Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-04 / 81. szám, péntek

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA (Folytatás az 5. oldalról/ A lakosság eszmei-politikai egysége további erősítésének nagy lehetőségét nyújtja a Nemzeti Front. Szerveinek választási programja nagyon fontos eszköze a társadalom irányításában és igazgatásában az állampolgárok rész­vétele növelésének. A Nemzeti Front­ban tömörült szervezetek munkájának hatékonyságától nagy mértékben függ a lakosság szocialista, hazafias és in­ternacionalista szellemű nevelése. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom ideológiai nevelő munkája kedve­zően megnyilvánult a munkához való öntudatos hozzáállás elmélyülésében, főképpen a szocialista munkaverseny fejlesztésében. Hozzájárult a gazdasági propaganda és agitáció javításához és a kultúra nevelő szerepének elmélyí­téséhez. Az FSZM szervei és szerveze­tei ideológiai nevelő munkájának to­vábbi minőségi fejlesztése megkívánja hatékonyságának növelését szerves összefüggésben a párt ideológiai mun­kájával, s jobb összehangolását a többi társadalmi szervezettel. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben és Pionírszervezetében előtérbe kerül a szocialista életmóddal összhangban a fiatal ember személyiségének még hathatósabb formálása és aktív meg­nyerése a tudomány és a technika szá­mára. Az eddigi kedvező eredmények megbízható alapot nyújtanak az ifjú­sági szervezet nevelő hatása növelésé­hez. A fejlett szocialista társadalomban tovább növekszik a testnevelés és a sport nevelő szerepe. Ez fokozott kö­vetelményeket támaszt a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség, vala­mint tisztségviselői, tagjai és az aktív sportolók tevékenységével szemben. A testnevelésnek egész társadalmunk ügyévé kell válnia. Határozottan vé­get kell vetni azoknak a jelenségek­nek, amelyek lebecsülik szerepét a la­kosság, főképpen az ifjú nemzedék ne­velésében. Azonban társadalmi éle­tünknek ezen a szakaszán is a konkrét eredmények döntenek a munka haté­konyságáról. A Csehszlovák Nőszövetség lényege­sen hozzájárult a társadalmi termelés hatékonyságának és a munka minősé­Tisztelt elvtársak, az ideológia fejlesztésében, terjesz­tésében és gyakorlati érvényesítésében döntő szerepe van társadalmunk veze­tő erejének — a kommunista pártnak. A fejlett szocialista társadalom építése megkívánja, hogy az új, igényesebb fel­adatokkal szerves összefüggésben a társadalom életének minden területén szilárduljon a párt vezető szerepe. Tel­jes mértékben vonatkozik ez az ideoló­giai munkára is. A párt vezető szerepe helyes érvé- ayesítűsének múlhatatlan feltétele tag­jai eszmei-politikai fejlettségének rendszeres növelése. A párt eszmei gének javítására irányuló össztársa­dalmi igyekezet eredményeihez. E szer­vezet tevékenységében is találhatók tartalékok a neveíö hatás elmélyítésé^ ben, főképpen a nők részvételének nö­velésében a társadalom fejlesztésében, az irányítást és az igazgatási is bele­értve. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetségnek jelentős érdemei vannak a Szovjetunió gazdasági, tudományos és technikai sikereinek népszerűsítésében, a minőség és a hatékonyság Javításá­ért vívott küzdelemben a szovjet ta­pasztalatok terjesztésében és kihaszná­lásában. A Szovjetunióhoz fűződő szi­lárd barátság szellemében folyó inter- nacionális nevelő munkában a szövet­ségnek nagyon jelentős a szerepe. Szervei és szervezetei nevelő tevékeny­ségének javítása a társadalmi fejlődés mostani szakaszában a szövetség leg­fontosabb feladatai közé tartozik. A lakosság, főképpen az ifjú nemze­dék proletár internacionalista és szo­cialista hazafias szellemű nevelésé­ben nagyon fontos feladatot teljesít az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szö­vetsége. Népünk forradalmi hagyomá­nyainak őrzője, nevelő célzatú rendez­vényei, főleg tagjainak az ifjúsággal folytatott beszélgetései rámutatnak a múlt és a jelen társadalmi küzdelmei­nek összefüggéseire. Elvárjuk, hogy a szövetség tovább erősítse az ifjúsággal kapcsolatos nevelő munkáját. Értékeljük azt az érdemdús munkát is, melyet Szlovákiában a Csehszlovák Szocialista Akadémia végez a tudomá­nyos világnézet terjesztése és pártunk politikájának megvilágítása terén. Né­pünk műveltségének gyarapodása azon­ban szükségessé teszi, hogy a CSS7.A szervei munkájukban, az ideológiai ren­dezvényekben igényesebb kritériumo­kat érvényesítsenek. Valamennyi párt, állami és társadal­mi szerv és szervezet elsőrendű fel­adata szüntelenül szilárdítani társa­dalmunk eszmei-politikai és szociális egységét, nemzeteink és nemzetiséj geink egységét. L. I. Brezsnyev ez év február 22-én a választókkal való ta­lálkozóján mondott beszédében megál­lapította, hogy „a társadalom egysége és összeforrottsága a szocializmus szá­mára különleges értéket, legyőzhetet­len erőt jelent“. egységének elmélyítése akcióképessége fokozásának egyik döntő feltétele. A pártoktatás ezért valamennyi pártszerv és -szervezet elsőrendű figyelmét igényli. Az SZLKP szervezetei és szervei si­keresen teljesítik a CSKP XV. kong­resszusán kitűzött feladatot: a pártok- tatást szorosan összekapcsolják a párt politikájával, s a marxizmus—leniniz­mus klasszikusai műveinek tanulmá­nyozására és a pártdokumentumok is­mertetésére támaszkodnak. Szlovákia Kommunista Pártjának je­lenleg mintegy 380 000 tagja és tag­jelöltje van. Egész történetében ez a legnagyobb taglétszám. A tagok és tag­jelöltek több mint egyharmada az utób* bi évtizedben lépett soraiba. Ez a párt iránti soha nem látott érdeklődésről, nagy tekintélyéről és programjának vonzerejéről tanúskodik. Ebből követ­kezik a pártszerveknek és -szerveze­teknek az űj tagok és tagjelöltek esz­mei-politikai fejlődéséért viselt rendkí­vüli felelőssége is. A fiatal kommunis­ták nevelése a pártszervek és -szer­vezetek legfontosabb föladatai közé tartozik. Az elmúlt időszakbal! kedvező ered­ményeket értünk el a pártoktatás ká­derellátásában, a propagandisták és az előadók testületéinek kiegészítésében és minőségi javításában, s a párt eme élvonalbeli aktívája elméleti módszer tani felkészítése és munkája színvo nala emelésében Is. A párt tisztségviselőinek, a propa­gandistáknak és az előadóknak szün­telenül szem előtt kell tartaniuk, hogy feladatuk nemcsak ismeretek nyújtása, hanem elsősorban hallgatóik eszmei- politikai formálása és edzése. Hallga­tóikat a marxizmus—leninizmus iránti hűségre, az elmélettel kapcsolatos al kotó hozzáállásra kell vezetniük. A párt története azt mutatja, hogy a bonyolult helyzetekben sok tagja és tisztségviselője nem a szükséges tudás hiánya miatt nem állta meg a helyét, hanem amiatt, mert hiányzott belőlük a hűség, mint a marxizmus—leniniz­mus és a szocializmus vívmányai meg­védésére irányuló elszántság alapja. A CSKP KB 15. ülése teljes joggal álla pította meg, hogy társadalmunk vala mennyi polgára, s még inkább