Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-26 / 149. szám, csütörtök

INCHEBA ’80 A vegyipar hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez Az Incheba ’80 nemzetközi vegyipari vásár pavilonjait gyak­ran látogatják a mezőgazdasági üzemek szakemberei. Megtekin­tik az eddig használt és a még újdonságnak számító műtrágyá­kat, növényvédő szereket. Szak­tanácsokat kérnek felhasználá­sukkal kapcsolatban. Betekin­tést nyernek a vegyipar fejlő­désébe, szorgalmasan tanulmá­nyozzák a hosszabb távlatokra szóló programterveket. A sok ismeret és tapasztalatcsere után képet kapnak arról, hogy a jö­vőben a vegyszerek még na­gyobb méretű felhasználásával milyen feltételek között termel­hetnek többet és jobbat. A vegyipari vállalatok üze­meinek katalógusai és haszná­lati utasításai is hozzáférhetők minden látogató számára. Amint az egyes mezőgazdasági üzemek szakemberei elmondot­ták, nagy szükség van az ilyen jellegű tanácsadó szolgáltatás­ra is, mert sajnos, még a múlt évben is előfordultak olyan esetek, hogy a gyomirtó és nö­vényvédő szerek helytelen hasz-> nálata miatt leperzselték a gyü­mölcsfák, vagy a zöldségfélék leveleit. A gyümölcsfák két-há- rom évig sem adtak rendes ter­mést. A megengedettnél több gyomirtó szer adagolása után a gabona a következő évben nem fejlődött és ezért ki kel­lett szántani. A MEZŐGAZDASÁGI üzemek SZÍVESEN VÁSÁROLJÁK A FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁT A műtrágyagyártásban olyan törekvés észlelhető, hogy a jö­vőben növelik a folyékony mű­trágya gyártásának arányát. Ugyanis a növényék a bennük levő tápelemeket gyorsabban felszívják. Közismert a vág- sellyei (Šaľa) Duslo üzem DAM 390-es folyékony trágyája. Szá­mos mezőgazdasági üzemben sikerrel alkalmazzák. A Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia is nagy mennyiséget vásárol belőle. Az utóbbi időben — amint a vállalat szakemberei elmondották — a talaj szerves­anyag tartalmának javítására is felhasználják. A gabona és a kukorica learatása, illetve be­takarítása után a tarlóra per­metezik. A szántás után a íöld- be került rostos anyagokat a folyékony műtrágya gyorsan bomlasztja. Hamarosan humusz képződik belőlük, A jövőben na­gyobb területeken végeznek Ilyen talajjavító jellegű műtrá­gyázást. A szakemberek arról tájékoztattak, hogy még jobb lehetőségek vannak felhaszná­lására, mivel a bratislavai Geor- gi Dimitrov Vegyi Művek egyik üzemében már gyártják a Fos- tim (foszfor és nitrogén tartal­mú) folyékony műtrágyát. A két műtrágya kombinált alkalmazá­sa eredményeként nagyon ked* vezőek a feltételek a gabonafé- lék, a répa, a kukorica, a bur­gonya és más növények ter­mesztésére. Ugyanis a szüksé­ges tápanyagokat tartalmazza a két műtrágya. Szintén a Di­mitrov vállalatokban gyártják a Harmavit és a Fytovit több- tápelemű levéltrágyát. Felhasz­nálásuk szintén gazdaságos. Az üzem szakemberei mindazon termelőknek ajánlják a Fytovit levéltrágyát, akik olyan terüle­ten gazdálkodnak, melyen a nö­vények vashiány miatt sínylőd­nek. Ez a levéltrágya gyógyítja a növényeket és rövid idő alatt elősegíti gyorsabb fejlődésüket. bevAlt konzerváló szerek Idén az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté-» riuma propagálja, hogy a me­zőgazdasági üzemek a