Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-26 / 122. szám, hétfő

Befejeződtek a XVII. Jókai-ncipok (Tudósítónktól) — Tegnap díszünnepséggel érlek véget Komáromban (Komárno) a XVII. Jókai-napok. A díszünnep­ségen megjelent Benyó Máté, az SZNT alelnöke, Dr., György István, á CSEMADOK KB vezető titkává, Halgas Karolina, az SZÍ,KP KB kulturális osztályá­nak munkatársa, Szabó Imre, az SZLKP Komáromi Járási Párt- bizottságának titkára, Nagy Káy.mér, a komáromi jnb el­nöke, valamint társadalmi és kulturális életünk számos más képviselője. Ott volt Tatai Jó zsef, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja, aki ko­máromi tartózkodása során megkoszorúzta Steiner Gábor szobrát is. A díszünnepség a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának színvonalas hang­versenyével, valamint a legjobb szavalók és prózamondók fel­lépésével kezdődött. Ezután ke­rült sor az eredményhirdetésre. A színjátszók seregszemléjé­nek győztese a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) Városit Művelődési Otthon és a CSEMA DÓK városi szervezetének szín látszó csoportja lett, amely Örkény István Kulcskeresők cí­mű színművét adta «lő Szigeti László rendezésében. A máso­dik helyen a dunassserdahelyi járási Népművelési Központ együttese végzett. Harmadik helyen a királyhelmeciek (Krá­ľovský Chlmec) végeztek. Á legjobb női alakítás díját Po tásch Mária kapta, a férfiak közül a legjobb alakításért já­ró elismerést Varga Tibornak adták. A Kisszínpadok versenyén az első' helyet a kassai (Košice) Szép Szó Ifjúsági Színpad sze­rezte meg, A koszovói lányka című műsorával, Gágyor Péter rendezésében. A második helyen a marcelházi (Marcelová) Jó kai Mór Kisszínpad, a harmadi­kon az ipolysági (Sahy) József Attila Irodalmi Színpad végzett. A legjobb alakítások díjával Gyüre Mónikát és Vas Ottót tüntették ki. A szavalók és prózamondók versenyének győztesei: Nagy Dezső, Molnár Judit, Gecse Jo­lán, és Pajtás Rózsa. A díszün­nepség után a szlovákiai ma­gyar amatőr színjátszók és elő­adók országos fesztiváljának vendégei és résztvevői megko­szorúzták Jókai Mór szobrát. yi­ÖSSZEESKÜVÉST LEPLEZTEK LE IRÁNBAN jSORBAN JELENTŐS BERUHÁZÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) tős felújításának és korszerűsí­tésének Is. A hatodik ötéves tervidőszak elmúlt négy eszten­dejében ugyanis főleg a városi területrendezések érdekében le­bontott öreg épületek — helyen­ként csak részben indokolt — nagy száma miatt csak szin­te minden második új lakás nö­velte ténylegesen a kerület la­kásállományát. Ezenkívül hatá­rozatot hoztak az illetékesek arra, hogy az eredetileg lakás­nak épült, de átmenetileg más célokra használt épülethelyisé­gekbe is mielőbb beköltözhes­senek a lakásra várók. A járulékos beruházások épí­tésével kapcsolatban a kerületi nemzeti bizottság elnöke felhív­ta a figyelmet arra, hogy min­denütt jelentősen meg kell gyorsítani a kivitelezési mun­kák ütemét. Ugyanis annak el­lenére, hogy 1979 kivételével a hatodik ötéves tervidőszak kezdete óta minden évben fo­kozatosan növekedett a járulé­kos beruházások építésének mértéke, jelenleg még lemara­dások vannak ezen a téren. Ezek mérséklése és behozása érdekében a nemzeti bizottsá­gok — elsősorban a bölcsődék és az óvodák építését illetően — az eddiginél nagyobb támo­gatást várnak a termelő válla­latoktól. A példamutatónak számító Banská Bystrica-i Slo­venka, a Smrečina, a Breznói Hídgyár és többek között a pod- brezovái Sverma Vasmű nem­zeti vállalat dolgozóival szem­ben a kerület több jelentős ipa­ri és mezőgazdasági vállalatá­ban eddig csak keveset tettek újabb bölcsődei és óvodai fé­rőhelyek létesítéséért. ly­A BVT felhívása (ČSTK) — Miamiban a néger lakosság elleni véres megtorlás leleplezi a washingtoni propa­ganda hazugságát az emberi jogok kérdésében — állapítja meg a Béke-világtanács nyilat­kozata. A BVT felhívja az ame­rikai kormányt, hogy azonnal szüntesse meg a néger lakosság elleni megtorlásokat, számolja fel a faji megkülönböztetést. Egyúttal felszólítja a nemzet­közi szervezeteket, a világ be­csületes lakosságát, hogy tá­mogassák az elnyomott ameri­kai állampolgárokat. New Yorkban, az ENSZ szék­háza előtt tömegtüntetés volt a miami néger akciók támo­gatására. Az amerikai közvéle­mény képviselői kifejezték szo­lidaritásukat a négerek küzdel­mével és tiltakoztak a hatósá­gok politikája ellen. LEONYID BREZSNYEV üzene­tet küldött az afrikai államok­nak és nemzeteknek Afrika fel­szabadulásának napja alkalmá­ból. Üzenetében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió mindig az afrikai államok oldalán állt, és áll a jövőben is, az imperializ­mus és a reakció elleni harc­ban. SALVADORBAN tegnap továb­bi 45 személy vált a junta és a jobboldali félkatonai bandák terrorjának áldozatává, Hírügy­nökségi jelentések szerint az év elejétől több mint 2000 sze­mély vesztette életét a politi­kai terror következtében. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtaná­csának elnöke, beszédet mon­dott tegnap Kari Marx Stadtban, a német és szovjet ifjúság ba­rátsági nagygyűlésén. KURT WALDHEIM ENSZ főtit­kár részt vesz az afrikai állam­fők freetowni tanácskozásán, amely július 1-e és 4 a közt lesz Sierra Leone fővárosában. MAGYARORSZÁGON végetér- tek a cseh és a szlovk iroda­lom napjai. A rendezvényen részt vett a CSSZK és az SZSZK kulturális minisztériumainak küldöttsége, amelyet Pavol Koyš, az SZSZK kulturális mi­niszterének helyettese vezetett. Csak a funkcionáriusok ünnepelnek Revonsisztű provokáció IČSTK) — A nyugatnémetor­szági Stuttgartban szombaton megkezdődtek az ún. szudéta- német napok, a második világ­háború után Csehszlovákiából kitelepített németek találkozó­ja. Az ünnepségsorozat meg­kezdése azonban csak a revan- siszta szervezetek funkcionáriu­sainak ügye volt, különböző dí­jakat osztottak ki egymáí kö­zött és további tevékenységre ösztönözték egymást. Erre nyil­ván szükségük van, mivel a politikájuk iránti, érdeklődés egyre csökken. A szudétanémet politikusok revansiszta tüntetésekre és Csehszlovákia-ellenes propa­gandára használják fel a ren dezvényt. Feltűnő volt, hogy a szudétan érnetek szövetségének képviselője támadta a szövetsé­gi köztársaság hivatalos poli­tikáját is, ami azt jelenti, hogy a revansiszták tevékeny­sége egyre kisebb visszhangot kelt. (ČSTK) — Amint azt a Reu­ter Hírügynökség jelenti, Irán­ban összeesküvést lepleztek le. A sah rendszere gyalogsági erőinek volt paracsnoka felke­lésre hívta fel az ország nyuga­ti részében harcoló egységeket és arra, hogy a kurd felkelők­kel egyesülve induljanak el Te­herán ellen. Khuineini, az iráni forrada: lom vezetője tárgyalásokat kez­dett az Iszlám Forradalmi Ta­nács tagjaival, Hírügynökségek jelentése szerint az ország helyzetéről tanácskoznak, de a részletek nem ismeretesek. Teg­nap Teheránba utazott a Szo­cialista Internacionálé három­tagú küldöttsége Bruno Krei­sky osztrák kancellár vezetésé­vel, hogy tárgyaljon az iráni vezetőkkel az amerikai túszok szabadonboesátásáról. A teheráni rádió bejelentette, hogy az amerikai túszokat őr­ző diákok úgy döntöttek, nem engedélyezik, hogy bárki is ta­lálkozzon a túszokkal. Döntésit két azzal indokolták, hogy az amerikaiak zavargásokat idéz* hetnének elő azokban a váro-i sokban, ahol a túszokat őrzik, ez veszélyeztetné foglyaik éle­tét és tovább bonyolítaná az egész kérdést. A Hágai Nemzetközi Bíróság az amerikai túszok azonnali szabad on bocsátásár a szólította fel Iránt. Az iráni rádió a fel-i hívást kommentálva szemrehá­nyást tett, hogy a nemzetközi szervezet nem reagált arra, hogy „az Egyesült Államok nyíltan megsértette Irán terüle­tét“. A rádió hangsúlyozta, hogy a felhívás mit sem változ­tat a túszok helyzetén. A tehe­ráni külügyminiszter eddig nem kommentálta a nemzetközi bí­róság újabb felhívását. EGYIPTOM KIUTAT KERES A ZSÁKUTCÁBÓL Lemondott az izraeli hadügyminiszter (ČSTK) — Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök Washington­ban Carter amerikai elnökkel és Muskie külügyminiszterrel találkozott. A Fe*hér Ház saj­tótitkára a találkozó „pozitív és hasznos jellegének“ kieme­lésén kívül nem adott részlete­sebb tájékoztatást. Csupán any- nyit mondott, hogy az eszme­csere az egyiptomi—izraeli kü- löntárgyalások felújítására vo­natkozott. Politikai megfigyelők szerint Mubarak „panaszkodni“ jött Washingtonba legújabb szövet­ségesére, Izraelre. Mint ismere­tes, a palesztinaiak visszautasí­tották a Kairóban és TeNAvív- ban kidolgozott, a Jordán lolyó nyugati partján és a Gázai-öve- zetben létesítendő közigazgatá­si autonómiára vonatkozó ja­vaslatot Ennek ellenére Sza­dat csaknem egy évig húzta az eredmény leien vitát, és csak szorosan a Camp David i meg­állapodás által kitűzött tárgya­lási határidő, vagyis május 26- ka előtt szakította félbe a vi­tát. Arab körökben Kairó lépését úgy értékelik, mint az egyip­tomi rendszer újabb kísérletét tekintélyének megszilárdítására, és arra, hogy kitörjön abból az elszigeteltségből, amelybe az árulás politikája juttatta. EgyipLomi sajtójelentések szerint az USA jövőre 1,3 mil­liárd dollár értékű gazdasági és katonai segítséget nyújt Egyiptonnak. Tekintettel a nagy amerikai fegyverszállítmá­nyokra, Washingtonban külön hivatalt létesítenek, amely ki­zárólag az egyiptomi hadsereg l elf (így vérzésével foglalkozik majd. Weizntan, izraeli hadügymi niszter lemondott. Döntését hi­vatalosan azzal indokolta, hogy, nézeteltérései támadtak a pénz­ügyminiszterrel, aki a katonai kiadások csökkentését köve­telte. A valóságban lemondása annak a mély válságnak a kö­vetkezménye, amely már hosz- szabb ideje tart a jobboldali uralkodó blokkban. Weizman az utóbbi időben több ízben kije­lentette, hogy a mai kormány nem képes megoldani az ország politikai és gazdasági gondjait. Kína fegyvereket vásáról az USA-tól (ČSTK) — Keiig Piau, a kí­nai kormány alelnöke, a Kínai Kommunista Párt katonai bi­zottsága titkárságának vezető­je, Washingtonba utazott. Eluta­zása előtt kijelentette, hogy az USA-ban fegyvereket akar vá­sárolni, meggyőződését fejezte ki, hogy úlja eredményes /lesz, mivel afelől akarja biztosítani az amerikai vezetőket, hogy Kí­na „már soha sem lesz a Szov­jetunió közeli barátja“. Keng Piao amerikai útja, amelynek során több katonai támaszpont­ra is ellátogat, Brown amerikai hadügyminiszter januári pekin­gi látogatásával függ össze. Nem véletlen, hogy Keng Piao hazafelé megszakítja útját To­kióban. Rövid tokiói látogatása a Peking—Tokió—Washington szövetség kialakítására irányu­ló törekvéssel kapcsolatos. Arthur McDuffie gyilkosait Tampában, Miamitól messze, északon állították bíróság elé. S a bíróság szombaton, május 17-én úgy döntött, hogy a négy fehér rendőr, aki itt, Miamiban addig ütötte a 33 éves négert, amíg belehalt, ártatlan. Azon az éjszakán az Egyesült Álla­moknak talán legismertebb nyaralóhelyén lángnyelvek vö­rösre festették az egot. Miami Mestsee negyedében, melyet ironikusan Liberty Citynek — Szabadságvárosnak neveznek, lövöldözés kezdődött, tűzvészeik törtek ki, emberek haltak meg. A néger gettó fellázadt. A 36. utcától északra egészen vala­meddig a 150. utcáig és tovább a gazdag North Miami Beach szomszédságáig, az egész terü­let csatatérré változott. Szörnyű volt a miami négerek haragja. Megtámadták a rendőrautókat, nem érezték az ütéseket, nem számolták sem sebesültjeiket, sem halottaikat. A kétségbeesés táptalajából felszökött a gyűlö­let lángja. Kitört a tűzhányó, melynek kiömlő lávája könyör­telenül mindent elnyelt maga körül. Ezres tömegeik dühödten pusztították a gyűlölt társadal­mi rendszert, ennek minden szimbólumát és következmé­nyeit, mindazt, amit létreho­zott. A feliratokat az utcákon, a jelzőlámpákat, házakat gyúj­tottak fel. Kezdték darabokra szaggatni a néger gettót, ame­lyet számukra építettek, ahová bezárták őket. Jaj volt annak az egyenruhás fehér embernek, aki a kezük­be került, ha gumibotot és pisz­A Rudé právo tudósítójának jelentése Miamiból Felkelés a „Szabadságvárosban“ tolyt viselt, s végül, amikor az indulatok a tetőpontra hágtak, Liberty Cityben nem mutatkoz­hatott fehér ember. Mert fehér rendőrök gyilkolták meg Arthur McDuffiet, fehér bírák és es­küdtek mentették fel őket, fe­hérek birtokában vannak a part menti paloták, a gyönyörű vendéglők és üzletek a város- központban, a fehéreik kezében van a rendőrség, s a feketéké egyedül csaik a gettó, Liberty City. Miamiban faji megkülön­böztetés uralkodik. Ki volt Arthur McDuffie, aki­nek a neve Miamiban a feke­te amerikaiak csatakiáltásává lett? Egy fekete fiatalember, sohasem vett részt tüntetése­ken. S ami kevésnek sikerült, neki igen, kiszabadult a néger gettóból, bejutott azok közé az átlagamerikaiak közé, akiknek van munkájuk, akik keresetük­ből aránylagos jólétben tudnak élni. Arthur McDuffie tavaly de­cember 17-én a piros jelzésre áthaladt az útkereszteződésen, mire négy fehér rendőr durván rátámadt és. halálra verte. Tra­gikus esetéről egyébként a la­pok már beszámoltak. McDuffie meggyilkolásának még visszataszítóbb volt a foly­tatása: megpróbálták elkendőz­ni a rendőrök bűncselekedetét, s végül az esküdtszék felmen­tette, „ártatlanoknak" nyilvá­nította őket. i Azon a bizonyos szombaton, amikor minden elkezdődött, szájról szájra járt Liberty Ci­tyben a hír: „Kiengedték őket... Semmi sem történt ve­lük... McDuffie gyilkosai sza­badlábon vannak... A néger nem tudja kivívni az igazsá­got ... Mi lesz velünk .. Rá­adásul McDuffie meggyilkolása a miami feketék ellen alikaIma­zott folyamatos brutális rend­őrterror egy láncszeme volt csak. A rendőrség feltörte Nat­haniel Lafluer lakását. Még mi­előtt valamit is szólhatott vol­na, az eszméletlenségig verték, és feldúlták a lakását A ható­ságok később azzal magyaráz­kodtak, hogy a rendőrök össze­tévesztették a lakcímet egy „gyanús személy" keresése köz­ben. Egy rendőri riadóautóban megerőszakoltak egy 15 éves néger lányt. Se szeri, se száma azoknak az eseteiknek, amikor a rendőrök házkutatások vagy utcai igazoltatások során a pisztoly agyával vagy gumibot­tal ütik az áldozatokat. Megszo­kott, mindennapi dolog ez Li­berty Cityben. A fekete amerikaiak a miami gettóban megértették, a tampai bíróság ítéletével tulajdonkép­pen kihirdette, hogy meg lehet gyilkolni egy négert, és az Egyesült Államok törvénye ezt nem minősíti bűntettnek. A gettóban felfogták, hogy ha holnap vagy holnapután egy másik fekete amerikai marad fekve a rendőrautó mellett, véresre verve, nem lesz fele­lősségre vonás, nem büntetik meg a vétkeseket, nem szolgál­tatnak igazságot. A tampai 'bí­róság szemtelenül, provokatív módon kihirdette a fajüldöző üzenetet: üssétek, verjétek a feketéket, és mi, a hatalom és az igazságszolgáltatás birtoko­sai Miamiban és Florida állam­ban ezt nem minősítjük tör­vénysértésnek Az Egyesült Ál­lamokban uralkodó fajelmélet, 1980-ban teljes meztelenségé­ljen mutatta meg magát. A 62. utcán ott áll háttal an­nak a fainaik, amelyre vörös festékkel felírták McDuffie ne­vét, vagy húsz nemzetigárdis­ta, mögöttük tűzoltók locsolják a füstölgő gerendákat, a ki­égett házak romjait. Körülöttük feketék gyűlölködő kiabálása. Sokaknak botoik és láncok a kezében, a rájuk szegeződő puskáktól való félelem bizo­nyos távolságot parancsol. Tud­ják, hogv a katonák nem ha­boznak lőni Az emberek több­sége félmeztelen, csak nadrág van rajtuk, egyesek mezítlába­sok, nyomorult emberek, akár­csak a gettó, mely körülöttük ég. Látni rajtuk, hogy nemcsak McDuffie meggyilkolása hajtot­ta őket a harcba. Mindennek az oka az éhség, a nyomor, a mun­kanélküliség, a koldusélet a gettóban. Szükségük lenne kór­házakra, iskoláikra és minde­nekelőtt rendes ételre, ruházat­ra, mindarra, ami emberré te­szi az embert. Nincs semmi em­beri vagy polgárjoguk, s vég­eredményben most a rassziz­mus még azt sem ismeri el, hogy egyáltalán emberek... Egy nyolcéves kis néger gye­rek, piszkos, rongyos torna- nadrágban, csaknem meztele­nül, ahogy a gyerekek Liberty Cityben járnak, kiszalad a tö­megből és a világoszöld egyen­ruhába öltözött katonák közé követ dob. A tömegen keresz- tülverekszi magát és előrejön az anyja. Megragadja a gyere­ket, a fiú kétségbeesetten ka- pálódzik, ki akar szabadulni az anyja kezéből, hogy újra követ dobhasson. Szörnyű gyűlölet van ebben a gyerekben. Az any­ja fél, látja a puskákat. Néhány órával ezelőtt egy utcával ar- rább agyonlőttek egy 15 éves fiút. Az anya arcán könnyeik folynak végig, s a katonákra kiabál: „Sohasem hagyjátok abba, mindannyiunkat te akar tok gyilkolni . . A fal előtt, a katonák lábá­nál három sebesült, karjuk hát­racsavarva, kezük bilincsben, véreznek. Egyikük eszméletlen, mégis bilincsben a keze, a kór­házak tele vannak, és olykor órákig kell várnia a sebesült­nek, míg elviszi a rendőr vagy katona autó. A tűzoltófccsken- dők vize patakban folyik a jár­dán, végig az eltömődött csrf- tornanyílás ’fölött Színe p*s7 kos vörös. MILAN JELINEK 19H0 V 26

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom