóterülete meghaladja az 1570 hektárt. Ebből kukoricát több mint 660

hektá m, lucernát 137 hektáron és dohányt pedig 55 hektáron termesztünk. Gabonaneműekből búzát 430 hektárnyi területen, árpát 162 hektáron termesztünk. Tevezett hektárhozamunk búzából 4,6 tonna, árpából 4,4 tonna — mondja a gazdaságvezető.

— A kismuzslai részleg határa csaknem 15 kilométeres körzetben található. Mit jelent ez

Itt száz hektáros táblán érik a búza (A szerző felvétele)

a munkaerő gazdaságos kihasználása szempontjából?

— Gazdasági körzetünkben Öt tanya található. Állandó munkásaink zöme ezeken a tanyákon él. A gazdasági épületeken, de a családi házakon is már meglátszik az idő romboló hatása. Mi felújításokkal igyekszünk javítani a lakáskörülményeken. Jövőre nyolc lakásegység átadásával szeretnénk javítani dolgozóink lakásgondjain. Az élelmiszer-ellátást biztosítottuk. Munkásainkat r^intén saját autóbusszal szállítjuk munkahelyükre.

— A sárguló gabonatáblak láttán akaratlanul is az aratásra gondolunk.

— Épp az imént érkeztem meg egy értekezletről, ahol az aratási munkaterveket egyeztettük. A mi aratási körzetünkben — Ivánhalmát is beleértve — 924 hektárról kell betakarítani a termést. Ehhez nyolc kombájn áll majd rendelkezésünkre. Hat vendégkombájnnal már húsz éve a Brno melletti Heŕpicei Gép- és Traktorállomás segít ki bennünket. Ha minden jól megy, augusztus elejére végzünk az aratással.

Kazán Miklós szavaiból bizakodás és derűlátás árad. Fiatalos lendületével bizonyára mindent megtesz majd azért, hogy a mindennapi kenyerünket biztosító termés a lehető leggyorsabban a magtárba kerüljön.

RIGLER JÁNOS