Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-20 / 144. szám, péntek

Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszakáról

(Folytatás az 1. oldalról)

zottságának elnöke, az állandó bizottságok és más KGST szervek képviselői, valamint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. Az ülésszakot Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszter, elnök, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vehetője vezette.

Az ülésszak résztvevői jelentéseket hallgattak meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a KGST XXXIII, és XXXIV. ülésszaka között kifej- tett tevékenységéről, a KGST- tagországok sokoldalú együttműködése és a KGST tevékenysége szervezése tökéletesítése fő irányainak gyakorlati megvalósításáról. A jelentéseket Rudolf RohlíCek, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke terjesztette elő. További jelentés hangzott el a KGST-tagországok 1981—1985. évi népgazdaságfejlesztési terveinek

egyeztetéséről, a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításáról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról; ezt a jelentést Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke terjesztette elő, s az ülésszak jelentést vitatott meg a KGST soron következő XXXV. ülésszakának összehívásáról, ezt a jelentést Nyikolaj Fagy- gyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára terjesztette elő.

Az ülésszakra olyan időszakban került sor, amikor a KGST tagállamai befejezik 1376— 190(1. évi ötéves népgazdaság- fejlesztési terveik teljesítését. Néhány országban már sor került a kommunista- és munkáspártok kongresszusára, amelyek a következő ötéves tervidőszakra, és távlatilag is kitűzték a társadalmi és a gazdasági fejlesztés fő irányait, más orszá- gokban pedig aktívan készülődnek a pártkongresszusokra, és kitűzik a szocializmus és a kommunizmus építésének további feladatait. A KGST

XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban fontos események, évfordulók voltak. A KGST-tagországok és a KGST szervei méltó módon megemlékeztek V, I. Leninnek, a nemzetközi proletariátus vezérének, a világ első szocialista állama megalapítójának 110. születési évfordulójáról és megünnepelték a fasizmus fölött aratott nagy győzelem 35. évfordulóját.

A KGST-tagországoknak a szocializmus és a kommunizmus építése terén elért sikerei és együttműködésük tapasztalatai alátámasztják a marxizmus—leninizmus eszméinek életképességét és nem szűnő jelentőségét, amely eszméket alkotó módon valósítanak meg minden ország körülményei között és amely eszméknek növekvő befolyásuk van a nem* zeiközi helyzet alakulására.

Az ülésszak résztvevői megállapították, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 esztendőben e védelmi szervezet tagországai más államokkal és az összes békeszerető erőkkel együttműködve biztonságosan és hatékonyan teljesítik azt a létfontosságú feladatot, hogy megakadályozzák az európai háború kirobbantását, előmozdítsák a béke megőrzését és a nemzetközi feszültség enyhítését, továbbá az országok egyenjogú, békés együttműködésének fejlesztését.

Az ülésszak kiemelte a jelentőségét az 1980. május 15-én kiadott nyilatkozatnak és felhívásnak. amelyet a Varsói Szerződés tagállamai hagytak jóvá és amely tartalmazza a béke és a nemzetközt együttműködés megszilárdítását, az enyhülési politika folytatását és katonai enyhüléssel való kiegészítését, a lázas fegyverkezési hajsza korlátozását, a leszerelést, mindenekelőtt az atomleszerelést, a vitás kérdések békés rendezését, az erőpolitikának a nemzetközi kapcsolatokból való kiküszöbölését, valamint a népek biztonságának és függetlenségének erősítését célzó akciók nagyszabású programját.

A KGST-tagországok küldöttségei ismét hűségüket fejezték ki a Helsinki Záróokmány elvei és ajánlásai iránt, s hangsúlyozták, hogy aktívan és gon- dnsan kell készülődni a Helsinki értekezleten részt vett országok képviselői küszöbön ál-* lő madridi találkozójának konstruktív megrendezésére, azzal a céllal, hogy folytatódjon és tovább mélyüljön az enyhülés folyamata, garantálják az európai földrész biztonságát, s hogy tovább fejlődjön az európai országok népeinek egyenjogú együttműködése minden területen.

A KGST-tagországok munkás- osztályának, parasztságának és értelmiségének kommunista- és munkáspártjaik vezetésével végzett önfeláldozó munkája, továbbá a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritás, az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyösség és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvei alapján kifejtett sokoldalú együttműködés fejlődése és elmélyülése, lehetővé tette ezen országok gazdasági és tudományos- műszaki potenciáljának további növekedését, lakosságuk anyagi, kulturális és életszínvonalának emelkedését.

A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1975-höz képest

1979-ben 19 százalékkal, ipari termelésük 23 százalékkal nőtt. A legtöbb KGST-tagország- ban a leggyorsabban a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságának növekedését biztosító ágazatok fejlődtek. A KGST-tagországok mezőgazdasági termelésének átlagos évi terjedelme az 1971 és 1977 közötti időszakhoz képest 1976—1979-ben 9 százalékkal növekedett.

Az ülésszak kiemelte a KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak sikeres fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi forgalmuk az azt megelőző évhez képest 12,7 százalékkal nőtt, s elérte a 196 milliárd rubelt, ebből 111 milliárd rubel jutott a KGST tagországok kölcsönös árucsere-forgalmára. A kölcsönös szállítások nagyobb részt fedezték a KGST- tagországok többségének import szükségleteit a legfontosabb fűtőanyagokból, nyersanyagokból, anyagokból, vala- mint gépekből és berendezésekből.

Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság által a KGST-szervek irányítása terén kifejtett tevékenységet s megelégedéssel nyugtázta, hogy a XXXIIf. ülésszak óta eltelt időszakban a Végrehajtó Bizottság tevékenysége a testvérpártok és a KGST-tagországok vezetőinek találkozói során született megállapodások sikeres megvalósítását, a szocialista gazdasági integráció keretében kifejtett együttműködés elmélyítése, tökéletesítése és fejlesztése komplex programjának végrehajtását, a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítését és e célprogramok konkrét egyezmények rendszerévé való fejlesztését célozta.

Azt is megállapították, hogy a következő öt évre szóló tervek egyeztetése és a távlati kérdések megoldása terén végzett munka zárőszakaszába érkezett. Az egyeztetés előzetes eredményei azt mutatják, hogy e tevékenység lényegében megoldotta a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés számos bonyolult problémáját.

Az ülésszakon egyetértés született arról, hogy a nemzeti tervezési szervek és a KGST tervezési együttműködési bizottsága fokozzák erőfeszítéseiket a tervegyeztető munkák

Fokozatosan megvalósítjuk a part gazdasági és szociális programját

ól szó

1980

VI. 20.

(Folytatás az 1. oldalról) manya konkrét intézkedéseket foganatosított a helyzet javítására.

A zárszámadást s kidolgozását megelőzően értékeltük az egyes vállalatok és termelési- gazdasági egységek tavalyi gazdálkodásának eredményeit. Ezek az értékelések megmutatták, hogy a termelési folyamat szervezésében előforduló fogyatékosságok döntő többségéért elsősorban a gazdasági irányító szervek felelősek.

František Mišeje külön foglalkozott a szociális és kulturális kiadásokkal. Az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költségvetéséből ezekre a célokra 44 milliárd koronát fordítottunk, vagyis a kiadások több mint 55 százalékát. Tizenkilenc milliárd koronát a szociális ellátásra, 7,5 milliárd koronát az oktatásügyre fordítottunk. A XV. pártkongresszus irányvonalával összhangban a nemzeti bizottságok fokozott figyelmet fordítottak az óvodák építésére, tavaly 502 óvodai osztály épült, és így a 3—5 éves gyermekek 77 százalékát tudjuk már óvodákban elhelyezni.

Az előző évekhez viszonyítva jobban teljesítettük a feladatokat a kiemelt építkezéseken, és a tervezettnél 647 lakással többet adtunk át rendeltetésének. Nem teljesítik azonban kielégítően a feladatokat a strážskei Chemko, a polomkai faipari kombinát, a rádió új épületének és más létesítmények építkezésén.

A beruházásokra előirányzott összeg 98 százalékát merítettük ki. Nem megfelelő a beruházások teljesítésének struktúrája, nem adják át határidőben .az új kapacitásokat. Az építkezési határidő eltolódása kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaság és a társadalmi fogyasztás fejlődését.

František Mišeje befejezésül leszögezte, hogy a gazdaság fejlesztésében megtartjuk a szocializmus építésének kitűzött irányvonalát és fokozatosan megvalósítjuk pártunk gazdasági és a szociális programját.

A vita

Elsőként Branislav Bíroš szólalt fel. Az SZNT bizottságainak közös előadójaként megállapította, hogy a zárszámadás javaslata felelősségteljesen, nyíltan és bírálóan értékeli gazdálkodásunk eredményeit, rámutat a fogyatékosságokra. A bizottságok nevében a zárszámadás jóváhagyását javasolta. Vladi mír Fašang a beruházásokkal foglalkozva bírálta, hogy számos építkezésen túllépik a tervezett költségeket, nem tartják meg az átadási határidőket, s ez negatívan befolyásolja bélés külkereskedelmünket is. A nemzeti bizottságok gazdálkodását értékelve Ján Pecho megállapította, hogy általában jó eredményeket értek el, bár

vannak területek — elsősorban a beruházásokat említette — ahol átgondoltabb, igényesebb irányítással az eddiginél hatékonyabb munkát kell végezni.

Jozef Kováčik felszólalásában arról beszélt, hogyan járulhatnak hozzá a képviselők választókörzeteikben az igényes feladatok teljesítéséhez. Szulányi Mária kiemelte, hogy a folyamatosabb áruellátás és a választék bővítése érdekében javítani kell a szállítói-megrendelői kapcsolatokat.

Jarmila Kohútová, az építőipar és az ipar eredményeivel, Františka Štefečková pedig a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozott felszólalásában. Miloš Marko kiemelte az ideológiai- politikai munka fontosságát, majd kulturális életünk kérdéseiről szólt. Ján Haško rámutatott, hogy a bonyolultabb külső és belső gazdasági feltételek ellenére 1979-ben sikerült teljesítenünk a CSKP szociálpolitikájának célkitűzéseit. Ferdinand Polák a mezőgazdaság, Božena Kiklošová az oktatásügy, Ján Pikula pedig a hatékonyabb tervezés és irányítás kérdéseivel foglalkozott.

A vitát František Mišeje zárszava követte, majd a képviselők jóváhagyták az 1979. évi zárszámadást. Utolsó napirendi pontként a képviselők új bírók kinevezését szavazták meg.

Az SZNT ülése után tanácskozott a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége. —r—

mielőbbi befejezése érdekében a tagországok fűtőanyag-, nyersanyag-, energiaszükségleteinek, valamint gépek és berendezések iránti keresletének jobb kielégítése céljából, a külkereskedelmi forgalom terjedelmének növelése, valamint a nemzetközi áruszállítások feltételeinek javítása céljából.

Az ülésszak megtárgyalta a KGST szervek által a legfonto sabb gépek és berendezések gyártása szakosításának és kooperációjának fejlesztése és el mélyítése terén kifejtett tévé kenységet, főleg azon gépekre és berendezésekre vonatkoztat va. amelyek a KGST tagorszá gokban biztosítják a műszaki haladást, valamint az eueriga , a fűtőanyag , a nyersanyag-, a gép-, az elektrotechnikai-, a rá dióelektrotechiiikai , és a vegy ipar, valamint a közlekedés és a mezőgazdaság termelésének növekedését. A gyártásszakosí tás és a kooperáció területén jelenleg több mint 120 többoldalú és több mint 660 kétolda lú egyezményt valósítanak meg. A gyártásszakosítás csak a gép iparban több mint 10 000 tér mékfajtára terjed ki.

A KGST tagországai elölt álló feladatok megkövetelik a nem zetközi gyártásszakosítás és kooperáció terén végzett inun ka javítását. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a gyártásszakosítás és kooperáció terén kifejtett együttműködést a nagy népgazdasági jelentősé gű problémákra, az együttmü ködés átfogó jellegének elmélyítésére kell összpontosítani a kutatás, a műszaki előkészítés, a fejlesztés, a gyártásba való bevezetés és a szervezés kapcsolatának szorosabbra fűzésével. Összpontosítani kell a figyelmet a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére, az egyedi részek és alkatrészek gyártása terén, a végtermelés optimalizálása céljából.

Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy tovább kell fejleszteni a KGST-tagországok együttműködését kiváló minő ségű anyagok gyártása terén.

Az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttségeinek vezetői egyezményt írtak alá az új számítástechnikai eszközök ki- fejlesztése és gyártása terén kifejtett sokoldalú nemzetközi szakosításról és kooperációról. A következő öt esztendőben növelik korszerű számítástechnikai berendezéseik kölcsönös szállításának terjedelmét, mégpedig az 1976—1980-as időszak terjedelmének megközelítőleg a kétszeresére.

Az ülésszak megállapította,

hogy nagy jelentősége van a fűtőanyagokkal, a nyersanyagokkal, a villanyárammal és más anyagtartalékokkal való

sokoldalú takarékosságnak. Ügy döntöttek, hogy fokozott

figyelmet szentelnek az ezen anyagok hasznosítása, ésszerűsítése terén kifejtett együttműködésnek.

Egyúttal határozatot hagytak jóvá a KGST-tagországok perspektív területein végzett földtani kutatások, a megvizsgált

tartalékok növelésének biztosítása, a fűtőanyagok és más ásványi nyersanyagfajták kölcsönös szállítása, a fűtőanyag-ki- termelő és feldolgozó iparágak korszerű, takarékos és nagy termelékenységű berendezésekkel való felszerelése és további új energiatartalékok céltudatos felhasználása terén kifejtett együttműködés kiszélesítéséről.

Az ülésszakon kormányközi keretmegállapodást írtak alá a KGST-tagországoknak azon együttműködéséről, amelyet a

kőolajfeldolgozás hatékonyabbá tétele terén fejtenek ki.

Az ülésszak megállapította, hogy a komplex programmal és a hosszá távú célprogramokkal összhangban jelentős előrehaladás történt új termékek gyártásának bevezetése, az eljárások tökéletesítése, a termékek minőségének javítása és műszaki színvonalának emelése terén. A KGST XXXIII. és XXXIV. ülésszaka közti időszakban a tagországok 27 többoldalú tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötöttek, s a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága kidolgozta a KGST-tagországok tudományos-műszaki együttműködésének fő irányait az 1990- ig terjedő időszakra vonatkozóan.

Megállapították, hogy a KGST-tagországok tovább segítettek a Vietnami Szocialista Köztársaságnak, a Kubai Köz-« társaságnak és a Mongol Nép^ köztársaságnak gazdasági életük fejlesztésének meggyorsítá« sában és hatékonyságának növelésében.

Elmélyült és tökéletesedett a KGST és Jugoszlávia együttműködése is. Jugoszlávia jelenleg részt vesz a KGST szerveinek tevékenységében. Huszonkettő munkaterületen több mint 70 egyezményt és szerződést írt alá a sokoldalú gyártásszakosításról és kooperációról, vala* mint a tudományos-műszaki együttműködésről.

Folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának sikeres együttműködése a Finn Köztársasággal. A KGST szintén együttműködött az Iraki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal.

Az internacionalizmus elvei* vei összhangban a KGST-tagországok két és többoldalú alapon segítséget nyújtanak azoknak a fiatal országoknak, amelyek a szocialista fejlődés útjára léptek, valamint más fejlődő országoknak. A KGST tagországai jelenleg 90, ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országnak nyújtanak gazdasági és tu« dományos-műszaki segítséget.

1979-ben az érintett KGST-tagországok 39 fejlődő országgal több mint száz hosszú távú gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt kötöttek.

A résztvevők hangsúlyozták a KGST-tagországok szolidaritását a fejlődő országok azon jogos törekvésével, hogy teljes gazdasági függetlenségre tegyenek szert, felszámolják az imperialista monopóliumok okozta kizsákmányolást, az egyenlőtlenségeket, egyes országok más országok által történő el« nyomását, s érvényesüljön minden ország népének az a joga, hogy saját természeti kincseivel rendelkezhet országa felvi* rágoztatása javára.

Az ülésszak kiemelte a KGST- tagországoknak azt a tartós törekvését, hogy fejleszteni akarják együttműködésüket más országokkal, annak érdekében, hogy elmélyüljön a nemzetközi munkamegosztás, az igazságosság. az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség alapján, s kifejezték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának azt a készségét, hogy a béke és a haladás javára bővítik együttműködésüket azon országokkal, amelyek nem tagjai a KGST- nek, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetekkel.

Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának kérésére az ülésszak úgy döntött, hogy az afgán fél megfigyelőként részt vehet a KGST tevékenységében.

Jegyzőkönyv aláírása Csehszlovákia és Vietnam népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetéséről

(CSTK) — Václav Hula, a

CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, és Nguyen Lám, a Vietnami KP KB titkára, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, tegnap Prágában aláírta a két ország 1981—1985. évi népgazdaságié jlesztési terveinek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet.

A dokumentum aláírásánál

jelen voltak: Josef Kempný, a

CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Vladimír MiCka, a CSKP KB osztályvezetője, Andrej Barfcák külkereskedelmi miniszter, Viadimír Janza miniszter, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter, Ladislav Šupka műszaki- és beruházásfejlesztési miniszter és más személyiségeik. Ott volt Nguyen Tien Thong, Vietnam csehszlovákiai nagy(követ*u <