takar­mány tartósítására használja­nak konzerváló szereket. Eddig többnyire a Silostan vegyszert használták, azonban amint Mi­chal Drotár, a strážskéi Chem* ko vállalat propaganda osztá­lyának dolgozója elmondotta, ők is hozzájárulnak a takar«* mányfélék jó minőségű tartósí­tásához. Idén már jóval több Chemkosil nevű konzerváló szert gyártanak, amellyel a múlt évben a Dolný Kubín-i és a Lipt. Mikuláš-i járásban fi mezőgazdasági üzemek nagy, mennyiségű rétifüvet tartósítot­tak. A silógödrökbe tömített és megfelelő mennyiségű Chemko- sillal permetezett takarmány, mind első osztályú volt. Hozzá­fűzte, hogy ez a szer alkalmas a lucerna, a borsó, a zab és a rozs konzerválására is. A vásáron bemutatták a nyit* rai (Nitra) Bioveta üzem Bak- tinókul konzerváló szerét is, amely a lesiiózott takarmány­ban elősegíti & szükséges bio­lógiai változásokat. Az üzem dolgozói a szintén Jól bevált konzerváló szerért aranyérmet kaptak. A jövőben igyekeznek belőle még többet gyártani. NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK AZ ERDŐK VÉDELMÉRE Á neratovicei Spolana válla­lat bemutatta jó hatású növény­védő szereit. A mezőgazdasági szakemberek elégedetten tekin­tették meg a Kuprikol-50-es, a Sulikol K, az Elecron 3, és más ismert nagyon jó hatású vegy­szert. Az erdőgazdasági szak­embereknek az Actelic perme­tezőszer keltette fel a figyel­mét, amellyel elpusztíthatók a fák leveleit rágó és szívó ro­varok. Vlastimil Picék üzem- részleg-vezető beszámolt nekik arról a nagy akcióról, amellyel sikerült megvédeni a Krušné Hory és a Krkonoše erdőségeit. A jó minőségű vegyszert heli­kopterekkel és repülőgépekkel permetezték a megtámadott fák­ra. Az első sikerek után ezzel a vegyszerrel más körzetekben is igyekeznek megvédeni az erdőket, A külföldi kiállítók is nagyon Jó hatású növényvédő szereket mutattak be. A vállalatok veze­tői elmondották, hogy a szük­ségletek figyelembevételével kölcsönös cserére kerül sor. Sefgler Gyula, a Chemolimpex képviselője elégedetten közölte, hogy csehszlovák partnerüknek 100 tonna Fundazol 50 WP liszt­harmat ellen használható vegy­szert adtak el. Többet is szállít-) hatnánk belőle, valószínű, hogy az illetékes szervek a jövőben ezt lehetővé teszik. Gustáv Schnitta, a Chinoin Gyógyszer­es Vegyipari Vállalat képviselő­je arról tájékoztatott, hogy a Fundazol alapanyagaiból sike­rült kifejleszteni egy szintén Jó hatású Agrocit nevű csávázó szert. Amint az Incheba ’80 vegy­ipari vásár is bizonyítja, a me­zőgazdasági üzemek sok olyan szert kapnak, amelyek felhasz- nőlása következtében kevesebb fizikai munka ráfordításával termelhetnek. A jövőben a gyomirtás! munkákhoz már sokkal kevesebb gépet kell üze­meltetniük. A növényvédelem magas szintje szintén elősegíti az egyes növények hektárhoza­mának fokozását. Minden fel­tétel megvan arra, hogy a vegy­ipar termékeinek felhasznásá- vai még nagyobb mértékben korszerűsítsék a termelési mód­szereket, kevesebb veszteséggel tárolják a takarmányféléket. A több tápelemű, nagyobb hatású műtrágyák, jó hatású vegysze­rek felhasználása nélkül ma már el sem képzelhető a mező- gazdasági termelés. BALL A JÓZSEF FIGYELEMRE iÉLTÚ ÚJDONSÁG A BRATISLAVAI PRIEMST A VB AN 1980. VI. 26. A bratislavai Priemstav épí­tőipari vállalatról közismert, hogy a nagy beruházás egysé­gek kivitelezői közé tartozik. A szakmában arról is közismer­tek, hogy eredményesen alkal­mazzák az új építőanyagokat és az új építéstechnológiai el­járásokat. Az iparszerű építési módsze­rek, technológiai eljárások ki­használásának gondolata a Priemstav vállalatban nem új­keletű, s (kedvezőek ez elkép­zelés gyakorlati megvalósításá­nak feltételei is. Országos vi­szonylatban például ez a válla­lat az elsők között alkalmazta az előfeszített és a gőzölt be­tont. Számos olyan építési mód­szert fejlesztettek iki és alkal­maztak nem kevés sikerrel, amelyek jó szolgálatot tettek és tesznek az ipar és mezőgaz­dasági objektumok építésében ugyanúgy, mint a lakásépítés­ben. Az új eljárások tömeges elterjesztésére irányuló törek­vés eredményezte, hogy a Priemstav országos viszonylat­ban jelentős szállítója lett a vasbeton elemeknek, szerke­zeteknek. A vasbeton szerkezeteikhez azonban megfelelő kiegészítő elemekre is szükség volt. A Priemstavban keresték a meg­oldást, s így született meg töb­bek között a betonfedő köpeny és sok egyéb újdonság. Az építőiparban egyre na­gyobb teret hódítanak a Oköny? nyűelemeik. A ikönnyűelemekből készült különböző szerkezeti elemeik azonban általában olyan változatokban készültek, amelyek nem feleltek meg az ipari létesítmények építésének. A tömegesen gyártott válasz­falak többsége széles körben alkalmazható ugyan a lakás­építésben, de az ipari beruhá­zásod kivitelezésében már nem használhatóik ki minden eset­ben. Ezt csupán a rendelkezés­re álló válaszfalak különböző módosításával tudtáik megvaló­sítani. A vállalat műszaki-fej­lesztési osztályán keresték és megtalálták a megoldás kul­csát ebben az esetben is, s így született meg a Priemstav típu­sú válaszfal. Kifejlesztésén a Zbigniew Puchala technikus ve­zette csoport dolgozott. A feladat megoldása során olyan követelményeknek kellett eleget tenniük, amelyek az ipa­ri objektumok számára elenged­hetetlenek. Az elemeket hazai gyártmányú, tűzálló anyagból kellett készíteniük a hagyomá­nyos típusúakhoz viszonyítva kisebb munkaigényességgel, kö­vetelmény volt az egyszerű szerkezeti megoldás és az, hogy nagyobb szerkezeti magassá­gokban is alkalmazhatóak le­gyenek. A fejlesztő csoport eredmé­nyes munkát végzett — vala­mennyi követelménynek eleget tett. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az új elemek használata nagyon gazdaságos. A Ilka lmazásuk kai lényegesen csökkent a munkaigényesség és növekedett a munkatermelé­kenység. Ahol ezeket a válasz­falakat alkalmazzák, ott a kő­műveseknek, vakolóknak, csem- pézőknek már nem igen aikad dolguk. S most, amikor a szak­ipari dolgozókból az építőipar­ban egyre nagyobb a hiány, az ilyen technológiának kétszere­sen nagy a jelentősége. A 9— 12 méter magasságig szerelhe­tő elemek az ajtók, ablakok és egyéb szükséges nyílások beé­pítésére is lehetőséget nyújta­nak. A legnagyobb jelentősé­gük azonban az, hogy az év minden szakában alkalmazha­tók. További előnye, hogy köny- nyen szerelhető, s a különböző követelményeknek megfelelően alkalmazható, mégpedig nem csupán az ipari beruházások kivitelezésében, hanem a lakás­építésben is. Hol mindenütt alkalmazták már az új tíjmsú válaszfalakat? Jól beváltak a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Művek polipro­pilén gyártó részlegének, vala­mint a rohožníki Záhorie ce­mentgyárnak építésekor. A leg­jobb eredményeiket azonban a nyitrai (Nitra) bútorgyár befe­jezése során érték el alkalma­zásával. Tavaly ezzel a mód­szerrel összesen 18 ezer négy­zetméternyi területet építettek meg. A vállalat számára ez töb­bek között 7200 normaóra meg­takarítását jelentette. Ebből is látható, hogy valóban figye­lemreméltó újdonságról van szó, s így az is természetesnek tűnik, hogy kifejlesztői bene­veztek vele az 1980-as év leg­jobb úttörő tette elnevezésű versenybe. DUSÁN ŠURAN A kertészetben dolgozók egy csoportja. Fehér ingben: Horváth Károly főkertész (Paál Guyla felvétele) A 10 PAPRIKATERMES TITKA A komáromi (Komárno) já­rás az ország legnagyobb zöld­ségtermesztője. Főleg az utóbbi években, a fóliasátras zöldség- termesztés elterjedése révén vált azzá. Voltak évek, amikor a keszegfalvi (KameniCná) Stei­ner Gábor Földművesszövetke­zet kertészetéből már május 9- én zöldpaprikát szállítottak a közellátásnak a fóliasátrak alól. Ebbe a kertészetbe láto­gattam el a napokban, és Hor­váth Károly főkertésszel az eredményekről, termelési mód­szerekről és Idei terveikről be­szélgettünk. Horváth Károly a négy szö­vetkezet — Keszegfalva, Ga- dóc (Hadovce), Violin és Me- gyercs (Čalovec) — egyesülése óta, 1975-től irányítja a kerté­szetet, mégpedig nagyon jól. A földművesszövetkezetben a kezdő évben, 1975-ben kezdtek foglalkozni a fóliasátras zöld­ségtermesztéssel. Két hektárnyi területen csemegepaprikát ter­meltek és ez 600 ezer koronát jövedelmezett a közösnek. Fel­buzdulva a kezdeti sikereken a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy 3 hektárra bőví­tik a fóliás zöldségtermesz­tést. Evés közben jön meg az ét­vágy — tartja a közmondás, A keszegfalvi szövetkezet kerté­szetében sem elégedtek meg egy termés bevételével a fólia alól. Minden évben több előter- ménnyel próbálkoztak, úgyhogy az idén a paprika kiültetése előtt a fóliák alól 3 tonna sa­látát, 1,5 tonna retket és 20,5 tonna karalábét adtak el a köz­ellátásra. A kertészetnek a szántóföldi zöldségtermesztésből is volt már bevétele a koratavaszi hó­napokban. 10 hektárnyi terüle­ten ősszel meghagyták a petre­zselymet és ezt tavasszal érté­kesítették. A szövetkezet is és a lakosság is jól járt, mert friss földséget vásárolhatott pénzéért. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében is nagy felada­tokat tűztek ki a kertészet szá­mára: 1 500 000 korona értékű paprikát kell a csoportnak ér­tékesítenie a fóliás csemege­paprikából. Az előzetes számí­tások szerint ez körülbelül 13 és fél. vagon paprika eladását jelentené. A főkertésznek azon­ban meggyőződése, hogy a cso­port tagjai ezt alaposan túl­szárnyalják. A későbbiek során megálla­píthattam, hogy nem volt el­hamarkodott a főkertész kije­Tengerjáró hajók Indiának A warnemündei hajógyárban nemrég bocsátották vízre azt a „Meridián-II“ típusú tengerjá­ró hajót, amelyet az indiai ál­lami hajózási szervezet rendelt az NDK-tól A „Visava Kaumu- di" névre keresztelt többcélú hajó darabáruk és ömlesztett áruféleségek továbbítására ugyanúgy alkalmas, mint kon­téneres szállításra. A warnemündei Warnow Ha­jógyár az elmúlt tíz évben 18 — összesen 250 000 tonna te­herbírású — tengerjáró hajó! épített indiai megrendelésre. Ez a távoli ország — a Szovjet­unió után — a második legna­gyobb külkereskedelmi partne­re az NDK-haJógyárnak. (BUDAPRESS ADN) lentése. A harminc tagú kollek­tíva évente alig változik, csu­pán nyugdíjazás esetében jön­nek a régiek helyébe újak. összeszokott csoport, amelyben jó közösségi szellem uralkodik. A szövetkezet vezetősége érté­keli munkáját, mert tagjaira mindig lehet számítani. A ker­tészeti dolgozók is elégedettek, mert egész évben van munka- lehetőségük, sőt sokat is dol­goznak — télen istállókat me­szelnek, és hasonló munkákat végeznek —, de a fizetés nap­ján sosem éri őket csalódás. A siker biztosítéka a jó mun­kaelosztás is, amely érdekeltté tesz minden egyes kertészeti dolgozót. A csoport tagjai több­nyire nők, csupán az öntözők férfiak. Minden nő egy-egy fó­liát gondoz. A fóliasátor elké­szítése, vasalása, felhúzása, a palánta-nevelés, kiültetés és az első kapálás kollektív munká­val történik. Ezután mindenki saját maga gondozza a rábí­zott fóliát; nyltogatja, kapálja és szedi a paprikát. Ki-ki a kitermelt áru szerint kapja fize­tését. így mindenki vigyáz, hogy a kicsit ne szedje le, csak a legszebbeket, mert ha a fej­letlenebbet meghagyja a követ­kező szedésig, a paprika súlyá­val a bevétel is növekedik, s ebből a fóliasátor gondozója is busásabban részesül. Mindamel­lett természetesen felelős is a termésért. A leggyakoribb lea­dás időpontja a hétfő reggel. Ez azt jelenti, hogy az árut már vasárnap estére ládákba kell rakni. Márpedig ez a va­sárnapi szabad idő rovására megy. Egyébként a kertészeti cso­port tagjai között hasonlókép­pen osztják el a csaknem 60 hektárnyi sárgarépa és petre­zselyem gondozást is, így hát nincs alkalom az unatkozásra. A főkertész a sikerek to­vábbi titkát az öntözésben és annak módszerében véli látni. A kertészet 2 hatalmas tó kö­zött terül el. Ez egy kifejezhe- tetlen előny, hiszen a növény­zet korlátlan mennyiségű tiszta és langyos vizet kap. A titok további része az öntözés idő­szakának megválasztása. Hor­váth Károly főkertész nem es­te és nem is korán reggel adja ki a parancsot az öntözésre, hanem nappal, amikor a hő- mérsékélet a fólia alatt elérj a 20 Celsius fokot. Ha alacso­nyabb a hőmérséklet, a keszeg- falvi kertészetben nem öntöz­nek. Szerinte a paprika na­gyon kényes növény és ha a hideg talajban levő növóny még hideg vizet is kap, jó pár nap­ra leállítja fejlődését. Ezenfe­lül, ha a paprika levele este vizes, egész éjjel nedves ma­rad és ezt jobban támadják a kórokozók. Sőt, a tetvek, ame­lyeket a paprika levelén egész napon keresztül perzsel a Nap, az esti öntözést szinte kíván­ják. Ez adja vissza erejüket. Nos ez az állítás nyilván sok kertészkedő véleményével nem egyezik. Am a főkertész állí­tása szerint, itt beváit. Ki kell hát próbálni! Az idén a paprika termesz­tésére nem volt a legkedvezőbb az időjárás. Keszegfalván en­nek ellenére bíznak abban, hogy a két tó közti területről sok-sok gyönyörű paprikával megrakott autó indul el útjára az ország különböző részeibe. Szeretnék — és minden bizony­nyal sikerül is — megőrizni a paprikatermesztés jó hagyomá­nyait. KOLOZS1 ERNŰ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom