Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-14 / 88. szám, hétfő

úf-szó 1980 IV. 14. 5 BORZOV VISSZAVONUL Jan Hoffmann sikerekben gazdag pályafutásra tekinthet vissza, de még koránt sem gondol a visszavonulásra (ČSTK felv.) Minden idők legjobb műkorcsolyázója A múlt hónapban megrendezett műkorcsolyázó világbajnok­ságon az NDK-beli Jan Hoffmann visszavágott a Lake Pia- cidban elszenvedett vereségért és megszerezte az aranyérmet. Nevét rendszerint akkor említik, amikor a világ legjobb mű- korcsolyázóiról esik szó. Kétségtelenül közéjük tartozik, hi­szen 13 esztendő alatt összesen 15 érmet nyert az olimpiá­kon, világ- és Európa-bajnokságokon. Négyszer szerezte meg az Európa-bajnoki címet, kétszer lett világbajnok és az idén a Lake Placid-i olimpián ezüstérmet nyert. A berlini Sport- echo munkatársa beszélgetett a sok sikert elért sportolóval. IN/ — Valerij Burzov min­den kétséget kizáróan a hetve­nes évek legjobb vágtázója volt még Crawford, Quarris, Steve Williams és Mennea ellenében is. Es minden bizonnyal a leg­gyorsabb is, hiszen 1972-ben, olimpiai győzelme alkalmával rendes tengerszint fölötti ma­gasságon eléri kerek 20.00 má­sodperces időeredménye fel­tétlenül jobbnak értékelhető, mint Mennea 19,72 másodperces világcsúcsa, amelyet Mexikóvá­rosban, 2200 méteres tenger- szint feletti magaslaton, állított fel. Münchenben a 100 méteres síkfutásban is megnyerte az olimpiai bajnokságot, győztes 10,14 másodperces idejét meg­ismételve azonban Montrealban már csak a bronzérmet tudta megszerezni. Három korábbi — 1969, 1971 és 1974 — Európa- bajnokság aranyérmese 1978- ban Prágában már utolsó lett a 100 méteres síkfutás döntő­jében. A túlterhelt Achilles-ín miatt szükségessé vált műtét, majd az ugyancsak olimpiai aranyérmes tornásznővel, Ljud- mila Turiscsevával kötött há­zassága után „nagy visszatérés­ről“ ábrándozott. Ügy tervez­te, hogy hazája fővárosában, a Moszkvában rendezendő olim­pián rajtol utoljára, rendkívül sikeres pályafutását így fejezi be. Terveiről le kell mondania, az elmúlt évi spartakiád balsi­kere után, s most, 31 éves ko­rában bejelentette visszavonu­lását. Az idő gyorsabb volt nála. A szakértők „futó komputernek“ tekintették — nem véletlenül. A 100, vagy a 200 méteres nagy versenyek rövid tíz, húsz má­sodpercének minden egyes mozdulatát a legtökéletesebben hajtotta végre. Legfontosabb versenyein sem hibázott, hal­latlan magabiztossággal robo­gott a cél felé. Borzov villám­Ezek után a szakemberek ért­hetően nagy érdeklődéssel vár­ták a téglamezei fedettuszodá­ban az egy hete megrendezett országos bajnokság eredmé­nyeit. A téli bajnoki küzdelmek 50 méteres medencében már valós képet nyújtanak arról, ki hol tart a felkészülésben, mit várhatnak tőle a nyári időszak­ban. Az idén a főidény a moszkvai olimpián éri el esúcs- pontját, az egész világon erre összpontosítanak, s ebben ter­mészetesen a csehszlovák úszók sem képeznek kivételt. A szak­emberek nem titkolják, hogy a legjobbak — egy két kivételtől eltekintve — nem tartoznak a világ-, illetve európai élvonal­ba. így csak reménykedhetnek abban, hogy az olimpiai úszó­versenyek kezdetéig az edzők­nek sikerül megfelelő formál biztosítani. Azt már többen is megállapí­tották: ahhoz, hogy év közben is csúcsformában legyenek, fo­ként rajtolt, nem véletlen, hogy hét alkalommal nyert• fedettpá­lyás Európa bajnokságot a leg­rövidebb távon. A hírek, szak­mai vélemények szerint az olasz Mennea például többet, fanatikusabban és keményeb­ben gyakorol, mint Borzov. Ám a szovjet olimpiai bajnok mód­szeresebben, nagyobb összpon­tosítással végezte edzéseit. Ügy tűnt, hogy a futás az ő számá­ra tudományos folyamat. Nem szárnyalt a magasban, nem ter­helte érzelmeit, mintha csak önmagát szuggerálta volna. Ed­zője, Piotrovszkij biológiai professzorként dolgozott Kijev- ben. Rómában, az ■>1974-ben rende­zett Európa-bajnokság során közelről megfigyelhettük beme­legítését a 100 méteres síkfutás középdöntője elölt. A csaknem harminc fokos, fullasztó hőség­ben szép lassan kocogott a me­legítőpálya körében. Társait majd szétüetette az idegesség. Erős vágták után tornáztak, gimnasztikázták, szemmel lát­hatóan nem bírtak magukkal. kozni kell az edzések intenzi­tását. E téren követendő pél­dával szolgálnak a Szovjetunió és az NDK versenyzői, akik — akár olimpiai, vagy világbajno­ki esztendőről legyen sző — állnadóan kitűnő formát vonul­tatnak fel. és a hazai, valamint külföldi rendezvényeken soro­zatban javítják az Európa- és világcsúcsokat. Az országos téli bajnokság után a szakemberek elégedet­tek voltak az eredményekkel. Fleissnerová 2:34,53 perces or­szágos rekordja a 200 méteres női mellúszásban világszínvo­nalú idő. hiszen ennél jobbat csupán három szovjet és egy amerikai úszó ért el az idén. Figyelmet érdemel még a má­sodik és harmadik helyen vég­zett Brezíková, valamint Smo- láková ideje is. Sokat fejlődött Rajdová, amiről a 100 méteres pillangóban elért 1:03,96 perces teljesítménye is tanúsít. Ismét javult Capková és rövidesen Borzov viszont kényelmes futás közben három-négy lépésre be leerősített, 30—40 méteren át újra csak a lendülete vitte. Ké sőbb már húsz méteren át fu tott teljes erővel, ezt a távol­ságot ötven méterre növelte. A környezet nem létezett szá mára. Egyetlen szót sem szólt senkihez, egyetlen mosoly sem jelent meg arcán. Tökéletesen, százszázalékosan összpontosí tott. Borzov a bemelegítés al­kalmával egy „vak zenészre“ emlékeztette az embert. Keveset versenyzett — leg alábbis külföldön. Ezért azután egyesek lebecsülték. München ben aratott győzelmének érté két is azzal próbálták csökken tenl, hogy Robinson és Hart, a két amerikai esélyes a közép döntő során elaludt és lekésett a rajtról. Az olimpián elért idő eredményeit Mexikó győztesei­nek teljesítményeivel hasonlí tották össze, csak éppen elfe­ledkeztek a magaslat előnyei­ről. Mindezek ellenére — és er­ről kevesen beszélnek — Bor­zov az egyetlen az amerikai Bobby Morrow mellett, aki a második világháború után ren­dezett olimpiákon duplázni tu­dott: a 100 és a 200 méteres síkfutásban egyaránt győzött. De a kiváló európai gyorsfutók között is ritka kivételnek te­kinthető. Amíg ugyanis Háry, az első 10 másodperces vágtá­zó az amerikai néger atléták erejével, lendületével, az olasz Berruti, az 1960-as 200-as arany­érmes művészi elegenciával fu­tott, Mennea, a jelenlegi csil­lag hallatlan becsvággyal ver­senyez, addig Borzov egyedül­álló képességét mozgásának kiegyensúlyozott volta jelentet­te. Utóda, újabb „futó kompu­ter“ egyelőre még nem létezik még a Szovjetunióban sem. Ta­lán majd Borzov megalkotja, hiszen a világ egyedüli embere­ként ismerheti titkát. Minden­esetre a kijevi testnevelési fő­iskolán „A mélyrajt“ címmel írja doktori értekezését... 2:20 perc alá szoríthatja a 200 méteres női hátúszás országos csúcsát. Roľko és Machek for­mája megfelelő, csak Lukášek nak kel) kikerülni a hullám­völgyből, melyet annak „kö szűnhet“, hogy az év eleji be­tegeskedés következtében több edzést ki kellett hagynia. Érdekesen vélekedett a látot­takról Rudolf Provazník, FJeiss nerová edzője: — Ilyen hatalmas ugrási nem vártam. Irena hihetetlenül szorgalmas, szívós, a kitartásá ról nem is beszélve. Nagyra ér­tékeltem Ing. fozef Gálik köz­reműködését a válogatottak fel­készülésénél. Az erőnléti edzé sek új módszerével lényegesen javított a versenyzők formáján, s ezzel ts hozzájárult Fleissne rová kettős győzelméhez a me xikói Universiádén. Persze Roľ­ko, Capková és még mások Is az ő elképzelései szerint készül nek a soron következő felada­tokra. (-ár} • Az idén sikeres évet zárt. Ha visszatekint 19 éve tartó versenyzői pályafutására, milyen érzéssel tekint a a múltra, mit kapott a sport­tól? — Úgy érzem, hogy egyes jellembeli vonások, mint például az akaraterő, küzdőszellem, összpontosítási készség, fegye­lem sokat fejlődtek az elmúlt évek során. Ezekre az ember­nek egész életében szüksége van, akár milyen vonalon akar eredményt elérni. • Tehát a műkorcsolyázónak is szüksége van ilyen tulaj­donságokra? — Alapjában véve Igen. A kö­telező gyakorlatok bemutatásá­nál egyszerűen nélkülözhetet­len a megfelelő össszpontosí- tás. A szabadkorcsolyázásban viszont jelentős szerepet kap a bátorság, mely azonban már az új, nehéz ugrások begyakorlá­sánál sem hiányozhat. Az erős akarat, a küzdőszellem viszont akkor jó, ha „kéznél van“, ami­kor a kűrbe váratlanul hiba csúszik és fokozni kell, hogy menthessük, ami még menthető. ® Milyen tanácsokkal látná el a fiatal műkorcsolyázókat, hogy fejlődésük biztosítva legyen? — Ne szegje kedvüket a kez­deti sikertelenség, legyenek úr­rá lehangoltságukon, ha az ele­jén nem eredeti elképzelésük szerint sikerül egy s más. Min­dig a kitűzött célt kell szem előtt tartani, persze ennek ér­dekében kell valamit tenni, gyakran nem is keveset. • Az Idén több ismert műkor­csolyázó fejezi be verseny­zői pályafutását. Oj nemze­dék előretöréséről van szó? — Már megszoktuk, hogy az olimpiák után számtúlan sporto­ló visszavonul. Vonatkozik ez a műkorcsolyázókra is. Véle­ményem szerint a jövő idény­ben több fiatal versenyző ve­szi majd ki a részét az előkelő helyezésekért sorra kerülő küz­delemből. 9 Gondolja, hogy a jövőben a műkorcsolyázás szabályai­ban eszközölnek változást? — Ahogy hallottam, a nem­zetközi szövetség (ISU) több javaslatot kapott, melyekről a legközelebbi kongresszuson tár­gyalnak majd. Az egyik ilyen figyelemre méltó javaslat a kö­telező gyakorlatok törlése. Én ezt nem helyeselném. Lehetne a most érvényben levő szabá­lyokat módosítani, úgy, hogy az eddigi 30 helyett 20 százalékot számítanának az összesített ponteredménybe. Arról viszont lehet vitatkozni, hogy a páro­sok és férfiak szabadgyakor­latát négy és fél percre rövi­dítsék. Ezzel elérhetnék, hogy ugyanazon háromfordulatos ug­rásokat ne mutassák be három­szor négyszer így a jó műkor­csolyázók esélye — akik több háromfordulatos ugrást adnak elő — megnövekedne. Ami a jövőt illeti: a versenyzők az eddiginél anyagerősebb, nagy nehézségi fokú, de művészien kivitelezett gyakorlattal mutat­koznak majd be a világverse­nyeken. • Ön atlétikus futásáról is­meri. Sohasem sajnálta, hogy nem rendelkezett olyan „táncos“ adottságokkal, mint Cranston, Curry vagy Cousins? — Az említett három ver­senyző kétségtelenül hozzájá­rult a műkorcsolyázás szépsé­géhez, érdekességéhez, kétség­telenül gazdagabbá tették. Per­sze minden az adottság kérdé­se. Az egyiknek nem esik ne­hezére, a másiknak igen. Sen­kit sem lehet olyan irányba kényszeríteni, mely nem felel meg neki. Én például nem éreztem volna jól magam, ha azt a stílust kellett volna kö­vetnem, amely Cousinsék pá­lyafutását jellemezte. ® Mit köszönhet edzőjének, Jutta Müllernek? — Azt, amit eddig elértem, kizárólag neki köszönhetem. Nélküle nem jutottam volna ol idáig. Hosszú éveken át az élmezőnyben tartani a verseny­zőt, nem csekélység. Ezenfelül kiváló nevelőnek is bizonyult. • Amint értesültünk, legköze­lebbi feladata, orvosi tanul­mányait befejezni. Vannak távolabbi célját I»? — Nincsenekl Egyelőre tanul­mányaimnak, valamint kedvenc sportomnak, a műkorcsolyázás­nak szentelem minden időmet. Nősülési szándékaim nincsenek — ha oda akart kilyukadni. • Pályafutása során nem vitá­zott a pontozókkal? — Igen, de csak lélekben. Persze semmi értelme, ezt már többször hangsúlyoztam. Telje­sítményünket, egyszer nagyon magasan, máskor viszont ala­csonyan értékelik. Erről nem is beszélünk, teljesen felesle­ges. Különben, ha magas pont­számot kapunk, akkor sem ál­lunk a bírók elé azzal, hogy túlértékelték teljesítményünket. Egyszerűen arra kell töreked­ni, hogy az ellenfeleknél jobb gyakorlatot adjunk elő ® Hányszor kapott 6,0 pontot? — Azt hiszem ötször vagy hatszor, de csak Itthon. • Kik voltak a dortmundi vi­lágbajnokságon azok a , fia­talok, akiknek teljesítményé­re jelfigyelt? — Csak azokról nyilatkozha­tok, akiket láttam. Nekem Ka­tarina Witt és a lengyel Grze- gorz Filipowski tetszett a leg­jobban. Fiatalságukat megha­zudtolva. hihetetlenül anyag­erős és meglepően magabizto­san előadott gyakorlatot mu­tattak be Nekem ők szolgáltak a legnagyobb meglepetéssel. (kollár) A müncheni olimpia kétszeres aranyérmese a prágai Európa- bajnokságon (felvételünkön) kénytelen volt megismerkedni a ve­reséggel (ČSTK felv.) Valerij Burzov éveken át verhetelen volt. Ellenfelei a célban min­dig csak a hátát nézhették. Ilyen felvételek készültek győzelmei­ről (ČSTK felv.) Megfelelően készülnek Moszkvára Csehszlovákia legjobb úszói, tehát azok, akik az olimpiai kiküldetésnél számításba főnnek, az elmúlt hét végén nemzetközi erőpróbán vettek részt, — az eredményeket másutt közöljük — ami olimpiai felkészülésük egyik fontos állomá­sa volt. A két héttel ezelőtti Hollandia B válo­gatottja elleni összecsapáson nyújtott teljesítmé­nyekből ugyanis nem lehetett tiszta képet al­kotni, arról, hol tartanak a legjobbak olimpiai előkészületet. Biztosan verték a hollandok máso­dik vonalbeli versenyzőit, sőt ellenfél hiányá­ban elmaradtak a kimagasló eredmények. Ma­chek ellenfele csak a stopperóra volt, Roľko ké­nyelmesen nyerte a pillangó számokat. Fleiss nerovát senki sem késztette nagyobb erőbedo­básra, csupán Capková igyekezett bizonyítani, hogy ott a helye az olimpiai csapatban. A 200 méteres hátúszásban 2:20,99-cel saját országos rekordját adta át a múltnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom