Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-15 / 165. szám, kedd

A komplex intézkedéseket nemcsak magyarázni, hanem teljesíteni is kell cm 1980. VII. 15. Habár a tervszerű irányítá­si rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések csak a jövő évtől lesznek ér­vényben, már néhány hónap­ja intenzíven foglalkoztatják nemcsak a gazdasági, hanem a politikai és a társadalmi szférát is. Az eddigi gyakor­lathoz viszonyítva jelentős gazdaságpolitikai változások­ról van szó, amelyek helyes megértésétől és végrehajtásá­tól nagy mértékben függ a népgazdaság, s következmé­nyeiben az egész társadalom fejlődése is. Ezért a komp­lex intézkedések helyes ma­gyarázására és megértésére nagy gondot kell fordítani. Az idő gyorsabban halad, mint ahogy azt egyes gazdasá­gi vezetők tudatosítják. Annak ellenére, hogy még fél év vá­laszt el minket a 'komplex in tézkedések érvényesítésétől, már most is igen jelentős lé pésekre és változásokra van szükség. A . párt-, az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek egyik fontos feladata például az, hogy alapvető for­dulatot érjümk el a dolgozók részvételének szervezésében az ötéves és az évi tervek előké­szítésében, az előzetes terveik, a tervjavaslatok kidolgozásában. Az előzetes terv (ústretový plán) így a tervezés és a tö­megpolitikai tevékenység jelen­tős kategóriájává válik. Eüért felkértük Ladislav Jaäík elv­társat, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa titkárát, hogy nyilatkozzon az előzetes' terv küldetéséről és jelentőségéről. • Melyek azok a fő okok, amelyek szükségessé teszik az előzetes tervezéshez való visz szatérést, ami a kétéves terv­időszak éveiben Csehszlovákiá­ban is kibontakozott, de ké­sőbb lemondtunk róla? Már csaiknem negyed évszá­zada minden évben megismét­lődik az a helyzet, hogy a vál­lalatok és a reszortok tervja­vaslataiban több forrást, fő­leg munkaerőt, béralapot, nyers- és alapanyagokat, energiát, be­ruházási eszközöket, importált cikkeket igényelnek, s ezzel szemben kisebb volumenű szál­lításokat javasolnak a anaguk részéről a bel- és a külkeres­kedelem, valamint a beruházá­súik számára, mint amilyent a párt és a ikormány irányelvei megkövetelnek. Rendszeresen előfordul, hogy egyes vállala­tok vagy reszortok űj kapaci­tások építését igénylik, vagy drága valutáért új gépek be­hozatalát kérik, miközben meg­levő kapacitásaikat sem hasz­nálják ki. Ráadásul több mil­liárd korona értékű gépek gyaikran kihasználatlanul he­vernek. Ez az említett gazdaságtalan- ság nemcsak a gazdaságfejlesz­tés extenzív tényezőinek érvé­nyesítésével függ össze, hanem további okai Is vannak. Ami­óta az ötvenes évek kezdetén megszüntettük az előzetes ter­vezést, a dolgozók nem vesz­nek részt szélesebb méretek­ben a belső tartalékok feltárá­sára irányuló tervjavaslatok kidolgozásában, és anyagilag seim érdekeltek a nagyobb fel­adatok vállalásában. Érdekel­tek azonban a terv túlteljesí­tésében. Ez számos gazdasági vezetőt arra vezetett, hogy mi­nél kisebb tervfeladatokra tö­rekedjenek, amelyek az év fo­lyamán könnyebben teljesíthe­tők, s élvezhetők az ebből ere­dő előnyök. Ebben az az ag­godalom is szerepet játszott, hogy vajon sikerül-e anyagi fedezetet biztosítani a nagyobb Teljesítményeikhez. Negatív szerepet Játszott to­vábbá egyes felsőbb állami és gazdasági szerveknek az a ká­ros gyakorlata, hogy a terve­iket automatikusan szilárdítot­ták a dolgozók szocialista kö­telezettségvállalásaiban megfo­galmazott tartalékokkal, éspe­dig tudomásuk és beleegyezé­sük, kellő jutalmazásuk és el­ismerésük nélkül. A dolgozók kezdeményezését az a helyte­len gyakorlat is fékezte, hogy a jó üzemek és vállalatok ter­vét adminisztratív úton szilár­dították, ahol