a kom­munisták számára alapvető kérdés az öntudatosság, a meggyőződés szilárdsá­ga és a szocializmus iránti hűség. A pártoktatás hatékonyságának nö­velése érdekében a jövőben biztosítani kell a szervezetekhez a komplex hoz­záállást és értékelést, a párloktatási formákba a tagok és tagjelöltek dif ferenciált beosztása elvének érvénye­sítését. A dolgozók között végzett ideológiai nevelő munkában kulcsfontosságú a kommunisták, főképpen a tisztségvise­lők személyes példája. Minden egyes párttagnak szem előtt kell tartania, hogy az emberek gyakorta a felada­tokhoz való hozzáállása, aktivitása személyes tulajdonságai, erkölcsi ma­gatartása alapján ítélik meg az egész mozgalmat.. Ezért a kommunisták ese lében a szavaknak nem szabad eltér­niük a tettektől. Főképpen az ifjúság — amely eszmei politikai kifejlődésé­hez feltétlenül pozitív példákat igé­nyel —, rendkívül érzékeny a pártta­gok személyes életében előforduló kü- lönféle fogyatékosságokra. A párt irányító és politikai nevelő munkája színvonalának emelése szem­pontjából nagy jelentőségű L. I. Brezs­nyev Kis Föld, Újjászületés és Szűz- föld című műveinek tanulmányozása. Ezek az alkotások a pártmunkások és tisztségviselők nélkülözhetetlen kézi­könyvévé váltak. Meggyőzően igazol­ják, hogy a bonyolult helyzetekben is, módfelett igényes feladatok teljesítése­kor is az irányító munka magas szín­vonala, az emberek megnyerésének képessége és a kommunisták szemé­lyes példája a politikai szervező tévé' kenység sikereinek a kulcsa. A kommunistáknak mindig példát kell mutatniuk a társadalmi életünk­ben tapasztalható különféle fogyaté­kosságok és visszásságok elleni harc­ban. Ezzel összefüggésben rendszeres gondot kell fordítanunk a kritika és az önkritika fejlesztésére. Természe­tesen konstruktív kritikára gondolunk, amely a helyzet megjavítására, az épí­tő igyekezet további mozgósítására irá­nyul. Ez azt jelenti, hogy a pártszer­vezeteknek és -szerveknek következe-1 tesen érvényesíteniük kell a kritika olyan elveit, mint a valósághűség, a tárgyilagosság és a névre szólás. Saj­nos. a kritika és az önkritika alka.l- mazasával korántsem lehetünk elége­dettek. Egyeseket jobban érdekel az, hogy ki bírált, mint az, hogy leküzd­jék a fogyatékosságokat. Az év elején a párttagok átvették az új tagkönyveket, a kommunisták legértékesebb igazolványát. A tag- könyvcsere nagy politikai iskola volt, amely hozzájárult a párt sorai eszmei és szervezeti egységének erősítéséhez, a kommunisták aktivitásának növelésé­hez. Az új tagkönyvnek a .kommunis­tát szüntelenül a párt történelmi sze­repére — a kommunista társadalom felépítésére — kell emlékeztetnie. Arra kötelezi őket, hogy a társadalmi élet minden szakaszán élharcosai legyenek a hatékonyság és a munka minősége javításának. Tisztelt elvtársak, hozzáfogtunk a CSKP Központi Bi­zottsága 15. ülése határozatának le­bontásához. A párt ideológiai munká­jában előttünk álló feladatok nagyon igényesek. Minden feltétellel rendel­kezünk ahhoz, hogy az egész ideo­lógiai front tevékenységét fiókkal ma gasabb színvonalra emeljük és lénye­gesen növeljük hozzájárulását a tár­sadalmi kérdések megoldásához. Elvárjuk, hogy valamennyi párt- ál­lami, gazdasági szerv és társadalmi szervezet az eddigi eredmények gon­dos értékelése alapján komplex mó­don oldja meg a nevelő hatás érvé­nyesítésének kérdéseit, feladatai telje­sítése során következetesen alkalmaz za a politikai, szervezési, gazdasági és nevelő munka egységének elvét. Az emberiség fejlődésének abba a szakaszába érkezett, amikor a szociá­lis elnyomás és a kizsákmányolás va­lamennyi formájának megszüntetése, a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet történelmi szükségszerű­ség lett. A szocialista közösség nemze­tei ma már sikeresen építik az új vi­lágot, amelyé a jövő. A szocializmus­ba való világméretű átmenet ellenté­tekkel és küzdelmekkel teli folyamat, amely egyre jobban érinti földgolyónk népeinek életét. Az ideológiai munka e folyamat fontos része. Egyszersmind a mostani világ forradalmi változásai­nak mind jelentősebb eszköze. Becsü­letbeli ügyünk, hogy teljes mértékben kihasználjunk minden lehetőséget, me­lyet ideológiánk nyújt számunkra az emberiség jövőjéért folyó küzdelemben. A kommunisták mutassanak példát a fogyatékosságok elleni küzdelemben A KÖZELRŐL HALLATSZÓ ágyúdörgések és a szovjet va­dászgépek gyakori felderítő berepüléssel már 1924 decembe­rében hírül adták Nyitra (Nit­ra) lakosságának, hogy a Ga- ram folyóig győzelmesen előre­nyomuló Vörös Hadsereg bátor katonái a város felszabadítá­sának döntő ütközetére készü­lődnek. A hitlerista hadvezető­ség tudatosítván a helyzetet, a hazai fasiszta kiszolgálóik ak­tív közreműködésével tankcsap­dák, valamint védelmi állások építésére kényszerítette a la­kosságot. 1945-ben korán beköszöntött a tavasz. De nemcsak ez derí­tette jobb kedvre a szabadság­ra és békére vágyakozó embe­reket, hanem az is. hogy mind kedvezőbb hírek érkeztek a frontról. Március vége felé Malinov- szkif marsall csapatai — ma­guk előtt űzve a náci hordá­kat — megközelítették a vá­ros határát. A meneküld SS- legények a Kalvária hegyen és az Akasztófa dombon kiépített géppuska- és aknavető-fészkek­ben vetették meg lábukat, s bár a várost övező Nyitra folyó hídjait sem kímélték meg, nem tudták feltartóztatni a 2. Ukrán Front csapatainak előnyomulá­sát. 1945. március 30-ára virra­dó reggel már a középületeken lengő vörös zászlók adták hí­rül az idegen betolakodók kegyetlenségei végének és egy igazságosabb társadalmi rend megteremtésének reményét. VissznpiUantás KOMMUNISTÁK NYITRA FELSZABADÍTÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJÁRÓL — FELSZABADULT A VÁROS. Az eddig illegalitásban, sejtek­ben dolgozó párttagok — em­lékezik vissza König Géza elv­társ, veterán kommunista — az alapszervezeti élet felújítására, a lakosság ellátásának meg­szervezésére, a romok eltakarí­tására és a termelés folytatásá­nak biztosítására összpontosí­tották minden figyelmüket. — Kikre támaszkodhattak ebben a munkában? — Természetesen elsősorban azokra, akik a fasiszta elnyo­matás sötét éveiben is dereka­san helytálltak az éles osztály­harcban: Štefan Vachulík, Vin- dis Ferenc, Kántor Miklós, Šte- fan Dobrotina, Schultz János, Guderna és Bárek elvtárs, nem utolsósorban Vilmos öcsém és feleségem, Mária, hogy csak a legközelebbiek nevét említsem, nagy ügybuzgalommal fogtak hozzá a pártmunka újjászer­vezéséhez. — Milyen nehézségekkel kel­lett megbirkózniuk e tevékeny­ségük során? — Akkoriban magánvállalko­zó tulajdonosok birtokolták a gyárakat, üzemeket. Nem néz­ték jó szemmel, hogy szorgal­mazzuk a pártalapszervezetek megalakítását. Nehezítette a feladat teljesítését, hogy sok esetben a munkások sem mer­ték véleményüket kinyilváníta­ni. A gazdag munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelkező kommunisták azonban biztatták a dolgozókat, a legfrissebb pél­dákon keresztül megvilágítot­ták a kizsákmányolok igazi szándékait. A Sör- és a Maláta­gyárban, a Cukorgyárban, a Ferrenit üzemben, a Gőzmalom­ban fejlettebbek, osztályhar­cokban edzettebbek voltak a munkások, szilárd pártszerveze­tet hoztak létre. A kommunis­ták az üzemek ellenőrzésében is fontos szerepet játszottak. A pártalapszervezetek azál­tal, hogy felügyeletet gyako­roltak az üzemek irányítása és a termelés felett, elsősorban is a társadalmi érdekeket védték, s igyekeztek megakadályozni a szabotázsakciókat. • • • A FERRENIT ÜZEMBEN, vagy ahogyan a környéken is­merik, a Palagyárban, még most is munkásigazgató áll a vállalat élén. — Pedig már régebben fog­lalkoztam a nyugállományba vonulás gondolatával — mond­ja Karol Fraňo elvtárs, akinek életkora közel van már a he­tedik íkszhez. — jóllehet még marasztalnak, de az egészségi állapotom arra kényszerít, hogy átadjam a stafétabotot. — Voltak-e kudarcai az eltelt harmincöt év során? — Pályafutásom egyaránt bő­velkedett jóban és rosszban. Ezért a gyorsan eltelt évtize­dekre szívesen emlékezem. Közvetlen sikerélményem a zsérei (Žiranyf mészgyárban eltöltött évekre datálódik. Én voltam ugyanis az új üzem első igazgatója, ahol döntő több­ségben a helybeli lakosok, ma­gyar nemzetiségű munkások dolgoztak. Bár nem beszéltem a nyelvüket, mégis jól megér­tettük egymást. Történt egy­szer, hogy a régi regulához al­kalmazkodva, leigazgatóurazott az egyik, Irodámba belépő munkás. „De én nem vagyok úr, Rajmund" — figyelmeztet­tem. Erre ő: „Nem baf, igaz­gató elvtárs, ha teljesíti a ké­résem, akkor ez nem if olyan fontos“. A sikertelenségek (le­dig azokban az időkben értek, amikor a drága munkaidőt fe­lesleges jelentések írásával a falak között kellett el töltenem. Az üzem a felszabadulást kö­vető években új gyáregységgel bővült, korszerűsödött, minden esztendőben túlteljesíti terme­lési előirányzatát. S ez jelen­tős mértékben Fraňo elvtárs érdeme, aki alkotó légkört, kedvező munkafeltételeket ho­zott létre a gyárban. • * • BESZÉDES FERENC veterán kommunistáról, az aratómunká­sok bérköveteléseinek egykori szervezőjéről, szenvedélyes pártmunkásról, nemzeti bizott­sági képviselőről jogosan mondják, hogy a város eleven lexikona. • ••• š — Találó-e a jellemzés? — Gyerekkorom óta itt élek és dolgozom, persze hogy jól ismerem szülőföldemet. Lássuk azonban, hogy a felszabadulás évében milyen jellegzetes ada­tokat rögzített a krónikás: Nyitra lakóinak száma 23 800, a statisztikusok 5810 lakást tartanak nyilván“. jelenleg 73 000 lakos él a városban, ami csakis azáltal vált lehetővé, hogy több mint 42 600 lakásegy­ség épült a felszabadulás utá­ni években. A fejlődő ipari üzemekben ugyanakkor — az 1946. évi 2289-es munkáslét­számhoz viszonyítva — több mint 30 000 dolgozó talált ke­nyérkereső foglalkozást, ezen­kívül ötezer diák készül válasz­tott hivatására városunk felső- oktatási intézményeiben. Sorol­jam-e még? • « • AZT HISZEM, nincs szükség további adatok felsorolására, mert közismert tény, hogy Nyit­ra a fiatalok városává, egyben a mezőgazdasági tudományok fellegvárává, mindamellett fon­tos ipari központtá nőtte ki ma­gát. Még az sem feltűnő, hogy erről e sorok keretében a ve­teránok nyilatkoznak. Azok. akik serdülőkoruk óta mindig fiatalos hévvel és elvi elköte­lezettséggel fáradoztak az új nemzedék érvényesüléséért. Megérdemlik, hogy hálával adózzunk mozgalmi munkássá­guknak. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom