Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-15 / 165. szám, kedd
A komplex intézkedéseket nemcsak magyarázni, hanem teljesíteni is kell cm 1980. VII. 15. Habár a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések csak a jövő évtől lesznek érvényben, már néhány hónapja intenzíven foglalkoztatják nemcsak a gazdasági, hanem a politikai és a társadalmi szférát is. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva jelentős gazdaságpolitikai változásokról van szó, amelyek helyes megértésétől és végrehajtásától nagy mértékben függ a népgazdaság, s következményeiben az egész társadalom fejlődése is. Ezért a komplex intézkedések helyes magyarázására és megértésére nagy gondot kell fordítani. Az idő gyorsabban halad, mint ahogy azt egyes gazdasági vezetők tudatosítják. Annak ellenére, hogy még fél év választ el minket a 'komplex in tézkedések érvényesítésétől, már most is igen jelentős lé pésekre és változásokra van szükség. A . párt-, az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek egyik fontos feladata például az, hogy alapvető fordulatot érjümk el a dolgozók részvételének szervezésében az ötéves és az évi tervek előkészítésében, az előzetes terveik, a tervjavaslatok kidolgozásában. Az előzetes terv (ústretový plán) így a tervezés és a tömegpolitikai tevékenység jelentős kategóriájává válik. Eüért felkértük Ladislav Jaäík elvtársat, a Szakszervezetek Központi Tanácsa titkárát, hogy nyilatkozzon az előzetes' terv küldetéséről és jelentőségéről. • Melyek azok a fő okok, amelyek szükségessé teszik az előzetes tervezéshez való visz szatérést, ami a kétéves tervidőszak éveiben Csehszlovákiában is kibontakozott, de később lemondtunk róla? Már csaiknem negyed évszázada minden évben megismétlődik az a helyzet, hogy a vállalatok és a reszortok tervjavaslataiban több forrást, főleg munkaerőt, béralapot, nyers- és alapanyagokat, energiát, beruházási eszközöket, importált cikkeket igényelnek, s ezzel szemben kisebb volumenű szállításokat javasolnak a anaguk részéről a bel- és a külkereskedelem, valamint a beruházásúik számára, mint amilyent a párt és a ikormány irányelvei megkövetelnek. Rendszeresen előfordul, hogy egyes vállalatok vagy reszortok űj kapacitások építését igénylik, vagy drága valutáért új gépek behozatalát kérik, miközben meglevő kapacitásaikat sem használják ki. Ráadásul több milliárd korona értékű gépek gyaikran kihasználatlanul hevernek. Ez az említett gazdaságtalan- ság nemcsak a gazdaságfejlesztés extenzív tényezőinek érvényesítésével függ össze, hanem további okai Is vannak. Amióta az ötvenes évek kezdetén megszüntettük az előzetes tervezést, a dolgozók nem vesznek részt szélesebb méretekben a belső tartalékok feltárására irányuló tervjavaslatok kidolgozásában, és anyagilag seim érdekeltek a nagyobb feladatok vállalásában. Érdekeltek azonban a terv túlteljesítésében. Ez számos gazdasági vezetőt arra vezetett, hogy minél kisebb tervfeladatokra törekedjenek, amelyek az év folyamán könnyebben teljesíthetők, s élvezhetők az ebből eredő előnyök. Ebben az az aggodalom is szerepet játszott, hogy vajon sikerül-e anyagi fedezetet biztosítani a nagyobb Teljesítményeikhez. Negatív szerepet Játszott továbbá egyes felsőbb állami és gazdasági szerveknek az a káros gyakorlata, hogy a terveiket automatikusan szilárdították a dolgozók szocialista kötelezettségvállalásaiban megfogalmazott tartalékokkal, éspedig tudomásuk és beleegyezésük, kellő jutalmazásuk és elismerésük nélkül. A dolgozók kezdeményezését az a helytelen gyakorlat is fékezte, hogy a jó üzemek és vállalatok tervét adminisztratív úton szilárdították, ahol pedig nem teljesítették a tervet, ott csökkentették a feladatokat. Ez szöges ellentétben állt a szocialista munkaverseny alapvető céljával — a lemaradozókat az átlagosak és az élenjárók szintjére emelni. Ml AZ ELŐZETES TERVEZÉS ? # A dolgozók tehát hogyan viszonyuljanak a tervekhez? Az embereiknek a munkahelyeken nem voltak meg a szükséges feltételeik a tervezésben való részvételhez. Az eddigiek folyamán nem került sor a terv- javaslatok komplex lebontására az üzemen belül. A dolgozók legfeljebb csak az üzem vagy a vállalat globális tervjavaslatát mérlegelhetik. A terv kidolgozása folyamán nem ösztönzik őket arra, hogv elgon- do lkozza nak tel jesít menyük, munkájuk minősége es gazdaságossága lelett, hogy keressék a tartalékokat-a gépek és a munkaidő jobo kihasználásában, a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia takarékosabb felhasználásában, a selejt csökkentésében stb. És éppen erről van szó. Mozgósítani kell a «munkások, a technikusok, az üzemgazdászok és a vezető dolgozók millióinak lizikai <ís szellemi képességűit, hogy munkahelyeiken, az üzemekben és az intézményekben javítsák és tökéletesítsék a termelést, az építést, a szolgáltatásokat, a munkaszervezést, hogy feltárják a tartalékokat, hogy munkahelyeik, műhelyeik számára olyan terv- javaslatokat terjesszenek elő, amelyek teljesítéséért ki is állnak, s egyúttal többet is keresnek, mert ezek a tervjavaslatok meghaladhatják a párt és a kormány irányelvében feltételezett feladatokat. Itt is érvényes az a mondás, hogy eéeppeikböl lesznek a folyók, fillérekből a milliók. » Mit. lehet majd előzetes tervnek tekinteni, s milyen összefüggésben lesz ez a szocialista kötelezettségvállalásokkal? Az előzetes tervezést nem azért vezetjük be, hogy eggyel több formája legyen a szocialista munkaversenynek. Az előzetes tervnek az lesz a küldetése, hogy elősegítse a gazdaság tárgyi problémáinak megoldását a dolgozók millióinak aktív részvételével. Azzal a ténynyel is számolnunk kell például, hogy a fűtőanyag- és energiagazdálkodás reális növekedési üteme lényegesen lassúbb lesz, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Egyes vállalatoknak és a szakágazatoknak főleg a következő tervidőszak első éveiben alapiaban véve a jelenlegi fűtőanyag és energetikai keretek mellett kell biztosítaniuk a termelés növekedését, illetve csak azok minimális növelésére számíthatnak. Hasonló a helyzet a munkaerő források területén. Ennek ellenére javítani kel! végtermékeink minőségét és versenyképességét, csökkenteni a nyers- és az alapanyagok fajlagos fogyasztását. Meg kell gyorsítani a beruházásokat, s rugalmasan kell érvényesíteni a tudományos és műszaki vívmányokat, a haladó ismereteket a termelési gyakorlatban. A 7. ötéves terv javaslata mindezzel számol. Nem létezik azonban olyan terv, amely teljesen kimerítené a dolgozók millióinak alkotó kezdeményezését. Az előzetes tervezésnek a munkatermelékenység növelésében, a hatékonyság és a minőség javításában óriási tere van Csehszlovákiában. Ezért előzetes tervnek számít majd az üzemnek, a vállalatnak, a termelési-gazdasági egységnek és reszortnak minden olyan javaslata az 1981-es évre, amely az irányelvekben feltételezettnél nagyobb feladatok vállalását célozza, társadalmi forrásokra vonatkozó igények nélkül. Az előzetes tervezés a terv- javaslat kidolgozásának olyan módszere, amelyről a gazdasági egységek gondoskodnak. Ebben a dolgozók és a gazdasági vezetők magas fokú öntudata és kezdeményezése is megnyilvánul. Ez azt jelenti, hogy az előzetes terv a szervezet gazdasági tervének szilárdított formáját képezi, miközben a dolgozók kollektívájának szocialista kötelezettségvállalásaként is hat, akik javaslataikkal, hozzászólásaikkal, a tartalékok feltárásával és kihasználásával vettek részt a kidolgozásában. Tehát nem két tervről van szó, egy gazdasági és egy előzetes tervről. Az előzetes terv a felsőbb gazdasági szerv által történt jóváhagyás után a szervezet egyetlen kötelező gazdasági tervét fogja képezni. • Hogyan kell eljárni az előzetes tervek kidolgozásakor? Egyes kísérletező vállalataink már az elmúlt években is elfogadtak szilárdított terveket, habár ezeket még nem nevezték előzetes terveknek. Tapasztalataik, valamint a szovjet, a2 NDK-beli és a bolgár dolgozók tapasztalatai szerint a következő eljárás lehet célravezető: Elsősorban arra van szükség, hogy a párt- és a szakszervezeti szervek a gazdasági vezetőkkel együtt minden dolgozónak megmagyarázzák, hogy az anyagi ösztönzés alapjának képzése és elosztása, a munkabérezés szintje már 1981-ben is teljes mértékben fog függni a terv igényességétől, a vállalat saját teljesítményétől és a minőségi mutatóktól, a bel- és a külkereskedelmi, valamint a beruházási szállításoktól, éspedig a választék és a minőség tervezett szerkezetében. A gazdasági vezetőségnek idejében, konkrétan és komplex módon le kell bontania a tervet a vállalaton belül egészen az egyes munkahelyekre, éspedig úgy, hogy az elősegítse a munkatermelékenység növelését, a fűtőanyagok és az energia, a nyers és az alapanyagok jobb, takarékosabb hasznosítását, a végtermékek minőségének a javítását, a termelési kapacitások és a munkaidő jobb kihasználását, a környezeti és a munkafeltételek javítását stb. A szakszervezetek, amint az az SZKT VII. és IX. plenáris ülésén elhangzott, éppen az előzetes tervezés által válnak a terv kidolgozásának részeseivé. Az már nem elegendő, hogy az illetékes szakszervezeti szervek észrevételeiket és állásfoglalásaikat csatolják a tervjavaslatokhoz. Járási és kerületi szinten, a szakszervezeti szövetségeik cseh, szlovák és központi bizottságainak szintjén ugyancsak nem lehet elnézően bírálni az. olyan tervjavaslatokat, amelyek nem fedezik az elvárásokat és az irányelveket, s nagyobb igényeket támasztanak a társadalmi forrásokkal szem ben. • Mindezzel Összefüggésben mi a legidőszerűbb feladat? Ezekben a napokban az FSZM üzemi bizottságainak a gazdasági vezetőkkel együtt gondoskodniuk kel! arról, hogy a dolgozók a termelési értekezleteken megismerkedjenek műhelyük. tervfeladataival, s egyúttal a termelés és munkájuk elégtelen hatékonyságának és minőségének okait is felismerjék. Fel kell hívni a feltalálókat és az újítókat, a komplex racionalizációs brigádokat és a szocialista munkabrigádokat arra, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt a termelés tárgyi problémáinak megoldásában, valamint azoknak a minőségi feladatoknak a biztosításában, amelyek az adott keretekhez és forrásokhoz viszonyítva szilárdított előzetes terveknek tekinthetők. d Az előzetes tervezés a termelési befektetéseket maximálisaknak, a termelés eredményeit pedig minimálisaknak tekinti. Ez azt jelenti, hogy az előzetes tervek megvalósítása rendkívüli igényeket támaszt majd az irányítási szférával szemben? Pontosan így van. Az előzetes terv képletesen mondva a dolgozók „kezdeményező ajánlatát“ jelenti. Ezt a felsőbb gazdasági szerv megtárgyalja és jóváhagyja. Az irányítási szférának biztosítania kell, hogy a terv lebontása a központból az egyes termelési-gazdasági egységekre és vállalatokra komplex és megkülönböztetett módon történjen, helyes mérlegelosztással megfelelő összhangot teremtsen az egymáshoz kapcsolódó gazdasági szervezetek között, éspedig nemcsak mennyiségi és időrendi szempontból, hanem a választék és a minőség szempontjából is. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését cél2ó komplex intézkedések azt is feladatul adják, hogy az irányító gazdasági szervek biztosítsák a2 üzemeknek és a vállalatoknak a termelés anyagi szükséglete it hazai forrásokból és behozatalból, s garantálják a terv és a gazdasági szabályozók szükség- szerű stabilitását. A termelés jó előkészítése, a nyers- és az alapanyagok, a pótalkatrészek stb. idejében történő szállítása nemcsak a gépipari dolgozók és az építők feladata, hanem más ágazatok feladata is. • Lehetne ezeket a kérdéseket részletesebben is ismertetni egy olyan ország tapasztalatai alapján, ahol az előzetes tervezést már érvényesítik? A terv igényes feladatai megkövetelik, hogy új, nem hagyományos elemek is érvényesüljenek az irányításban. A Szovjetunió és az NDK vállalataiban például arra törekednek, hogy az előzetes tervek feladatait önsegélyezéssel teljesítsék, behozatali igények nélkül, ráadásul korszerűsítik a termelést, a dolgozók százait takarítják meg, s mindezt a „Kevesebből többet gyártani“ jelszó jegyében teszik Nem várnak arra, hogy a gépipar mindent elkészít a számukra. Saját forrásaikból ésszerűsítő és gépesítő műhelyeket létesítenek, ahol korszerű, nagy teljesítményű gépeket fejlesztenek ki, különböző ésszerűsítő elemeket készítenek, amelyek . elősegítik a találmányok és az újítások gyors bevezetését. Az építők munkájára sem várnak. Az NDK egyes vállalataiban a dolgozók nagy szerelő- csarnokokat is építenek, akik elsajátították a kőműves, az ács, a hegesztő és a különböző szerelési szakmákat. A tökéletesített irányítási rendszer feltételei között az előzetes tervezésben rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a -műszaki, a tudományos és az irányítási dolgozók kidolgozzák saját (kollektív) alkotó terveiket a kutatási fejlesztési és a tervezőmunkák hatá ride jé neik lerövidítésére, a tudományos- műszaki fejlesztés meggyorsítására. a gyártási folyamatok tökéletesítésére stb. • Es hogyan vonatkozik, mindez a többi dolgozóra? Hasonló a helyzet a munkásoknál is. A tökéletesített irányítási rendszerben az előzetes tervezésben nincs helye az olyan típusú kötelezettségvállalásoknak, hogy „takarékosabban fognak termelni“, „emelni fogják a termelés színvonalát“ stb. A Szovjetunió és az NDK tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az üzem vagy a vállalat előzetes tervét az egyének és a kollektívák előzetes terveire kell építeni. Az NDK-ban több mint egymillió egyéni és kollektív előzetes tervet tartanak nyilván a műhelyeken belül, s továbbiakat is vállalnak egy éves időszakra. Ezek tulajdonképpen minőségileg magasabb szintű egyéni és kollektív kötelezettségvállalások. De nem az elnevezés formális megváltoztatásáról van szó. Elsősorban a tartalmuk és a funkciójuk változik. A kötelezettségvállalásuk egyik oldalán vannak feltüntetve a tervnek az egész 1930-as évre lebontott feladatai, a mester és a szakaszmegbízott aláírásával ellátva. A másik oldalon az egyén vagy a kollektíva kötelezettséget vállal, hogy milyen mértékben teljesíti túl a feladatokat. Ezeket a vállalásokat konkrét számokban kell kifejezni. Az egyéni és a kollektív kötelezettségvállalások ösz- szegezéséből megállapítják a műhely minden mutatóra kiterjedő előzetes tervét. A munkások egyéni és kollektív előzetes terveinek kidolgozása az NDK-ban összpontosított és egyénenként megkülönböztetett tömegpolitikai munkát követel meg a szakszervezetek részéről. Olyan ellenvetések is voltak, miszerint: „Az emberek már hozzászoktak a kötelezettségvállalásokhoz, ezért nincs értelme ezeket előzetes tervekkel helyettesíteni, inkább « vállalások színvonalát kell emelni.“ Csakhogy a kötelezettségvállalások színvonalának emeléséről már évek óta beszélünk, s az eredmények elmaradnak. Ezért hozzá kellett fogni a munkamegosztás tökéletesítéséhez, a tervek pontosabb lebontásához, az anyagi érdekeltség elmélyítéséhez stb. Ma az NDK-ban a személyi és a kollektív előzetes tervek nemcsak a műhely, az Üzem és a vállalat tervét alapozzák meg, hanem a munkások számára „utalványt“ is képeznek a bérek és a prémiumok kifizetésére, teljesítésüknek megfelelő mértékben. A mi feltételeink között a szakszervezeteknek a gazdasági vezetéssel és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve arra kell törekedniük, hogy minél több munkás vállaljon személyi (kollektív) terveket a hatékonyság és a minőség javítására Ezek a tervek a műszaki dolgozók alkotó terveivel együtt jó alapot nyújtanak a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer érvényesítéséhez. # Az új feltételek közölt a dolgozók számára előnyösebb lesz a terv szilárdítása, mint az alacsony terv túlteljesítése. Miként hat ez a szabály a gyakorlatban? Az egyes kísérletező vállalatokban a dolgozók már megismerkedhettek a hatásúval. Például a Hradec Králové-i Bőr- díszműáru tge. vállalataiban az 1980-as irányelvhez viszonyítva a saját teljesítményeket 10 millió koronával, a termelési alapok jövedelmezőségét 3,6 százalékkal, a nyereséget 10 millió koronával növelték, javították a termékek minőségét és az exportfeladatok teljesítését. Lényegében tehát igényes előzetes tervet dolgoztak ki. Mi következik ebből a termelési-gazdasági egység .zámára? A béralapot 7,2 millió koronával, a kulturális és szociális szükségletek alapjába a juttatást 3,5 millió koronával, a fejlesztési alap juttatását pedig 1,5 -millió koronával növelték. Ha az említett értékekkel a tervet teljesítették volna túl, körülbelül a felével kevesebbet meríthetitek volna az anyagi ösztönzés alapjainak növelésére. Ez világosan bizonyítja, hogy a dolgozók számára előnyösebb a tervek szilárdítása, mint az alacsony szintű tervek túlteljesí- tese. Sajnos, a vállalatok többségében nemcsak a dolgozók, de még a vezetők sem ismerik az előzetes tervek kidolgozásával összefüggő anyagi érdekeltség szabályait. Nem tudják, hogy milyen mértékű lesz a juttatások korlátozása az anyagi ösztönzés alapjaiba, ha nem teljesítik az irányelv követelményeit, ha nem érik el a tervezett minőséget, termelést stb. Ez jelentős mértékben fékezi a dolgozók kezdeményezését. Elsősorban a kommunisták feladata, hogy ezt a fogyatékosságot mielőbb felszámolják nemcsak a minisztériumokon és a termelési-gazdasági egységekben, hanem a szakszervezeti szövetségek illetékes szerveiben is. Az előzetes tervek kidolgozásának elhanyagolása, sőt a 7. ötéves terv és a jövő éyi végrehajtási terv irányelvének hiányos kitöltése azt jelentené, hogy a társadalom kevesebb használati értékhez jutna, csökkennének az ösztönzési alapok juttatásai, amire nem kerülhet sor egyetlen vállalat- bari, termelési-gazdasági egységben, reszortban sem. # Ön szerint mi most a legfontosabb feladat? A komplex intézkedések .1981 január elsejétől lépnek érvénybe, de már folyamatban van a jövő évi tervjavaslatok kidolgozása. Ezért sürgősen fel kell számolni az egy helyben való topogást, amikor csupán magyarázzák a komplex intézkedések jelentőségét. Legfőbb ideje, hogy ne csak egyetérlstink az irányítási rendszer tökéletesítésével, hanem az új intézkedéseket következetesen meg is valósítsuk az előzetes tervezés módszerével a jövő évi tervjavaslat kidolgozásával ösz- szefüggésben. Köszönöm a beszélgetést. SVÄTOPLUK SMUTNÝ Rudé právo