pedig nem telje­sítették a tervet, ott csökken­tették a feladatokat. Ez szö­ges ellentétben állt a szocialis­ta munkaverseny alapvető cél­jával — a lemaradozókat az át­lagosak és az élenjárók szint­jére emelni. Ml AZ ELŐZETES TERVEZÉS ? # A dolgozók tehát hogyan viszonyuljanak a tervekhez? Az embereiknek a munkahe­lyeken nem voltak meg a szük­séges feltételeik a tervezésben való részvételhez. Az eddigiek folyamán nem került sor a terv- javaslatok komplex lebontására az üzemen belül. A dolgozók legfeljebb csak az üzem vagy a vállalat globális tervjavasla­tát mérlegelhetik. A terv ki­dolgozása folyamán nem ösz­tönzik őket arra, hogv elgon- do lkozza nak tel jesít menyük, munkájuk minősége es gazda­ságossága lelett, hogy keres­sék a tartalékokat-a gépek és a munkaidő jobo kihasználásában, a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia takaréko­sabb felhasználásában, a selejt csökkentésében stb. És éppen erről van szó. Moz­gósítani kell a «munkások, a technikusok, az üzemgazdászok és a vezető dolgozók milliói­nak lizikai <ís szellemi képes­ségűit, hogy munkahelyeiken, az üzemekben és az intézmé­nyekben javítsák és tökéletesít­sék a termelést, az építést, a szolgáltatásokat, a munkaszer­vezést, hogy feltárják a tarta­lékokat, hogy munkahelyeik, műhelyeik számára olyan terv- javaslatokat terjesszenek elő, amelyek teljesítéséért ki is áll­nak, s egyúttal többet is keres­nek, mert ezek a tervjavasla­tok meghaladhatják a párt és a kormány irányelvében felté­telezett feladatokat. Itt is ér­vényes az a mondás, hogy eéeppeikböl lesznek a folyók, fillérekből a milliók. » Mit. lehet majd előzetes tervnek tekinteni, s milyen összefüggésben lesz ez a szo­cialista kötelezettségvállalások­kal? Az előzetes tervezést nem azért vezetjük be, hogy eggyel több formája legyen a szocia­lista munkaversenynek. Az elő­zetes tervnek az lesz a küldeté­se, hogy elősegítse a gazdaság tárgyi problémáinak megoldá­sát a dolgozók millióinak ak­tív részvételével. Azzal a tény­nyel is számolnunk kell pél­dául, hogy a fűtőanyag- és energiagazdálkodás reális nö­vekedési üteme lényegesen las­súbb lesz, mint a 6. ötéves terv­időszakban. Egyes vállalatok­nak és a szakágazatoknak fő­leg a következő tervidőszak első éveiben alapiaban véve a jelenlegi fűtőanyag és energe­tikai keretek mellett kell bizto­sítaniuk a termelés növekedé­sét, illetve csak azok minimá­lis növelésére számíthatnak. Hasonló a helyzet a munka­erő források területén. Ennek ellenére javítani kel! végtermé­keink minőségét és versenyké­pességét, csökkenteni a nyers- és az alapanyagok fajlagos fo­gyasztását. Meg kell gyorsítani a beruházásokat, s rugalma­san kell érvényesíteni a tudo­mányos és műszaki vívmányo­kat, a haladó ismereteket a ter­melési gyakorlatban. A 7. ötéves terv javaslata mindezzel számol. Nem létezik azonban olyan terv, amely tel­jesen kimerítené a dolgozók millióinak alkotó kezdeménye­zését. Az előzetes tervezésnek a munkatermelékenység növe­lésében, a hatékonyság és a minőség javításában óriási te­re van Csehszlovákiában. Ezért előzetes tervnek számít majd az üzemnek, a vállalatnak, a termelési-gazdasági egységnek és reszortnak minden olyan ja­vaslata az 1981-es évre, amely az irányelvekben feltételezett­nél nagyobb feladatok válla­lását célozza, társadalmi forrá­sokra vonatkozó igények nél­kül. Az előzetes tervezés a terv- javaslat kidolgozásának olyan módszere, amelyről a gazdasági egységek gondoskodnak. Ebben a dolgozók és a gazdasági ve­zetők magas fokú öntudata és kezdeményezése is megnyilvá­nul. Ez azt jelenti, hogy az elő­zetes terv a szervezet gazdasági tervének szilárdított formáját képezi, miközben a dolgozók kollektívájának szocialista kö­telezettségvállalásaként is hat, akik javaslataikkal, hozzászó­lásaikkal, a tartalékok feltárá­sával és kihasználásával vettek részt a kidolgozásában. Tehát nem két tervről van szó, egy gazdasági és egy előzetes terv­ről. Az előzetes terv a felsőbb gazdasági szerv által történt jóváhagyás után a szervezet egyetlen kötelező gazdasági ter­vét fogja képezni. • Hogyan kell eljárni az előzetes tervek kidolgozása­kor? Egyes kísérletező vállalata­ink már az elmúlt években is elfogadtak szilárdított terveket, habár ezeket még nem nevez­ték előzetes terveknek. Tapasz­talataik, valamint a szovjet, a2 NDK-beli és a bolgár dolgo­zók tapasztalatai szerint a kö­vetkező eljárás lehet célra­vezető: Elsősorban arra van szükség, hogy a párt- és a szakszerveze­ti szervek a gazdasági vezetők­kel együtt minden dolgozónak megmagyarázzák, hogy az anya­gi ösztönzés alapjának képzé­se és elosztása, a munkabére­zés szintje már 1981-ben is tel­jes mértékben fog függni a terv igényességétől, a vállalat saját teljesítményétől és a minőségi mutatóktól, a bel- és a külke­reskedelmi, valamint a beruhá­zási szállításoktól, éspedig a választék és a minőség terve­zett szerkezetében. A gazdasági vezetőségnek ide­jében, konkrétan és komplex módon le kell bontania a ter­vet a vállalaton belül egészen az egyes munkahelyekre, éspe­dig úgy, hogy az elősegítse a munkatermelékenység növelé­sét, a fűtőanyagok és az ener­gia, a nyers és az alapanyagok jobb, takarékosabb hasznosítá­sát, a végtermékek minőségé­nek a javítását, a termelési ka­pacitások és a munkaidő jobb kihasználását, a környezeti és a munkafeltételek javítását stb. A szakszervezetek, amint az az SZKT VII. és IX. plenáris ülésén elhangzott, éppen az előzetes tervezés által válnak a terv kidolgozásának részeseivé. Az már nem elegendő, hogy az illetékes szakszervezeti szervek észrevételeiket és állásfoglalá­saikat csatolják a tervjavasla­tokhoz. Járási és kerületi szin­ten, a szakszervezeti szövetsé­geik cseh, szlovák és központi bizottságainak szintjén ugyan­csak nem lehet elnézően bírál­ni az. olyan tervjavaslatokat, amelyek nem fedezik az elvá­rásokat és az irányelveket, s nagyobb igényeket támasztanak a társadalmi forrásokkal szem ben. • Mindezzel Összefüggésben mi a legidőszerűbb feladat? Ezekben a napokban az FSZM üzemi bizottságainak a gazda­sági vezetőkkel együtt gon­doskodniuk kel! arról, hogy a dolgozók a termelési értekez­leteken megismerkedjenek mű­helyük. tervfeladataival, s egy­úttal a termelés és munkájuk elégtelen hatékonyságának és minőségének okait is felismer­jék. Fel kell hívni a feltaláló­kat és az újítókat, a komplex racionalizációs brigádokat és a szocialista munkabrigádokat arra, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt a termelés tár­gyi problémáinak megoldásá­ban, valamint azoknak a minő­ségi feladatoknak a biztosításá­ban, amelyek az adott keretek­hez és forrásokhoz viszonyítva szilárdított előzetes terveknek tekinthetők. d Az előzetes tervezés a ter­melési befektetéseket maximá­lisaknak, a termelés eredmé­nyeit pedig minimálisaknak te­kinti. Ez azt jelenti, hogy az előzetes tervek megvalósítása rendkívüli igényeket támaszt majd az irányítási szférával szemben? Pontosan így van. Az előze­tes terv képletesen mondva a dolgozók „kezdeményező aján­latát“ jelenti. Ezt a felsőbb gazdasági szerv megtárgyalja és jóváhagyja. Az irányítási szfé­rának biztosítania kell, hogy a terv lebontása a központból az egyes termelési-gazdasági egy­ségekre és vállalatokra komp­lex és megkülönböztetett módon történjen, helyes mérlegelosz­tással megfelelő összhangot te­remtsen az egymáshoz kapcso­lódó gazdasági szervezetek kö­zött, éspedig nemcsak mennyi­ségi és időrendi szempontból, hanem a választék és a minő­ség szempontjából is. A tervszerű irányítási rend­szer tökéletesítését cél2ó komp­lex intézkedések azt is felada­tul adják, hogy az irányító gaz­dasági szervek biztosítsák a2 üzemeknek és a vállalatoknak a termelés anyagi szükséglete it hazai forrásokból és behoza­talból, s garantálják a terv és a gazdasági szabályozók szükség- szerű stabilitását. A termelés jó előkészítése, a nyers- és az alapanyagok, a pótalkatrészek stb. idejében történő szállítása nemcsak a gépipari dolgozók és az építők feladata, hanem más ágazatok feladata is. • Lehetne ezeket a kérdése­ket részletesebben is ismertet­ni egy olyan ország tapaszta­latai alapján, ahol az előzetes tervezést már érvényesítik? A terv igényes feladatai meg­követelik, hogy új, nem ha­gyományos elemek is érvénye­süljenek az irányításban. A Szovjetunió és az NDK vállala­taiban például arra töreked­nek, hogy az előzetes tervek feladatait önsegélyezéssel telje­sítsék, behozatali igények nél­kül, ráadásul korszerűsítik a termelést, a dolgozók százait takarítják meg, s mindezt a „Kevesebből többet gyártani“ jelszó jegyében teszik Nem várnak arra, hogy a gépipar mindent elkészít a számukra. Saját forrásaikból ésszerűsítő és gépesítő műhelyeket létesí­tenek, ahol korszerű, nagy tel­jesítményű gépeket fejleszte­nek ki, különböző ésszerűsítő elemeket készítenek, amelyek . elősegítik a találmányok és az újítások gyors bevezetését. Az építők munkájára sem vár­nak. Az NDK egyes vállalatai­ban a dolgozók nagy szerelő- csarnokokat is építenek, akik elsajátították a kőműves, az ács, a hegesztő és a különböző szerelési szakmákat. A tökéletesített irányítási rendszer feltételei között az előzetes tervezésben rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a -mű­szaki, a tudományos és az irá­nyítási dolgozók kidolgozzák saját (kollektív) alkotó tervei­ket a kutatási fejlesztési és a tervezőmunkák hatá ride jé neik lerövidítésére, a tudományos- műszaki fejlesztés meggyorsítá­sára. a gyártási folyamatok tö­kéletesítésére stb. • Es hogyan vonatkozik, mindez a többi dolgozóra? Hasonló a helyzet a munká­soknál is. A tökéletesített irá­nyítási rendszerben az előzetes tervezésben nincs helye az olyan típusú kötelezettségvál­lalásoknak, hogy „takarékosab­ban fognak termelni“, „emelni fogják a termelés színvonalát“ stb. A Szovjetunió és az NDK ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy az üzem vagy a vállalat előze­tes tervét az egyének és a kol­lektívák előzetes terveire kell építeni. Az NDK-ban több mint egymillió egyéni és kollektív előzetes tervet tartanak nyilván a műhelyeken belül, s továb­biakat is vállalnak egy éves időszakra. Ezek tulajdonkép­pen minőségileg magasabb szin­tű egyéni és kollektív kötele­zettségvállalások. De nem az elnevezés formális megváltoz­tatásáról van szó. Elsősorban a tartalmuk és a funkciójuk vál­tozik. A kötelezettségvállalásuk egyik oldalán vannak feltüntet­ve a tervnek az egész 1930-as évre lebontott feladatai, a mes­ter és a szakaszmegbízott alá­írásával ellátva. A másik olda­lon az egyén vagy a kollektíva kötelezettséget vállal, hogy mi­lyen mértékben teljesíti túl a feladatokat. Ezeket a vállaláso­kat konkrét számokban kell ki­fejezni. Az egyéni és a kollek­tív kötelezettségvállalások ösz- szegezéséből megállapítják a műhely minden mutatóra kiter­jedő előzetes tervét. A munkások egyéni és kol­lektív előzetes terveinek kidol­gozása az NDK-ban összpontosí­tott és egyénenként megkülön­böztetett tömegpolitikai mun­kát követel meg a szakszerve­zetek részéről. Olyan ellenve­tések is voltak, miszerint: „Az emberek már hozzászoktak a kötelezettségvállalásokhoz, ezért nincs értelme ezeket elő­zetes tervekkel helyettesíteni, inkább « vállalások színvona­lát kell emelni.“ Csakhogy a kötelezettségvállalások színvo­nalának emeléséről már évek óta beszélünk, s az eredmé­nyek elmaradnak. Ezért hozzá kellett fogni a munkamegosz­tás tökéletesítéséhez, a tervek pontosabb lebontásához, az anyagi érdekeltség elmélyítésé­hez stb. Ma az NDK-ban a sze­mélyi és a kollektív előzetes tervek nemcsak a műhely, az Üzem és a vállalat tervét ala­pozzák meg, hanem a munkások számára „utalványt“ is képez­nek a bérek és a prémiumok kifizetésére, teljesítésüknek megfelelő mértékben. A mi feltételeink között a szakszervezeteknek a gazdasá­gi vezetéssel és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel együttmű­ködve arra kell törekedniük, hogy minél több munkás vál­laljon személyi (kollektív) ter­veket a hatékonyság és a minő­ség javítására Ezek a tervek a műszaki dolgozók alkotó ter­veivel együtt jó alapot nyújta­nak a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer érvényesí­téséhez. # Az új feltételek közölt a dolgozók számára előnyösebb lesz a terv szilárdítása, mint az alacsony terv túlteljesítése. Miként hat ez a szabály a gya­korlatban? Az egyes kísérletező vállala­tokban a dolgozók már megis­merkedhettek a hatásúval. Pél­dául a Hradec Králové-i Bőr- díszműáru tge. vállalataiban az 1980-as irányelvhez viszonyítva a saját teljesítményeket 10 mil­lió koronával, a termelési ala­pok jövedelmezőségét 3,6 szá­zalékkal, a nyereséget 10 mil­lió koronával növelték, javí­tották a termékek minőségét és az exportfeladatok teljesítését. Lényegében tehát igényes előze­tes tervet dolgoztak ki. Mi kö­vetkezik ebből a termelési-gaz­dasági egység .zámára? A bér­alapot 7,2 millió koronával, a kulturális és szociális szükség­letek alapjába a juttatást 3,5 millió koronával, a fejlesztési alap juttatását pedig 1,5 -mil­lió koronával növelték. Ha az említett értékekkel a tervet teljesítették volna túl, körülbe­lül a felével kevesebbet merít­hetitek volna az anyagi ösztön­zés alapjainak növelésére. Ez világosan bizonyítja, hogy a dolgozók számára előnyösebb a tervek szilárdítása, mint az ala­csony szintű tervek túlteljesí- tese. Sajnos, a vállalatok többsé­gében nemcsak a dolgozók, de még a vezetők sem ismerik az előzetes tervek kidolgozásával összefüggő anyagi érdekeltség szabályait. Nem tudják, hogy milyen mértékű lesz a juttatá­sok korlátozása az anyagi ösz­tönzés alapjaiba, ha nem telje­sítik az irányelv követelménye­it, ha nem érik el a tervezett minőséget, termelést stb. Ez je­lentős mértékben fékezi a dol­gozók kezdeményezését. Első­sorban a kommunisták felada­ta, hogy ezt a fogyatékosságot mielőbb felszámolják nemcsak a minisztériumokon és a ter­melési-gazdasági egységekben, hanem a szakszervezeti szövet­ségek illetékes szerveiben is. Az előzetes tervek kidolgozá­sának elhanyagolása, sőt a 7. ötéves terv és a jövő éyi vég­rehajtási terv irányelvének hiá­nyos kitöltése azt jelentené, hogy a társadalom kevesebb használati értékhez jutna, csökkennének az ösztönzési alapok juttatásai, amire nem kerülhet sor egyetlen vállalat- bari, termelési-gazdasági egy­ségben, reszortban sem. # Ön szerint mi most a leg­fontosabb feladat? A komplex intézkedések .1981 január elsejétől lépnek érvény­be, de már folyamatban van a jövő évi tervjavaslatok kidol­gozása. Ezért sürgősen fel kell számolni az egy helyben való topogást, amikor csupán ma­gyarázzák a komplex intézke­dések jelentőségét. Legfőbb ide­je, hogy ne csak egyetérlstink az irányítási rendszer tökéle­tesítésével, hanem az új intéz­kedéseket következetesen meg is valósítsuk az előzetes ter­vezés módszerével a jövő évi tervjavaslat kidolgozásával ösz- szefüggésben. Köszönöm a beszélgetést. SVÄTOPLUK SMUTNÝ Rudé právo

Next

/
Oldalképek
Tartalom